Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-03 / 254. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 3. Kultúra 7 A Fotóhónap idei évfolyama fotóüzeneteket idéz 89-ből, és közel hozza a világ legfontosabb eseményeit Kétezer örökre megfogott pillanat Imogen Cunningham: Fekvő Főnix, 1968 Tizenhét ország fotó­művészeinek munkássá­gából válogatva kb. kétezer felvételt vonultat fel a po­zsonyi Fotóhónap idei, 19. évfolyama harminc­négy egyéni, valamint cso­portos kiállításon. TALLÓS1 BÉLA A Fotóhónap elnevezésű kiállí­tássorozatot a párizsi Mois de la Photo mintájára a kilencvenes évek elején hívták életre Po­zsonyban, s a tizenkilenc év alatt több mint ötszáz kiállításon pre­zentálta a kortárs fotográfiát, il­letve nyúlt vissza az időben, s vá­logatott fotótörténeti anyagból. Jó néhány jeles fotós egyénisé­get látott vendégül: a pozsonyi közönség számára majd két évti­zedes létezése alatt közel hozta Henri Cartier-Bresson, Annie Lei­bovitz, Josef Koudelka vagy Hel­mut Newton munkásságát, hogy csak a legnagyobbakat említsük. Az egy hónapos pozsonyi fotóün­nep több változáson ment keresz­tül, ebből említsünk meg egy lé­nyegeset: 2006-tól része az Euró­pai Fotóhónapnak, vagyis annak a közös fesztiválprojektnek, amely további hat nagyvárosban - Bécs, Róma, Berlin, Párizs, Moszkva és Luxemburg - teremt fórumot a fotóművészeinek. Célja azonban a mai napig nem változott: a hazai és a világ fotóművészetének tör­ténéseivel, alakulásával, irányai­val foglalkozik, miközben a fotó- történeti háttér felelevenítéséről, illetve bemutatásáról sem feled­kezik meg. Az idei Fotóhónap fő témája a kommunizmus húsz évvel ezelőtti bukása a közép-kelet-európai or­szágokban - ezzel több kiállítás is foglalkozik. Bár a Fotóhónap kiál­lításainak zömét a napokban tár­ják a nyilvánosság elé, A kom­munizmus bukása című tárlat (mely az említett tematikus blokkba tartozik) már október 15-étől „szemet szúrhatott” a po­zsonyiaknak, hiszen a szabad ég alatt, a Hviezdoslav téren instal­lálták. A téren kiállított fotók 89 nyári és őszi eseményeit idézik itthonról, továbbá Magyarország­ról, Csehországból, Lengyelor­szágból és Romániából. A megem­lékezéshez járul hozzá a Via Lucis 1989-2009 című csoportos kiállí­tás az Sznf téri Művészetek Házá­ban. Ez a cseh fotográfusok műhelyéből összeválogatott anyag a cseh társadalom bárso­nyos forradalom óta eltelt húsz évének politikai és szociális válto­zásait dokumentálja. A német Claudio Hils felvételei, melyekből a Szlovák Nemzeti Múzeum Žižka utcai kiállítótermében rendeztek tárlatot, az ún. „Neuland’Vaz „új ország” születését követik nyo­mon, vagyis azt a változást, ame­lyet Németország egyesítése ho­zott a keletnémet országrészben. Ugyancsak a témához kapcsoló­dik az Amerikában emigráns szü­lők gyerekeként született Nagy Pi­roska kiállítása, amely a magyar- országi 1988-89-es eseményeket mutatja be a pozsonyi közönség­nek a Szlovák Nemzeti Múzeum - A Szlovákia Magyar Kultúra Mú­zeuma kiállítótermeiben. Tizenegy év után a Fotóhónap részeként ismét eljutott Pozsony­ba a World Press Photo című ván­dorkiállítás, amely a múlt év leg­jobb, díjazott sajtófotóin tátja elénk a világ legfontosabb esemé­nyeit. Az Sznf téri Művészetek Házában installált anyag minden bizonnyal a Fotóhónap egyik leg­látogatottabb eseménye lesz. Valószínűleg ugyancsak sok lá­togatót vonz majd a San Francis- có-i születésű Ansel Adamsnek (1902-1984) az amerikai vadon­ban fotózott, puritán szépségű felvételeit bemutató tárlat is, mely a Pozsonyi Városi Galéria Pálffy-palotabeli kiállítótermei­ben látható. Ez Adams fotó­művészetének első szlovákiai bemutatója. A tárlatra kb. hatvan fotót válogattak egységbe az 1921 és 1968 között készült felvételek­ből - az összeállítás, illetve