Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-06 / 257. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 6. Vélemény És háttér TALLÓZÓ OSZTRÁK SAJTÓ A burgenlandiak többsége egyetértene az osztrák hadse- reghatárőrizetisegédszolgála- tának meghosszabbításával - jelentette az osztrák sajtó. A Specta piackutató intézet fel­mérése szerint a tartományban élők76°/o-aúgyérzi, ahatártér- ségben járőröző katonák növe­lik a biztonságérzetét. 86 %-uk hasznosnak tartaná, hogy jö­vőre is megmaradjon a hadse­reg segédszolgálata - olvasha­tó az ORF honlapján. Maria Fekter belügyminiszter (Oszt­rák Néppárt) közölte, nem zár­kózik el a hosszabbítástól, a döntés november 19. után vár­ható, miután az Alsó-Ausztriá- ban készült közvélemény-ku­tatás eredménye is ismert lesz. Norbert Darabos védelmi mi­niszter (Osztrák Szociálde­mokrata Párt) kijelentette, a hadsereg kész folytatni a szol­gálatot. Osztrák katonai egy­ségek 1990 óta teljesítenek szolgálatot Alsó-Ausztria és Burgenland tartományok ha­tártérségeiben. 2007 végéig a határőrizetben és -ellenőrzés­ben vettek részt, a schengeni övezet kibővítése óta a tágabb értelemben vett határtérség­ben látnak el kiegészítő felada­tokat a rendőrséggel együtt­működésben. A katonák nem igazoltathatnak, nem vizsgál­hatnak át járműveket, de a gyanús eseteket jelentik a rendőrségnek. A Der Standard ismertetése szerint 1500 fő a segédszolgálat létszámkerete, ennek a felét használják ki. A meghosszabbítást támogatná Hans Niessl burgenlandi tar­tományfőnök is, s még több rendőrt is szükségesnek tarta­na. Mint mondta, a rendőrségi létszámkeret 93%-át használ­ják csak ki, 270 rendőr „hi­ányzik” a tartományból. A bel­ügyminiszter viszont arra mu­tatott rá, hogy Burgenlandban minden más tartománynál ke­vesebb emberre, 160 lakosra jut egy rendőr. Fekter szerint Burgenland a többi tarto­mánynál biztonságosabbnak számít. 2009 első kilenc hó­napjában itt hétezer bűntényt jegyeztek fel, míg a nyugat­ausztriai Vorarlbergben 17 ezret. Darabos szerint a se­gédszolgálat sikeres, 2008 óta 1800 esetet jelentettek a rendőrségnek, (mti)- Drágám, attól tartok, hogy a választási kampányban legföljebb az új nyakkendőddel arathatsz sikert! (Peter Gossányi rajza) Gorbacsov lett a messiás, aki nem volt hajlandó feladni az elindított reformokat Ihlető magyar reformok A berlini fal nem egyetlen este, hanem 33 év alatt omlott le: a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) XX. kongresszusa után Magyarország és Lengyelország „felébredt”. MT1-HÁTTÉR A lengyel katolikus egyház ke­retében megindult ellenállás hoz­ta létre a nyolcvanas években a Szolidaritást, az 56-os magyar forradalmat követően elindított reformok pedig a peresztrojkát ihlették - vélekedett Bemard Gu- etta külpolitikai elemző a Libér- ation című francia napilapban közölt elemzésében. A politológus szerint a cezúrát a Fejtő Ferenc által találóan a nemzetközi kommunista mozga­lom pápájának és császárának nevezett Sztálin halála után há­rom évvel, az SZKP XX. kong­resszusán 1956-ban Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bi­zottságának akkori első titkára zárt ülésén elmondott, a sztáli­nizmus bűneit leleplező beszéde jelentette. Ez után gyorsult fel a Gulagon (a szovjet táborokban) raboskodók kiengedése, a Szov­jetunió megbékélt a Sztálinnak nemet mondó jugoszláv vezető­vel, Titóval, és