Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-07 / 258. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 7. Szalon 17 Az utóbbi időben egyre több szó esik a korai középkorról. A témát nem a történészek vetik fel, hanem a politikusok Kirándulás a Kárpát-medence múltjába Kopcsány (Kopéany) - a Brünn és Pozsony közt fekvő szlovákiai település az egyetlen csaknem sértetlen épület, mely a nagymorva időkből maradt fenn. Ennek az egyedülálló kis Szent Margit-kápolnának a közelmúltig sem az ország, sem az ott lakók nem szenteltek figyelmet (ČTK) „Svätopluk szlovák király volt, az ószlovákok királya.” Ezt a kijelentést mostanság leggyakrabban Robert Ficótól lehet hallani. HORBUIÁK ZSOLT A pártatlan szakember örülhetne is annak, hogy a miniszterelnök érdeklődése a történelemtudomány felé irányul, ez a mondata azonban inkább arra utal, hogy politizálni szeretné a múltat. A történelemben is vannak bizonyos kánonok, amiket a szakemberek jelentős része és a társadalom egésze magáévá tesz. Ezek közé tartozik a Nagymorva Birodalom léte és elhelyezése. Ez az állam a 9. század második felében állt fenn, nevét a Morva folyótól kapta. Valamennyi itt használatos tankönyv és történelmi atlasz az országot annak a Morva folyónak az alapján lokalizálja, amely a mai Morvaországot és Szlovákiát választja el. (Ilyen nevű folyó azonban akad a mai Szerbia területén is.) A korabeli források.valamelyest különböznek egymástól, ám túlnyomó többségük valóban az általánosan elfogadott vidékre helyezi az országot. A kortárs források közül a legismertebb, A bajorok és karanténok megtéréséről című irat három nagymorva települést ismer: Dévényt, Pozsonyt és Nyitrát. Az összes többi település régészeti kutatás alapján hozható összefüggésbe Nagymo- ráviával. A bizonyítékok ilyen arányú állításai mellett megengedhető, hogy ez a helymeghatározás szerepeljen a tankönyvekben, a tudományos kétkedés alapján azonban meg kell engedni más vélemények hangoztatását is. Összehasonlításként megemlíthető, hogy a szintén történelemi kánonként elfogadott Samo Birodalma, bár úgyszintén valamennyi tankönyv és történelmi atlasz megközelítőleg a mai Morvaország és Ausztria vidékére lokalizálja, egyáltalán nem köthető semmilyen településhez. Egykorú források csak egy Vogas- tisburg nevű helyet neveznek meg, amit ma senki sem tud azonosítani. Mitől volt nagy Morávia? Nagymorávia, ahogy az említett szlovák tankönyvek leírják, elég nagy kiterjedésű volt. Magába foglalta a mai Csehországot, Szlovákiát és Magyarországot, ezenkívül Luzsicát (ma Szászország) és Lengyelország déli részét, Sziléziát és a Visztula felső folyásának vidékét. Ebben a formában azonban legfeljebb csak öt-tíz évig létezett, Svätopluk uralkodásának a vége felé. A görög Megalé Morabia megnevezés mást jelent. A kifejezés a 10. század közepén íródott, A birodalom kormányzásáról című, Bíborbanszületett Konsz- tantinosz bizánci császár államelméleti munkájában fordul elő. A megnevezés azonban nem a kiterjedésre utal, hanem arra, hogy távol feküdt a Bizánci Birodalomtól. Hasonló okból nevezték a korszakban nagynak az első Bolgár Birodalmat is. Svätopluk, a király A magyar történelmet valamelyest ismerők tudják azt, hogy a középkorban három intézmény adhatott koronát legálisan egy uralkodónak: a római pápa, a német-római császár és a bizánci császár. Magyarország a pápától kapta éppen az ezredfordulón. A hor- vátok már 924-ben megkapták a koronát Konstantinápolyból. A cseh király ezt a németek császárától kapta, először 1085-ben, majd 1158-ban személyhez kötötten, végül örökölhetően 1198-tól. Svätopluk kétségkívül létező történelmi személy volt, 871 és 894 között uralkodott. Valóban kimagasló egyéniségnek számított, az országot a korszakban középhatalommá tette. A Keleti Frank Birodalom méltó ellenfele volt. Ó lett a keresztapja Karintiai Arnulf császár Zwentibold (Svätopluk) nevű fiának. Néhány rövi- debb korszaktól eltekintve a dunai szláv állam a frankok befolyása alá tartozott. Mind Rastislav, mind Svätopluk frank segítséggel lett fejedelem úgy, hogy nagybátyjukat taszították le a trónról. Svätoplukot a korabeli latin okiratokban comesnek, princepsnek nevezik, de előfordul a rex megnevezés is. A pápa egy 870-ben neki írt levélben Zventapu de Maravna, morvaországi Svätopluk néven illeti. A görög forrásokban archon, a szláv forrásokban a knedz és később a knjaz szerepel. A király (rex) titulus is előfordul, ez nem más, mint udvarias tiszteletadás, és sokkal inkább Svätopluk befolyását mutatja, mint bármiféle jogi alapon viselt címet. A cirilli és metódi tradíció A vallás a korai középkorban is egyrészt hitbéli, másrészt politikai kérdés volt. Rastislav fejedelem azért fordult Bizánchoz hittérítőkért, mert a túl közeli Keleti Frank Birodalomnak nagy befolyása volt az országban. Egy távolabbi birodalomtól kisebb a függés. (Ilyen okokból szólította meg István király a Szentszéket másfél évszázad múlva.) 863-ban két görög tudós, Cirill és Metód érkezett Nagymorá- viába. A politika azonban igen megnehezítette a dolgukat. A frank püspökök féltve érezték pozíciójukat, igyekeztek gátolni a hittérítők tevékenységét. Konstantin 867- ben Rómába távozott, hogy ott adjon számot tanításáról. Haza már nem tért, felvette a Cirill nevet és kolostorba vonult. Egy év múlva meghalt. Egy további oka Konstantin Rómába való rendelésének az volt, hogy 860-ban a Krím-félszi- getre vezető missziós útján fellelte Szent Péter egyik tanítványának ereklyéit. Ekkor ott Konstantin többek között találkozott az Etelközben élő magyarokkal is. Metódot 870-ben elfogták és Regensburgba vitték, majd ő is Rómában védte meg igazát. Vissza három év múlva tért, de 877-ben újra megvádolták. 885-ben halt meg. A szláv nyelven prédikáló papokat a frank püspök és maga Svätopluk üldözte ki az országból már a következő évben. A hittérítők legfontosabb tette a glagolita ábécé megalkotása. Ez azonban a Duna középső folyásának vidékén egyáltalán nem eresztett gyökeret. Metód tanítványai Bulgáriába távoztak. Innen teijedt tovább a glagolita szláv írásbeliség és egyházi liturgia Szerbiába, majd a Kijevi Oroszországba. Ma a szlovák nyelv a latin ábécét használja. A nagymorva tradíció Se Nagymoráviáét, se a cirilli- metódi egyházi hagyományt nem őrizte meg a népi emlékezet. A két emberöltőig fennálló állam 1100 évvel ezelőtt megszűnt. A Nagymorva Birodalom létéről csak a krónikák tudnak, többek között a cseh Kosmas, Anonymus, Kézai Simon és a Képes Krónika. A szlovák nemzeti tudatban ismét Samuel Timonnál bukkan fel 1735-ben, majd a felvilágosodás korában Juraj Papáneknél 1780-ban és Juraj Sklenámál 1786-89-ben. A lokalizáció már ekkor gondot okozott, ez utóbbi szerző a Szerémségbe helyezte az országot. A nagymorva tradíció aztán a nemzeti megújhodás által, Ján Hollý tevékenységével vált a szlovák nemzeti öntudat részévé. Rastislav nagymorva herceg boldoggá avatásának 15. évfordulóján idén novemberben ünnepi istentiszteletet tartottak a brünni Szent Vencel -székesegyházban. A képen Jozef Fejsak pravoszláv egyházfő Rastislav herceget ábrázoló ikonnal (CTK/lgor Sefr) A morvaországi Znojmo mellett egy több mint ezer sírból álló, a nagymorva időszakból származó temetkezési helyet találtak (ČTK/Vóclav Šálek) SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
