Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-18 / 266. szám, szerda
14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 18. www.ujszo.com Máté István és Lantos Györgyi alkotását a Both László erdélyi fafaragó mester alkotta haranglábon helyezték el (A szerző felvétele) Búcsús menet kísérte a ravatalozó kertjébe Új lélekharang búcsúztatja az elhunytakat LOVAS RÓBERT Péterfalva. Új lélekharangot kapott a Rimaszombati járás déli részén fekvő kisközség. A csaknem teljesen katolikusok lakta település kilenc éve fogadta testvérfalujává a Heves megyei Detk községet. A falvak lakosai az évek során egyre inkább elmélyítették baráti kapcsolataikat. Ennek a jegyében született meg a gondolat, amely bronzba öntve, maradandó értékként képviseli az összefogást. Máté István és Lantos Györgyi alkotását a ravatalozó kertjében, a Both László erdélyi fafaragó mester alkotta haranglábon helyezték el. Both László keze nyomát dicséri a haranggal szemközt felállított feszület is. A 30 kilós harangot több száz helyi és határon tüli vendég jelenlétében az 1930-ban épült templomban ünnepi szentmise keretében Majoros Gábor helyi lelki- pásztor szentelte fel. A szentmisét Vojta Richárd, a rozsnyói püspök titkára celebrálta., ahol felhelyezték a haranglábra, majd a két falu polgármestere, Pelle Sándor és Köböl Gyula közösen kondította meg, kívánva, hogy minél ritkábban kelljen megszólalnia. Termetes asszonyság fogadta a falu közepén a Dunaradványon áthaladókat. A szalmából készült főkötős „asszonyság" sok autóst megállásra késztetett. Szalmából, kukoricából, dísztökökből, szépen beérett fűszerpaprikából készült a vidám figura. (T.ZS.) Pavel Polák ötven éve javítja az órákat; soha nem bánta meg, hogy ezt a pályát választotta Az elégedett ügyfél a legjobb reklám Ez az ébresztőóra a belevésett felirat szerint egy 1936-ban rendezett vadászverseny díja volt (Kis Kata felvétele) Komárom. Pavel Polák órásmestert szinte mindenki ismeri a környéken - legalábbis a közép- és idősebb nemzedékek tagjai közül. Ötven éve javítja az órákat: három évtizedig alkalmazottként, a rendszerváltás óta pedig önálló kis műhelyében. V. KRASZN1CA MELITTA Pályaválasztását - amit saját bevallása szerint egy percig sem bánt meg - a finommechanikák iránti vonzalma határozta meg. Az akkori Csehszlovákiában egyetlen olyan szakközépiskola volt, ahol órajavítókat képeztek, mégpedig Nové Mésto nad Metujíban. Pavel Polák 1954-ben kezdte el tanulmányait; abban az időben volt felfutóban az azóta legendássá vált Prim órák gyártása a városban. „Kezdetben Spartaknak nevezték a márkát, de az azonos nevű cigaretta és a sportklub miatt nem sokkal később más nevet választottak. Mivel úgy tartották, hogy príma jó órákat gyártanak, így lett a neve Prim - emlékezik vissza Pali bácsi. - Mi, diákok sokat jártunk a gyárba, esztergályoztuk, frézez- tük az apró alkatrészeket, részünk lehetett egy-egy típus létrejöttében. Még mindig van olyan órám, ami azokban az első években készült és a mai napig pontosan jár.” Ajavítás olyan, mint egy feladvány Arra a kérdésemre, mi az, amit ennyi év után, nyugdíjas éveiben is vonzónak tart mesterségében, Pavel Polák gondolkodás nélkül feleli: mindig valami újjal találkozik, kihívásként tekint az előtte álló feladatra. „Az eltelt ötven év alatt számtalan új dolgot kellett megtanulnom, jött a kvarc, majd a digitális technika. Továbbképző tanfolyamokat végeztem, volt, amelyiket svájci szakemberek tartottak, hogy bármilyen típusú szerkezetet meg tudjak javítani” - mondja. Ehhez a szakmához jó szemekre és nagy adag türelemre is szükség van. Iskolatársai közül kevesen maradtak a szakmában, Pali bácsi szerint valószínűleg a türelmük hiányzott. „Olyankor, ha valami nagyon nem megy, nem idegeskedem, félreteszem, alszom rá egyet és általában reggel, amikor újból kezembe veszem az órát, pillanatok alatt rájövök a probléma nyitjára - osztja meg tapasztalatait. - Az ügyfeleknek azt is meg szoktam mondani, ha valamit már nem érdemes megjavítani, mert drágább, mint ha egy új órát venne. Néhányan ilyenkor is ragaszkodnak a javításhoz, talán mert annyira hozzájuk nőtt egy- egy régi darab.” Sándor cár óráját is javította Néha igazán becses darabok is megfordulnak keze alatt. A