Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-09 / 284. szám, szerda
Mint szőnyeg alá sepert szemét, tünedezik elő a peremvidéken a meg nem oldott szociális problémák sokasága Aggtelek felkészült az amerikai turisták fogadására Ismét rangsorolták Közép- Európa legnagyobb kiterjedésű karsztvidékét -1995-ben „csak” az UNESCO világörökségi listájára került fel, alig két hete azonban már az USA- ban presztízslapnak számító Forbes Magazine is említést tett róla. Ez pedig az amerikaiaknak már épp elég ok arra, hogy csőstül lepjék el a szelíd gömöri lankákat. LŐR1NCZ ADRIÁN Hogy máris pontosítsam az értesülést, itt közlöm: a karsztvidék aggteleki, tehát Magyarországon található része került fel a nevezett lap internetes listájára Európa rejtett ékköve címen. A honlap az öreg kontinens kevésbé ismert turisztikai látványosságainak rangsorában igen előkelő helyen szerepelteti „az egyedülálló adottságokkal rendelkező aggteleki barlangrendszert”, amiből az anyaországi sajtó azonnal levonta a következtetést, mely szerint „amerikai turisták tömegei lephetik el az Aggteleki-karsztot. Korábban olyan ismert úti célok kaptak helyet a magazin által mindenképpen megnézendő látnivalók felsorolásában, mint a Vatikán vagy az Eiffel-torony, s magyarországi turisztikai attrakció eddig soha nem szerepelt közöttük” - folytatta eszmefuttatását a hírt világgá kürtölő Észak-Magyaror- szág című napilap munkatársa. „A szlovák-magyar határ alatt húzódó cseppkőbarlangrendszer klímája a Forbes szerint jót tesz a légzésszervi problémákkal küzdőknek, de azoknak is ajánlják a barlangi sétát, akik csak gyönyörködni szeretnének a mészkőképződményekben” - úja a lap. Ennél több indíték aligha kell a toliforgatónak, kiváltképp ha még a negyedmilliárdos amerikai lakosság megérkezése előtt óhajtja felmérni a terepet. A karszt gyöngyszemei Két ország, egyazon táj - a karsztvidék kapcsán talán ez a legalapvetőbb megállapítás. Legyen szó kiterjedt erdősségekről vagy erdős-sztyeppes növénytársulásokról, barlangrendszerekről, töbrökről, dolinákról és egyéb víznyelő alkalmatosságokról, itt minden „nemzetközi” egy kicsit. Míg a mesterségesen megvont államhatár innenső részén Národný park Slovenský kras (szabad fordításban Gömör-tomai Karszt Nemzeti Park) címen jegyzik a tájat, a túlsó oldalon Aggteleki Nemzeti Park néven tisztelik. Az államhatár kapcsán különben ide kívánkozik az a tény, hogy a schengeni csatlakozás óta jelentősége alig van. Ma már csak a Do- mica-Aggtelek határátkelőn árválkodó épület és a 2007. december 20-án felvont, majd úgy felejtett sorompók jelzik, hogy itt valaha is meg kellett állni, s nem egyszer kemény perceket kellett átélni az „innen” „oda” szállított légfegyverek, kőhordók és kempingfelszerelés, meg az illegálisan importált barackpálinka, piros- paprika, téliszalámi és egyéb fiA Vöröstói-barlang egyik kuriózuma a 79 méter magas, nyolcszáz tonnás Csillagvizsgáló; még fejlődik (Somogyi Tibor felvételei) Ködbe - vagy inkább homályba? - burkolózik a karsztvidék Aggtelek határában nomságok miatt. A hazai idegen- vezető a Szlovák-, a magyarországi meg az Aggteleki-karszt gyöngyszemének tartott Domica- vagy Baradla-barlangban üdvözöl bennünket, ha alászállunk a Föld méhébe. Ami ezután következik, mindkét oldalon lélegzetelállító. Látni kell „Magyarország legnagyobb barlangrendszerében, annak is a Vörös-tói ágában járunk - közli velem a terepszemle során Varga Anett barlangtúra-vezető. Meg a legdrágábban is, hiszen 2003 és 2005 között 1,5 milliárd forintot fordítottak arra, hogy a látogatókat itt foto- cellás világítás és más technikai bravúr fogadja, miáltal a vörös-tói a világ legnagyobb barlangi beruházásává avanzsált. Mintegy hatszáz lépcsőt megmászva, röpke másfél óra alatt megtudom például azt, hogy a világszerte ismert harmincnyolc féle kalcium-karbonát kiválás - magyarán: cseppkőképződ- mény - húsz fajtája lelhető fel a Ba- radla-Domica barlangrendszerben, ami a térformák rendkívüli gazdagságát eredményezi, s itt található Magyarország legnagyobb állócseppköve, a Csillagvizsgáló is. Méreteit tekintve: tizenkilenc méter magas, megközelítőleg nyolcszáz tonna, és 600-800 ezer éve fejlődik folyamatosan - a mai napig. A jótékony barlangi levegő kapcsán meg kiderül, hogy gyógyító hatása a 95-98 