válo­gatás a szerző kívánsága szerint történt. A világnagyságok közül még néhány nevet említhetünk az idei évfolyam kínálatából: Imogen Cunningham (1883-1976), Juan Manuel Castro Prieto és Inge Mo- rath. Az amerikai Imogen Cunning­ham intim képeinek különleges összeállításátképezi az az 1906 és 1968 közti időszakból származó huszonöt kulcsfontosságú felvé­tel, amelyet a Fotográfia Közép­európai Házában láthat a közön­ség. Az érdeklődés felkeltésére elég felidézni azt a tényt, amelyet Celina Lunsford német kurátor fogalmazott meg Imogen Cun- ninghammel kapcsolatban: 1906-ban a seattle-i University of Washington területén diákként önmagát fotózta le ruhátlanul. Úgy hírlik, hogy ez az első auto- portréként készült akt, amelyet nő örökített meg fotóobjektíwel. A Grazban született Inge Mo- rath romániai látogatásai során született Romániai leveleiből ké­szült kiállítása az Sznf téri Művészetek Házában, a spanyol Juan Manuel Castro Prieto egy csendes-óceáni szigeten a sokak által a világ legboldogabb embe­reinek közösségéről készült vizuá­lis történetei ugyancsak a Pozso­nyi Városi Galériában váiják a kö­zönséget. A fotóünnep minden évben egy nagyszabású reprezentatív tárla­ton mutatja be valamely nemzet fotóművészetét. Idén az ukrán képíráson a sor: ennek útját mu­tatja be az Ukrán fotográfia 1989-2009 című tárlat. A jeles hazai fotográfusok közül idén Juraj Bartoš, Alexander Strelinger, Matúš Zajac, Dorota Sadovská és Branislav Kropilák munkásságába ad bepillantást a fotóünnep. A pozsonyi Fotóhónapot a Ma­gyar Köztársaság Kulturális Inté­zete Szüágyi Lenke Puszta idill című kiállításával gazdagítja, amely november 6-tól november 30-ig látható az intézet székházá­ban. A hétvége legnépszerűbb mozija szinte mindenütt a világon Michael Jackson utolsó filmje lett This Is It - százmillió dollár fölött jár a bevétel MTl-JELENTÉS Los Angeles. Több mint Száz­millió dollárért váltottak jegyet a mozinézők világszerte a This Is It című Michael Jackson-filmre az utóbbi öt napban. A produkciót jegyző Sony a kéthetesre tervezett vetítés meghosszabbításáról tár­gyal. A halloween-hétvégén az észak-amerikai filmszínházakban nem volt népszerűbb mozis aján­lat a popkirály utolsó munkáját felidéző zenés produkciónál. A sztár rajongói a hétvégi kasszasi­kerlista élére röpítették a filmet 21,3 mülió dolláros bevétellel. A This Is It öt nap alatt összesen már 32,5 millió dolláros jegyeladással dicsekedhet az amerikai piacon. A nemzetközi kasszákat is meg­töltötte a júniusban elhunyt Jack- son utolsó koncertpróbáiból összevágott film: összesen 68,5 millió dollárt fizettek ki érte a mo­ziba járók. Japánban 10 millióért, Németországban 6,3 millióért, Franciaországban 5,8 millióért, Kínában pedig 3,2 millió dollárért váltottak rá jegyet. Nagy-Britan- niában, ahol az 50 előadásbóLálló This Is It turnét szervezték számá­ra halála előtt, 7,6 millió dollárért fogytak ajegyek. ,A vüágon mindenütt szeret­ték. Mindegy, hogy Ázsiáról, Afri­káról, Ausztráliáról, Európáról vagy Dél-Amerikáról van szó. A vi­lág minden kontinensén szerették őt és a zenéjét” - magyarázta a je­lenséget Rory Bruer, a Sony film­stúdió forgalmazási főnöke. Az érdeklődésre való tekintet­tel a Sony a film forgalmazásának meghosszabbítását tervezi az Amerikán kívüli piacon. Országonként tárgyalják majd, hogy egytől három hétig terjedő­en mennyivel terjesztik ki a vetítés idejét-jelentette be Bruer. A stúdió 60 millió dollárt fize­tett ki a brit koncertszervező cég­nek azért a próbákról készült százórányi felvételért, amelyből a kétórányi filmet összevágta Ken­ny Ortega, Jackson koncertjeinek rendezője. (TASR/AP-felvétel) RÖVIDEN Kezdődik az Egy világ Pozsony. Ma kezdődik az Egy világ című nemzetközi dokumen- tumfilm-fesztivál tizedik