Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-26 / 273. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 26. Kultúra 9 Jaroslav Vojtek alkotása a kettészelt faluról, egy hatalmi döntés abszurditásáról keres tanúságokat A határ gyógyíthatatlan sebekkel A határ című dokumentumfilm egyik kockája (Fotó: www.branica.sk) RÖVIDEN Karácsonyi nocturno Pozsony. Szlovákiai magyar képzőművészek festményei, szobrai, grafikái láthatók a Karácsonyi nocturno című tárlaton, amely ma 17 órakor nyűik a Pozsonyi Magyar Galériában (Május 1. tér 10-12.) a Pozsonyi Műtermek szabad művészeti társulás rendezésében. A kiállítást Duba Gyula Madách-díjas író nyitja meg. (ú) Irodalom és Budapest Királyhelmec. Jánossy Lajos író, kritikus, szerkesztő lesz a vendége a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete Irodalom és... című beszélgetősorozata következő rendezvényének, amely november 27-én, pénteken 17 órától lesz a városi művelődési központban. A beszélgetést Krasztev Péter, az MKKI igazgatója vezeti. Jánossy Lajos első írása 1992-ben jelent meg a Magyar Naplóban, azóta rendszeresen jelentkezik novellákkal és kritikákkal. Jelenleg a litera.hu irodalmi honlap szerkesztője. Szinte minden története Budapesten játszódik. Unokáink talán az ő köteteiből tudják majd meg, milyen volt a magyar fővárosban élni az ezredforduló előtt és után. (ú) Kurd menekültről szóló filmé a Lux-díj Brüsszel. Egy kurd menekültről szóló francia film, a Welcome nyerte idén az Európai Parlament (EP) filmdíját, a Lux-díjat a testület képviselőinek szavazatai alapján. A döntést az EP szerdai strasbourgi plenáris ülésének keretében jelentették be. Jerzy Bu- zek EP-elnök indoklása szerint a film - amely az Európába vándorlók vüágába viszi a nézőt - fontos és társadalmilag nagyon aktuális témát dolgoz fel, amellyel szemben senki nem lehet közömbös. A francia Philippe Lioret Welcome című munkája egy iraki kurd menekült fiúról szól, aki egy úszómester segítségével megpróbál Franciaországból úszva átjutni Angliában élő barátnőjéhez. A Luxdíj értéke 87 ezer euró. A győztes filmet az EP támogatásával az Európai Unió mind a 23 nyelvén feliratozzák, és dvd-n is forgalmazzák. (mti) Ma délután: kihelyezett Múzeumi Szalon Kassán A 40 éves Thália Színházról Megrázóan szép film Jaroslav Vojtek rendező 2001 és 2007 között forgatott, 72 perc döbbenetét, kiszolgáltatottságot, elszakí- tottságot és valahova tartozni akarást, s mindenek- felett a múlni nem múló reményt közvetítő alkotása. Könnyekig hatóan zsigeri film A határ (Hranica) a kettévágott kelet-szlovákiai faluról, Szelmencről. TALLÓSl BÉLA Beleéléses film, ami azért jó, mert szól, amiről szól, mutat, amit mutat, arról beszél, s végtére ezt értjük meg belőle, hogy milyen erősen drámai, vagy akár tragikus kimenetellel hathat az ember, emberek, közösségek életére, ha sorsukba erőszakosan, kíméletlen módon beavatkoznak földi hatalmak, hatalmasok. Erről szól a film, a mindenkori „rólunk nélkülünk döntések” abszurditásáról, az Uyen döntés nyomán születő torzulásokról, emberi sorsok kisiklásáról, a kapcsolatok elsorvasztásáról, a visszafordíthatatlan idő múlásának elidegenítő sodráról. Ezúttal az effajta hatalmi végzésre konkrét esetként hozva fel Szelmenc község újkori történetét. Ami 1946. augusztus harmin- cadikájának éjszakáján kezdődött, amikor a