megindult az eny­hülés politikája - emlékeztetett az elemző. Véleménye szerint ugyanakkor a beszéd egyben a kommunizmus egységét eredményezte és a szov­jet blokk két első válságát okozta. A sztálini időkben félreállított re­formerek Budapesten és Varsó­ban visszatértek a hatalomba, és mindkét ország hirtelen magához tért. Míg Lengyelországban az egyházi vezetők biztosították a kommunista pártnak, hogy kor­dában tartsa a társadalmi elége­detlenkedést, addig Magyaror­szágon az olyan messzire jutott, hogy csak a szovjet tankok tudták leverni a forradalmat. A hatvanas években Lengyel- országban a katolikus egyház te­remtette meg a szabadság köze­gét az ellenzékieknek, Magyaror­szágon viszont a kommunista párt indította el az első reformo­kat, hogy így próbáljon a társada­lomtól bocsánatot nyerni az 1956-os vérfürdő miatt - fogal­mazott Guetta. A lengyel ellenál­lásból született meg a Szolidari­tás független szakszervezet, a magyar reformok pedig a pe­resztrojkát ihlették. A szovjet elit fiatal generáció­ja számára az emberarcú szoci­alizmushoz fűzött remények el­vesztéséhez a brezsnyevi beke- ményítés és a 1968-as prágai tavasz eltiprása vezetett: ettől kezdve a nyugat-európai kom­munisták „a reformátor messiás várakozásában” éltek - hangsú­lyozta a francia elemző. Miután a Szolidaritás és az amerikai technológiai fejlődés következtében Ronald Reagan amerikai elnök megkongatta a Kreml vészharangját, az új szovjet főtitkár, Mihail Gorba­csov lett a várt messiás, aki egyetlen pillanatig sem volt haj­landó feladni az elindított re­formokat. Nem engedte, hogy vér folyjon, mert célja a szovjet rendszerből egy olyan szociál­demokráciába való átmenet volt, amely nyugati mintára megteremtette volna a keleti közös piacot - mutatott rá Gu­etta. Szerinte a Gorbacsov által elindított fejlődés azonban olyan, békés forradalomba for­dult, amely egy máig véget nem érő káoszt teremtett a világban. „Gorbacsov elbukott, de attól még a generációja által várt messiás maradd’ - írta a francia elemző. JEGYZET Védekezni kell/ene/ PÉTERFl SZONYA Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlására a sertésinflu­enza, új abban az új influenza megfékezésére Szlovákia is ki­dolgozta pandémiás tervét. Az il­letékes miniszter valamivel ké­sőbb bejelentette, amint gyártani kezdik, az ország 1 miihó adag szérumotvásárol, s beoltják azo­kat, akikrejárványidejénalegna- gyobb szükség van. Azt ugyan nem részletezte, hogy az orvoso­kon, közbiztonságiakon, króni­kus betegeken kívül kire gondolt, de ez nem is olyan fontos. Lénye­ges az, hogy a tárca a mai napig megsem rendelte a veszélyes inf­luenza terjedését gátló, vagyis a fertőzöttek gyógyítását szolgáló oltóanyagot. Pedig a szakértők úgy vélik, égető szükség lenne ar­ra, hogy a raktárakban legyen a gyógyszer, hiszen nem lehet meg­jósolni, mikor, hol és hányán fer- tőzódnekmega H1N1 vírussal. Ráadásul, ha beigazolódik, hogy Ukrajnában nem csupán a szezo­nális, hanem az új influenza terjed járványszerűen, számolni kell az- zal, hogy átlépi a keleti országha­tárokat. Ajárványügyi szakértők nem es- nekpánikba, ráadásul aHlNl ví­rus nem ismeretlen számukra, mert hiszen az 1918-as spanyol náthalázjárványt ez a vírustörzs okozta. Igaz viszont, hogy anno többen haltak bele a kórba, mint ahányan az első világháborúban vesztették életüket. Azt viszont