Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-10 / 285. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2009. DECEMBER 10. Vélemény és háttér 7- Ne hülyéskedj! Ma van az állatok jogainak világnapja. (Peter Gossányi rajza A magyar romák 62 százalékát éri hátrányos megkülönböztetés Kevesen ismerik a jogaikat TALLÓZÓ MHNK NÉPSZABADSÁG Megpróbált ellopni egy rendőrautót egy fiatalember Budapesten, de nem látta, hogy a sötétített ablaküvegű kisbusz hátsó ülésén két rendőr ül - írta tegnapi számában a Népszabadság. A rendőrautó sofőrje kiszállt, de a slusszkulcsot nem vitte magával. Ezt meglátta a fiatalember, aki a sötétített ablakon át megpróbálta kifürkészni, mit vihet el a kocsiból, majd beült a járműbe. Ekkor szólaltak meg a háta mögött ülő rendőrök, és azt mondták: „mi nem tennénk”. A tolvaj megpróbált elmenekülni, de elfogták és előállították. A fiatalember az első, aki Magyarországon a benne ülő rendőrökkel együtt próbált ellopni egy rendőrautót. (mti) MAGYARNEMZET Kétséget kizáróan bizonyítja az elkészült nyom- és fegyverszakértői vélemény, hogy Cs. István, a romagyilkosság gyanúsítottja nem járt sem Ti- szalökön, sem az emberöléssorozat más helyszínén - nyilatkozta a Magyar Nemzetnek Barcsi István, a férfi védője. Cs. Istvánt a rendőrség azzal gyanúsítja, hogy az emberölés-sorozat tiszalöki helyszínének közelébe vitte a feltételezett tetteseket. Az ügyvéd a fegyver- és nyomszakértői véleményekre hivatkozva azt mondta: védence tiem köthető a bűncselekményeknél használt fegyverekhez, a lábmérete, cipőjének kopásnyoma sem egyezik a helyszínen találtakkal. Az ügy egyik kulcsfigurájaként számon tartott K. Árpád ügyvédje, Ruzs- baczky Nóra ugyanakkor azt közölte a napilappal, hogy egy ismeretlen eredetű zacskón megtalálták védence ujjnyomát. Szólt arról is, ha megismeri az összes szakértői véleményt, megfontolják a vallomástétel lehetőségét. K, Árpád eddig nem tett érdemivallomást. (mti) A romák 62 százaléka tapasztal hátrányos megkülönböztetést Magyarországon az élet valamely területén - állapította megjelentésében az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA). MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az ügynökség átfogó, minden tagállamra kiterjedő felmérést készített az Európai Unióban élő kisebbségekkel, illetve bevándorlókkal szembeni hátrányos megkülönböztetésről és rasszizmusról. Magyarországon a roma kisebbség helyzetét vizsgálták. A megkérdezett 500 magyar roma válaszaiból kiderült, 62 százalékuk érzi úgy, hogy az elmúlt egy évben diszkrimináció érte. Ez a harmadik legmagasabb hányad a vizsgált csoportok között. A legnagyobb (64 százalékos) arányban a csehországi romák számoltak be arról, hogy jogtalan hátrány érte őket az élet valamely területén, a sorban a második helyen a Máltára érkező észak-afrikai bevándorlók állnak. Magyarországon munkakeresésnél éri a leggyakrabban diszkrimináció a romákat, 47 százalékuk számolt be arról, hogy volt ilyen tapasztalata egy éven belül. A többi uniós tagállammal összehasonlítva sokan jeleztek hátrányos megkülönböztetést diákként vagy szülőként az oktatásban (17%), illetve a munkahelyeken (25%). A tanulmány arról tanúskodik, hogy az incidensek túlnyomó többségéről nem tesznek bejelentést a tagállamok hivatalos szerveinek