Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)

2009-12-09 / 284. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. DECEMBER 9. DlGlTÁLlA 27 Mielőtt megadja a bankkártya adatait, győződjön meg róla, hogy az oldal megbízható-e, és hogy biztonságos-e a felület (Képarchívum) Vigyázzon, ha a karácsonyi ajándékokat az interneten rendeli meg! Csaló oldalak, bűnözők csapdái Mire figyeljen, ha a neten vásárol? Egyre többen vannak, akik a karácsonyi ajándékokat már nem a klasszikus üzle­tekben, hanem az interne­ten szerzik be, rendelik meg. Összegyűjtöttük, me­lyek azok a legfontosabb pontok, amelyekre figyelni kell, hogy ne kerüljön in­ternetes bűnözők csapdá­jába, s hogy a megrendelt áru tényleg megérkezzen. SZABÓ LÁSZLÓ Könyv, DVD, alsónemű, repülő­jegy, ágynemű, parfüm, cipő, elektronikus berendezések - szin­te nincs olyan termék, amelyet ne tudnánk beszerezni az interneten. Sok esetben a bolti árnál olcsób­ban kínálják az e-shopok a külön­böző termékeket, így egy újabb okkal több, miért az interneten szerezze be az ajándéktárgyakat a vásárló. Az oldalak kedvezmé­nyekkel, hírlevelekkel csábítják a portálra a vásárlót, akinek csak pár klikkelésébe kerül, és máris megrendelheti a kiszemelt árut. A magyar, szlovák vagy cseh nyelvű oldalakon egyszerűbb a tá­jékozódás, ezek a portálok bizton­ságosabbak és megbízhatóbbak. Ám itt is érvényes az a szabály, hogy csak olyan oldalon vásárol­jon, amelyről már hallott. Gyanús jel, ha a kapcsolat menüpontnál csak egy postafiókcímet adtak meg, vagy ha a cégnek nincs fel­tüntetve a telefonszáma, elérhe­tősége. A legbiztonságosabb olyan boltban vásárolni, amely­nek van hagyományos boltja, de az ismert e-shopokban is bátran vásárolhat. Sok olyan oldal is van, amely csak egy konkrét termék- csoportot árusít, ilyen lehet az ágyneműket kínáló oldal, vagy a háztartási dekorációs kellékeket árusító. A fizetés ezeknél szinte minden esetben megoldható át­utalással, így lehetőleg ezt a meg­oldást válasszuk. A kártyás fize­tést csak az olyan oldalakon aján­lott, amelyek címsora https ://-el kezdődik, és az alsó sarokban egy kis lakat jelzi, hogy az oldal biz­tonságos, s a kártya adataival sem élnek vissza. A legnagyobb akciókat a kül­földi oldalakon találjuk, ám ezeknél sokkal óvatosabbaknak kell lennünk, nehogy bűnözők csapdájába essünk. Az amerikai oldalakon például nagyon olcsón juthatunk hozzá ruházati vagy elektronikai cikkekhez. Ám itt hatványozottan érvényes a sza­bály, hogy csak olyan oldalon vá­sároljon, amelyről már hallott - ez lehet nagy elektronikus bolt vagy egy világszerte ismert már­ka weboldala. Ha olyan oldalon találja magát, amelyről sosem hallott, és gyanúsan olcsón kí­nálnak minden terméket, jobb, ha azonnal bezárja az oldalt, mert nagy valószínűséggel a gya­nútlan ügyfelekre vadászó, csa­lók álltak össze. Szinte minden oldal azonnali fizetést kér, de csak bankkártyával tud vásárolni. Itt is csak a biztonságos, https:// kezdetű oldalakon adja meg a kártyaszámot. Fontos szempont a szállítás, így ha drága terméket vásárol, akkor mindenképpen fu­társzolgálatos kézbesítést vá­lasszon, mert ez a legbiztonságo­sabb, és az egész útvonalat fo­lyamatosan figyelheti az interne­ten. A hagyományos csomagban küldött szállítmány könnyen el­veszhet, mivel ezeket sima kül­deményként adják fel. Sok pénzt és időt takaríthat meg, ha az interneten vásárol. Ám ha nem figyel a részletekre, előfordulhat, hogy sem az áru nem érkezik meg, sem a pénzét nem látja viszont. A közösségi portálok veszélyei Mit keres a CIA a Facebookon? 1T CAFÉ-HÍR A jogvédők szerint elfogadha­tatlan, hogy átláthatatlan a kor­mányszervek monitorozási és adatgyűjtési gyakorlata. Az Electronic Frontier Founda­tion (EEF) civil jogvédő szervezet közleményben tudatta, hogy ke­resetet nyújtott be hat amerikai állami intézmény, köztük a CIA, az Igazságügyi Minisztérium, va­lamint a belbiztonsági minisztéri­um ellen. Az ok: visszautasították a kérvényt, amiben arra kérték a hivatalokat, hogy hozzák nyilvá­nosságra, milyen szabályok alap­ján, milyen eljárási rendben hasz­nálják fel a közösségi oldalakon szerzett információkat nyomozá­sok, adatgyűjtés és megfigyelési akciók során. Az EFF közleménye kifejti, hogy a rendelkezésre álló információk szerint a kormányzat időnként bizonyítékként használ­ja fel a közösségi oldalakról szer­zett adatokat, ám az nem tisztá­zott, hogy milyen módon teszik ezt. A szervezet szerint fontos a nyilvánosság e kérdésben, mivel épp most folyik egy olyan törvény előkészítése, mely az eddigieknél komolyabban védené