Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-25 / 272. szám, szerda

ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 25. www.ujszo.com A krízis óta 4 millió munkahely veszett el az EU-ban Több a tartósan állástalan 16 Karrier - hirdetés ____________ MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A nemzetközi gazdasági válság kezdete óta több mint 4 millió munkahellyel zsugorodott a fog­lalkoztatás az Európai Unióban, azzal együtt is, hogy a hatást va­lamennyivel csillapította a rövidí­tett munkaidő és más módszerek alkalmazása. Ezt állapította meg egyebek között az Európai Bizott­ság a foglalkoztatás uniós helyze­téről szóló éves jelentésében. A jelentés szerint a válság javarészt visszafordította a 2000 óta elért foglalkoztatás-növekedést, a leg­kedvezőtlenebb helyzetbe a férfi­ak, a fiatalok, az alacsony kép­zettségűek és a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak kerültek. Vladimír Špidla, a fog­lalkoztatásért is felelős uniós biz­tos hangoztatta, a jelentés azt ta­núsítja, hogy össze kell egyeztetni a válságra adott rövid távú vála­szokat a hosszú távú szerkezeti reformokkal. „Ezek a reformok lényegesek ugyanis ahhoz, hogy az EU gazdasága és munkaerőpi­acai a jövő kihívásaira készen áll­va tudjanak kiemelkedni a jelen­legi recesszióból” - fogalmazott Špidla. Az adatok szerint a kilenc­venes évek óta ugyan csökkent a tartós munkanélküliek száma, ez a probléma azonban továbbra is komoly kihívást jelent. Az utóbbi években az EU-ban az összes munkanélküli időszak közel 45 százaléka egy évnél hosszabb ide­ig tartott (a statisztika szerint az „éllovas” Magyarországon 13,9 hónapig), míg ez az adat az Egye­sült Államokban csupán 10 száza­léknyi. A tavalyi második félév és az idei második félév között a hu­szonhét EU-tagállam közül csak Luxemburgban bővült a foglal­koztatás, minden más tagország­ban hanyatlott. A csökkenés mér­téke uniós átlagban 1,9% volt, de például Lettországban és Észtor­szágban 10% fölé, Írországban, Spanyolországban és Litvániában 6,5-8,2 százalékra rúgott. Magya­rországon 4,5 százalékos vissza­esést állapított meg a jelentés. A munkanélküliségi arány a balti államokban ugrott meg különö­sen, valamint Spanyolországban és Írországban - ezekben az álla­mokban 10-20 százalék közötti már az arány. Magyarország a 9,5 százalékos uniós átlag közelében található 9,8 százalékkal, Szlo­vákia viszont a maga 12 száza­lék feletti adatával a sereghajtók közé tartozik. A jelentés azt is megállapította, hogy az EU-nak a versenyképes - alacsony szén­dioxid-kibocsátású - gazdaság irányába tett lépései fontos haj­tóerőt jelentenek a munkaerőpi­ac szempontjából. „Elképzelhető ugyan, hogy a teljes nettó munka­helyteremtés nem lesz hatalmas (hiszen az új zöld munkahelyek létrejötte és a meglévő munkahe­lyek „kizöldítése” részben más munkahelyek megszűnésével jár­hat), az ennek alapját képező szerkezeti változások azonban a munkavállalók gazdasági ágaza­tokon és készségtípusokon átívelő átrendeződését fogják magukkal vonni” - áll a jelentésben. Vladimír Špidla, a foglalkoztatásért is felelős uniós biztos hangoztatta, ósz- sze kell egyeztetni a válságra adott rövid távú válaszokat a hosszú távú szerkezeti reformokkal (ČTK-felvétel) ÁLLÁSAJÁNLAT Munkatársakat keresünk fő- és mellékállásba! Főállása, vállal­kozása mellett másik anyagi lábra is szüksége van! Szívesen tájékoztatjuk egy legális mun­kalehetőségről! Tel.: 0036-30-8463 922. MR911963 ♦ Felveszünk telefonos szervező­ket otthonról végezhető munkára, magas bérezéssel. Feltétel: saját internet, jó kommunikációs kész­ség. Szlováknyelv-tudás, illetve szakmai tapasztalat előny. 