Vörös Hadsereg által egy toronyiránt (vagy valahogy így, ilyen esetegességgel) házak között, temetőt, templomot, termőföldeket megosztva kimért vonallal, amit államhatárnak neveztek el és minősítettek, kettészelték a községet. Egyik része a nagy Szovjetunióhoz, Ukrajnához, a másik Csehszlovákiához tartozott attól fogva. S a film tanúsága szerint nem számított, hogy anya a határ egyik, gyermeke pedig a nagyszülőknél a másik oldalon volt éppen akkor, amikor az elválasztó drótkerítést kihúzták, a szocialista internacionalizmusra és semmi másra apellálva se találkozhattak vízumigénylés (amiért Eperjesre kellett utazni), útlevél és hosszú ldlométerek megtétele (a hivatalos határátkelőig) nélkül, holott ott voltak egymástól hárompercnyi távolságra. így kerülhetett-ugyancsak a film megidéző képei szerint - csupán oly módon utódtól származó virágcsokor a szülő sírjára, hogy a határ egyik oldaláról átdobták a másik oldalra. Vagy Uy módon alakulhatott ki az az áldatlan helyzet, hogy dalban kellett egymásnak áténekelni a határon a rokonokkal, barátokkal történteket, a híreket. Magyarok voltunk, nem kellettünk, nem voltunk fontosak, nem figyeltek ránk sem itt, sem ott - derül ki a filmvallomásból valahogy üy formában az abszurd lét egyik lehetséges rákfenéje. S ezért (is) jó ez a film: jó, hogy elkészült, a kettéosztott magyar lakosságról szlovák stábbal. (Ahogy a Határ bemutatója előtti sajtótájékoztatóján elhangzott, előfordult, hogy a rendező feltette szlovákul kérdését, jött rá magyarul a válasz, s mivel nem értették, mit mondott a kérdezett, összecsomagoltak, hazautaztak Pozsonyba, ám később vissza kellett menni a faluba újraforgatni az anyagot, mivel az alany nem a feltett kérdésre válaszolt.) Határ ez az érdeklődési szándék, az alkotók részéről a film elkészítését motiváló gesztus is, átjárhatóvá teendő határ. Ma már ennek a mozgóképnek a tanúsága nem, vagy legalábbis nem csak Nagyszelmencnek, jelképpel élve: e keleti végeken szimulált kis Nyugat-Berlinnek szól. Vagyis nem azért demonstrál, hogy oldjunk meg valamit, azt, amit már egyébként sem kell, illetve nem lehet megoldani, mivel megtette az idő, sok mindent megtett az idő. Gyógyította így vagy úgy a sebeket (bár igazából begyógyítani nem fogja soha). A film ma már sokkal magasabb rétegekbe, sokkal súlyosabb szférákba emeli hangját. Ezért is érthették meg idén októberben Csehországban is, a 13. Jihlavai Nemzetközi Dokumentumfilmfesztiválon, ahonnan tizennégy versenytársát megelőzve elhozta a legjobb közép-kelet-európai dokumentumfilmnek járó díjat. És bizonyára meg fogják érteni másutt, más helyein a világnak (például Rotterdamban, ahová már meghívást kapott), s szerez ez a film még több elismerést is. Örök emberi értékeiért, vérző emberi leikéért, mellyel olyan hatalmi döntés, a mesterséges határteremtés abszurditása okán kiált, amely ártatlan és tehetetlen életek megnyomorítását hozta magával. AJÁNLÓ Kassa. A SZNM - A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma (Pozsony) és a kassai Thália Színház közös Múzeumi Szalont rendez ma 15.30-tól a Márai Stúdióban a színház megalapításának 40. évfordulója alkalmából. A beszélgetés előtt kerül sor a Gömöri Fotóklub kiállításának megnyitására, valamint a szepsi Bódva Stúdió „A kassai magyar színjátszás múltja, jelene” című dokumentumfilmjének