vagy civil szervezeteknek. Az ilyen esetek száma több ezer, s a legfőbb ok, hogy elszenvedőik úgy. érzik, „úgysem történne semmi” - állt a hivatal jelentésről kiadott közleményében. Az FRA arra is figyelmeztet: éppen a legsérülékenyebb csoportok azok, amelyeknek kevés az ismeretük az esélyegyenlőségi szabályokról és hivatalokról, s gyenge a rendőrségbe vetett bizalmuk is. A tanulmány szerint a megkérdezetteknek átlagosan 16 százaléka ismer olyan szervezetet vagy hivatalos szervet, amelynél panaszt tehetne. A csehországi és magyarországi romák a legtájékozottabbak abban, hogy hová fordulhatnak panasszal, de közülük is csak minden második tud megnevezni kisebbségi esélyegyenlőségi szervet és minden negyedik-ötödik a hátrányos megkülönböztetés ellen fellépő civil szervezetet. A jelentéshez az FRA megbízására a Gallup közvéleménykutató intézet készített felmérést a 27 tagállamban 23 ezer ötszáz fő - romák, illetve afrikai, török, valamint kelet-európai bevándorlók - megkérdezésével. KÉZ,IRAT Keserédes MIKLÓSI PÉTER Advent harmadik vasárnapjához közeledve már szabad beszélni a karácsonyi kívánságokról. Őszintén szólva, nemigen tudom, közösségként mit kívánna magának a szlovákiai magyarság, ha mesebeli közös álmunkban megjelenne az angyalka, hogy teljesíti három vágyunkat... Kettőt még könnyedén kitalálok: jókedvet, bőséget. De vajon mi lenne a harmadik kívánság? Békesség? A közérzet nyugalma? A lélek frissessége? Önzetlenség? A pallérozott műveltség? Vagy „csak” a kolbász meg a parasztsonka a kamrában, az új ház és az új kocsi? Tudom, ez szintén fontos velejárója a jókedvnek meg a bőségnek. De az ajándéklistánkon vajon harmadik kívánságként megjelenne-e a kisebbségben élő közösségek legfőbb kovásza: az anyanyelvőrzésben erős gerincesség? Különösen egy olyan időszakban, amikor az ügyeletes hatalom nyelvhasználatunk szűkítésén fondorlatos- kodik. Viszont nekünk épp üyen- kor volna fontos tudatosítani, hogy ajog akkor ér valamit, ha élünk vele. Mondom ez utóbbit nyíltan is azért, mert a kormányzat agresszív nyelvlopása csupán az érem egyik oldala. Annak másik oldala, legalább akkora problémaként, ugyanis azt mutatja, hogy a felföldi magyarság azokat a lehetőségeket sem használja ki, amelyeket Szlovákia és az európaijogrend biztosít. Más szóval: tudatosítani kell(ene), hogyne- künk is többet illenék tennünk saját identitásunk vállalása érdekében. Például azzal, hogy az óvodától az egyetemig bátrabban élünk az anyanyelvi képzés lehetőségeivel. Vagy a névhasználattal. Az írásos és szóbeli hivatalos nyelvhasználat nyújtotta esélyek használatával. A hazai jogrenddel összhangban a többnyelvű közfeliratok alkalmazásával... Nem sorolom tovább, inkább arra utalok (aligha' véletlenül épp december 10-én, az emberi jogok világnapján), hogy a kisebbségijogokjellegze- tessége: azok nem automatikusak, hanem mindig a polgárnak kell élnie velük. Ez utóbbi kívánalom tükrében viszont látnunk kell, hogy a magyar gyerekek nem kis része szlovák iskolába jár; hogy elenyésző azok száma, akik ragaszkodnak az anyanyelvi formában írt kereszt- és vezetéknévhez; hogysokan, nagyonsokan vannak az olyanok, akik többnyire szlovákoknak adják ki magukat, de családban, magyar barátok előtt, amikor más nem hallja, magyarul nyilvánulnak