Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-03 / 254. szám, kedd

18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 3. www.ujszo.com A szerződéseket és az ágazat alkupozícióját vizsgálják A tejpiaci munkacsoport első tanácskozása EU-HÍR A tejágazatot vizsgáló szakértői csoport októberben Brüsszelben megtartotta első ülését, melynek során a tejágazatbeli szerződéses viszonyokkal és az ágazat alkupo­zíciójával kapcsolatban zajlott le konstruktív vita. A munkacsoport elnöke a bizottság mezőgazdasá­gi és vidékfejlesztési főigazgatója, Jean-Luc Demarty; a tagállamo­kat vezető tisztviselők képviselik. A csoport a továbbiakban havon­ta egyszer ülésezik majd, és jelen­tését végleges formájában 2010 júniusában adja közre. Az ülésen a csoport számára ki­alakított menetrend első témakö­rét, azaz a szerződéses viszonyok és az alkupozíció helyzetét vitat­ták meg. Az ülés vitája során az alábbi kérdések kerültek terítékre: 1. A nyerstejellátás biztosítása érdekében szükség van-e a tejter­melők és a felvásárlók/tejfeldol- gozók között formális szerződé­sek megkötésére? ♦ Segítene-e ez az árfolyam-inga­dozás mérséklésében? ♦ Minden szállítmány kapcsán kötelezővé kellene tenni, vagy a felek dönthetnének erről? 2. Melyek lennének a legfonto­sabb elemei egy ilyen szerződés­nek? ♦ Árak - hogyan lehetne azt elér­ni, hogy a felek szabadon tárgyal­hassanak az árakról úgy, hogy közben biztosítani lehessen az egyenlő bánásmód elvét hasonló tranzakciók során? ♦ Mennyiségek - meg kell-e előre határozni a mennyiségeket? Ho­gyan lehetne felkészülni az alul- szállításra és a többletmennyisé­gekre? ♦ Időtartam - mi számít megfele­lő időtartamnak? Szükséges-e előre megállapítani egy kötelező minimális időtartamot? 3. Hogyan kellene a szerződés­szegéseket kezelni? ♦ A magánjogi szerződésekre irányadó szabályok szerint vagy közvetlen tagállami beavatko­zással? 4. Hogyan lehetne javítani a mezőgazdasági termelők alkupo­zícióján? ♦ Milyen szerepet játszhatnának a mezőgazdasági termelők szer­vezetei ezen e téren? Az érdekelt felek meghallgatá­sára a novemberi üléstől kezdődő­en kerül sor. Többek között a ter­melőket és a feldolgozókat képvi­selő szervezetekkel, a nemzeti versenyhatóságokkal, akadémi­kusokkal, fogyasztókkal és forgal­mazókkal fognak egyeztetni. A ja­nuári ülésen a harmadik országok tapasztalatait is megvizsgálják. A tervek szerint 2010 márciusá­ban konferencia megszervezésére kerül sor a témában. 2010 január­jától lehetőség nyílik internetes konzultáción való részvétébe, mely közvetlenül a konferencia előtt kerül lezárásra, (eu-press) A Visegrádi 4-ek agrárkamarái is elégedetlenek Szállítási hozzájárulás kell ÚJ SZÓ-ISMERTETŐ Október közepén Poprádon tar­tották soros ülésüket a Visegrádi 4-ek agrárkamaráinak vezetői, amelyen az ukrajnai agrárszektor képviselőivel együtt a térség és az európai közösség agrárágazatá­nak helyzetét elemezték, illetve megoldásokat javasoltak a problé­mák kezelésére. A problémák közül elsősorban a gabona- és a tejágazatban kialakult kritikus helyzet kezelésének szen­teltek külön figyelmet. A gabonapi­acon az előző évi gyengébb termés­minőség és a megfogyatkozott ál­latállomány csökkent takarmány­igénye miatt rohamosan megnöve­kedtek a takarmánygabona-készle­tek, megteltek a raktárak, így az idei aratásból származó termények tárolása is egyre nehezebbé válik. Ugyanakkor a terményforgalom jó­formán leállt, hiszen a piacon eddig még nem tapasztalt alacsony ter­ményárak határozták meg a keres­letet. A közösségi tejpiac hasonló helyzetben vergődik, a jelenlegi ár­viszonyok miatt egyes országokban fokozatosan visszáfogják a terme­lést, eladják az állatokat, hiszen a tej értékesítési ára néhol már az előállítási költségeket sem fedezi. Az agrárkamarák vezetői úgy látják, hogy ezeket a problémákat nem lehet az egyes tagországok­ban meghozott önálló intézkedé­sekkel