bemutatására, melyet T. Nagy Imre rendezett. A beszélgetők: Beke Sándor, Gombos Ilona, Várady Béla, Gyurkovics Mihály, Kövesdi Szabó Mária emlékeznek a Thália Színház megalapításának körülményeire. A beszélgetés során a közönség részleteket láthat A szlovákiai magyar színjátszás „nagy öregje” című portréfilmből is, melyet Gyurkovics Mihályról forgatott az Eckerdt Alapítvány. A Múzeumi Szalon házigazdája Miklósi Péter publicista. Az esten tartják a bemutatóját A kassai Thália Színház negyven éve című kötetnek is. A belépés díjtalan, (ú) A losonci Szabó Gyula Emlékház második kiállítására invitálja a közönséget november 27-én 17 órára a Szabó Gyula Barátainak Kiútja. A kiállítás anyagát Dr. Szabó Kinga művészettörténész állította össze. A megnyitón fellépnek a losonci Művészeti Alapiskola pedagógusai és növendékei. Képünkön Szabó Gyula Bolond festők (1969) című alkotása. A Mungo Jerry először Szlovákiában! V. Jazz Blues Jamboree Párkányban és vidékén Holnap tartják a IV. Őszi írófesztivált Párkány. November 27-én kerül sor Párkányban és környékének iskoláiban - Köbölkúton, Szőgyénben és Szálkán -, valamint a párkányi üdülőközpontban levő Hotel Thermal konferencia- termében a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) által rendezett IV. Őszi írófesztiválra. A délelőtt folyamán hazai irodalmáraink — többek közt Balázs F. Attila, Vida Gergely, Barak László, Juhász R. József, Hizsnyai Zoltán, Z. Németh István, M. Cse- pécz Szüvia - találkoznak a fiatal olvasókkal. Az SZMÍT és a párkányi gimnázium asztalitenisz-csapata 13 órakor méri össze erejét. Az év irodalmi díjazottjainak tiszteletére rendezett ünnepi műsor 17 órakor kezdődik. Az Arany Opus Díj eredményhirdetésére és a díjátadásra 17.30-kor kerül sor. A díjnyertes alkotást Grendel Lajos Kossuth-díjas író, a zsűri elnöke értékeli. Közreműködik: Gál Tamás színművész, valamint Ber- tók István és Katalin (jazz). (ú) ELŐZETES Érsekújvár. November 27-én és 28-án újra a blues és a jazz lesz a főszereplő Érsekújvárott, a Fő téri kultúrházban, valamint a Gúgh utcai Blues kocsmában. Sajtos Feri, a kétnapos fesztivál rendezője idén is sikeresen vette a szervezési akadályokat és egy kerek, ízig-vérig bulizós programot szőtt bele a jubileumi, immár az ötödik őszi jazz- blues fesztiválba. Pénteken rögtön Peter Lipával indít, akit Érsekújvárott különös szeretet övez, a jó hangulat előre borítékolható. Utána a lengyel Slawek Wierz- cholski és bluesbandája következik, majd a nem kevésbé tehetséges Egri János és jazzcsapata zárja a pénteki napot. A szombat ennél is húzósabb, egy új formáció, a szlovák Blues 8 mutatkozik be, majd a cseh Ľuboš Andršt Blues Band hergeli bugira a nagyérdeműt. A fesztivál koronázatlan királya azonban mindenképpen a Mungo Jerry lesz, élén Ray Dorsettel, aki immár negyven éve töretlenül nyomul időtálló szerzeményeivel, mint az In the Summertime, a Long Legged WoRay Dorset, a Mungo Jerry énekese (Képarchívum) men Dressed in Black, vagy a kacifántos Lady Rose. Ki hinné, hogy ez a hetvenes években toplistákon szereplő énekes még ma is ugyanolyan hévvel koncertezik, mint negyven évvel ezelőtt! Mindenesetre Hats Off!, vagyis le a kalappal az érsekújvári Jazz Blues Fesztivál szervezői előtt. Nagyot vállaltak idén is, búfelejtő, felhőtlen, színvonalas szórakozást kínálnak. Fogadjuk el tőlük! (kispeti)