egyre erőteljesebben hangsúlyoz­zák, ügyelni kell a megelőzésre. A leghatásosabb védelem az, ha a lakosság jelentős hányada beol­tana magát a szezonális influenza ellen. Mert feltételezhető, hogya használatbanlevő szérumok mindegyike gyengítheti az új inf­luenzát okozó H INI vírus erejét, s ezáltal a beteg súlyosabb károso­dás nélkül vészeh át betegségét. De ahogy az kis hazánkban lenni szokott, nem azokról szólnak a híradások, akik kihasználjáka vé­dekezés egyszerű módját, s ezzel akár példát mutatnak a többiek­nek, hanem azokról, akik ilyen­olyan indoklással feleslegesnek, sőtkárosnak tartják. Jelenleg nem lehet tudni, lesz-e járvány Szlovákiában, s milyen mértékű lesz. Ez alapvetően attól függ, hogy a H1N1 vírus hány em- bertképes megfertőzni, éslesz- nek-e olyan mutációk, amelyek növelik a vírus szaporodását, fo- kozzákfertőzőképességét.Ajár- vány elkerülését, illetve enyhe le­folyását a lakosság megfelelő mértékű beoltottságaszavatolhat- ja.AWHOjárványügyiszakembe- rei arraszólítjákfel alakosságot, minél többen oltassákbe magukat. Mivel erre nálunknincs mód, leg­alább a „hagyományos”, szezonális influenza ellen védjük sajátegész­ségünket és szeretteinkét. Hiszen nem valószínű, hogy az egymillió új influenza ellenes szérummal beoltottak közé tar­tozhatunk. _____ KOMMENTÁR Mindent a választókért MOLNÁR IVÁN A 2010-es állami költségvetés elfogadásával teljesítettük azt a ko­rábbi ígéretünket, amely szerint Szlovákia lakossága nem fog fizet­ni azért a gazdasági válságért, amit a külföldi pénzügyi spekulánsok okoztak - kiáltotta világgá büszkén Robert Fico kormányfő, miután a parlament szerdán elfogadta a költségvetést. A miniszterelnök szerint többet kap az egészségügy, az iskolaügy, növelik a nyugdíja­kat, a szociális segélyeket, a családi pótlékot, ami a kormány „erős szociális irányultságát” bizonyítja. Ha mindez még nem lenne elég, a kormánynak- legalábbis a kormányfő szerint- sikerült takarékos költségvetést előkészítenie. Fico nem hazudik, amikor azt állítja, hogy nem a külföldi spekulán­sok okozta gazdasági válság adóját fizettetik mega lakossággal. A válság okozta károkat Szlovákia okos gazdaságpolitikával pár év alatt kiheverné. Szlovákia nem a külföldi spekulánsok, hanem a magát bolsevik színjátszó csoportnak képzelő Fico-kormány ka­tasztrofális gazdálkodása miatt fog nyögni az következő években. A szociális intézkedésekre hivatkozva az állam jövőre 3,75 milliárd euróval, 113 milliárd koronával költ többet a bevételeinél. Amit Fi­co fellengzősen az államháztartás konszolidácójaként próbál meg eladni, az abszolút értékben számolva Szlovákia történetének leg­nagyobb költségvetési hiánya, amit természetesen újabb hitelekből lesznek kénytelenek fedezni. Fico erre büszkén azt mondaná, hogy az eurót használó országok közül mi vagyunk a második legkevésbé eladósodott ország, ami persze az ő „felelős” gazdaságpolitikájuk­nak köszönhető. Az igazság azonban az, hogy míg tavaly a bruttó hazai össztermékhez viszonyított államadósságunk a 28 százalékot sem érte el, a kormány pénzszórása miatt az elkövetkező egy-két évben 40 százalék fölé szökik. Hogy a tartozásainkat visszafizethes­sük, idővel kénytelenek leszünk növelni az adókat, ami miatt gaz­daságunk elveszítheti a konkurenciaképességét, tovább növelve a munkanélküliek már így is hatalmas táborát. Az ostor így is, úgy is a lakosságon csattan. Közben a kormány szociális ígéreteinek sem kell feltétlenül teljesülniük, hiszen az egyes tárcák jövő évi bevétele- inekegyjelentős részét az ugyancsak bizonytalan európai uniós for­rások teszik ki. Az iskolaüggyel kapcsolatban például a kormányfő büszkén jelentette ki, hogy a tárca bevételei jövőre 8 százalékkal nőnek, az uniós támogatásokat figyelmen kívül hagyva azonban a növekedés a 2 százalékot sem éri el. Még kirívóbb a szlovákiai ma­gyarság számára fontos mezőgazdaság. Az ágazat jövőre csaknem 19 százalékkal több pénzzel gazdálkodhat a költségvetés szerint, az uniós források nélkül azonban a költségvetésük csaknem 6 száza­lékkal marad el az ideitől. Szlovákia ugyanakkor nem arról híres, hogy villámgyorsan meríti az uniós támogatásokat. 2007 óta csak a tervezett összeg 2 százalékát sikerült lehívni. Ha a kormány teljesí­teni szeretné a költségvetésben vállaltakat, akkor egyes számítások szerint a 15 -szőrösével kellene növelnie a lehívások gyorsaságát, ami irreális vállalkozás. A Fico-kormány azonban arra is felkészült, hogy a tervezett szociális intézkedései nem hozzák meg a gyümölcsüket, vagyis a választók nem lesznek kellőképpen motiválva rájuk szavazni. A tavalyihoz képest több pénzt kap a Matica slovenská, a titkosszolgálat és a köz- társasági elnök is. Ha a hasukon keresztül nem sikerül hatni a vá­lasztókra, jöhet a magyarellenes hangulatkeltés. Ez eddig még mindig bejött, és az említett intézmények ebben hathatós segítséget nyújthatnak a kormánynak. FELHÍVÁS letvé a szerkesztőségek, ame­lyekben hatalmas pénzek forog­nak kockán, főként az erőszakos cselekedetekért kirótt bünteté- sekhezhasonlítva. A kötelező tájékoztatásról szó­ló törvény nem büntet, ezért en­nek megsértése miatt maguk az újságírók bűnhődnek. Közben az újságíróknak nem maguknak kel­lenek az információk, hanem azért, hogy kvalifikáltan tájékoz- tassákaközvéleményt. A helyzet egyre súlyosabb. Ezért a közjogi méltóságokhoz fordulunk, tárgyaljanak egyenlő partnerként az újságírókkal, a saj­tóra és. az újságírókra irányuló támadásaikkal ne tegyék magu­kat komolytalanná, és fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek révén rugalmasan és gyorsan tá­jékoztat) ákasajtót. Európai Újságírók Szövet­ségének szlovák szekciója, Sme, Új Szó, Korzás, Šport, VIVA rádió, RTV Privigye, SI­TA, STV, Szlovák Rádió, Szlo­vák Újságíró Szindikátus, TASR, Liptov Tv, Markíza Tv, Patriot Tv, Zsolnai televízió Az újságírók hangja Tegnap, november 5-én el­árasztotta Európát az újságírók és a médiumokban dolgozók hang­ja, amely arra figyelmeztetett, hogy „kiállásra” van szükség, a minőségi újságírást kell megőriz­ni és fejlesztem. Ezzel a gondolat­tal összhangban van a szlovákiai újságírókhangja is. Csak akkor lehet jó újságírói munkát végezni, ha elegendő jó információt kap az újságíró. Az újságírókat ellepik az újrahasz-. nosított, megszűrt, hiányos, sőt elferdített információk, de az eredeti forrásból származókból nagyon kevés akad. Egyre gyak­rabban utasítják el őket, ráadásul éppen azokon a helyeken, ahol törvényből eredő kötelességük lenne tájékoztatni. Az információk elhallgatásá­nak egyik következménye, hogy az újságírók nem tájékoztatnak objektiven, és elferdített híreket továbbítanak. Erre bírósági pe­rekben fizetnek rá az újságírók, il-

Next

/
Thumbnails
Contents