Új Szó, 2009. december (62. évfolyam, 277-300. szám)
2009-12-08 / 283. szám, kedd
rjárnám AGRÁRKÖRKÉP 2009. december 8., kedd 13. évfolyam 12. szám Gyakorlati agrárszakemberek végzik a konkrét kárfelmérést 16. oldal Sorárpa helyett tavasxi vetés» durumbúza Jövőre 20 ezer tonna minőségi kemény búzát vennének az olaszok 17. oldal A jóváhagyott támogatási kérvények átvétele után még decemberben számlára kerülhet az összeg Több mint 100 ezer tonnára tettek ajánlatot Indulnak az idei támogatások A zöldségtermelők is támogatást kapnak December elejétől az Agrárkifizetési Ügynökség hivatalosan is megkezdte az idei közvetlen kifizetésekre benyújtott és jóváhagyott kérvények kézbesítését, majd kifizetését az érintett agrártermelőknek. ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ A közvetlen mezőgazdasági kifizetések feltételeiről szóló 20/2009 sz. kormányrendelet alapján az agrárvállalkozások ebben az évben a következő támogatási ösz- szegekkel számolhatnak: ♦ az egységes területalapú kifizetés (SAPS) összege 121,60 euró/ha, ♦ az energianövények termesztéséért járó kifizetés összege: 45 euró/ha, ♦ a cukor után járó egyéni kifizetés összege: 546,69 euró/ha, ♦ a zöldség- és gyümölcstermesztés utáni egyéni kifizetés összege: 40,50 euró/ha, ♦ a paradicsomtermesztés utáni átmeneti kifizetés összege: 831,48 euró/ha. Az agrártermelők idén közvetlen kifizetések formájában csaknem 400 millió euró (pontosan 394 millió euró - cca 11,7 mid korona) összegű támogatásra számíthatnak, amelyből az előzetes számítások szerint az idei év végéig hozzávetőlegesen 350 millió euró kerülhet kifizetésre, ha teljesülnek a jóváhagyott és átvett kifizetési határozatokkal kapcsolatos feltételek, nevezetesen hogy a jogosult kérvényező az átvételkor lemond a törvényadta fellebbezés lehetőségéről. Az Agrárkifizetési Ügynökség illetékesei szerint a jóváhagyott támogatási határozatok személyes átvételének időpontjáról már értesítették az érintetteket. Ha az érintett vállalkozók a kifizetési határozat átvételekor írásban lemondanak arról, hogy nem élnek a határozat elleni fellebbezési jogukkal, ezáltal lerövidül az eljárás törvény által megszabott végrehajtási ideje, és így még decem(Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) berben megkaphatják a számukra járó összegeket. Akik nem veszik át személyesen, és nem mondanak le az említett fellebbezési jogukról, azoknak írásban postázzák a jóváhagyott határozatokat. Ezekben az esetekben a kérvényezők várhatóan csak a jövő év elején számolhatnak azzal, hogy a jóváhagyott támogatási összeg a számlájukra érkezik, (sz) A Közös Agrárpolitika legradikálisabb módosítása léphet életbe 2013 után A KAP-reform további változásai várhatók EU-HÍR A Közös Agrárpolitika legradikálisabb módosítása léphet életbe az uniós tagországokban, ha 2013 után bevezetik a KAP-reform keretében tervezett egyes új intézkedéseket, nevezetesen ha Brüsszel visz- szautalja a tagországok nemzeti hatáskörébe a jelenleg közösen finanszírozott támogatások tekintélyes részét. Az Európai Bizottság ü- letékesei nemrégiben ismertették a 2013 utáni időszak agrárköltségvetésére vonatkozó új elképzeléseiket. Ez természetesen a közös politika szigorításával járhat együtt, és minden bizonnyal több tagország ellenkezését váltaná ki. A tagországok véleményét ebben a kérdésben alapvetően az határozza meg, hogy mennyivel járulnak hozzá a KAP költségvetéséhez, és mennyi támogatást kaphatnak vissza. A KAP-támogatásokból legtöbbet részesülő Franciaország - azokkal a tagországokkal együtt, amelyek több támogatást kapnak, mint amennyi hozzájárulást fizetnek - természetesen élesen ellenzi a tervezett intézkedéseket. Az olyan országok viszont, mint Németország, az Egyesült Királyság és Hollandia, amelyek többet fizetnek be, mint amennyi támogatást kapnak, pozitívan értékelik a tervezett módosításokat. Az egyes tagországok támogatásokból való részesedése azonban, pl. a termeléstől leválasztott támogatásra való áttérés, a kötelező moduláció bevezetése vagy a közösség bővítése nyomán később alapvetően megváltozhat. A jövőben a KAP-tá- mogatások elosztását egyes vélemények szerűit olyan kritériumok fogják meghatározni, vagy befolyásolni, mint az egy főre jutó nemzetijövedelem, a rendelkezésre álló földterületek és azok Natura 2000 szerinti besorolása. A 2013 utánra tervezett uniós agrártámogatási reform a szakértők véleménye szerint három elképzelés szerint tesz javaslatot a támogatások újraelosztására és folyósítására. Ezek konzervatív, területalapú és multifunkcionális elvek szerint működnének. A konzervatív változat szerint az első pillér forrásainak kétharmad részét a tagországok befizetései határoznák meg, a