0917/300 421. MR912045 ♦ Dunaszerdahelyi éjjeli bárba pincért/-nőt keresek három éves gyakorlattal. Tel.: 0908/080 600. MR912049 Mach hydina, Budmerice, s. r. o. Munkaviszonyba, a Nový Pavol farmra felveszünk zootechni- kust. Állatorvosi vagy mező- gazdasági főiskolai végzettség, önállóság, rugalmasság, állat­szerető magatartás. Betanítás Csehországban. Kínálunk: fő munkaviszony egy sikeres tár­saságnál, előnyös kereset, tojás és baromfi alkalmazottaknak megszabott áron. Az érdeklő­dők az alábbi számon jelent­kezzenek: 0902/946120, e-ma- il: bucko@machhydina.sk MR912067 ♦ Szeretne rövid időn belül meg­gazdagodni? Csak akkor hívjon, ha komolyan gondolja! 0944/047412. MR912046 Egy magyar felmérés szerint a válság rossz hatással van az anyabarát intézkedések bevezetésére Gyereke van? Maradjon otthon! A cégeknek csak kis hányada tekinti a nőket teljes értékű munkavállalónak, ahol támogatást kapnak ahhoz, hogy az anyai szerepnek is eleget tegyenek (TASR-felvétel) Továbbra sincs áttörés a kis­gyerekes dolgozó nők hely­zetében, sőt a kötelező jogi előírások betartása is ne­hézkes. A válság csak to­vább rontott a helyzeten. Ki­derült, hogy a cégek több nőt küldtek el, mint férfit, és a kisgyerekeseknek alig van esélyük visszatérni a munkába. ÖSSZEFOGLALÓ Érdemben nem javul a kisgye­rekes dolgozó nők helyzete, ezért előrevinné az ügyet, ha egy évig minden férfi úgy élne, mintha nő lenne - állítja a magyar Jól-Lét Alapítvány kutatásának egyik szakértője. Azt vizsgálták, milyen jellegzetességei vannak az anyák foglalkoztatásának Magyarorszá­gon, van-e fejlődés e téren, mit ér­tenek a munkaadók családbarát működésen, mi segíti és mi akadá­lyozza az anyabarát vállalati mo­dell kialakítását. Bár az adatok déli szomszédunkra vonatkoznak, de a bemutatott kép akár a szlo­vák valóságra is vonatkozhat. Harminchárom, többségében külföldi tulajdonú cég vett részt a kutatásban, de olyan állami válla­latok is szerepeltek a vizsgálatban, mint például a Magyar Posta vagy a Magyar Televízió. Jellemző, hogy e cégek közül mindössze ket­tő élén áll női vezető, holott az ös­szes dolgozó 53 százaléka nő, a szellemi beosztottak között pedig 63 százalék az arányuk. A kutatók a cégek humánerőforrás-vezetői­vel készített intetjük alapján há­romféle szemlélettel találkoztak. Az első csoportba azokat a cégeket sorolták, amelyek nem látják a nők és kismamák nehézségeit, az esélyegyenlőségen pedig azt értik, hogy megfelelnek a jogszabályok­nak. Csakhogy, mutatott rá Fertetics Mandy, a kutatás vezető­je, ezeket a szabályokat sem min­dig tartják be - köztük például azt, hogy a szülési szabadságról vissza­térni kívánó nőt alkalmazni kell. A törvényeket ugyanis az üzleti lehe­tőségek keretein belül értelmezik. Vagyis: vissza kell venni a kisma­mát, ha még szükség van a mun­kakörére és a munkájára. A válla­latok másik csoportja felismeri, hogy a nők nehezebb helyzetben vannak, de a tradicionális szerep- felfogásra épít. Biztatják őket, hogy maradjanak minél tovább otthon, visszajövetelükkor pedig keresik a lehetőséget arra, hogy a szerintük megváltozott helyzetű nőket a korábbitól eltérő módon alkalmazzák. Kényelmesebb mun­kát ajánlanak, alacsonyabb pozíci­óban, mert „ez könynyebben ös­szeegyeztethető a családdal”. Ez­zel a kutatás készítői szerint rövid távon segítik őket, de hosszú távon nem oldják meg a problémát. A vizsgált cégek harmadik cso­portját alkotják a kimondottan anyabarát munkahelyek. Ezek a nőket teljes értékű munkavállaló­nak tekintik, akik támogatást kap­nak ahhoz, hogy az anyai szerep­nek is eleget tegyenek. Lehet ru­galmas munkaidőben, részmun­kaidőben, távmunkában dolgoz­ni, biztosítanak gyermekfelügye­letet, nem szabják meg, hogy mi­lyen hosszú az „optimális” szülési szabadság, és a gyesen lévő anyákkal is folyamatosan tartják a kapcsolatot. A megkérdezett cé­gek önképe pozitív volt, szinte mindegyik munkaügyis (HR-es) úgy gondolta, hogy náluk megva­lósul az esélyegyenlőség. De konkrét kérdésekre válaszolva ki­derült, hogy távmunka 17 cégnél, részmunkaidő 16-nál, a job sharing (amikor egy állást ketten osztanak meg egymás között) mindössze háromnál volt gyakor­lat. Úgynevezett magánéleti asz- szisztens (aki segít magánügyek, például a csekkbefizetés intézésé­ben, hogy ezt ne a munkavállaló tegye munkaidőben) egyetlen cégnél sem létezik. Nyolc cégnél volt példa arra, hogy férfi ment gyedre, de ez egyiknél sem fordult elő háromnál többször. A vezetők leginkább a magánügyi asszisz­tenssel és a gyermekmegőrzéssel kapcsolatban voltak elutasítóak. Egyikük így fogalmazott: „Egyál­talán nem tartom jó megoldás­nak, ha az óvoda vagy a bölcsőde ugyanabban az épületben van, ahol az anya is. így esetleg olyan problémák is megtalálják, ame­lyek megzavarják a munkáját”. Ami a meglévő lehetőségeket ille­ti, a távmunka mindössze egy cég­nél jelentette azt, hogy sok mun­kavállaló élhet vele, nem csak egy-egy kivételezett vezető vagy munkatárs. A többi esetben in­kább azt jelentette, hogy ha jön a vízvezeték-szerelő vagy a gyerek­orvos, egy napot otthonról is lehet dolgozni. Erősen tartja magát az a szemlélet, hogy akkor hisszük el valakiről, hogy dolgozik, ha látjuk a munkahelyén. A megkérdezet­tek jelentős része hangsúlyozta, hogy a válság rossz hatással van az anyabarát intézkedések beve­zetésére. A kutatás készítői úgy vélik, jó lenne, ha a cégek a leépí­téseknél tekintettel lennének ar­ra, hogy a 45 év felettiek, a kisgye­rekesek vagy a fogyatékkal élők kisebb eséllyel találnak másik ál­lást. Kiderült, hogy a cégek több nőt küldtek el, mint férfit, és a kis­gyerekeseknek alig van esélyük visszatérni a munkába. (Nsz, ű) Az állás érdekében fontos tisztában lenni elvárásainkkal, ambícióinkkal, teherbíró képességünkkel Kellően ismerjük saját személyiségjegyeinket? ÖSSZEFOGLALÓ Ahhoz, hogy megtaláljuk az igényeinknek megfelelő állást, és megálljuk a helyünket, már az ele­jén tisztában kell lenni elvárása­inkkal, ambícióinkkal, teherbíró képességünkkel. Mindez szorosan összefügg a személyiségjegyek­kel, amelyek alapján a dolgozó ember tíz típusát különböztetik meg. Persze munkahelyi boldogu­lás nem csak az ember személyisé­gétől, hanem teljesítményétől, ambícióitól és hozzáállásától is függ. Mindez együtt hat, sok más - előre nem kiszámítható - körül­ménnyel együtt (közvetlen kollé­gák, munkahelyi közeg, stb.). En­nek ellenére vegyük sorba a meg­határozó személyiségjegyeket. Az építő: Minden lehetőséget megragad arra, hogy új kapcsola­tokat építsen, korábban ismeret­len források után kutat, nem ijed meg az ismeretlentől, szereti a ki­hívásokat, ám igényli, hogy gon­dolatai szabadon szárnyalhassa­nak, és munkájában ne korlátoz­za senki. Az ebbe a típusba tarto­zó vezető sikerorientált, és má­soktól is elvárja, amit magától megkövetel. Az átalakító: Feltalálja magát a káoszban, minden lehetőséget megragad, hogy előrelépjen mun­kahelyén és az életben. Nem ijed meg a változásoktól, olykor siette­ti is ezeket, ám gyakran elkesere­dik, ha a dolgok a megszokott mó­don történnek, és minden marad a régi kerékvágásban. A végrehajtó: Elemző alkat, a minőségre törekszik, éppen ezért gondos és precíz. Jók a megérzései, ezek megóvják egy nagyobb bot­lástól vagy szakmai bakitól, ami­nek hasznát veheti munkájában. Az önzetlen: Közösségi ember, aki munkahelyén mindent a „nagy egészért”, a társaságért tesz, a közös cél elérését előbbre helyezi saját sikerénél, gyakran a cégvezető helyett gondolkodik, mérlegel, hogy egy-egy döntés morálisan helyes-e. Amolyan „hi­szek a vüágbékében” típus. A közvetítő: Szívesen kommu­nikál, és teremt kapcsolatot má­sokkal, a tárgyalásokon gyakran viszi a prímet. Égyaránt fontos ne­ki a közösség, és az, hogy az egy térben dolgozók között zavarta­lan legyen az információáramlás. Az alkotó: Ötleteit szívesen tolmácsolja a többieknek, nagy hangsúlyt fektet arra, hogy amit csinál, esztétikus és ízléses le­gyen, igazi művésziélek, kreativi­tását munkahelyén is kamatoz­tatni tudja. A tanár: Az e típusba tartozó dolgozó segít kollégáinak, elma­gyarázza, ha a többiek nem érte­nek valamit, „utat mutat” és megosztja tudását másokkal. Tü­relmes, és szívesen beszélget a kollégákkal. A felfedező: Szereti feltárni a rejtett igazságokat, a dolgok mö­gött megbúvó tényeket keresi, nemcsak arra figyel, mi van a fel­színen. Merész és nyitott az új­donságokra munkahelyén, még akkor is, ha az új feladatok kocká­zatot rejtenek. Az ötletelő: Intellektuális al­kat, gyakran az e típusba tartozó kollégának köszönhető, ha a vál­lalat valami szokatlan, esetleg őrült vállalkozásba kezd, a meg­szokottól eltérő üzleti stratégiát választ. A segítőkész: Saját feladatá­nak tekinti, hogy a közelében dolgozóknak mindig a rendelke­zésére álljon, segítsen, ha valami probléma merül föl, vagy valaki­nek gondjai adódnak. Az ebbe a típusba tartozó ember nem igényli a nagy nyilvánosságot, szeret háttérben maradni, ha egy nagyvállalatnál dolgozik, gyak­ran mindenkinél előbb kiszúrja, ha nem rendben mennek a dol­gok, és igyekszik tenni valamit, hogy minden újra kifogástalanul működjön. (Fn, ű)

Next

/
Thumbnails
Contents