Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-04 / 255. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 4. DlGITÁLlA 11 A mobiltelefonok állandóan online vannak Okostelefonok terhelik a mobilhálózatokat Sokszor „ismerősként" érkeznek az internetes csalók (Képarchívum) Feltörte a postafiókját, e-mail-t írt minden címre, hogy bajba került külföldön és pénzre lenne szüksége Történetek az internetes bűnözésről Az internetes bűnözők visszaélhetnek a nevünkkel, ellophatják a személy- azonosságunkat, kifoszthatják a bankszámlánkat. A Symantec londoni sajtó- tájékoztatóján három áldozat mondta el, mi történt vele. Érdemes okulni az esetükből, s megtanulni, hogyan védekezhetünk hatékonyan a kiberbűnözők ellen. FELDOLGOZÁS Kashima Brown meg akarta nézni a leveleit Yahoo-s postafiókjában, de mintha valaki rejtélyes módon megváltoztatta volna az azonosító információkat. Megpróbálkozott az elfelejtett jelszó funkcióval is, de ez sem segített. Hamarosan a barátai kezdték hívogatni, hogy minden rendben van-e vele, és felhívta a Western Union is, hogy valóban szeretne-e átutalást kezdeményezni a számlájáról. A lány később rájött, hogy Hollandiából valaki feltörte a postafiókját. Az illető a levelezésében megtalálta a Western Unionnal kapcsolatos információkat, majd e-mail-t írt az összes kontaktjának, hogy bajba került,»külföldön ragadt és pénzre lenne szüksége a hazautazáshoz. Szerencsére Kashima a Western Union felhasználói oldalán még nem frissítette a kártyainformációit, így a tolvajok végül nem jártak sikerrel. Kevésbé volt szerencsés Jacquelyn, aki miután idén év elején megnézte a takarékbetét-számláját, meglepődve tapasztalta, hogy négyezer fonttal kevesebb van rajta, mint gondolta. Gyorsan megnézte az átutalásait, ahol többek között kétszer kétezer font értékű utalás szerepelt egy olyan személynek, akiről még életében nem hallott. Felhívta a bankját, ahol közölték vele, hogy minden valószínűség szerint adathalász támadás áldozata lett. Az adathalászok megszerezték Jacquelyn felhasználói adatait, beléptek a számlájára és utalásokat indítottak róla, méghozzá olyan trükkösen, hogy nem lehetett kideríteni, kik követték el a csalást, és hogy milyen számlaszámra küldték a pénzt. Úgy tűnik, akkor lophatták el a lány adatait, amikor belépett felhasználói fiókjába, arra azonban Jacquelyn nem tudott már visszaemlékezni, hogy ez pontosan mikor történt, hiszen hol az otthoni, hol pedig a munkahelyi gépéről szokta intézni a bankügyeit. Ennek ellenére a bank megtérítette a kárt, ám Jacquelyn azóta sem tudja, ki és hogyan lophatta el az információkat. A lány tovább nyomoz, otthoni laptopját átvizsgáltatta és a cégét is figyelmeztette a történtekkel kapcsolatban, de hogy pontosan mi történt, egyelőre nem tudni. Jacquelyn szerencsésnek mondhatja magát, hiszen a bank megtérítette a kárt, mert az Egyesült Királyság banki törvényei szerint az ügyfél jogosult kártérítésre, amennyiben valamilyen visszaélés következtében károsult, illetve ha bizonyítottan felelősségteljesen bánt az adataival. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a bank dönti el, fizet-e kártérítést ügyfelének - például adathalászat esetén. Marco Simeon, a DJ Murshmel- low néven ismert svájci DJ esetében kicsin múlott, hogy nem lett adathalász támadás áldozata - a Facebook közösségi oldalon. Marcót azzal kereste meg a Face- book-on egy dj-ügynök, hogy egy hetes fellépési lehetőséget ajánl neki Miami egyik új klubjában. Miamiban fellépni a dj-k titkos álma, hiszen ez a város minden évben a nemzetközi dj-versenyek színhelye. Az ügynök már aláírt szerződést küldött a Marconák, biztosította arról is, fizeti a szállás- és utazási költségeit, nem mellékesen pedig nagyvonalú honoráriumot ígért. Marco - bölcsen - azt gondolta, hogy ez az ajánlat túl szép, hogy igaz legyen, így megkérte az ügynököt, küldje el neki a repülőjegy- és szállásfoglalásokat, mielőtt bármit aláírna. Mivel nem most kezdte a szakmát, meg is mondta az ügynöknek, hogy gyanús neki ez az egész. Az ügynök azonban elég ügyes volt ahhoz, hogy mégis meggyőzze Marcót: a fellépés nem kamu. Az ügynök arra is megkérte a dj-t, hogy helyezzen letétbe ezer eurót arra az esetre, ha ő mégsem tudna fellépni és neki hirtelen más dj után kellene néznie. Az ügynök biztosította Marcót afelől, hogy a letétbe helyezett összeget természetesen azonnal megkapja, amint megérkezik Miamiba. Marco a Facebookon, e-maüen és telefonon is kapcsolatban volt az ügynökkel, de azért kicsit mégis gyanúsnak találta az egészet. Fel is hívta egy ismert svájci house-dj menedzserét, aki mondta neki, hogy az egész ajánlat átverés, és ha már átutalta a letét összegét, ne várja, hogy valaha is visszakapja. Ezek után Marco a Facebookon talált is egy csoportot, melyet kifejezetten a dj-k ellen elkövetett csalások felfedésére hoztak létre. A Facebook csoportnak már számos svájci, norvég, belga és svéd tagja volt, akiket ugyanez a csaló keresett meg. Sokan sajnos pénzt is utaltak - itt volt az a pont, ahol véget is ért a kapcsolat az “ügynökkel”, aki mindenkinél más néven mutatkozott be és főként induló dj-ket keresett meg, akik még tapasztalatlanok voltak a nemzetközi dj-közvetítések területén. (A hvg nyomán) MT1-HÍR Az okostelefonokkal letöltött adatmennyiség sokkal kisebb, mint a laptopokhoz csatlakoztatott modemmel generált adatforgalom, mégis a telefonok terhelik jobban a mobilhálózatokat - derül ki az Airvana távközlés-technológiai vállalat beszámolójából. A mobilintemet és az okostelefonok elterjedésével a szakember által is meglepő mértékben terhelődnek a vezeték nélküli hálózatok. A kutatási eredmény szerint egységnyi adatmennyiség letöltése esetén a laptopokhoz képest az okostelefonok nyolcszor nagyobb terhelést jelentenek a mobilhálózatokra. Ez abból adódik, hogy a mobütelefonok állandóan online vannak, és ha nem történik adatletöltés, a kommunikáció folyamatos a GSM bázisállomás és a készülék között. „Az iSuppli piackutató cég számításai szerint az év végére várt 200 millió okostelefonhoz képest a gyártók 2013-ban már évi 450 millió készülékkel számolnak. Korábban úgy vélték, hogy a laptopokkal letöltött adatmennyiség terheli jobban a mobilhálózatokat” - mondta David Nowicki, az Airvana elnöke. Az iparág azonban csak most kezdi megérteni, hogy az okostelefonok valójában milyen terhet jelentenek a hálózatokra. Az adatforgalom közel 60 százaléka belső terekben zajlik, ezért a szolgáltatók egyre többször alkalmazzák a bázisállomások forgalmát csökkentő femto- cell (beltéri jelerősítő) megoldásokat. Nyolcszor nagyobb terhelést jelentenek a mobilhálózatokra (Képarchívum' Kaspersky azt szeretné elérni, hogy az internetre csak egyéni azonosító birtokában, egyfajta útlevéllel lehessen rácsatlakozni Kaspersky véget vetne az online anonimitásnak FELDOLGOZÁS Az orosz szakember