másik két változatnál ez az arány lényegesen csökkenne, mivel az elosztás már említett befolyásoló tényezőit is figyelembe vennék, (eu-agrár) (Szilvássy Tímea illusztrációs felvétele) Megkezdődött a gabona intervenciós felvásárlása ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Az uniós gabonapiac keresleti-kínálati viszonyait a közösség által szervezett piacszabályozási intézkedések keretében működtetett intervenciós gabonafelvásárlással próbálják meg egyensúlyban tartanai. Mint ismeretes, az idei piaci terményértékesítésre a rendkívül alacsony felvásárlási árak jellemzők, így nem meglepő, hogy a 2009/2010-es gazdasági évre meghirdetett intervenciós felvásárlásba, amely az előző évekhez hasonlóan idén is november elsején kezdődött és a jövő év május 31-ig tart, közvedenül a kihirdetés után nagy mennyiségű gabonát ajánlottak fel a hazai termelők. Már az intervenciós felvásárlás első hetében több mint 100 ezer tonna kalászos gabonaféle közösségi raktárakba való felvásárlására és értékesítésére érkezett ajánlat az Agrárkifizetési Ügynökségre. A felajánlott meny- nyiségnek csaknem 60 százaléka árpa, a fennmaradó több mint 40 százalék pedig búza. Ugyanakkor az országban levő intervenciós raktárakban a tavalyi termésből erre a célra felvásárolt gabonából még mindig több, mint 140 ezer tonna vár arra, hogy a közösségi piacszabályozási rendszer keretében kitárolásra kerüljön. Az uniós intervenciós rendszer alapelve, hogy a piaci kereslet hiánya, illetve nem megfelelő piaci terményárak esetén az egyes országok termelőitől felajánlott gabonamennyiséget előre meghatározott áron felvásárolják, és az erre hitelesített raktárakban tárolják. A gabonafélék intervenciós ára ebben a gazdasági évben is 101,31 euró tonnánként, amit az előírt minőségi követelményeknek megfelelő intervenciós raktárba beszállított gabonáért fizetnek a termelőknek. Ehhez a megállapított intervenciós alapárhoz a tárolás során tonnánként 0,46 euró raktározási pótlékot fizetnek. Az intervenciós raktárakban tárolt gabona kitárolásáért tonnánként 1,28 euró átalánydíjat vonnak le az árból. Ha nem az intervenciós központban kerül sor a termény átvételére, akkor szállítási pótlékot fizetnek, illetve levonást is eszközölnek az árból. Az intervenciós terményfelvásárlással kapcsolatos egyéb részletes információkról, a gabona raktározási feltételeire és értékesítésére vonatkozó szabályokról, valamint az ügyben illetékes szubjektumok jegyzékéről az Agrárkifizetési Ügynökség honlapjáról is tájékoztatást szerezhetnek az érdeklődők. (www.apa.sk) Nehéz év vár az agrárgazdálkodókra Veszteséggel zár az ágazat ÖSSZEFOGLALÓ A mezőgazdasági termékek fel- vásárlási árának drasztikus csökkenése, amely az idei év egyes szakaszaiban az előző évhez viszonyítva több, mint 30 százalékot tett ki, olyan mértékű jövedelem-kiesést okozott az agrárágazatban, amelyet a termelők egyéb forrásokkal nem tudnak kiegyenlíteni. Az értékesítési nehézségek következtében az ágazat mély recesszióba került, a pénzügyi és gazdasági válság következményei az egész agráripari komplexumra rányomják a bélyegüket, jelentette ki nemrégiben Milan Semančík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara elnöke, aki szerint az elkövetkező év rendkívül nehéz lesz az agrárvállalkozók számára. Előzetes becslések szerint a jövedelem-kiesés mértéke országos szinten elérheti a 280-300 millió eurót, amely mindenképpen negatívan hat majd az őstermelők összesített gazdasági eredményére. Az ágazat az idei gazdasági évben 100-170 millió euró körüli veszteséggel számol, ez az előző évi gazdasági eredményhez képest mindenképpen komoly visz- szaesés, hiszen az agrárágazatban vállalkozó jogi személyek tavaly például 130 millió euró nyereséget mutattak ki. Az agrárágazat egyébként legutóbb 2003-ban volt veszteséges, amikor a negatív gazdasági eredménye csaknem elérte a 85 millió eurót, jelentette ki az agrárkamara elnöke. A kedveződen gazdasági eredmények az ágazat foglalkoztatottsági mutatóiban is éreztetik a hatásukat. 2008-ban a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma évközi szinten 4,2 százalékkal csökkent, az unióba való belépésünk időpontjához viszonyítva a leépülés mértéke 16,5 százalékot tett ki. A legutóbbi adatok szerint, amelyek 2008-tól az idei év feléig negyedéves periódusokban követik a foglalkoztatottság alakulását megerősítették a csökkenő tendenciát, az idei év első felében az agrárágazatban 13,4 százalékkal csökkent az alkalmazottak száma, miközben nemzetgazdasági szinten ez a mutató csak 2,9 százalékot tett ki. Az utóbbi két esztendőben az ágazatban 15700 embernek szűnt meg a munkája, közülük az idén 12700- an lettek munka nélkül, (sppk)
