Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-03 / 254. szám, kedd
AGRARJCO RKEP 2009. november 3., kedd 13. évfolyam 11. szám 16. oldal A gazdaságosság a meghatározó Agrosalón - a pénzügyi válság visszafogta a beruházásokat 17. oldal A szármaradványok lebontása Fontos szerepük van a talaj szerkezetének javításában Jövőre 15 ezer euró tejtámogatás A tejtermelők különtámogatásának engedélyezéséről döntöttek 18. oldal Az előrejelzések hozzávetőlegesen 15 százalékkal alacsonyabb terméshozamokat jeleznek Nincs jó ára a kukoricának (llluszróciós felvétel) Annak ellenére, hogy az október közepén megkezdődött kukorica-betakarítás idei előrejelzései hozzávetőlegesen 15 százalékkal alacsonyabb terméshozamokat jeleznek, a termékpiac felvásárlási árai azonban egyelőre olyan szinten mozognak, mintha rekord- termésből származó túlkínálattal kellene megbirkózni. ÖSSZEFOGLALÓ Az eddigi árajánlatok ugyanis általában nem haladják meg a tonnánkénti száz eurót, s nagyon sok termelőnek le kell nyelnie az újabb keserű pirulát, mikor a kereskedőkkel az idei termés értékesítéséről kell tárgyalnia. A kalászos gabonafélék eladásából, vagy eladhatatlanságából, illetve a rendkívül alacsony értékesítési árból keletkezett veszteségeiket csak tovább növeli a kukoricából várható bevételkiesés szintje, ami sokukat akár a csőd szélére is sodorhatja. A kereskedők egy része ugyan azzal bíztatja őket, hogy a jövő év elejére biztosan emelkedni fognak majd az árak (erre már a tőzsdei mozgásokból is óvatosan következtetni lehet - lásd a melléklet 2. oldalán olvasható ismertetőt), viszont a pénzhiány egyes termelőknél már a tűrőképesség határát súrolja, s bizony ilyen helyzetben nagyon nehéz a jövő évi árakra várni. A pénzre leginkább most lenne szükségük, hiszen az esedékes pénzügyi kötelezettségeiket (adó, hitel stb.) most kell kifizetniük. Nem beszélve a terményhitelek törlesztéséről, amelyet a vetőmag, műtrágya- és vegyszerforgalmazók folyósítottak számukra még az év elején. Ilyen árak mellett jóformán a bemeneti költségeiket sem tudják belőle fedezni. S hiába csökkentek újabban a bemeneti termékek, főleg a műtrágyák árai, az a helyzet, hogy nagyon sok termelő az olcsóbb vegyszert és műtrágyát sem fogja tudni megvásárolni. Az árviszonyok alakulását jól mutatja az a kimutatás, amely az agrárkamara és a statisztikai hivatal adatai alapján készült. A mezőgazdasági termékek idei árszintje a tavalyi év hasonló időszakához viszonyítva már jóval 70 százalék alatti értéket képvisel. A takarmánygabona tonnáját 80-90 euró körüli összegért lehet csak értékesíteni, ma már ugyancsak 100 euró alatti a kukorica eladási ára, a repcemagért a tavalyi árnak jóformán csak a felét, mintegy 230 eurót kínálnak. A kukoricatermesztők szakmaközi szervezete szerint országos szinten 6,5 tonna körüli átlagos terméshozam várható. Az ország legnagyobb kukoricafelvásárló és egyben feldolgozó cége a lipótvári Enviral, amely évi 120 ezer köbméter bioetanol gyártásával a térség legnagyobb gyártási kapacitással rendelkező ilyen vállalata. Ebből azonban nem a hazai kukoricatermesztők profitálnak elsősorban. A gyár ugyanis a kemény piaci feltételekhez igazodva a számára legkedvezőbb áron vásárolja az alapanyagot, s úgy hírlik, hogy a hazai termesztők ezen a pályán még nem nagyon rúghatnak labdába. Szlovákiában a kukorica vetés- területe idén a süókukorica tervezett területét is beleértve több mint 210 ezer hektárt tesz ki. A hozzáférhető adatok szerint a szemeskukoricát több mint 140 ezer hektáron termesztik, az előzetesen várható összhozam elérheti a 950 ezer tonnát. Mivel azonban az állattenyésztés, és kifejezetten a tejágazat értékesítési válsága miatt több helyen is jelentős mértékben leépítették az állatállományokat, pontosan nem lehet meghatározni, hogy az eredetileg még silókukoricának elvetett parcellákból őszre mekkora területeket minősítenek majd át szemessé. A lecsökkent állatlétszám azonban nemcsak a tejágazatban, hanem például a sertéstenyésztésben is jóval alacsonyabb takarmány-felhasználást feltételez a következő időszakra, így a feltehetően túlkínálati piac majd itt is éreztetni fogja a hatását. Nyilvánvaló azonban, hogy a kukorica árát nem nálunk, sőt még nem is ebben a térségben fogják meghatározni. Mi csak alkalmazkodhatunk, ha tudunk, (sz) Fizetni kell a szövetkezeti részvényekért is az értékpapírközpontban való nyilvántartásért Szövetkezeti vagyonrészjegyek sorsa ISMERTETŐ A vagyonjegyes privatizációban kiadott és a folyamat lezárása után értéktelenné vált értékpapí-rok nyüvántartásának rendezését hivatott 160/2009 sz. törvény rendelkezése értelmében az értékpapírközpont elvégezni. A nyilvántartásában levő értékpapírokra kezelési díjat szed be a tulajdonosoktól, illetve ha a tulajdonos ezt nem akarja fizetni, akkor önként lemondhat az ilyen értékpapír