évfolyama, amely november 8-ig több mint 60 alkotást kínál a nézőknek. Az Egy világ az egyetlen olyan szlovákiai filmes seregszemle, amely az emberi jogokkal, globális témákkal és a világ krízises területeivel foglalkozik. Az idei év köz­ponti témái: 20 év szabadság Közép-Európában, afrikai képek, az emberi jogok megsértése Észak-Koreában és Burmában, valamint a gazdasági válság. A rendezvény magyarországi vendége Kriza Borbála rendező, akinek Dübörög a Nemzeti Rock című dokumen- tumfilmjét tűzték műsorra. A részletes program a www.jeden- svet.sk honlapon található, (ú) Spiró György Komáromban Komárom. Spiró György Kossuth-díjas magyar író, költő, irodalomtörténész lesz a ven­dége november 5-én, csütörtö­kön 18 órától a Panta Rhei könyvesbolt író-olvasó találko­zójának. Spiró György a legter­mékenyebb magyar drámaírók egyike, nevéhez olyan darabok fűződnek, mint a legendás Csir­kefej vagy az Imposztor. Regé­nyei közül a 2005-ben megje­lent Fogság a legismertebb. Az 1. században, a Római Biroda­lomban élő vaksi zsidó fiú, Úri kalandos életét elmesélő, lebi­lincselő regényt a kritika és a közönség egyaránt nagy lelke­sedéssel fogadta, a könyv azóta egy tucat kiadást ért meg. (ú) FIPRESCI-díjas Peter Kerekes filmje Lipcse. Újabb rangos elismerést gyűjtött be Peter Kerekes Ho­gyan főzték a történelmet? című dokumentumfilmje: a lipcsei Dokument fesztiválon a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége által odaítélt FIPRESCI-díjjal tüntették ki. A kassai származású fiatal rendező alkotásának „pillérét” a filmben megszólaló tábori szakácsok tizenkét receptje alkotja. Peter Kerekes idén forgatott, szlovák-cseh-osztrák koprodukcióban készült filmje a háborúzó katonák táplálásáról gondoskodó tábori szakácsok drámai törté­neteit tálja a nézők elé. Arról mesél, hogyan befolyásolták az éhes gyomrú katonák mindennapi szükségletei a hadi győzelme­ket és kudarcokat, és hogy a tábori konyhában készített ételek miként váltak harci taktikává. A lipcsei dokumentumfilm- és animációs fesztivál világméretben a műfaj legjelentősebb ren­dezvényei közé tartozik. Akik még nem látták Peter Kerekes do­kumentumfilmjét, megtekinthetik a ma kezdődő Egy világ című fesztiválon is. (sita, ú) Aranyérem Marton Évának Budapest. Harminc év után először adta át aranyérmeit Eu­rópa egyik vezető operaháza, a barcelonai Gran Teátre del Li- ceu. A ház újbóli megnyitásá­nak tizedik évfordulóját ünnep­lő, december 2-ig tartó sorozat keretében tíz, a Liceuhoz és kö­zönségéhez kötődő világhírű művész - köztük Marton Éva drámai szoprán - kapta meg a mintegy 10 dekás érmet. Mar­ton Évához hasonlóan olyan sztárénekesek kapták meg an­nak idején a kitüntetést, mint Edita Gruberova szoprán, Jele­ňa Obrazcova és Dolora Zajick mezzo, Jósé Carreras tenor és Juan Pons bariton, (mti) Yann Martel újabb „állatos” regénye London. Ismét állatokat választott hamarosan megjelenő új re­génye főhőséül Yann Martel kanadai író, aki világszerte nagy sikert aratott Pi élete című első regényéért megkapta a Booker-díjat. A ho­lokauszt allegóriáját megfogalmazó Beatrice And Vigil 2010 júniu­sában kerül a könyvesboltokba. A kiadó szerint a mű „mély és filozo­fikus kérdéseket tesz fel a szeretet és a gonoszság természetéről” - számolt be róla a bbc.co.uk. A 46 éves kanadai szerző egy kacsa és egy majom epikus utazásába avat be - a főhősöket Dante Isteni szín­játékának szereplőiről, Beatricéről és Vergiliusról nevezte el. A Pi életében egy hajótörést szenvedett jámbor és vegetáriánus kamász fiú kétszáz napig hánykolódik a tengeren egy mentőcsónakban egy bengáli tigrissel és más vadakkal. A túlélés bizarr odisszeája az em­beri természet és a hit kérdéseit boncolgatta, (mti) Marton Éva (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents