Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)

2009-11-10 / 260. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 10. www.ujszo.com így döntötték le húsz évvel ezelőtt a berlini falat. Ilyen dominókockákból építették fel a fal hasonmását, ezt döntötték le tegnap este. (TASR/AP-ésČTK/AP-felvétel) Berlinben kissé csalódottak Barack Obama távolmaradása miatt - az idő múlásával szaporodik a falbontók száma Alapjaiban változott Európa térképe Hírszerzők névjegyzéke Prága. Hozzáférhetővé vált tegnap az interneten az egyko­ri csehországi kommunista hír­szerzők névjegyzéke. Kelet- Európában ez az első eset, hogy a volt kommunista rendszer külföldi hírszerzőinek nevét is nyilvánosságra hozták. Eddig csak a hazai ügynökök, illetve informátorok listáit közölték az egyes országok. A jegyzéket a Totalitárius Rendszerek Ta­nulmányozásának Intézete, valamint a Biztonsági Szolgá­latok Levéltára készítette el a volt Állambiztonsági Hivatal (ŠtB) I. osztályának korabeli jegyzékei alapján, (-kés) Megtörtént a vádemelés Teherán. Vádat emeltek Iránban 3 amerikai ellen kém­kedés címén - közölte a tehe- ráni főügyész. A három ameri­kai - két 27 éves férfi és egy 31 éves nő - közül ketten a New America Media nevű interne­tes hírszolgálatnak dolgoztak. Irakból léptek iráni területre, Teherán szerint kémkedés cél­jából. A családtagok szerint vi­szont a csoport egyszerű háti­zsákos turistaként hegyet má­szott Észak-Irakban, és közben iráni területre tévedt. A három amerikait több mint három hónapja tartják fogva az iráni hatóságok. (MTI) Kivégzések Kínában Peking. Kivégeztek Kíná­ban kilenc embert, akiket a Hszincsiang-Ujgur autonóm területen nyáron kirobbant za­vargások során elkövetett bűncselekmények miatt ítéltek halálra. A halálraítéltek közül nyolcán a muzulmán ujgur ki­sebbség tagjai, egy pedig a többségi han kínai népcso­porthoz tartozik. Összesen 21 embert ítéltek el eddig a zavar­gások során elkövetett bűncselekmények miatt. A ha­tóságok azt nem közölték, hogy a kivégzéseket mikor haj- tottákvégre. (MTI) Választások lesznek Irakban Bagdad. Irakban nagy valószínűséggel január 21-én tartják meg a parlamenti vá­lasztásokat. Eredetileg január 16-ra tervezték a voksolást, de a választási törvény elfogadása elhúzódott. Különösen nagy vita bontakozott ki arról, hová tartozzék Kirkuk városa. A kurdok autonóm régiójukhoz szeretnék csatolni a kőolajban gazdag, 900 ezer ember lakta észak-iraki várost, míg az ara­bok és türkmének azzal vádol­ják a kurdokat, hogy tömege­sen telepednek le Kirkukban az etnikai arányok megváltozta­tása céljából. A parlament vé­gül vasárnap este fogadta el a törvényt. Megfigyelőkszerinta jövő évi parlamenti választás fontos próbája lesz annak, si­kerül-e stabilizálni az orszá­got, miközben az USA csapata- inakkivonásárakészül. (MTI) Berlin. A fél világ jelenlegi és egykori vezetői találkoztak tegnap a német fővárosban a berlini fal lebontásának 20. évfordulója alkalmából ren­dezett hivatalos ünnepsége­ken. Merkel kancellár azt a napot ismét a háború utáni történelem legboldogabb napjának, a német újraegye­sülést pedig elképzelhetetlen szerencsének nevezte. ÖSSZEFOGLALÓ Berlinben kimondatlanul is némi csalódást keltett, hogy a megemlékezésen Barack Obama elnök nem volt jelen - az USA-t Hillary Clinton külügyminiszter képviselte Dmitrij Medvegyev orosz államfő ezzel szemben az esti, a német egység jelképének számító Brandenburgi kapunál tartott ünnepség egyik főszereplő­je volt. A hivatalos megemlékezések tegnap Horst Köhler államfő és a kancellár asszony részvételével ökumenikus istentisztelettel kez­dődtek meg. Az istentiszteletet az egykori Kelet-Berlin Prenzlauer KOKES JÁNOS Prága. A náci SS-egységek jel­képét hordta sisakján két Afganisz­tánban szolgált cseh katonai pa­rancsnok. A Mladá Fronta Dnes tegnap arról számolt be, hogy mindkét katonatiszt annál az elit cseh rohamegységnél szolgált Lo- garban, amely a közelmúltban fe­jezte be afganisztáni misszióját, s több tagját kötelességei és felada­tai példás teljesítéséért