meg. Hogy magyar munkáltató olykor azért tiltja meg magyar alkalmazottjának, hogy magyarul szóljon, nehogy elriasszon szlovák fület esetleg sértő beszédével egy türelmetlen kuncsaftot. Az utcán, a buszon, a hivatal folyosóm, az áruházi pénztárak előtt sorakozva egyesek azért fogják halkabbra a szavukat magyarul, nehogy ellenérzést váltsanak ki többségi társaikból... Természetesen tudom: nem azzal van baj, ha valaki több kötődésű, vegyes házasság szülöttje, vagy egyszerűen olyan helyen jár, ahol a hivatalos nyelv használata kötelező, hanem azzal, aki érdekből tolja előtérbe a másik arcát, aki hamis kényszerből szégyenkezik magyar beszéde miatt. Advent lévén, karácsony közeledtével említem: a Csallóköz nyugati csücskétől Ágcsernyőig vájon hány üzlethelyiségben szól egy-egy magyar Mennyből az angyal? Merthogy angol karácsonyi dalt és szlovák „koledát” csőstül hallani mindenütt, arra mérget veszek. Mi lenne/lehetne hát, a jókedv és a bőség mellé, az a harmadik kívánság? A gerincesség. Erre épülően pedig az indokolatlan félszeklevetkőzése, a helyes helyzetfelismeréssel párosuló képzelőerő, ajogérvényesítés. Bátorság hozzá! KOMMENTÁR Parlamenti bizonyítvány KOCUR LÁSZLÓ Nem állított ki magáról jeles bizonyítvány a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa keddi döntésével, amikor 63:49 arányban úgy határozott, nem adják ki büntetőeljárás lefolytatása céljából Ján Kvorka smeres parlamenti képviselőt. Aki más nője után jár- megannyi népdal, népballada, szappanopera tárgya ez -, könnyen szájon vághatják. Örülhet, ha csak az autója ablakát törik be. A rendőrség gyanúján alapuló sajtóértesülések szerint ez történt Kvorka képviselővel is, aki intim kapcsolatba került egy 17 éves lánnyal, akinek a legénye ezt érthető módon rosszaiba, és kárt tett az akkor még nem honatya - az eset ugyanis 2006 áprilisában, tehát a választások előtt történt- autójában. Ezért Kvorka elhurcolta őt, és garázsában bántalmazta. Az esetről hírt adó sajtóorgánumok előszeretettel jegyzik meg, hogy a képviselő vágyának és önbíráskodásának tárgya egyaránt roma. Ezzel az olvasók/nézőklegalantasabbösztöneinekkiszolgálására törekszenek, hisz egy multinacionális vállalat marketingosztályának unatkozó dolgozónői körömreszelés közben épp oly kéjes örömmel mondják ki, mint a Csallóköz fővárosban falazó kőművesei ebédszünetben a pacalleves fölé hajolva, hogy: ha-ha-ha, a péróba járt dugni a képviselő, na de ilyet... Az esetjogi vetülete szempontjából azonban ennek vajmi kevésjelentősége van. Az Alkotmány ötödik, a törvényhozó hatalomról szóló fejezetének 78. cikkelye vélhetően sok honatya kedvenc olvasmánya, ennek öt bekezdése garantálja a mentelmi jogukat. Aharmadikbekezdés értelmében a képviselőt a parlament beleegyezése nélkül nem lehet büntetőjogi felelősségre vonni. (A negyedik bekezdést pedig egyenesen vérlázítónak is nevezhetjük: ha a parlamenti képviselőt bűncselekmény elkövetése közben tetten érték, de a mentelmi bizottság mégsem adja ki őt, akkor azonnal el kell engedni. Ha tehát egy képviselőt azon ér, hogy egy pajszerrel az ön hétvégi házának ajtaját feszegeti, de a kényelmes kormánytöbbség szerint ezzel nem kell foglalkozni, akkor a képviselő a rendőrök szemébe röhög, majd elsétál.) Érdekes módon, a képviselői immunitást