Új Szó, 2009. november (62. évfolyam, 253-276. szám)
2009-11-06 / 257. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. NOVEMBER 6. Kultúra 9 Az Olof Palme Házban látható a határon túli kortárs magyar képzőművészek NO Pass című kiállítása A legtágabb műfaji horizonttal ^ <2 4 <? If ^ ^ » W ifi ^ 5 let H « IV rr £> -ös Bartusz György munkái térben és két dimenzióban Budapest. A Miniszterelnöki Hivatal támogatásával az Égtájak Iroda idén is megrendezte a Biennále - A külhoni magyarok kulturális fesztiválja Budapesten elnevezésű rendezvénysorozatot. Ennek részeként nyílt meg a NO Pass című kiállítás, amely a határon túli kortárs magyar képzőművészek munkáiból vonultat fel válogatást. TÁRLATFIGYELŐ A NO Pass központi kiállítóhelye az Olof Palme Ház, ezenkívül több helyszínen kihelyezett önálló bemutatókon láthatók alkotások. A budapesti tárlaton tizenhat, nemzetközileg is jegyzett magyar művész munkái tekinthetők meg. Az Égtájak Iroda másodízben rendezi meg a határon túli kortárs magyar képzőművészek kiállítását. Az első GPS - Ismeretlen szcéna címmel 2007-ben az Ernst Múzeumban valósult meg; azt annak idején jelentős szakmai és nyilvános figyelem kísérte. Ahogy a szervezők megfogalmazták: a határon túli kortárs magyar képzőművészek biennáléját az az igény hívta életre, hogy az anyaország szakmai közege és szélesebb közönsége is jobban megismerje azokat a külföldi magyar alkotókat, akik mögött nemzetközi elismertség áll, de az egyetemes magyar művészet kontextusában még nem nyertek kellő besorolást. A 2007-es Biennále - értékelői szerint - alkalmat teremtett a külhoni magyar kortárs művészeknek, hogy megmutassák kreativitásukat, határon túli helyzetükből fakadó kulturális identitásbeli szituációkra reflektáló művészetüket a magyarországi közönségnek. Az idei program célja, hogy elmélyítse a két éve indított folyamatot, vagyis hogy bemutatkozási lehetőséget biztosítson a külhoni magyar művészeknek, felvonultassa a határon túli művészeti élet egyes alkotóit, kiugrási lehetőséget teremtsen a fiatal tehetségeknek, s ezzel segítse új produkciók megszületését. A kiállítás katalógusában Fenyvesi Áron „A lokalitás utópiájáról” elmélkedve írja a No Pass apropóján, hogy: „A lokalitás diskurzusának megteremtésével válhatnak igazán érdekessé az olyan, eddig az intézménystruktúra kanonizá- ciós folyamatai által is elhanyagolt jelenségek, mint például a határon túli vagy külhoni kortárs magyar képzőművészet. Hiszen mindig is a »határontúliság« potenciálja volt az a kommunikációscsatornahasználat, amely optimális esetben egybe tudja olvasztani a többség diskurzusait a kisebbségivel. Ezen egyszerű, ám dialogizáló értéktöbblet által (ami ráadásul nem is feltétlenül sajátja az anyaország képzőművészetének) egyre összetettebbé és progresszívebbé válhat a magyar képzőművészet. (...) A nehezen exportálható és lefordítható posztkolonialista beszédmód miatt a legtöbb esetben még a határon túli magyar művészet is a reprezentáció vakfoltjába esik, holott ezekből a kiállításokból is kitűnhet az, hogy igenis relevánsán működő magyar képzőművészek találhatók az ország határain kívül is. A kiállított munkák így nyilvánvalóan nem fognak egyezni azzal a gyakran hivatkozott sztereotípiával, amely elmaradott médiahasználatú és tematikájú művek importjára számít Magyar- ország határain túlról. A kurátorok bár teljes enciklopédikus lenyomat létrehozására nem is vállalkozhattak volna ezen kiállítás által sem, a meghívott művészekkel mégis sok aktualitást artikulálnak.” „A Bartha József (Románia), Farkas Roland (Szlovákia) és Szombathy Bálint (Szerbia, Horvátország, nyugati világ) kurátorok által az idei, a NO Pass című kiállításra meghívott képzőművészek a kortárs műfajok legtágabb nyelvi-ideológiai horizontján mozognak” - olvasható a tárlatajánlóban. Szlovákiát Bartusz György, Boráros Henrik és Farkas Roland, Rónai Péter, valamint