Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-12 / 262. szám, csütörtök
www.ujszo.com UJSZO 2009. NOVEMBER 12. Közélet 3 Az emberek fele tudja, hogyan hívták a fő rendszerváltó mozgalmat, a szónokok közül legtöbben Milan Kňažkóra és Ján Budajra emlékeznek 20 év után is fontosnak tartjuk a bársonyos forradalmat Pozsony. Húsz évvel a rendszerváltást elindító bársonyos forradalom után nem is olyan rossz az egykori események értékelése a szlovák közvélemény részéről. Annak ellenére, hogy az általános közvélekedés szerint sokan visszasírják a kétkoronás tejet és az „ingyenes“ állami szolgáltatásokat, az emberek túlnyomó többsége tisztában van azzal, hogy a helyzet 1989-ben megérett a mélyreható változásokra. MÓZES SZABOLCS Hogyan értékeljük az 1989-es változásokat, mennyire voltunk sikeresek a demokrácia kiépítésében, kik a rendszerváltás nyertesei, s kik a vesztesei? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre keresett választ a visegrádi négyek országaiban működő egy-egy társadalom- kutató szervezet. A felmérés eredményei felemás képet mutatnak. Lengyelországban és Magyarországon ugyanúgy, mint az egykori Csehszlovákiában is vér nélküli forradalmak nyomán dőlt meg a kommunista rendszer, melyet az emberek túlnyomó többsége elutasított - ennek ellenére húsz évvel a rendszerváltás után a négy állam polgárai másként értékelik az akkori változások szükségességét, s főként az azóta eltelt két évtized sikerességét. Magyarország elégedetlen A legnagyobb meglepetést Magyarország szolgáltatta. A felmérés szerint a többi közép-európai államhoz képest itt elégedettek legkevésbé a rendszerváltás vívmányaival, sőt a magyarországiak többsége úgy látja, jobb volt az élet 1989 előtt, mint most. Az első ránézésre furcsa számsorok mögött szociológusok szerint két tényező húzódik meg: az első a kádári rendszer gulyáskommunizmusa, mely a többi szocialista állammal szemben viszonylagos szabadságot adott a polgároknak, a 80-as évekre pedig az életszínvonal is jócskán emelkedett a korábbi évtizedekhez képest. A rendszerváltás óta eltelt időszak negatív megíté- lésénekmásik oka pedig ajelenlegi politikai és gazdasági helyzet - ebben a tekintetben Magyarország áll a legrosszabbul a V4-es államok közül. A számsorok szerint a magyar állampolgárok nem az egykori elnyomó rendszert sírják vissza, nyertesek ■ semleges ■ vesztesek ■ nem tudja [-# Forrás: IVÓ és PASOS társadalom-kutató szervezetek, Focus közvélemény-kutató ügynökség sokkal inkább a politikai és gazdasági átalakulással nincsenek kibékülve. A megkérdezettek 85 százaléka szerint ugyanis az 1989 előtti politikai rendszernek változásokra volt szüksége, 83 százalékuk ugyanezt gondolja a gazdaságról is. Kétharmaduk viszont úgy véli, a demokrácia kiépítésében csődöt mondott az ország, 50 százaléka pedig állítja, hogy az 1989 előtti rendszernek több előnye volt, mint a mostaninak. Csak összehasonlításként: a lengyelek és a csehek megközelítőleg kétharmada gondolja úgy, hogy az új rendszer kiépítése sikeres volt, s a jelen kor előnyösebb a kommunista rendszernél. Félúton, de jó úton járunk Szlovákia a fentebb leírt kérdésekben félúton van a csehek és lengyelek, illetve a magyar polgárok véleménye között, de több mindenben inkább az előző két országban megkérdezettekhez tendál. Pedig nem volt ez mindig így. 1994-ben, öt évvel a rendszerváltás után még csak a szlovákiai polgárok 37 százaléka vélte előnyösebbnek az új rendszert, míg Csehországban már 59 százalék. A múlt hónapban készített felmérés szerint már a szlovákiaiak 53 százaléka látja jobbnak a mostani rendszert - 24 gondolja ennek ellentettjét -, azóta nyugati szomszédunknál ez az arány 68 százalékra nőtt (ott a lakosok 18 százaléka vélekedik negatívan a máról). Abban a kérdésben, hogy mennyire voltak szükségesek a politikai és gazdasági reformok, hasonlóan vélekedünk, mint a magyar polgárok (85, illetve 81 százalékunk véli szükségesnek a változásokat). Annak a kérdésnek a megítélésében is közel vagyunk déli szomszédunkhoz, hogy milyen tényezők voltak szükségesek a demokrácia kiépítéséhez. A megkérdezettek 42 (Magyarországon 46) százaléka szerint főként a nyugati államok segítségével építettük ki, 40 (Magyarországon 35) százaléka szerint pedig saját erőnkből. Ebben a kérdésben a lengyelek a legmagabiz- tosabbak: két harmaduk úgy véli, társadalmuk saját erőből építette ki a demokráciát. Alakosságfele emlékszik a VPN-re A szlovák polgárok nagy része, 57 százaléka értékeli pozitívan a bársonyos forradalmat, s csak 14 százaléka tartja rossznak. Ezzel az ország 2004-es uniós csatlakozása (68, ületve 10 százalék) és a szlovák nemzeti felkelés (61, illetve 6 százalék) után az idén húszéves forradalom a harmadik legmagasabban értékelt esemény. Nincs forradalom forradalmárok nélkül, akiket viszont a nagy francia forradalom óta érvényes mondás szerint maga a forradalom fal fel. Ennek bizonyítéka a 89-es rendszerváltás is. Azok közül a vezéralakok közül, akiket a nép a leginkább megjegyzett, jó ideje már egy sincs a nagypolitikában (lásd a grafikont). A megkérdezettek 55 százaléka emlékszik arra, hogy a VPN mozgalom állt a novemberi változások élén. Ez nem tűnik soknak, de Zora Bútorová, a felmérést készítő IVÓ szociológusa szerint „nem is olyan rossz arány”, ennyi év után az emberek sokkal fontosabb dolgokról is megfeledkeznek. A rendszerváltást leginkább a fiatalok és a magasabb végzettségűek értékelik pozitívan - ez mind a négy visegrádi országban érvényes. A váltás nyertesei közé a megkérdezettek szerint elsősorban 0 KIK VOLTAK A BÁRSONYOS FORRADALOM SZLOVÁKIAI VEZÉRALAKJAI? 60 50 40 30 20 10 A megkérdezettek 5 személyt nevezhettek meg, a többi személyiséget a megkérdezettek kevesebb, mint 10 százaléka említette. Milan Kňažko Ján Budaj 55°o ■ 46°c ■ 30°o ■ 20°o ■ 17% ■ 15% Václav Havel Ján Čarnogurský [-♦ Forrás: IVO és PASOS társadalom-kutató szervezetek. Focus közvélemény-kutató ügynökség azok a csoportok tartoznak, akiket az elnyomó rendszer a leginkább üldözött - disszidensek, hívők-, és főként azok, akik 1989 előtt nem is léteztek: a vállalkozók. Míg közvetlenül a forradalom utáni években az volt a közvélekedés, hogy a demokráciában a rendszerváltást kiharcoló fiatalok „estek a legjobban pofára“ - nem kapnak „ingyen“ lakást, munkát -, addig most már a 0 JOBB VAGY ROSSZABB A MAI KOR AZ 1989 ELŐTTIVEL ÖSSZEHASONLÍTVA SZLOVÁKIÁBAN? 60 50 40 30 20 10 1991 1992 1993 1994 1995 1997 2000 2004 2005 20062007 2008 2009 Jobb Rosszabb Ér Ugyanolyan p# Forrás: IVÓ és PASOS társadalom-kutató szervezetek, Focus közvélemény-kutató ügynökség _______ legtöbben úgy vélik, a fiatalok is a változások nyertesei közé tartoznak. Az idősek, mezőgazdasági termelők és a munkások mellett a vesztesek között egy másik, különleges megnevezésű csoport is található : a polgárok úgy vélik, a becsületes, szorgos emberek is a vesztesek táborába tartoznak. A felmérés egyik legérdekesebb hozadéka az 1989 előtti és utáni kor összehasonlításának eredménye. 2005-ig megközelítőleg azonos volt a régi rendszert visszasírok és az újat jobbnak tartók aránya, 2006 óta a többség már úgy vélekedik, jobb most, mint egykor. A szakemberek szerint ez többet között paradox módon a Fico-kor- mány színre lépésénekis köszönhető. Egyrészt a Smer szociális retorikájának, másrészt pedig azért, mert azok egy része, akik a Smerrel és a másik két kormánypárttal szimpatizáltak, 2006 előtt elégedetlenségüket az egész demokratikus rendszerre kivetítették. Azután viszont, hogy az általuk választott pártok hatalomra kerültek, ajelenlegi rendszert is rokonszenvesebbnek találják, mint a forradalom előttit. Ezzel szemben ajelenlegi ellenzéki pártok szavazóinak véleménye nem változott meg magáról a demokráciáról azért, mert az általuk vallott elveket képviselő pártok ellenzékbe szorultak. Csütörtök Borult idő, Nyugat- és Keiet-Szlovákiában időnként felszakadozhat a felhőzet. Helyenként eső, 700 méter felett havazás. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható, A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony túlnyomóan felhős 2" r túlnyomóan felhős 3” 10° túlnyomóan felhős 5° 10° Nyitra kissé felhős 3' r túlnyomóan felhős 2" 10° túlnyomóan felhős 4° 10° Dunaszerdahely túlnyomóan felhős 3" 8° túlnyomóan felhős 3“ 10° túlnyomóan telhős 4° 10° Komárom túlnyomóan felhős 3“ 8° túlnyomóan felhős 2° 10° felhős égbolt 4° 11° Ipolyság túlnyomóan felhős 3" 7° túlnyomóan felhős 3° 9' kissé felhős 4° 11° Rimaszombat túlnyomóan felhős 2“ 8' túlnyomóan felhős 2° 9° túlnyomóan felhős 2” 9° Kassa eső 3° 5" felhős égbolt r 8° túlnyomóan felhős 3° 9° Királyhelmec eső 3° r felhős égbolt 3° 9° túlnyomóan telhős 4° 10° Besztercebánya felhős égbolt 2" r felhős égbolt ľ 9° felhős égbolt 1° 7° Poprád havaseső r r felhős égbolt-ľ 6° felhős éghtR 0° 6' IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegé hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Almeria 19718° Kairó 24°/23° Antalya 23716° Kanári-szigetek 22722° Costa Brava 17717° Kréta 21717° Ciprus 23721° Nápoly 19714° Isztambul 17713° Velence 1779° Péntek Túlnyomóan borult égbolt reggel és délelőtt helyenként köd. 3710° 2009. november 12., 12:00 A hőmérsékletek Celsius-tokban vannak megadva f" szél .a. melegfront ■ ciklon hidegfront - - okklúzlös front v anticiklon Készíti az SHMÚ Pozsony Besztercebánya Kassa 06.52 06.46 06.37 Pozsony Besztercebánya Kassa 6.17 Pozsony-Dévány 200 i 6.08 Kontárom 175 i 6.59 Párkány 135 i