kezelni, hanem egységes uniós fellépést követelnek a prob­lémák rendezésé érdekében. A ga­bonapiacon a közép-európai orszá­gok termelői a felhalmozott készle­tek értékesítésében eleve hátrá­nyos helyzetben vannak a harma­dik országokba szállító tengeri ki­kötőktől való távolságuk miatt, így a szállítási költségek megdrágítják és versenyképtelenné teszik az in­nen származó kínálatot. Az agrár­vezetők azt javasolták, hogy a kö­zösség fizessen szállítási költség­hozzájárulást ezeknek az orszá­goknak, amellyel 100 km-enként és tonnánként 3 euróval segítené a gabonakészletek harmadik orszá­gok piacain való értékesítését. A belső piaci egyensúly kialakítása érdekében javasolták az interven­ciós felvásárlás kibővítését a búza mellett az árpára és a kukoricára is, egyúttal az intervenciós árat is 120 euróra kellene felemelni. A tejpiaci gondok kezelésére tett javaslatok között az állatállomá­nyok mai szintjének fenntartására pénzügyi támogatást javasolnak az uniós forrásokból, hogy a tejterme­lők ne adják el állataikat. Egyúttal azt is javasolták, hogy a közösség hasson oda, hogy az áruházláncok­ban értékesített tej árából a terme­lők is megkapják a maguk reális ré­szesedését, ne legyenek kiszolgál­tatva a túlkínálati piac kénye-ked- vének. A tejágazat további sorsá­nak alakulásában fontos szerepet tulajdonítanak a tejkvóta-rendszer 2015 utáni fenntartásának, vala­mint a közösségi reform keretében működtetett évi kvótanövelések befagyasztásának is. Az unió agrárminisztereinek októberi tanácskozásán az emlí­tett problémákat és megoldási ja­vaslatokat az illetékes országok agrártárcáinak vezetői is előter­jesztették. (sz) Brüsszel döntött a tejtermelők különtámogatásának engedélyezéséről Jövőre 15 ezer euró tejtámogatás (llluszróciós felvétel) Az Európai Bizottság októ­ber végi ülésén döntést ho­zott a tejpiaci válság ren­dezésére bejelentett intéz­kedésekről, amelynek alapján engedélyezi az eu­rópai uniós tagországok számára, hogy egyszeri ki­fizetésként 15 000 euró erejéig állami támogatást folyósítsanak a mezőgaz­dasági termelőknek. EU-1NFORMÁC1Ó Ezzel elsősorban a nehéz hely­zetben lévő tejtermelőknek kíván­nak segítséget nyújtani, amit jelen­tős részben a tagállamok és az Eu­rópai Parlament nyomására kellett elfogadni. A 15 ezer eurós összeg 2010 végéig, vállalkozásonként egy alkalommal nyújtható, de le kell vonni belőle az ún. „de minimis” korábbi támogatásokat. A termelőket az árak alacsony szintje hozta nehéz helyzetbe, az ágazat képviselői hónapok óta tar­tanak tiltakozó akciókat annak ér­dekében, hogy további támogatás­hoz jussanak. Hozzá kell tenni, hogy nem telje­sen új javaslatról van szó, hanem korábban már bejelentett intézke­dés véglegesítéséről. A bizottság ál­tal kiadott közleményben egyúttal összefoglalták a tejágazatban ko­rábban meghozott intézkedéseket is, kiemelve, hogy idén 600 millió euróig teijedő összeget szánnak pi­aci intézkedésekre. A piacszervező intézkedések közül említést érde­mel, hogy az intervenciós időszakot 2010 augusztusának végéig meg- hoszszabbították. A közvetlen kifi­zetések nagy részét a szokásosnál 6 héttel korábban (már október ló­tól) kifizethetik, a jövő évi uniós költségvetésben pedig további 280 millió eurós támogatási csomagot hoznak létre. A közlemény azt is hangsúlyozza, hogy az intervenciós árak csökkenésének kompenzálása érdekében a tejtermelőknek nyúj­tott közvetlen kifizetések évi 5 mil­liárd euróval nőttek a néhány ko­rábban elhatározott reformnak kö­szönhetően. Az európai gazdaság­élénkítési terv részeként pedig újabb 4,2 milliárd euró áll rendel­kezésre az új kihívások kezelésére, beleértve a tejágazat szerkezetát­alakítását is. A bizottság emlékezte­tett arra, hogy a termékválaszték és a program által támogatható kor­csoport kibővítésével az iskolatej- programot is megerősítette, egyút­tal új intézkedéseket hozott a tejter­mékek