Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-19 / 267. szám, csütörtök
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 19. www.ujszo.com RÖVIDEN Magyar zsidók gyilkosa Berlin. Vádat emeltek Németországban a 90 éves, Duis- burgban élő Adolf Storms ellen, akit magyar zsidók lemészárlásával gyanúsítanak. Storms a gyanú szerint az SS tagjaként, 1945 márciusának végén - a II. világháború vége előtt nem sokkal - részt vett 58 magyar zsidó munkaszolgálatos legyilkolásában a burgenlandi Németlövő (Deutsch Schützen) faluban. Az áldozatok földi maradványait 1995- ben találta meg egy tömegsírban egy ausztriai zsidó szervezet. Később emléktáblát helyeztek el ott. Noha a bíróság nem nevezte meg a vádlottat, a médiajelentésekben szerepel a neve, és az is, hogy az SS ötödik - Viking - páncélos hadosztályában szolgált. A bíráknak két hetük van arra, hogy eldöntsék: a vádlott elleni bizonyítékok alapján megindítha- tó-e ellene egy per. Ha igen, úgy akár életfogytiglanra is ítélhetik. (MTI) Ősi pompa, mai gondok London. Az évszázados monarchikus hagyományoknak megfelelően II. Erzsébet királynő törvényalkotási programismertető beszédével kezdődött tegnap a 2009-2010-es hivatalos brit parlamenti évad, az utolsó a jövő nyáron esedékes választások előtt. A fényes pompával zajlott ceremónián ismertetett vázlatos összefoglaló élén a idén a gazdasági válsággal kapcsolatos jogszabályi tervek álltak. A néhány oldalas összefoglalót mindig a kormány állítja össze, a királynő csak felolvassa, miután a lordkancellár tisztségét is betöltő igazságügy-miniszter térdre ereszkedve átnyújtja neki. II. Erzsébet 58. alkalommal nyitotta meg a brit parlamenti évet. (MTI) Másodszor is ráfáztak Nairobi. Szomáliái kalózok ismét megtámadtak egy amerikai hajót, amelyet idén tavasszal már egyszer hatalmukba kerítettek - közölte az európai uniós hadiflotta (EU NAVFOR). A géppisztolyokkal felfegyverzett kalózok tüzet nyitottak a Maersk Alaba- mára, de a fedélzetén tartózkodó őrök viszonozták a tüzet, és meghátrálásra kényszerítették a támadókat. Ezt a hajót tavaly elfoglalták, de a 20 fős amerikai legénység később visszaszerezte az uralmat fölötte. A kalózok távoztak a hajóról, de magukkal vitték a teherhajó parancsnokát. Öt napon át sodródtak a tengeren az 53 éves kapitánnyal, miután üzemanyaguk elfogyott. Mozgásukat három amerikai hadihajó kísérte figyelemmel. A túszdrámának végül az amerikai haditengerészet mesterlövészei vetettek véget: a négy túszejtő kalóz közül három meghalt, a negyediket - egy tizenéves fiút - elfogták. (MTI) Obama heteken belül dönt a csapaterősítésről - az elnök arról is képet szeretne adni, mibe kerül a háború és hogyan érhet véget Nem tarható Guantánamo bezárásának kijelölt határideje ÖSSZEFOGLALÓ Peking/ Szöul/Washington. Az amerikai elnök heteken belül bejelenti az afganisztáni csapaterősítésről hozott döntését. Barack Obama tegnap Pekingben tárgyalt a kormányfővel, később megtekintette a kínai nagy falat, majd továbbutazott Dél-Koreába. Obama Kínából, a CNN amerikai hírtelevíziónak adott, tegnap sugárzott interjúban elmondta: nagyon közel van a döntés meghozatalához, és hamarosan bejelentést tesz. „Az amerikaiak világos képet fognak kapni arról, mit csinálunk (Afganisztánban), hogyan fogunk sikerrel járni, mindez mennyibe fog kerülni, milyen terhet ró ez fiatal katonáinkra, és - ami a legfontosabb -, miként fog ez az egész véget érni” - fogalmazott az elnök. Arról is beszélt, hogy nem akarja majdani utódjának örökül hagyni az afganisztáni konfliktust, és azt szeretné, ha a következő amerikai elnök tiszta lappal indulhatna ezen a téren. Utalt arra, hogy egy „több évig elhúzódó megszállás” nem szolgálná az USA érdekeit. Hamid Karzairól szólva Obama Mindenki ismerheti Obama családi titkait Peking. Mark Okotha Obama Ndesandjo, az amerikai elnök féltestvére - az apjuk közös aki Kínában él, azért került a nemzetközi sajtó érdeklődésének központjába, mert Barck Obama pekingi látogatása során öt percre találkozott vele. A tesó nemrégiben regényt írt arról, milyen szomorú gyerekkora volt egy erőszakos apa mellett. Obama a CNN-nek azt mondta, féltestvérét, azaz apja harmadik feleségének gyerekét nemigen ismeri, és azt sem hiszi, hogy Ndesandjo intim családi titkokat tárt volna a világ elé. „Nem titok, hogy apám problémás ember volt. Aki olvasta első könyvemet, az tudja róla, hogy alkoholista volt és a családjával sem bánt jól -mondta az elnök. (TASR) Mark Okotha Obama Ndesandjo, a féltestvér (TASR/AP) úgy vélte: az afgán elnöknek egyaránt vannak erősségei és gyenge pontjai. „Karzai elnök több szempontból jelentős szolgálatot tett az országnak” - mondta Obama, hozzátéve: kevéssé vannak aggályai egyes személyeket illetően, inkább az nyugtalanítja, ha egy kormánynak nehézségei vannak az elemi szolgáltatások biztosításával. Obama nem szab új határidőt a guantánamói fogolytábor bezárására, de arra számít, hogy valamikor a jövő évben sor kerülhet rá. Az elnök erről a Fox News Channel hírtelevíziónak nyilatkozott tegnap. Kifejtette, a kormányzat már nem gondolja azt, hogy sikerül a létesítményt a hivatalba lépésekor kitűzött, 2010. januári határidőre bezárni. Obama hangoztatta nem csalódott, de ráébredt, hogy Washingtonban a dolgok lassabban történnek, mint azt gondolta. Hozzátette, a fogolytábor bezárása a kongresszus együttműködésétől függ. Pekingben Ven Csia-pao miniszterelnökkel tárgyalt az amerikai elnök, s kijelentette: a kínai-amerikai kapcsolatok egyre mélyülnek, és túllépnek a kereskedelmi és gazdasági együttműködés keretein. Úgy fogalmazott, hogy a kétoldalú kapcsolatok már kiterjednek az éghajlatváltozással, a biztonsággal és más fontos nemzetközi problémák kezelésével kapcsolatos kérdésekre is. Az amerikai elnök hangsúlyozta, kínai útja a kínai-amerikai partnerség megerősítését szolgálja. A kínai kormányfő tegnap nagyon békülékeny hangot ütött meg, amikor kijelentette, hogy országa nem törekszik kereskedelmi többletre az USA-val szemben és szándékában áll a kereskedelmi forgalom kiegyensúlyozása. Ven Csia- pao azt is elkerülte, hogy a deviza- árfolyamok kérdésében a két ország között fennálló nézeteltéréseket szóba hozza. (MTI,ú) Oroszország egyedül akar csatlakozni a WTO-hoz, nem vár hozzá uniós segítséget Közeledés a klímavédelemben Stockholm. Oroszország magáévá teszi az EU klímavédelmi célját, viszont a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) egyedül kíván csatlakozni. Mindkét bejelentés a tegnapi EU-Oroszország csúcstalálkozón hangzott el. ÖSSZEFOGLALÓ Dmitrij Medvegyev orosz elnök Stockholmban tett bejelentése szerint Moszkva az 1990-es szinthez képest legalább 20 százalékkal csökkenti szén-dioxid-kibo- csátását. A tárgyalásokhoz közeli körökből származó értesülések szerint Oroszország túl is menne ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad. Vétót emelt a választási törvény ellen tegnap Irak szunnita arab alelnöke, s ezzel kétségessé tette a januárra kitűzött választásod megtartását. A választási bizottság a bejelentés után fel is függesztette a választási előkészületeket. Előzc nap az iraki kurd vezetők fenyegetőztek a választások bojkottjával. A voksolás elhalasztása a növekvő politikai zűrzavar mellett azt is befolyásolhatja, hogy az amerikai erőd milyen ütemben vonulnak ki az országból. Az amerikaiak eddig attól tettéd függővé harcoló alakulataik kivonását, hogy az irakiak mikor és milyen körülmények között rendezik mega parlamenti választásokat. Az amerikai parancsnokok szerint a voksolás után 60 nappal kezdik meg a csapatkivonást, remélve, hogy az ország akkor már stabilan fog állni a saját lábán. Barack Obama terve szerint 2010 augusztusának végéig az az eddigi európai uniós vállaláson, és 25 százalékos csökkentést célozna meg. Az EU-országok a decemberi koppenhágai klímacsúcson ezt a vállalási szintet 30 százalékra akarják emelni, ha más, jelentős szén-dioxid-kibocsátású államok is hasonló emelést vállalnának. Mint elhangzott, Oroszország egyedül kíván csatlakozni a WTO- hoz, a csatlakozási folyamatot azonban össze kívánja hangolni Fehéroroszországgal és Kazahsztánnal, amelyekkel 2010-ben vámunióra lép. Vlagyimir Csizov brüsszeli orosz nagykövet az EU-orosz megbeszélések után azt mondta, Moszkva mielőbb le akarja zárni a WTO-csatlakozási tárgyalásokat. Csizov azzal összeösszes harcoló katona elhagyja Ira- kot, a többieket 2011 végéig kell kivonni. Tárik al-Hásimi vétója nyomán a parlamentnek újra össze kell ülnie, hogy megvitassa a törvénytervezet szövegét, ezért tolódhat későbbre az eredetileg január 21-re tervezett függésben tette egyértelművé