tulajdonjogáról, és azt az értékpapír- központra ruházhatja át. így ingyen és bérmentve megszabadulhat a díjfizetési kötelezettségétől, amit a központnak a nyilvántartásért kellene fizetnie. A vagyonjegyes privatizációban majd a Me- čiar-kormány által átszervezet kuponos vagyonelosztásban az ilyen részvényeket szerzett tulajdonosok számára ez a lehetőség megoldást jelenthet a gondjaikra, hiszen így fizetés nélkül végre jogilag is megszabadulhatnának a feleslegessé vált és elértéktelenedett vagyonjegyes részvényeiktől. Azt azonban vélhetően a jogszabály alkotói sem gondolták teljesen végig, (vagy netán ez lett volna a valódi célja az elfogadásnak?) hogy milyen hatással lehet ez a mezőgazdasági szövetkezetek átalakításának folyamatában a kiszámított és nevesített tulajdonrészeket értékpapír formában rögzítő vagyonrész-jegyekre. Egy idevonatkozó törvény értelmében ezeket a vagyonrészeket akkor részvények formájában kellett kiadniuk és nyilvántartásba vetetniük az átalakított szövetkezeteknek. A szövetkezeti vagyonrészjegyeket (družstevné podielnické listy) a törvény rendelkezései értelmében kötelezően annak rendje és módja szerint be is jegyezték az értékpapírközpontban. Egy részüket a szövetkezetek vezetői különböző cégeken keresztül kedvező áron visszavásárolták a tulajdonosoktól, és így meghatározó tulajdonjogot szereztek a cég vezetésében. Vannak azonban gazdaságok, ahol nem foglalkoztak ezekkel az értékpapírokkal, sok helyen a vagyonjegyek után nem is fizettek részesedést, így ezek a papírok alapjában véve értéktelenné váltak a tulajdonosaik számára. A 160/2009. sz. törvény érvénybe lépésével új helyzet állt elő e szövetkezeti vagyonrészjegyek helyzetében is. A vagyonjegyes privatizáció keretében szerzett és elértéktelenedett részvények általában tönkrement és megszűnt cégek tulajdonrészeit képviselő értékpapírok, így tehát nem várható irántuk reális kereslet. A szövetkezeti vagyonrészjegyek egy része azonban máig is működő tényleges piaci szereplőként tevékenykedő gazdaságokat képvisel, amelyek reális értéket képviselnek. Ha az említett törvény által felkínált lehetőséget kihasználva az eredeti tulajdonosok megszabadulnak tőlük, egy esetleges felvásárlással jelentős átalakítások mehetnének végbe a jelenlegi szövetkezetek tulajdonosi és vagyoni szerkezetében. (sz) Kiosztották a legjobbaknak járó díjakat TOP AGRO Slovensko ÚJ SZÓ-TÁJÉKOZTATÓ Október végén a zólyomi J. G. Tajovský Színház nagytermében ünnepi műsor keretében adták át a díjakat a 2008-as gazdasági eredményeik alapján legjobbnak minősített agrárvállalkozásoknak. Vladimír Chovan nemrégiben kinevezett földművelésügyi miniszter és az agrárkamara vezérkarának részvételével zajlott rendezvényen az immár 14. alkalommal megszervezett megmérettetésben a legmagasabb pontszámot a Krajné-i Mezőgazda- sági Szövetkezet érte el, s így az abszolút győzelmet, valamint a kedvezőtlen adottságú szövetkezetek közötti versengés elsőségét is megszerezte. A versenybe benevezett cégeket ugyanis kategóriák szerint is rangsorolták: a kedvező feltételek között gazdálkodó mezőgazda- sági szövetkezetek kategóriájában a Rastislavicei Szolgáltató Szövetkezet végzett az élen. A nem szövetkezeti formában működő kedvező adottságú feltételekkel gazdálkodó mezőgazdasági vállalkozások között a Šaštín-Stráže-i Bos-Por Agro, a kedvezőtlen adottságú vállalkozások között pedig az eperjesi Fiam Agro Services lett az első. A magángazdák kategóriájában Milan Veliky (Nižná Kamenica) családi vállalkozása kapta a legmagasabb értékelést. A Legszebb határ elnevezésű versenyben a Važeci Mező- gazdasági Szövetkezet szerezte meg az első helyet, (sz) A magángazdák kategóriájának első három helyezettje. Balról oklevelekkel 1. Milan Veliký (Nižná Kamenica), 2. Kahók Gábor (Fámád), 3. Zdenek Cernay (Szene). (A szerző felväele) Rosttartalma magas, kalóriatartalma viszont kisebb Tritikáléból kenyér INFORMÁCIÓ Már étkezési célra is használható az az új magyar tritikálé fajta, amelynek a „Hungaro” nevet adták nemesítői. A növény a búza és a rozs keresztezéséből származik, eddig elsősorban takarmányozási célokra használták. Kiváló szemestakarmány, amelyet önmagában is szívesen fogyasztanak az állatok, még az a baromfi is, amely a rozst nem kedveli. Indiában és Etiópiában kenyérgabonaként termesztik. A kenyérnek való tritikálét egy kisvárdai gazda, Dr. Kruppa József nemesítette, aki elmondta: közelmúltban megindult a próba- gyártása a Hungaro fajtából előállított kenyérnek. A hungaro kenyér gazdag ásványi anyagokban, káliumot, kalciumot és magnéziumot tartalmaz. Rosttartalma magas, kalóriatartalma viszont kisebb, mint a hagyományosé. Az új, ropogós, foszlós magyar kenyérfajtát a tervek szerint elsőként Kisvárdán sütik majd. (híradó) Hungaro tritikálé fajtából sütött kenyér lluszróciós felvétel)