százalékos páratartalmú levegőben kerengő kalcium- és magnézium-ionoknak köszönhető, melyek a szervezetbe kerülve gyulladáscsökkentő hatást fejtenek ki. Légúti megbetegedésekben szenvedőknek kimondottan ajánlott a séta a por- és csíramentes, steril levegőjű környezetben. Nagyjából ennyi, ami szavakba foglalható - a többit látni kell. Csak jönnénekmár! Az Aggteleki-karszt területén minden készen áll arra, hogy kielégítse az amerikai turisták ezreinek igényeit, véli a túravezető; magánszállás, szálló, panzió van a környező falvakban épp elég, s kiegészítő szolgáltatásoknak, programoknak sincsenek híján. Ezen a véleményen van Salamon Gábor, az Aggteleki Nemzeti Park igazgatója is, hozzátéve: ha naponta több ezer amerikai turistajön, annak is állnak elébe. A Ba- radla-barlang aggteleki és vöröstói ágának napi kapacitása összességében négyezer fő, tartalék tehát van bőven. „Az a gond, hogy az amerikai ember Amerikát járja, többségének még útlevele sincs - mondja az igazgató. - Magyarország alig érdekli őket, évente mindössze néhány diák verekszi le magát Budapestig, s egyáltalán nem jellemző, hogy szervezetten, csoportokban járnák Európának ezt a részét. Ezt én nagyon sajnálom, mert barlangjaink látogatottsága jelentősen visszaesett az elmúlt évek során.” Míg a múlt század nyolcvanas éveinek derekán a Baradla-bar- lang évente közel negyedmillió látogatót fogadott, húsz évvel később számuk már csak 180 ezer volt - idén meg jó, ha eléri a 130 ezret. Főképp magyarok, lengyelek, szlovákok, németek, hollandok és osztrákok keresik fel a barlangot, s olykor betéved néhány belga meg francia is. Fesztiválok, egyebek Európában az idegenforgalmi barlangok látogatottsága egy év alatt 25-30 százalékkal esett vissza, a kontinens középső részében a csökkenés 5-10 százalékos. „Nem volna ezzel semmi baj, ha nem ebből élnénk - mondja Salamon Gábor. - Bevételeink döntő része viszont a barlanglátogatásokból származik. Az aggteleki rövid és a jósvafői középtúrán kívül kínálatunkban számos különlegesség is szerepel; például a hét kilométeres hosszútúra, a retek-ági, valamint a Raisz Ke- resztély-emléktúra, de látogatható a Béke-, a Vass Imre-, a Rákóczi-, a Kossuth- és a Meteor-barlang is. Rendezvényeink sorából kiemelkedik a Gömör-tomai Fesztivál, Ületve a barlangi koncertek sorozata; ugyanakkor szervezünk lovasnapokat, szlovákiai partnerünkkel pedig egy közös pályázaton dolgozunk, melynek eredményeként a Szádalmáson és Bódvaszilason található, Salamon Gábor: „Állunk elébe az Esterházyak által épített, ma már amerikai turisták rohamának...!" műemlék magtárakat művészeti alkotóházzá alakítjuk át.” lombiztosítási és egyéb járulékok Visszatérve az idegenforgalmi formájában több pénzt fizet be az infrastruktúrára: Aggteleken és államkasszába, mint amennyit Jósvafőn már az „átkosban” is vol- onnan kap - így valójában a nemtak magánszállások, míg a karszt- zeti park dotálja az államot. Az vidék innenső falvaiban ma is csak aggtelekin kívül Magyarországelvétve találunk néhányat. Tája- nak egyetlen olyan nemzeti parkinkon valahogy nem akar bein- ja van, mely költségvetése nagy dúlni a falusi turizmus. részét a turisztikai bevételekből fedezi - ez a Balatonfelvidéken ta- Reménytelen szegénység lálható. Salamon Gábor szavaival élve a ,Ahhoz, hogy az agroturisztika „reménytelen szegénység?’ az, úgy bontakozhasson ki tájainkon, ami igazán jellemzi a karszt terümint Nyugat-Európában - fejti ki létén található falvakat. ,Állami az igazgató -, működő paraszt- pénzen alacsony komfortfokozagazdaságok kellenének, melyeket tú házakat, lakásokat építenek itt a falusi turizmus kiegészítő ága- olyan embereknek, akiknek nincs zatként támogatna. A másik prob- munkájuk, várhatóan nem is lesz léma, hogy Magyarországon nincs - mondja -, s már a harmadik is olyan mértékű belföldi turiz- olyan generáció nő fel, mely a mus, amire igazából egzisztenciát munka világában nem szocializálehetne alapozni.” lódott. Itt, az ország peremén úgy Míg Szlovákia nemzeti parkjai jön elő ez a probléma, mint a állami támogatásból tengődnek, szőnyeg alá söpört szemét; léaz Aggteleki Nemzeti Park eseté- nyeg, hogy a Parlament ablakáben érvényes, hogy ÁFA, társada- ból ne látszódjon...” SZÜLŐFÖLDÜNK 2009. december 9., szerda 6. évfolyam, 45. szám