magas ka­tonai kitüntetésben részesítette a cseh védelmi miniszter. Az érintett tisztek szintén a kitüntetettek kö­zött voltak. Arra azonban nincs bi­zonyíték, hogy a kitüntetéseket át­adó védelmi miniszter, illetve a törzsparancsnok tudtak volna ar­ról, hogy a két tiszt rokonszenve­zik az SS-el. Jan Čermák főhadnagy és Hynék Matonoha zászlós sisakját szinte egész afganisztáni tartóz­kodásuk idején az SS Dirlewagen és az SS Hohenstaufen egységek jelképei díszítették. A hadsereg Berg nevű negyedében lévő Geth­semane templomban rendezték. A templom két évtizeddel ezelőtt az akkori kommunista rezsim el­leni csendes tiltakozó gyűlések egyik fő helyszíne volt, olyannyi­ra, hogy az NDK titkosszolgálata 1989. október 2-án még az imád­kozó tömeget is megtámadta. Este a német kancellár a meg­hívott magas rangú vendégekkel ünnepélyesen átsétált a Branden­burgi kapun Berlin keleti feléből a hajdani Nyugat-Berlinbe. Ezt kö­vetően döntötték le az akkori fő­szereplők a berlini falat, illetve annak hatalmas dominókockák­ból felépített hasonmását. Merkel ebből az alkalomból azt mondta, a fal leomlása vezetett a német és az európai egység megvalósulásá­hoz. Clinton amerikai külügymi­niszter a berlini fal leomlását a XX. század egyik legfontosabb eseményének nevezte, amely alapjában változtatta meg a kon­tinens politikai térképét. Egyik in­terjújában hangsúlyozta: a mos­tani ünnepet fel kell használni az előretekintésre is. Ennek kapcsán utalt a 20 évvel ezelőtti kihívá­sokhoz hasonlítható, hatalmas feladatokra, mindenekelőtt a ter­felsőbb vezetőit állítólag nagyon meglepte az értesülés, s Vlastimil Picék tábornok azonnal utasította a katonai rendőrséget, hogy lépjen közbe. A lap szerint a katonai rendőrség már korábban figyel­meztette a felsőbb parancsnoko­rorizmus, továbbá a klímaválto­zás hátrányos következményei el­leni harcra. Kínos vita Sarkozyről A francia elnök - a tegnapi ber­lini ünnepségek egyik díszvendé­ge - a Facebook közösségi portá­lon arról számolt be vasárnap, hogy húsz évvel ezelőtt maga is részt vett a berlini fal lebontásá­ban. Nicolas Sarkozy beszámoló­jához egy színes fotót is csatolt, amelyen az akkori jobboldali RPR párt 34 éves helyettes főtitkára kezében vésővel látható a falnál, 1989. november 9-én este. „No­vember 9-én reggel hallgatjuk a Berlinből érkező híreket, ame­lyekből úgy tűnik, hogy változá­sok történnek Németország meg­osztott fővárosában. Alain Juppé- vel (a párt vezetőjével, későbbi kormányfővel) úgy döntünk, hogy részt veszünk a várható eseményen ... Nyugat-Berlinbe érkezve a Brandenburgi kapuhoz sietünk, ahol már lelkes tömeg gyülekezett a fal megnyitásának hírére” - írta a francia elnök, aki beszámolója szerint a tömegben véletlenül meglátott egy „fiatal képviselőt”, Francois Fiiiont. Sar­kat Čermák és Matonoha viselke­désére. A figyelmeztetés következ­tében a logari cseh kontingens pa­rancsnoka, Petr Procházka állító­lag elrendelte a jelképek meg­semmisítését, s megpróbálta el­tüntetni a nyomokat. Néhány bi­kozy 18 évvel később őt nevezte ki kormányfőjének. Tegnap már több francia portá­lon is vita alakult ki arról, bont­hatta-e húsz évvel ezelőtt Sarkozy a falat. Elsőnként Alain Auffray, a Libération újságírója vonta két­ségbe Sarkozy történetét. Szerin­te november 9-én sem Párizsban, sem Berlinben nem sejthette sen­ki, hogy a fal aznap „megnyílik”. Több francia történész is arra em­lékeztetett: a nyugatnémet televí­ziók és rádiók csak este 8 után számoltak be arról, hogy Günter Schabowski az NDK állampártja, a NSZEP szóvivője esti sajtótájé­koztatóján bejelentette a határok azonnali megnyitását. A képen a fal tele van színes graffitikkel, márpedig Kelet-Ber- linben tilos volt a falra bármit is festeni. Mindezek ellenére a fran­cia elnöki hivatal megerősítette Sarkozy verzióját. Schabowski fura cáfolata Schabowski örökre beírta nevét a történelembe azzal a 20 évvel ezelőtti sajtóértekezletén - ponto­san 18 óra 53 perckor - elhangzott nyilatkozatával, amellyel bejelen­tette az utazási könnyítéseket. A