Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-10 / 260. szám, kedd
4 Vélemény És háttér ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 10. www.ujszo.com KOMMENTÁR így emlékezünk mi! GÁL ZSOLT A szlovák kormány háromszorosan is megünnepli a bársonyos forradalom huszadik évfordulóját: először is a minden idők legnagyobb államháztartási hiányát betervező jövő évi költség- vetéssel, másodszor az államosítási törvénnyel, harmadszor pedig - szimbolikusan - Robert Fico moszkvai látogatásával. A három dolog közül a középső, az ún. stratégiai vállalatokról szóló - nevezzük csak bátran államosítási törvénynek - lehet a legveszélyesebb. Bár még nem világos, mi a valós célja, destruktív jellege már most jól kitapintható. A cél - legjobb esetben - lehet a nagyobb elbocsátások elodázása a választások utáni időszakra néhány nagyvállalatban. Ha ez tényleg így van, akkor a kormányt a nyitranováki vegyi művek csődközeli helyzete ijeszthette meg, és az elbocsátástól rettegve (ráadásul Fico szűkebb pátriájában, a Felső-Nyitra vidéken!) gyorsan összekotyvasztott egy zűrzavaros jogszabályt, amelyet nyaktörő iramban átpréselt a parlamenten. A rosszabb lehetőség az, ha az új törvény valódi célja az, hogy egyes nagyvállalatokat csődbe juttató, de a kormánnyal jó politikai kapcsolatokat ápoló menedzsmenteket az adófizetők pénzén kihúzza a slamasztikából, majd a feljavított céget teljesen „transzparens módon”, például faliújságos tender formájában áron alul elpasszolja a kormánypártok gazdasági holdudvarához tartozó vállalkozóknak. Ez esetben a nováki vegyiművek csak ürügyként szolgált. A lehető legrosszabb forgatókönyv az, ha a kormány a törvényt kihasználva megpróbálja a tulajdonosok belegyezése nélkül, az „ellenséges kivásárlás” egy sajátos formáját alkalmazva rátenni a kezét néhány nagyvállalatra például az energetikai szektorban, magyarán, megkísérli visszaállamosítani őket. Ehhez arra lenne szüksége, hogy különböző machinációkkal csődvédelembe kergesse e cégeket. Bármi sül is ki a törvényből, nem kell meglepődni, ha a 2010-es év legnagyobb üzletei (csalásai, csődbűntettei, korrupciós ügyei), szorosan kapcsolódnak majd eme új államosítási torzszülötthöz. Az se lepjen meg azonban senkit, ha ezek az üzletek röviddel a választások előtt köttetnek. Míg a jogszabály valós célja és jövőbeli alkalmazása ma még talány, árnyoldalai már most jól láthatók. Valószínűleg alkotmányellenes, diszkriminatív, mivel az államot előnyben részesíti a magántulajdonosokkal szemben, és összeegyeztethetetlen a csőd- és felszámolási törvénnyel. Egy igazi piacgazdaságban nem lenne semmi keresnivalója, hisz az a magántulajdon védelmén és nem annak államosításán alapul. És végül befektető-ellenes, s talán ezen a területen - a külföldi beruházók elriasztásában és az ország hírnevének további alapos rombolásában - okozhatja a legnagyobb károkat. Szlovákia végleg közröhej tárgyává válhat, akit Venezuelával együtt emlegetnek. Nos, a kormánypárti honatyák szebb ajándékkal is kedveskedhettek volna a demokrácia születésének 20-ik évfordulóján. Vagy lehet, hogy őket egy másik évforduló (november 7.) inspirálta, mikor megnyomták a szavazógombot? FIGYELŐ Elhibázott a kapitalizmus Az emberek csaknem negyede javíthatatlanul elhibá- zottnak tartja a szabadpiaci kapitalizmust - derült ki egy 27 országot felölelő