legkülönlegesebb egy aranyozott zsebóra volt, amelyet a bele vésett felirat szerint Sándor orosz cárnak ajánlott az ismeretlen ajándékozó. „Ez aztán igazi meglepetés volt. Persze, kíváncsi voltam, hogy került az illetőhöz, aki behozta hozzám javítani. Mint megtudtam, az a személy, akitől ő vette, a Komáromban állomásozó orosz tisztektől vásárolta. Hogy aztán ahhoz a katonához miként került, örök rejtély marad” - mondja nevetve. Nemrégiben pedig egy olyan ébresztőórát javított, amely egy 1936-ban rendezett vadászverseny díja volt. Pali bácsi elmeséli azt is, hogy a komáromi termálfürdő német vendégei között több visszajáró kuncsaftja van. , Akadt olyan német ügyfelem, aki legutóbb egy táskányi órát, összesen 60 darabot hozott megjavítani, amíg itt nyaralt, addig rendbe is hoztam valamennyit” - teszi hozzá. Kire marad a műhely? Pavel Polák csak azt sajnálja, hogy nem lesz, aki átvegye jól felszerelt műhelyét. Ó maga három szakembert is kinevelt, de egyikük sajnos meghalt, a másik kettőt pedig nem fogta meg igazán a mesterség. ,Amikor vállalkozni kezdetem, először Svédországba mentem szerszámokért, volt ott egy barátom, aki segített beszerezni néhány dolgot. Majd svájci kapcsolatokat kerestem, végül egy Bécs melletti nagyraktárt ajánlottak, ott aztán volt minden: tisztító, vibrográf, nittelő, esztergagép és még sorolhatnám. Annyi alkatrészem van, hogy 20-30 évig biztosan elegendő lenne. Ha valami meg hiányzik, azt kieszter- gályozom” - mutat körül a műhelyben. Pali bácsi elárulja azt is: soha nem vitatkozik az ügyfelekkel. Nagy ritkán, ha reklamációra visszahoznak egy-egy órát, nem nézi, hogy esetleg nem a tulajdonos hibájából romlott-e el ismét a szerkezet, inkább szó nélkül megcsinálja. ,Azt tartom, az elégedett ügyfél a legjobb reklám. Volt, hogy néhány nap, vagy hét múlva jött vissza valaki, és letett az asztalra 20-50 korona borravalót, mondván, pontosabban jár az órája, mint újkorában. Ezek a visszajelzések jó érzéssel töltik el az embert” - záija a beszélgetést mosolyogva az órásmester. Jövő héten Antal Milan életmentőt mutatjuk be. Külön ápolószemélyzetre lenne szükség, de erre nincs pénze a rozsnyói Szent Borbála Kórháznak, még akkor se, ha a város is támogatja a kezdeményezést A törvény nem teszi lehetővé, hogy egy alkalmazottal működjön a kijózanító ÚJ SZÓ-INFORAAÁC1Ó Rozsnyó. A rozsnyói Szent Borbála Kórházban egy évvel ezelőtt elkülönítettek egy helyiséget, hogy kijózanítót létesítsenek ott. Az év elején kellett volna megnyitni, de nem így történt. Februárban már csak a higiénikusok engedélyére vártak, de kiderült, a létesítmény nem felel meg a törvény által előírt feltételeknek. A kétágyas kijózanító létesítésének ötletével az eddigi igazgató, Imrich Tóth állt elő. Idén januárban a kórház alagsorában különítettek el és hoztak rendbe erre a célra egy helyiséget. Akkor az igazgató ezt a lépést azzal indokolta, hogy naponta visznek be a hozzájuk ittas betegeket. Ezeket az embereket az egyes osztályokon - a sebészeten vagy a pszichiátrián - tudták csak elhelyezni, attól függően, mi volt a bajuk, de zavarták a többi beteg nyugalmát. Az igazgató egy személyt foglalkoztatott volna, aki felügyel a betegekre. Ennek az alkalmazottnak a bérezése miatt a kórház a járás önkormányzataihoz fordult anyagi segítségért. A rozsnyói önkormányzat még tavaly decemberben 2656 euró (80 ezer korona) támogatást szavazott meg erre a célra. Marta Hlaváčová, a kórház jelenlegi, megbízott igazgatója elmondása szerint az intézmény megkapta a higiénikusok engedélyét, a törvény mégsem engedi a kijózanító megnyitását. A törvény értelmében ugyanis a kijózanítónak külön ápolószemélyzettel kell rendelkeznie. „Egyeden alkalmazottal nem lehetséges a részleg működése, de több fős személyzetet nem tudunk fizetni. Az sem világos, ki állná a betegek ápolásának költségeit - tette hozzá az igazgatónő. A rozsnyói önkormányzat által nyújtott anyagi segítséget nem használták fel, mert célirányosan szavazták meg a képviselők. Ezt a polgármester is alátámasztotta. „Ha mégis megnyílna a kijózanító, az anyagi segítség a részünkről továbbra is aktuális”- mondta Vladislav Ládák polgármester. (kov) SZÜLŐFÖLDÜNK wrrm ____________ A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