eddig valahogy egyetlen koalíciónak sem sikerült megregulázni. Sőt, amikor 2006-ban a parlament úgy határozott, hogy az ittas vezetésre nem vonatkozik a mentelmi jog, a másik kezével mindjárt el is vette, amit az egyikkel adott, a módosítással ugyanis még tovább liberalizálták az alkotmányt, kimondva, ami az alaptörvényben nem foglaltatott benne: a szabálysértésekre vonatkozó mentelmi jogot. Ezáltal klasszikus, a 22-es csapdájára emlékeztető szituáció keletkezett: a képviselők mentelmi joga nem terjed ki az ittas vezetésre. Hogy valaki ittas-e, alkoholszondával állapítják meg. Az alkoholszondás vizsgálat elutasítása viszont csak szabálysértés, amelyre vonatkozikamentelmijog. Hogy Kvorka elhurcolta és bántalmazta-e a garázsában a 17 éves Jánt, és ezzel megvalósította-e a személyes szabadság korlátozásának bűncselekményét, mely az egyik legsúlyosabb alapjog-korlátozás, csak bíróság mondhatja ki. Amíg ez nem történik meg, őt is megilleti az Alkotmány által garantált ártatlanság vélelme. Ahhoz viszont, hogy az ügy bírósági szakaszba kerülhessen, hogy kimondják, bűnös-e vagy ártatlan, a törvényhozásnak engedélyezni kellene, hogy a pártoktól független rendőrség a pártoktól független ügyészség felügyelete alatt kivizsgálja az ügyet, majd a kimenet fejleményében az ügyészség vádemelési javaslatot nyújtson be a bíróságra. Ez azonban 2010 júniusáig biztosan nem fog megtörténni. S ha Kvorkát akkor is megválasztják, akkor utána sem. Ha a képviselő tiszta, akár a patyolat, sosem látta az ökölcsatával végződött szerelmi affér kapcsán ragozott Zdenkát és Jánt, akkor nincs mitől félnie, így kérhette volna frakcióját, nyugodtan adják ki őt, hisz semmi kompromittáló nem derülhet ki róla. így viszont úgy tűnhet, van félnivalója. A törvényhozás fehér épületére pedig rávetül a gyanú árnyéka: palástolni próbáltak egy bűncselekményt. Ez pedig bizonyosan nem növeli az intézmény egyébként sem túl magas hitelét. FIGYELŐ mmmmsmmBmmmsmmmmmmmmmtmmmmmmmmmmamuammmammRemmmeBasssmgeagaasKBm Katalán népszavazás Függedenségpárti katalán társadalmi szervezetek helyi népszavazást szerveznek december 13-ára arról, hogy a lakosság milyen kapcsolatot akar Katalónia és Spanyolország többi része között. Ä kérdést 170 városban és faluban teszik fel: egyetért-e azzal, hogy Katalónia demokratikus, szociális, függeüen jogállam legyen, tagja az Európai Uniónak. A szervezőbizottságok szerint a szavazási rendszer készen áll. Meghívtak külföldi megfigyelőket is. A helyhatóságok nem vesznek részt a szervezésben, mert azzal törvényt sértenének, de a jóváhagyásukat adták 170 helyen. A Barcelonában kormányon lévő Katalán Köztársasági Baloldal (ÉRC) párt és az ellenzéki Konvergencia és Unió (CiU) is támogatja a kezdeményezést. A nem hivatalos referendum szervezése közben várják Spanyolországban az alkotmánybíróság döntését a Katalóniának nagyobb önállóságot biztosító új alkotmány egyes rendelkezéseiről, amelyeket az ellenzéki konzervatív Néppárt kifogásol az államegység nevében. Szó van arról a szövegrészről, amelyik „országként” említi Katalóniát, továbbá az önálló katalán igazságszolgáltatási rendszer felállítására vonatkozó és a Katalóniá- ban hivatalosnak minősülő katalán nyelv helyzetének további megerősítéséről rendelkező passzusokról, (mti)