Mésároš Kristína képviseli a határon túli kortárs magyar képzőművészek biennáléján. (tébé) Az erdélyi Bartha József Barátságos mérkőzés című installációjának részlete (Somogyi Tibor felvételei Carlo Goldoni komédiájával ünnepli megalakulásának negyvenedik évfordulóját a kassai társulat Újra a Két úr szolgája a Thália Színházban MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Fennállásának negyvenedik évfordulóját ünnepli idén a kassai Thália Színház. Ä ma esti premier e jubileum jegyében zajlik. Négy évtizeddel ezelőtt Carlo Goldoni Két úr szolgája című komédiájával mutatkozott be a Thália a kassai közönségnek, ezért kézenfekvő volt, hogy az évforduló kapcsán ismét műsorra tűzik a darabot. A rendezést Valló Péter Kossuth-díjas művész vállalta el. Valló elmondta: nagy felelősséget jelentett számára egy olyan darab színpadra állítása, melyet negyven évvel ezelőtt nagy sikerrel játszott a színház társulata. Szerinte a régi kassaiak szívében még élnek a négy évtizeddel ezelőtti emlékek. A komédia főhőse, TruffalMelkvi Bea, Petrik Szilárd, Kiia Katalin és Tóbisz Titusz (Komjóti Zsolt felvétele) dino szerepében Petrik Szüárdot láthatja a közönség. „Velencében vagyunk, az 1700-as években. A komédia lelke Truffaldino, az ügyes és egyszerű, naiv és ravasz, életvidám szolga, aki gazdát keres magának. Egyszerre kettőt is talál, ráadásul szíve hölgyét is meghódítja. Közben álruhás szerelmesek bonyolítják az eseményeket. A hősök egymásra találnak, a szerelem győz, mindenki megtalálja párját. így kerek a vüág... Vagy mégsem?” - olvasható az ízelítő a Thália Színház honlapján. Érdekességnek számít, hogy a mostani előadásban a hordárt alakító Várady Béla a negyven évvel ezelőtti előadásban is játszott. A darab nyilvános főpróbája ma délelőtt fél tizenegykor lesz, a belépés ingyenes. Ingo Schulze új regénye magyarul Budapest. Megjelent magyarul a kortárs német irodalom egyik legjelentősebb alakjának, Ingo Schulzénak új regénye, az Adam és Evelyn. A könyv központi témája az 1989-es magyar-osztrák határnyitás és azok a morális konfliktusok, amelyeket a politikai változások okoznak a főszereplők életében - mondta el a fordító, Nádori Lídia. Az Adam és Evelyn 1989 késő nyarán játszódik, és egy keletnémet pár emigrációjának történetét ismerhetjük meg a regényből - foglalta össze a cselekményt a fordító, aki szerint a regény szerkezete, hangulata leginkább egy road movie-hoz hasonlít, (mti) Magyarország után Szlovákiában is önálló kiállítással mutatkozik be Mayer Éva, a tehetséges fiatal hazai képzőművész. „Réteghiány" című kiállítását ma 19 órakor Csillag András szobrászművész nyitja meg a vágsellyei Creon Galériában. Képünkön Mayer Éva alkotása. Szlovák-magyar koncert vendégművészekkel Dalok a somorjai trilógiából KONCERTAJÁNLÓ Somoija. Dalok a somoijai trilógiából címmel a Samaria Verses Band, valamint szlovák és magyar vendégművészek - Kovács Koppány, Kiss Bernadett (HU), Buják Andor, Buják Krisztián, Miloš Železňák, Erich Boboš Procházka - adnak koncertet november 7-én (szombat) 19 órától a városi művelődési központban. Az ismert hazai jazz-zenész, Juraj Tur- tev vezette Samaria Verses Band zenéje ötvözi a blues, etno-world és a szlovák folklór elemeit, reper- toáiját Judita Kaššovicová szlovák költőnő megzenésített versei alkotják. A koncert érdekessége, hogy a versek szlovákul és magyarul is elhangzanak. Judita Kaššovicová annyira megszerette Somoiját és környékét, az ottani embereket, hogy három kötetéhez is inspirációként szolgáltak. A verseskönyvek magyar nyelven is megjelentek Tóth Elemér költő tolmácsolásában. Ez a három kötet - a Somoijai versek, az Egy év Somoiján és A csend világa Csölösztő - alkotja a Somorjai trilógiát, amelynek darabjaiból a Samaria Verses Band válogatott. A holnap esti koncert vendége lesz Rena Mügrom cseh táncművész és Hearn Gadbois amerikai dobos is. (me) (Képarchívum)