közvélemény-kutatásból, amelynek eredményeit a berlini fal leomlásának 20. évfordulója alkalmából tettek közzé. A BBC World Service megrendelésére készült felmérés során a megkérdezett 29 ezer ember közül mindössze 11 százalék vélte úgy, hogy a kapitalizmus jól működik, és nincs szükség fokozottabb szabályozásra. Ez az arány csak az Egyesült Államokban és Pakisztánban volt 20 százalék fölötti. A válaszadók átlagosan 23 százaléka azon a véleményen volt, hogy a szabadpiaci kapitalizmus javíthatatlanul elhibázott, és új gazdasági rendszerre lenne szükség. A megkérdezettek nagyjából fele vélte úgy, hogy a kapitalizmus hibáit szabályozással és reformokkal ki lehetne javítani. „Úgy latszik, a berlini fal leomlása 1989-ben mégsem hozta meg az átütő győzelmet a szabadpiaci kapitalizmus számára, mint ahogy azt annak idején várták” - mondta Doug Miller, a felmérést készítő GlobeScan vezetője. A közvélemény-kutatásból kitűnik, hogy sokak számára továbbra is vonzó a szocializmus néhány jellegzetessége, mint például a vagyon egyenlő elosztása. A felmérésbe bevont országok közül 22-ben a többség támogatta azt az ötletet, hogy a kormányok az egyenlőség alapján osszák szét a javakat. Tizenöt országban a megkérdezettek többsége azon a véleményen volt, hogy a kormányoknak nagyobb aktivitást kellene mutatniuk a kulcsfontosságú iparágak közvetlen irányításában vagy állami tulajdonba vételében. A Varsói Szerződés egykori, a felmérésbe bevont országai közül Ukrajnában és Oroszországban negatívan ítélték meg a Szovjetunió felbomlását, míg a cseh és a lengyel válaszadók többsége ugyanerről pozitívan vélekedett. (mti) TALLÓZÓ EBTEKAR Az iráni rendőrség kész ér- vénytszerezni az iszlám büntető törvényeknek, pl. a kézlevágásnak, annyira megnövekedett a bűnözés az országban - írta az Ebtekar iráni lap. Az iszlám törvénykezés, a saría értelmében a visszaeső tolvajoknak levágják az ujjait, de ezt eddig ritkán alkalmazták. Az elmúlt években ritkán számol- takbe arról, hogy ilyen csonko- lásos büntetést hajtottak volna végre. AsgharDzsafari, az iráni bűnügyi rendőrség vezetője az Ebtekamak elmondta, a büntetési mód mellőzése a közbiztonság romlásához vezet, s a rendőrség kész végrehajtani az ilyen büntetéseket azokon, akiketerre ítéltek, (mti) Sem az egyén, sem az állam nem költhet többet a végtelenségig, mint amennyit megkeres Az ingyenebéd bukása Kubában Befellegzett Che és Fidel utópista paternalizmusánakaz államcsőd szélén tántorgó Kubában. Raúl Castro drasztikus kiigazításokat szorgalmaz, mióta felváltotta a hatalom élén 2006 nyarán megbetegedettbátyját, Fidelt. Az általa kínált jövő az állami szubvenciókleépítése mellett kemény munkát és magasabb - igaz, még így is nyomorúságos-béreket kínál. MTl-ELEAAZÉS Október 1-jén kísérleti jelleggel négy minisztériumban számolták fel a 46 éve bevezetett ingyenebédet. A munkahelyi menza bezárásáért kárpótlásul a béreket napi 15 pe- sóval (60 dollárcenttel) - több mint duplájára - emelték egy olyan országban, ahol a havi átlagbér 17 dollár, az alapvető élelmiszerek árát komoly állami támogatással tartják alacsonyan, az egészségügy és az oktatás ingyenes. A 11,2 millió lakost számláló Kubában jelenleg 24 700 üzemi konyhán több mint 3,5 millió alkalmazottra főznek nap mint nap, ami súlyos anyagi terhet jelent az államnak a nemzetközi élelmiszerpiacokon kialakult magas árak és a különböző