a közösségi oldalak felhasználóinak személyi­ségi jogait: „Több millió ember használja naponta az olyan kö­zösségi oldalakat, mint a Face- book, és ezeken az oldalakon ren­geteg magántermészetű informá­ciót közölnek magukról. Ha a Kongresszus olyan törvények ki­dolgozásán fáradozik, amelyek védenék a Facebook felhasználó­it, akkor a törvényhozóknak és a választóknak ismerniük kell azt is, hogy a kormányzat milyen mó­don, mire használja fel jelenleg ezeket az adatokat” - úja James Tucker az EFF egyik aktivistája. Mivel az említett szervezetek, ügynökségek közül többen nem válaszoltak az EFF megkeresésé­re, ezért döntöttek a jogi út mel­lett. Érdekes adalék, hogy Chris­topher Soghoian, egy amerikai egyetemista is mostanában tette közzé blogjában azt az adatot, melyre kutatásai során bukkant, és amely szerint a Sprint Nextel, az USA egyik legnagyobb szolgál­tatója egy év alatt több mint 8 mil- liószor adott ki kormányzati szer­veknek az előfizetőikhez kapcso­lódó GPS-adatokat. (Képarchívum) A felhasználók havonta 2,5 milliárd képet töltenek fel, hetente 3,5 milliárd linket, hírt, blogot osztanak meg; egy átlagos felhasználónak 130 barátja van A tarthatatlan struktúra miatt alapjaiban újul meg a Facebook FELDOLGOZÁS Újabb mérföldkő mellett robog el sebesen a Facebook, a felhaszná­lók száma átlépte a 350 milliót. Mark Zuckerberg alapító szokás szerint blogjába írt levélben kom­mentálta a fordulót. Az ünneplés mellett viszont komoly változáso­kat is kilátásba helyezett, ami leg­inkább a hálózatok rendszerét érinti majd - úja a hwsw.hu infor­matikaiportál. Összesen 350 millió felhaszná­ló, minden egyes nap a teljes tag­ság legalább fele bejelentkezik, 35 millióan legalább egyszer frissítik a státusukat. A felhasználók ha­vonta 2,5 milliárd képet töltenek fel, hetente 3,5 milliárd linket, hírt, blogot vagy egyebet osztanak meg. 3,5 millió eseményhez készül minden hónapban saját oldal, s több mint 700 ezer helyi üzletnek van aktív profilja. Az átlagos fel­használónak 130 barátja van, ha­vonta ez 8 újabb bejelöléssel bő­vül. Az átlagos felhasználó napi 55 percet tölt a Facebookon, havonta 9-szer nyomja meg a „tetszik” gombot, illetve 25 kommentet ú, átlagosan 2 újabb oldalnak lesz ra­jongója, s összesen 12 csoportnak tagja. Megdöbbentő számok ezek, s azonnal fel is merülhet a mene­dzselhetőség kérdése. Amikor a Facebook alapjait megalkották, még csak fiatal egyetemistákra számítottak, akik ezrével érkez­nek majd a rendszerbe. Ehhez jól illett az akkor kidolgozott „network” elv, mely szerint min­den felhasználó valamely hálózat része, s az ugyanott lévő embe­rekhez egy fokozattal közelebb is van. Elsőként az amerikai egye­temek hálózatai jöttek létre, majd a terjeszkedéssel párhuza­mosan a kör bővült, nem telt el sok idő, s európai országoknak is lett dedikált hálózata. Ez a korai szakaszban nem is volt probléma, hiszen egy-egy nemzetből vi­szonylag kevesen voltak, s a kulturális-földrajzi kötődés ele­gendő szegmentációt jelentett. Mostanra azonban vállalhatat- lan méretűre duzzadtak a hálóza­tok, ráadásul sokszor a kapcsolatok logikáját egyáltalán nem követi a beosztás. Egy-egy önálló hálózat például India vagy Kína, ahol két felhasználónak annyi köze van egymáshoz, mint mondjuk egy ma­gyarnak egy izlandihoz. A földrajzi elosztás viszont hatékonynak tűnik, a felhasználók harmada va­lamilyen regionális hálózat része. Zuckerberg azt tervezi, hogy a mos­tani rendszert teljesen eltörlik, s egy sokkal egyszerűbb, mégis rele- vánsabb modellt állítanak csata­sorba. Az egyik sarokpont a privát szféra kezelhetőségének könnyíté­se, javítása, a fejlesztés egyebek kö­zött erre fókuszál. Megjelenik például a jó ideje ígért tartalom-mikromenedzselési lehetőség is, azaz minden egyes poszt esetében beállítható lesz, hogy mindenki láthassa, csak a ba­rátaink vagy esetleg csak egy még szűkebb csoport. Ez a poszt elkül­désekor választható ki, de később is bármikor változtatható, elkerülve a mellényúlások miatti kellemetlen szituációkat. Az alapvető szemé­lyes beállítások alapértékeit is átte­kintik a fejlesztők, de tudva, hogy mindenkinek más igényei vannak, természetesen megmarad a na­gyon részletes, mindenre kiterjedő beállítás oldal, ahol minden egyes eseménytípussal kapcsolatban le­het nyilatkozni, hogy mennyire le­gyen publikus. Zuckerberg blogbe- jegyzéséből a változásokkal kap­csolatban arra lehet következtetni, hogy szinte már itt kopogtat a frissí­tés, de konkrét időpontot nem je­lölt meg. (hwsw) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents