Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-06 / 257. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 6. Vélemény És háttér TALLÓZÓ OSZTRÁK SAJTÓ A burgenlandiak többsége egyetértene az osztrák hadse- reghatárőrizetisegédszolgála- tának meghosszabbításával - jelentette az osztrák sajtó. A Specta piackutató intézet felmérése szerint a tartományban élők76°/o-aúgyérzi, ahatártér- ségben járőröző katonák növelik a biztonságérzetét. 86 %-uk hasznosnak tartaná, hogy jövőre is megmaradjon a hadsereg segédszolgálata - olvasható az ORF honlapján. Maria Fekter belügyminiszter (Osztrák Néppárt) közölte, nem zárkózik el a hosszabbítástól, a döntés november 19. után várható, miután az Alsó-Ausztriá- ban készült közvélemény-kutatás eredménye is ismert lesz. Norbert Darabos védelmi miniszter (Osztrák Szociáldemokrata Párt) kijelentette, a hadsereg kész folytatni a szolgálatot. Osztrák katonai egységek 1990 óta teljesítenek szolgálatot Alsó-Ausztria és Burgenland tartományok határtérségeiben. 2007 végéig a határőrizetben és -ellenőrzésben vettek részt, a schengeni övezet kibővítése óta a tágabb értelemben vett határtérségben látnak el kiegészítő feladatokat a rendőrséggel együttműködésben. A katonák nem igazoltathatnak, nem vizsgálhatnak át járműveket, de a gyanús eseteket jelentik a rendőrségnek. A Der Standard ismertetése szerint 1500 fő a segédszolgálat létszámkerete, ennek a felét használják ki. A meghosszabbítást támogatná Hans Niessl burgenlandi tartományfőnök is, s még több rendőrt is szükségesnek tartana. Mint mondta, a rendőrségi létszámkeret 93%-át használják csak ki, 270 rendőr „hiányzik” a tartományból. A belügyminiszter viszont arra mutatott rá, hogy Burgenlandban minden más tartománynál kevesebb emberre, 160 lakosra jut egy rendőr. Fekter szerint Burgenland a többi tartománynál biztonságosabbnak számít. 2009 első kilenc hónapjában itt hétezer bűntényt jegyeztek fel, míg a nyugatausztriai Vorarlbergben 17 ezret. Darabos szerint a segédszolgálat sikeres, 2008 óta 1800 esetet jelentettek a rendőrségnek, (mti)- Drágám, attól tartok, hogy a választási kampányban legföljebb az új nyakkendőddel arathatsz sikert! (Peter Gossányi rajza) Gorbacsov lett a messiás, aki nem volt hajlandó feladni az elindított reformokat Ihlető magyar reformok A berlini fal nem egyetlen este, hanem 33 év alatt omlott le: a Szovjetunió Kommunista Pártjának (SZKP) XX. kongresszusa után Magyarország és Lengyelország „felébredt”. MT1-HÁTTÉR A lengyel katolikus egyház keretében megindult ellenállás hozta létre a nyolcvanas években a Szolidaritást, az 56-os magyar forradalmat követően elindított reformok pedig a peresztrojkát ihlették - vélekedett Bemard Gu- etta külpolitikai elemző a Libér- ation című francia napilapban közölt elemzésében. A politológus szerint a cezúrát a Fejtő Ferenc által találóan a nemzetközi kommunista mozgalom pápájának és császárának nevezett Sztálin halála után három évvel, az SZKP XX. kongresszusán 1956-ban Nyikita Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságának akkori első titkára zárt ülésén elmondott, a sztálinizmus bűneit leleplező beszéde jelentette. Ez után gyorsult fel a Gulagon (a szovjet táborokban) raboskodók kiengedése, a Szovjetunió megbékélt a Sztálinnak nemet mondó jugoszláv vezetővel, Titóval, és megindult az enyhülés politikája - emlékeztetett az elemző. Véleménye szerint ugyanakkor a beszéd egyben a kommunizmus egységét eredményezte és a szovjet blokk két első válságát okozta. A sztálini időkben félreállított reformerek Budapesten és Varsóban visszatértek a hatalomba, és mindkét ország hirtelen magához tért. Míg Lengyelországban az egyházi vezetők biztosították a kommunista pártnak, hogy kordában tartsa a társadalmi elégedetlenkedést, addig Magyarországon az olyan messzire jutott, hogy csak a szovjet tankok tudták leverni a forradalmat. A hatvanas években Lengyel- országban a katolikus egyház teremtette meg a szabadság közegét az ellenzékieknek, Magyarországon viszont a kommunista párt indította el az első reformokat, hogy így próbáljon a társadalomtól bocsánatot nyerni az 1956-os vérfürdő miatt - fogalmazott Guetta. A lengyel ellenállásból született meg a Szolidaritás független szakszervezet, a magyar reformok pedig a peresztrojkát ihlették. A szovjet elit fiatal generációja számára az emberarcú szocializmushoz fűzött remények elvesztéséhez a brezsnyevi beke- ményítés és a 1968-as prágai tavasz eltiprása vezetett: ettől kezdve a nyugat-európai kommunisták „a reformátor messiás várakozásában” éltek - hangsúlyozta a francia elemző. Miután a Szolidaritás és az amerikai technológiai fejlődés következtében Ronald Reagan amerikai elnök megkongatta a Kreml vészharangját, az új szovjet főtitkár, Mihail Gorbacsov lett a várt messiás, aki egyetlen pillanatig sem volt hajlandó feladni az elindított reformokat. Nem engedte, hogy vér folyjon, mert célja a szovjet rendszerből egy olyan szociáldemokráciába való átmenet volt, amely nyugati mintára megteremtette volna a keleti közös piacot - mutatott rá Guetta. Szerinte a Gorbacsov által elindított fejlődés azonban olyan, békés forradalomba fordult, amely egy máig véget nem érő káoszt teremtett a világban. „Gorbacsov elbukott, de attól még a generációja által várt messiás maradd’ - írta a francia elemző. JEGYZET Védekezni kell/ene/ PÉTERFl SZONYA Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlására a sertésinfluenza, új abban az új influenza megfékezésére Szlovákia is kidolgozta pandémiás tervét. Az illetékes miniszter valamivel később bejelentette, amint gyártani kezdik, az ország 1 miihó adag szérumotvásárol, s beoltják azokat, akikrejárványidejénalegna- gyobb szükség van. Azt ugyan nem részletezte, hogy az orvosokon, közbiztonságiakon, krónikus betegeken kívül kire gondolt, de ez nem is olyan fontos. Lényeges az, hogy a tárca a mai napig megsem rendelte a veszélyes influenza terjedését gátló, vagyis a fertőzöttek gyógyítását szolgáló oltóanyagot. Pedig a szakértők úgy vélik, égető szükség lenne arra, hogy a raktárakban legyen a gyógyszer, hiszen nem lehet megjósolni, mikor, hol és hányán fer- tőzódnekmega H1N1 vírussal. Ráadásul, ha beigazolódik, hogy Ukrajnában nem csupán a szezonális, hanem az új influenza terjed járványszerűen, számolni kell az- zal, hogy átlépi a keleti országhatárokat. Ajárványügyi szakértők nem es- nekpánikba, ráadásul aHlNl vírus nem ismeretlen számukra, mert hiszen az 1918-as spanyol náthalázjárványt ez a vírustörzs okozta. Igaz viszont, hogy anno többen haltak bele a kórba, mint ahányan az első világháborúban vesztették életüket. Azt viszont egyre erőteljesebben hangsúlyozzák, ügyelni kell a megelőzésre. A leghatásosabb védelem az, ha a lakosság jelentős hányada beoltana magát a szezonális influenza ellen. Mert feltételezhető, hogya használatbanlevő szérumok mindegyike gyengítheti az új influenzát okozó H INI vírus erejét, s ezáltal a beteg súlyosabb károsodás nélkül vészeh át betegségét. De ahogy az kis hazánkban lenni szokott, nem azokról szólnak a híradások, akik kihasználjáka védekezés egyszerű módját, s ezzel akár példát mutatnak a többieknek, hanem azokról, akik ilyenolyan indoklással feleslegesnek, sőtkárosnak tartják. Jelenleg nem lehet tudni, lesz-e járvány Szlovákiában, s milyen mértékű lesz. Ez alapvetően attól függ, hogy a H1N1 vírus hány em- bertképes megfertőzni, éslesz- nek-e olyan mutációk, amelyek növelik a vírus szaporodását, fo- kozzákfertőzőképességét.Ajár- vány elkerülését, illetve enyhe lefolyását a lakosság megfelelő mértékű beoltottságaszavatolhat- ja.AWHOjárványügyiszakembe- rei arraszólítjákfel alakosságot, minél többen oltassákbe magukat. Mivel erre nálunknincs mód, legalább a „hagyományos”, szezonális influenza ellen védjük sajátegészségünket és szeretteinkét. Hiszen nem valószínű, hogy az egymillió új influenza ellenes szérummal beoltottak közé tartozhatunk. _____ KOMMENTÁR Mindent a választókért MOLNÁR IVÁN A 2010-es állami költségvetés elfogadásával teljesítettük azt a korábbi ígéretünket, amely szerint Szlovákia lakossága nem fog fizetni azért a gazdasági válságért, amit a külföldi pénzügyi spekulánsok okoztak - kiáltotta világgá büszkén Robert Fico kormányfő, miután a parlament szerdán elfogadta a költségvetést. A miniszterelnök szerint többet kap az egészségügy, az iskolaügy, növelik a nyugdíjakat, a szociális segélyeket, a családi pótlékot, ami a kormány „erős szociális irányultságát” bizonyítja. Ha mindez még nem lenne elég, a kormánynak- legalábbis a kormányfő szerint- sikerült takarékos költségvetést előkészítenie. Fico nem hazudik, amikor azt állítja, hogy nem a külföldi spekulánsok okozta gazdasági válság adóját fizettetik mega lakossággal. A válság okozta károkat Szlovákia okos gazdaságpolitikával pár év alatt kiheverné. Szlovákia nem a külföldi spekulánsok, hanem a magát bolsevik színjátszó csoportnak képzelő Fico-kormány katasztrofális gazdálkodása miatt fog nyögni az következő években. A szociális intézkedésekre hivatkozva az állam jövőre 3,75 milliárd euróval, 113 milliárd koronával költ többet a bevételeinél. Amit Fico fellengzősen az államháztartás konszolidácójaként próbál meg eladni, az abszolút értékben számolva Szlovákia történetének legnagyobb költségvetési hiánya, amit természetesen újabb hitelekből lesznek kénytelenek fedezni. Fico erre büszkén azt mondaná, hogy az eurót használó országok közül mi vagyunk a második legkevésbé eladósodott ország, ami persze az ő „felelős” gazdaságpolitikájuknak köszönhető. Az igazság azonban az, hogy míg tavaly a bruttó hazai össztermékhez viszonyított államadósságunk a 28 százalékot sem érte el, a kormány pénzszórása miatt az elkövetkező egy-két évben 40 százalék fölé szökik. Hogy a tartozásainkat visszafizethessük, idővel kénytelenek leszünk növelni az adókat, ami miatt gazdaságunk elveszítheti a konkurenciaképességét, tovább növelve a munkanélküliek már így is hatalmas táborát. Az ostor így is, úgy is a lakosságon csattan. Közben a kormány szociális ígéreteinek sem kell feltétlenül teljesülniük, hiszen az egyes tárcák jövő évi bevétele- inekegyjelentős részét az ugyancsak bizonytalan európai uniós források teszik ki. Az iskolaüggyel kapcsolatban például a kormányfő büszkén jelentette ki, hogy a tárca bevételei jövőre 8 százalékkal nőnek, az uniós támogatásokat figyelmen kívül hagyva azonban a növekedés a 2 százalékot sem éri el. Még kirívóbb a szlovákiai magyarság számára fontos mezőgazdaság. Az ágazat jövőre csaknem 19 százalékkal több pénzzel gazdálkodhat a költségvetés szerint, az uniós források nélkül azonban a költségvetésük csaknem 6 százalékkal marad el az ideitől. Szlovákia ugyanakkor nem arról híres, hogy villámgyorsan meríti az uniós támogatásokat. 2007 óta csak a tervezett összeg 2 százalékát sikerült lehívni. Ha a kormány teljesíteni szeretné a költségvetésben vállaltakat, akkor egyes számítások szerint a 15 -szőrösével kellene növelnie a lehívások gyorsaságát, ami irreális vállalkozás. A Fico-kormány azonban arra is felkészült, hogy a tervezett szociális intézkedései nem hozzák meg a gyümölcsüket, vagyis a választók nem lesznek kellőképpen motiválva rájuk szavazni. A tavalyihoz képest több pénzt kap a Matica slovenská, a titkosszolgálat és a köz- társasági elnök is. Ha a hasukon keresztül nem sikerül hatni a választókra, jöhet a magyarellenes hangulatkeltés. Ez eddig még mindig bejött, és az említett intézmények ebben hathatós segítséget nyújthatnak a kormánynak. FELHÍVÁS letvé a szerkesztőségek, amelyekben hatalmas pénzek forognak kockán, főként az erőszakos cselekedetekért kirótt bünteté- sekhezhasonlítva. A kötelező tájékoztatásról szóló törvény nem büntet, ezért ennek megsértése miatt maguk az újságírók bűnhődnek. Közben az újságíróknak nem maguknak kellenek az információk, hanem azért, hogy kvalifikáltan tájékoz- tassákaközvéleményt. A helyzet egyre súlyosabb. Ezért a közjogi méltóságokhoz fordulunk, tárgyaljanak egyenlő partnerként az újságírókkal, a sajtóra és. az újságírókra irányuló támadásaikkal ne tegyék magukat komolytalanná, és fogadjanak el olyan intézkedéseket, amelyek révén rugalmasan és gyorsan tájékoztat) ákasajtót. Európai Újságírók Szövetségének szlovák szekciója, Sme, Új Szó, Korzás, Šport, VIVA rádió, RTV Privigye, SITA, STV, Szlovák Rádió, Szlovák Újságíró Szindikátus, TASR, Liptov Tv, Markíza Tv, Patriot Tv, Zsolnai televízió Az újságírók hangja Tegnap, november 5-én elárasztotta Európát az újságírók és a médiumokban dolgozók hangja, amely arra figyelmeztetett, hogy „kiállásra” van szükség, a minőségi újságírást kell megőrizni és fejlesztem. Ezzel a gondolattal összhangban van a szlovákiai újságírókhangja is. Csak akkor lehet jó újságírói munkát végezni, ha elegendő jó információt kap az újságíró. Az újságírókat ellepik az újrahasz-. nosított, megszűrt, hiányos, sőt elferdített információk, de az eredeti forrásból származókból nagyon kevés akad. Egyre gyakrabban utasítják el őket, ráadásul éppen azokon a helyeken, ahol törvényből eredő kötelességük lenne tájékoztatni. Az információk elhallgatásának egyik következménye, hogy az újságírók nem tájékoztatnak objektiven, és elferdített híreket továbbítanak. Erre bírósági perekben fizetnek rá az újságírók, il-