mértékű támogatások miatt. A minisztériumok mintájára bezárják ezeket az étkezdéket, és megemelik a munkások bérét. A kormány azt reméli, hogy éves szinten 2,5 milliárd dollárt takaríthat meg az élelmiszerimporton. A lakosság vegyes érzelmekkel fogadta a döntést. Egy 47 éves banki alkalmazott méltatlankodott, 15 pe- sóból egy szelet pizzát és egy üdítőt vehet, s ha otthonról hoz ebédet, az többe kerül. Örült viszont egy építőipari munkás, aki eddig sem vette igénybe az üzemi konyhát. „Úgy tekintem, mint béremelést, havi 360 pesóval többet keresek. Másrészt időnként rossz a menza, a kutya sem eszi meg az ételť’-mondta. „Többet adni, mint amennyit elvenni” - így méltatta a tervet a kommunista párt szócsöve, a Gran- ma napilap, amely szerint az új gazdasági intézkedés mögött „a gazdasági ésszerűség megteremtése és a munkavállalók igényeinek kielégítése” áll. A kormány kidolgozott egy tíz pontból álló tervet, amelynek értelmében megszüntetik az alapvető élelmiszerek havi fejadagját, és számos olyan juttatást, mint az ingyenes esküvői torta. A The Economist londoni hírmagazin értékelése szerint kicsi, de jelképes értékű a változás. Az első lépés abba az irányba, hogy feladják Fidel Castro fél évszázados erőfeszítését az „új emberi’ megteremtésére, mely a mindent felölelő szociális ellátás fejében korlátozza az egyént, és az állam határozza meg mind a fogyasztást, mind a termelést. A pragmatikus Raúl Castrónak azonban nincs ideje utópisztikus gondolatokra. Hibáztatja a gazdaság kudarcaiért a hurrikánok tavalyi pusztításait és az 1962-ben elrendelt amerikai embargót, de tisztában van a hiányosságokkal. „Sem az egyén, sem az állam nem költhet többet a végtelenségig, mint amennyit megkeres” - figyelmeztetett a parlamentben augusztus 1-jén. A krónikus devizahiányban szenvedő Kuba a csőd szélén áll. A külföldi vállalatok hónapokig vártak az engedélyre, hogy elutalhassák a vegyes vállalkozásokból származó hasznot, a helyi bankszámlákon tartott dollárszázmilliókat. A havannai kormány 30 százalékkal fogta vissza az importot, és megkurtította az állami vállalatok és minisztériumok költségvetését. Kuba termelése nem elegendő, a lopás és a hiányzás elterjedt a munkahelyeken, közben a lakosságelöregszik. Raúl saját megbízható embereire bízta a gazdaságpolitikát. Céljuk, hogy minél több külföldi valutát szerezzenek, és növeljék a termelést. Ámbár az előjogok, kivételek és támogatások terén elindult a felszámolás, Raúl azt állítja, hogy az egészségügyi és az oktatási rendszerhez nem nyúl hozzá. A jegyrendszer azonban nem ússza meg, az alapvető élelmiszerek havi fejadagjait tartalmazó könyvecske, a libreta is viták kereszttüzébe került. A gazdaságot óvatosan decentralizálják: a kormánytól nagyobb önállóságot kapnak az állami vállalatok, a parlagon heverő állami földeket pedig bérbe vehetik magángazdálkodók. A gazdasági és tervezési minisztériumban azon tanakodnak, nem kellene-e a nagyobb rugalmasságot más területeken is alkalmazni, például szövetkezetek révén. Egyes helyi közgazdászok bátorítanák a családi tulajdonú éttermek és kifőzdék létrehozását és működtetését. Sokan emlékeznek arra, hogy a Szovjetunió összeomlását követő ínséges időben Fidel Castro tett nyitásként értelmezhető lépéseket, így engedélyezett korlátozott külföldi befektetéseket és magángazdálkodást. Amikor azonban picit javult