országa álláspontját, hogy Vlagyimir Putyin miniszterelnök egy júniusi nyilatkozatában felvetette a közös, orosz-kazah-fehérorosz csatlakozás lehetőségét. Csoportos belépésre a 153 tagot számláló WTO történetében még nem volt példa. Oroszország a legnagyobb WTO-n kívüli gazdaság, csatlakozási tárgyalásai 16 éve húzódnak, és politikai vagy gazdasági fejlemények már többször megakasztották a folyamatot. „A vámunióról szóló megállapodást sokan úgy értelmezték, hogy Oroszország már nem érdeklődik a WTO-tagság iránt, ez azonban koránt sincs így” - mondta a nagykövet. „A vámunió tagjai külön-külön csatlakoznak voksolás időpontja. A síita többségű ország szunnita alelnöke azt kifogásolta, hogy a választási törvény nem biztosít elegendő képviseletet a külföldön élő irakiaknak, akiknek többsége szunnita. Hásimi azt javasolja, hogy a törvény biztosítson 15 százalékos kvótát - a 323 képviselői helymajd a WTO-hoz, de egy összehangolt folyamat részeként, közös álláspontot képviselve.” A stockholmi csúcson EU-or- szágokkal szomszédos orosz ha- tártérségek támogatásáról írtak alá megállapodást. A 400 millió euró összértékű szomszédsági támogatási projekt a gazdaságfejlesztés, az energetika, a környezetvédelem, a kultúra és a sport területén végrehajtandó közös beruházásokat segíti elő az unióval határos orosz régiókban. Elsősorban Lengyelország, a balti államok, valamint Finnország Oroszországgal határos régióinak támogatásáról van szó, beleértve a Finnországgal és Norvégiával határos orosz Kola-félsziget fejlesztését is. (MTI, ú) bői 48-at-akisebbségeknekés a külföldön élő irakiaknak. A megvétózott szöveg csak 5 százalékos kvótáról rendelkezik. Hásimi szerint az ügyet egyetlen parlamenti üléssel meg lehet oldani. Az iraki kurd vezetők arra az esetre helyezték kilátásba a választások bojkottját, ha a kurdok nem szerezhetnek a választási törvényben biztosítottnál több helyet a bagdadi parlamentben. Egy hete a kurd képviselők is megszavazták a törvényt, de a hét végén arra az álláspontra jutottak, hogy az kevesebb helyet biztosít az etnikum lakta három északi tartománynak a 323 mandátumból, mint ahányra számítottak. Minderről Maszúd Barzani kurd regionális elnökhonlapjaszámoltbe. Az autonóm kurd régiónak saját parlamentje és elnöke van Irakban. A kurdok, miközben regionális törvényhozásukban heves politikai harcot vívnak egymással, meglehetősen egységesen lépnek fel az országos politikai színtéren. (MTI, ú) Telepbővítési vita 1,4 millió dollár minden izraeli túszért Gáza/Jeruzsálem. Miközben az EU svéd elnöksége, Barack Obama amerikai elnök, az orosz külügyi szóvivő és Bemard Kouchner francia külügyminiszter is a telepbővítések leállítására, a béketárgyalások felújítására szólította fel tegnap Izraelt, egy palesztin jótékonysági szervezet 1,4 millió dollárt ajánlott fel annak, aki túszul ejt egy izraeli katonát. A Hamászhoz közeli, Vaad palesztin csoport felhívásában az Izraelben élőket buzdítja izraeli katonák elfogására, s minden túszért 1,4 millió dollárt kínál. A jótékonysági szervezet vezetője a gázai övezeti Hamász-kormány belügyminisztere, Fathi Hamad. A szervezet igazgatója, Uszáma Kahlut közölte, hogy a Vaad felszólítása válasz egy izraeli csoport javaslatára, amely szerint pénzzel jutalmazzák azokat a gázai- akat, akik információkat szolgáltatnak a Hamász által több mint három éve elrabolt izraeli katona, Gilád Salithollétéről. Az Izraelt elítélő külföldi nyilatkozatok annak szóltak, hogy az izraeli belügyminisztérium kedden engedélyezte 900 újabb lakás felépítését a kelet-jeruzsálemi Gilo lakótelepen. (MTI) Teheráni döntés Nem szállít külföldre uránt Teherán. Irán nem hajlandó külföldre szállítani 3,5 százalékos dúsí- tottságú uránt, de kész megvizsgálni egy cserealkut, amelynek értelmében határain belül nukleáris fűtőanyagért egyidejűleg uránt adna át. Irán ezzel egyértelműen elzárkózott az október végén született megállapodás-tervezettől, amelyet a NAÜ terjesztett elő azt követően, hogy Irán, az USA, Oroszország és Franciaországtárgyalt egymással az iszlám köztársaság uránkészletének dúsításáról. (MTI) Megvétózta a választási törvényt az alelnök - veszélybe kerülhet az amerikai csapatkivonás üteme Irakban ismét felforrósodik a hangulat Tátik al-Hásimi és Maszkul Barzani (TASR/AP-felvételek)