zonyító erejű fénykép azonban fennmaradt. Az egység katonái úgy vélik, a parancsnokság most szándékosan megpróbálja a sző­nyeg alá söpörni a kényes ügyet. „Az említett SS-jelképet való­ban viseltem a sisakomon. Gye­rekes dolog volt, amit nagyon sajnálok. Ma már tudom, hogy SS jelképről van szó” - ismerte be Čermák a lapnak. Michal Mazal, a nácizmussal foglalkozó cseh szakértő szerint az ilyen indoklás elfogadhatatlan. „Egyetemi végzettségű elit katonáról van szó, nem pedig egy tinédzserről. A sisakon viselt SS-jelkép annak bizonyítéka, hogy abszolút hibá­san értelmezik a NATO elit kato­náinak szerepét.” A lap értesülései pár nappal azután láttak napvilágot, hogy kiderült: egy hivatásos katona nyújtott segítséget a White justi­ce nevű cseh neonáci szervezet tagjainak katonai kiképzéséhez. Az illetőt azonnal menesztették a hadseregből. feszültséget csak fokozta négy perccel később, amikor egy olasz újságíró a rendelkezés életbe lépé­sének idejét firtató kérdésére vála­szolva - egy előkeresett és azóta történelmivé vált cédulát felolvas­va - közölte: „Tudomásom szerint ez azonnal..., haladéktalanul.” A keletnémet kommunista pártveze­tésben állítólag súlyos „adminiszt­rációs hiba” történt, a rendeletet ugyanis még nem hagyták jóvá tel- „ kés mértékben, ezért a bejelentést csak másnapra tervezték. Húsz évvel később, tegnap a 80 esztendős Schabowski újabb „történelmi” bejelentéssel állt elő. Cáfolta, hogy a rendelkezés bejelen­tésére vonatkozóan bármilyen em­bargó lett volna érvényben. Azt hangoztatta, hogy Egon Krenz, az NSZEP és a keletnémet állam akkori vezetője közvetlenül a sajtóértekez­let előtt adta neki az említett cédu­lát, és egyeden szót sem szólt arról, hogy a bejelentést másnapra, azaz november 10-re tervezik. Egyébként a keletnémet párt­vezetők közül egyedül Scha­bowski vállalta a felelősséget a berlini fal mentén évtizedeken keresztül érvényben volt tűz- parancsért, és ily módon a halá­los áldozatokért is. (mti, ú) Pironkodó kormányfő London. Helyesírási hibáktól hemzsegő részvétnyilvánító levél miatt kért elnézést az Af­ganisztánban legutóbb meg­halt brit katonák egyikének édesanyjától tegnap Gordon Brown brit kormányfő. A 20 éves Jamie Janes a múlt hó­napban vesztette életét. Az ilyen tragédiák után Brown mindig személyes, kézzel írott levélben fejezi ki együttérzését a családnak, és most is így tett. Jacqui Janes, Jamie édesanyja aThe Sun szerint undorral vág­ta a sarokba a levelet, amely­ben már a megszólítás is téves volt. És volt még a levélben két­tucatnyi helyesírási hiba, betűtévesztés, elírás. Az édes­anya sebtében odavetett, szé­gyenteljes inzultusnak minősí­tette Brown levelét. Az esetből azonnal országos ügy lett, a brit televíziók vezető helyen foglalkoztak vele tegnapi hír­műsoraikban. (MTI) Az egység katonái szerint a parancsnokság megpróbálja a szőnyeg alá söpörni a kényes ügyet Náci jelképekkel parádéztak Afganisztánban Szagtalan diáküzenet a kormánynak Prága. Nagy rakás emberi ürüléket jelképező „szobrot” lepleztek le tegnap Prágában, közel a cseh kormány székhelyéhez. A Demokrá­ciamérleg nevet viselő diákkezdeményezés így kívánta bemutatni, hogyan reagált a cseh politikai elit az egy éve útjára indított Adjatok ajándékot 20. születésnapunkra című felhívásukra. A prágai egye­temisták és főiskolások az 1989. novemberi rendszerváltás 20. év­fordulójára egyebek között azt kérték a politikusoktól, hogy korlá­tozzák a képviselői és a szenátori mentességet, fogalmazzanak meg világos szabályokat a gazdasági lobbizás számára, korlátozzák a po­litikai pártok befolyását a közszolgálati médiatanácsok személyi összetételére és gondosabban járjanak el a törvényjavaslatok be­nyújtásakor. A diákszervezet szóvivője szerint mindebből semmi sem teljesült. A metróállomásnak és villamosmegállónak is helyt adó forgalmas Klárov téren felállított nagyméretű „szobor” talpaza­tát egy fehér ajándékdoboz képezi, amely nagy piros masnival van átkötve. Ennek tetején trónol a hatalmas, barna színű rakás, (-kés)

Next

/
Thumbnails
Contents