a gazdasági helyzet, ismét lecsapott, és ennek következtében a 350 ezres csúcsról mostanra 200 ezerre esett vissza a kisvállalkozókszáma. Helyi szociológusok szerint a kubai társadalom két részre szakadt, már nem hasonlít a szovjet időkre. A bérekreálértéke több mint 50 százalékkal alacsonyabb 1989-hez képest, a lakosság felének jövedelme viszont jelentősen emelkedett, köszönhetően a külföldi rokonoktól származó pénzküldeményeknek, a kisvállalkozásokból, a turizmusból, a külföldi vállalatok tevékenységéből és a feketegazdaságból származó bevételeknek. Atársada- lom fele jól él, a másikfele viszont a szegénység peremén vegetál. Az „állatorvosi ló" Csecsenföld, ahol a foglyokat elektrosokknak vetik alá, fojtogatják Rossz bánásmód az európai börtönökben MTl-ÖSSZEFOGLALÓ A börtönökben tapasztalható rossz bánásmód Európa-szerte aláássa a büntetés-végrehajtási rendszert - állapította megjelentésében Mauro Palma, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) kínzás elleni bizottságának elnöke. A húsz évvel ezelőtt létrehozott bizottság egyetlen fegyvere a nyilvánosság: az ET 47 tagállamának csaknem mindegyike lehetővé teszi abizottságellenőreinekhelyszíni tájékozódását a börtönökben, rendőrségi fogdákban és pszichiátriai intézetekben, ennek nyomán közzé lehet tenni a gyakran lesújtó megállapításokat. Égyedül az orosz vezetés nem engedélyezte eddig a DélOszétiába való bejutást- a Grúziától orosz katonai segítséggel elszakadt területet Moszkva önálló államként ismeri el -, valamint az Észak-Cipruson tervezett szemleút hiúsult meg- azt a térséget egyedül Törökország ismeri el önálló államnak. 2007-ben több mint 1,8 millió embert tartottak rács mögött Európában. Az egykori Szovjetunió utódállamaiban a legrosszabbak a börtönkörülmények, de a nyugateurópai országokban is van példa embertelenbánásmódra. Az „állatorvosi beteg ló” Csecsenföld, ahol a foglyokat elektrosokknak vetik alá, fojtogatják, égési sebeket okoznak nekik, illetve egyeseket egyszerűen „eltüntetnek”. Boszniában a baseballütők és a fémrudak a kihallgató helyiségek szokásos felszerelési tárgyai közé tartoznak. Moldovában rúddal vertek egy gyanúsítottat. Macedóniában gyakorlat az el- ítéltekhozzáláncolásaaz ágyhoz. Törökországtól tavaly a bizottság azt kérte, szüntessék meg Abdullah Öcalan kurd lázadóvezér egy évtizede folyamatos magányosságát Imrali börtönszigeten, mert az veszélyt jelent elmeállapotára. A kérést a török sajtó szerint ezekben a napokban teljesítik. Lettországban gyakoriak a túlzsúfolt, levegődén, természetes fénytől elzárt cellák. Volt, hogy műanyag zacskót húztak a rab fejére. A Cseh Köztársaságban úgy kasztráltak mintegy ötven szexuális bűnözőt, hogy nem is tájékoztatták őket választási lehetőségről. Magyarországon a szegedi börtönben túlzott a bilincs és a szíj használata. Svájcban előfordult, hogy az elítéltet nyomorúságos, szűk cellába zárták, gyógyszerbevételkor fojto- gatást alkalmaztak. Finnországban megtagadták az éjszakai vécéhasználatot az elítéltektől. Gondokat tárt fel a bizottság Görögországban és Franciaországban is, valamint szóvá tette, hogy Nagy- Britanniában 42 napra emelték a terrorizmussal gyanúsítottak vádemelés nélküli őrizetben tartásának lehetőségét.- Szomszédasszony, ne bosszantson a kerti eladással. Az a bolond férjem a termés helyett a kertet adta el! (Peter Gossónyi rajza)