vásárlásának ösztönzésére. Egyúttal az is elmondható, hogy a tejágazat közép- és hosszú távú kilátásait magas szintű szak­értői csoport vizsgálja, amely 2010 júniusára készíti el végleges jelentését, (eu-press) A megfigyelt ivarzást követően, kb. két hétig, mintegy duplájára kell a napi takarmányadagot emelni A vemhes kocák célzott takarmányozása ISMERTETŐ Bizonyított, hogy a takarmá­nyozás hatása a születéskori és a választáskori alomnagyságra na­gyobb, mint a genetikai. A szüle­tendő alom szempontjából külön­leges jelentősége van a terméke­nyítés (búgatás) körüli takarmá­nyozásnak, ami szoros kapcsolat­ban van a választáskori tápláló­anyag-ellátással. A gyakorlati ta­pasztalatok alapján ebben az idő­szakban célszerű alkalmazni az ún. serkentő takarmányozást. En­nek lényege, hogy rövid időre többlet-energiát biztosítunk, elő­segítendő egy .javuló” tápláltsági szituációt, és ezzel egy határozot­tabb, gyorsabban megjelenő ivar­zást. Megvalósítása egyszerű, de odafigyelést kíván. Kocasüldők megfigyelt ivarzását követően, kb. két hétig, mintegy duplájára kell a napi takarmányadagot emelni (kb. 1,80 kg-ról 3,50 kg-ra). Levá­lasztott kocák esetében a módszer alkalmazására ritkábban van szük­ség, de ha igen, úgy az elapasztást követően kell 6-10 napra kb. 3-3,5 kg-ra emelni a fejadagot. A termékenyítés után, kb. 21 napig, célszerű egy nagyobb (kb. 2,8-3 kg-os szoptatókoca-táp) fejadag etetése. A kocák többsége, a tömegtakar­mányok etetésének kedvező hatása ellenére, főleg abrakkeveréken él. Ha mégis van lehetőség kukori- caszüázs, lucerna (zöld vagy sze­názs), esetleg más tömegtakar­mány etetésére, akkor nem szabad elfelejtkezni a higiéniai követelmé­nyek betartásáról (frissesség, mik­robiológiai állapot, stb.), mert a hi­bák vetéléshez vezethetnek. A napi fejadag mennyiségének megállapí­tásakor abból kell kiindulni, hogy az úgy fedezze a koca tápláló­anyag-szükségletét, hogy ne okoz­zon elhízást. Kizárólag abrakkeve­rék etetetése esetén a mennyiség -, egy átlagosnak tekinthető energia- tartalmú takarmányból - 1,8-2,3 kg közötti lehet. A kocákat ellés előtt kutricában helyezzük el, előtte azonban féreg- teleníteni, majd alaposan lemosni és fertődeníteni kell őket. Ennek el­sődleges célja a malacok fertőződé­si veszélyének csökkentése, de ked­vező hatásai vannak a koca teljesít­ményére is (például a féregtelení- tés hatására javul az emésztőrend­szer állapota, ezért a táplálóanya­gok jobban értékesülnek, a koca több tejet fog termelni, a malacok pedig egészségesebbek, fejletteb­bek lesznek). Az áthelyezés legked­vezőbb időpontja, a várható ellés előtt, kb. egy héttel van, amikor is célszerű az űn. szoptatókoca-tápra is áttérni. Az ellés előtt 2-3 nappal a takar­mány mennyiségét 1,5-2,0 kg-ra kell csökkenteni, illetve célszerű ezt a mennyiséget loccsanós formában adagolni. Fontos a bőséges ivóvíz- ellátás. Bizonyos esetekben szükség le­het ebben az időszakban napi 2-3 evőkanál glaubersó adagolására a bélsárpangás megelőzésére, a bél­tartalom kiürülésének elősegítésé­re. Sokkal jobb azonban ennél a vemhesség alatt rostban gazdag ta­karmány (pl. silókukorica-szüázs) etetése. A kezelés ill. a nagyobb adagú rostetetés célja, az ún. MMA betegségek megelőzése. Egy friss szalmával bealmozott ellető kutricánál aligha létezik jobb, de ha mégis alomnélküli me­legpadlón vagy rácson elletünk, a malacok nagyobb energia igényé­nek kielégítése érdekében gondos­kodni kell megfelelő fűtésről (pl. mfralámpa). A kocák takarmányába nem ajánlott és célszerűden az ún. ho- zamfokozók bekeverése, mert olyan rezisztenciák kialakulását se­gítheti elő, amelyek a malac felne­velés sikerét kockáztatják. (Gundel János - Hermán Istvánná cikke nyomán röv.) (llluszróciós felvétel) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szüvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1

Next

/
Thumbnails
Contents