hajmeresztőén radikális megoldásokat vezetne be az internetbiztonság növelése érdekében- úja az IT café. Minden bizonnyal parázs vitákat kiváltó kijelentéseket tett a Kaspersky Labs egyik alapítója, Eugene Kaspersky orosz kriptográfus. A különféle biztonsági szoftvereket gyártó vállalat első embere a Zdnet Ásia híroldalnak adott inteijújában azt mondta, az internetre csatlakozó minden egyes felhasználót egyértelműen azonosítani kell, melynek első lépcsője a világhálót felügyelő nemzetközi kiberrendőrségi szerv megalapítása és radikálisan szigorú jogkörökkel történő felruházása. Kaspersky egy olyan hatóságot vizionál, melynek működését egy nemzetközi netpaktum szavatolja, az internetre pedig csak egyéni azonosító birtokában, egyfajta útlevéllel lehetne rácsatlakozni. Kaspersky arról beszélt, hogy az internetet eredetüeg nem publikus használatra tervezték, hanem katonai információk és tudományos kísérletek eredményeinek megosztására, utalva a hidegháború alatt megalkotott ARPANET programra és a World Wide Web születésére. A szakember szerint hiba volt azonos formában bevezetni a koncepciót, hiszen az a hálózat, amit ma internetnek nevezünk, annak idején csupán pár ezer fő tudományos munkájának megkönnyítésére született. Arra az újságírói kérdésre, hogy mi az a három IT-biz- tonsággal kapcsolatos dolog, melyet szívesen megváltoztatna a világban, Kaspersky egyenes választ adott: csak az internet kivitelezése. A probléma ugyanis az anonimitásban gyökerezik, melyet az orosz kriptográfus a vüághálóra csatlakozó egyes személyek azonosításával, egyfajta útlevéllel oldana meg. Bevezetne tovább egy, az internetes normák felett őrködő nemzetközi kiberrendőrségi testületet, az „Internet Interpolt”, melynek működését, jogköreit szigorú egyezményekkel, szerződésekkel biztosítanák. A jogvédők haja már ettől a kijelentéstől is égnek áll, ám Kaspersky még minderre rádobott egy lapáttal: ha bizonyos országok nem értenek egyet a szabályozással - avagy nem szentelnének kellő figyelmet annak betartására a renitens államokat egyszerűen le kell kapcsolni az internetről. A szakember beszédéből ugyan kiderül, hogy egy ilyen intézmény- rendszer felállítása rendkívül bürokratikus képződmény lenne (illetve természetesen súlyos költségvonzatai is volnának), viszont nem kínál elméleti hátteret az engedélyezési folyamatokkal kapcsolatban: nevesítve például, technikailag mégis miként képzeli el az online jogosítvány kibocsátását. „Az internetnek nincsenek határai” - utalt arra, hogy a kormányok még mindig országhatárokon belül gondolkodnak, márpedig a világhálóval egy új korszak köszöntött be, amely másfajta gondolkodásmódot igényel. Ez az oka az Internet Interpol szükségességének: a szimpla kiberrendőrség fogalmán már túlhaladt az idő. Munkájával kapcsolatban - húsz éve foglalkozik biztonságtechnikával - a szakember igyekezett világossá tenni: nem csak holmi szoftvereket készítenek és üzletelnek velük, hanem a rosszfiúk ellen harcolnak, az árnyoldalon pedig bőven akadnak nagy tudású személyek, így a csata rendkívül komplikált. A küzdelemről a nemzetek kormányai és a nagyobb vállalatok döntéshozói tudnak, és értik is a nehézségeket, ám az ádagos fogyasztónak jórészt fogalma sincs a háttérben folyó kiberharcokról - Kaspersky egyébként úgy véli, a polgároknak nem is szükséges megérteniük mindezt. (IT café) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava
