Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-06 / 230. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 6. www.ujszo.com ............................... ......Röviden Feljelentés Harabin ellen Pozsony. A rendőrség hétfőn fogadta a Legfelsőbb Bíróság el­nöke, Štefan Harabin elleni feljelentést hétfőn. A főbírót egyik fő bírálója, Peter Paluda jelentette fel hatásköri visszaélés miatt. Ha­rabin ugyanis az intézmény élére kerülése után átszervezéssel leál­lította a jutalmak kifizetését. A feljelentés miatt az Igazság-szol­gáltatási Tanács szeptember 8-án fegyelmi eljárást indított a bíró ellen, a célja az, hogy kivetkeztesse a talárból. Andrea Polačiková, az Országos Rendőr-főkapitányság szóvivője közölte, a feljelen­téssel kapcsolatos dokumentáció kiegészítése folyamatban van. Paluda már az igazságügy-miniszter Harabin ellen is tett volna két feljelentést, ám mindkettőt elutasították. (SITA) Záhradník a közlekedésre épít Pozsony. Elsősorban a fővárosban és környékén tapasztalható közlekedési problémák orvoslásával foglalkozna Pozsony megye főnökeként a megyei elnöki posztért függetlenként induló Brani- slav Záhradník, a pozsonyi tömegközlekedési vállalat igazgatója. Záhradník hétfőn erről azt követően beszélt, hogy hivatalosan is jelöltette magát Pozsony megyei elnöknek. Ugyancsak fontosnak tartaná a pozsonyi integrált közlekedési rendszer mielőbbi beve­zetését - ennek előkészítése egyébként már folyamatban van. Ru­galmasabb ügyfélszolgálatot vezetne be a megyei hivatalban. Bra- nislav Záhradník öt évvel ezelőtt az SDKÚ-DS színeiben került a megyei közgyűlésbe, később azonban többedmagával távozott a legerősebb ellenzéki pártból. (SITA) Sokan így próbálják elkerülni a kirúgást Egyre többen betegeskednek SÁNDOR RENÁTA Pozsony. Rekordnagyságű volt augusztusban a táppénzen lévők aránya, 3,43%. Ez ugyan 0,1 szá­zalékponttal kevesebb, mint júli­usban, ám az utóbbi öt év ugyan­ezen időszakával összehasonlítva jóval többen voltak ideiglenesen munkaképtelenek. A Szociális Biztosító által közzétett adatok szerint a legtöbb táppénzes az or­szág egyik legszegényebb régiójá­ban, Eperjes megyében volt, csak­nem 5%. A legmagasabb munka- nélküliséggel küszködő Beszter­cebánya megyében 3%-nyian vol­tak augusztusban táppénzen. A legjobb az arány ezen a téren is Pozsony megyében - nem egész 2%. Szakértők szerint a táppén­zen lévők számának növekedése a gazdasági válsággal is magyaráz­ható. Noha közvetlen bizonyíté­kok erre nincsenek, ám az tény, hogy nagyon sokan épp úgy pró­bálják meg elodázni, netán kivé­deni a munkaadói felmondást, hogy „kiíratják” magukat. Más­részt megnövekedhet a valóban betegek száma is - hiszen a gazda­sági válság következményei, az elbocsátások miatti szorongás, az életkörülmények romlása, esetleg a nem megfelelő munka kényte­len tűrése okozta stressz testi és lelki megbetegedésekhez vezet­het, szögezik le a szakemberek. Abban egyetértenek, hogy hasznos szerepet tölt be Újragondolnák a KMKF-et ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A hazai magyar poli­tikusok nem értik, miért fakadt ki Szili Katalin, az Országgyűlés volt elnöke a Kárpát-medencei Ma­gyar Képviselők Fórumával (KM­KF) kapcsolatos nyilatkozataikon. Berényi József MKP-elnökhelyet- tes szerint - aki korábban lapunk­nak felvetette, változtatni lehetne a KMKF működésén - az intéz­mény hasznos szerepet töltött be a magyar-magyar kapcsolatok­ban. Berényi úgy véli, bármifajta módosítást úgy kellene megtenni, hogy „a magyar fél előzetesen tárgyalna a szlovák oldallal“. „Kölcsönös kompromisszumokat lehetne kialakítani például a KM­KF és a nyelvtörvény ügyében, vagy bármi más nyitott kérdés te­rületén“ - mondta lapunknak az MKP elnökhelyettese. „Nem tá­mogatom, hogy a magyar fél egy­oldalúan cselekedjen ebben az ügyben“ - tette hozzá Berényi. Az év elején még Göncz Kinga, akkori magyar külügyminiszter is úgy vélte, érdemes lenne felülvizsgál­ni az Országgyűlés KMKF-vel kap­csolatos határozatát. A. Nagy László, a Híd képviselő­je szerint is érdemes volna újra­gondolni, újraszabályozni a KM­KF jogi helyzetét. „Hogy ne a ma­gyar Országgyűlésnek legyen egy belső intézménye, hanem lazább formában kötődjön az Ország- gyűléshez“ - mondta lapunknak A. Nagy. (MSz) Nem értik, Szili Katalin miért nem érti (TASR-felvétel) Januártól az utakon 264 személy lelte halálát, ez 126 esettel kevesebb, mint 2008-ban Kevesebb halott a közutakon Pozsony. Idén januártól ok­tóberig összesen 264 sze­mély halt meg a szlovákiai utakon. S bár az elmúlt na­pok rontottak a statiszti­kán, mégis úgy tűnik, hogy az előző évekhez képest idén jelentősen csökken a halálos kimenetelű balese­tek száma. Október 30-ig ugyanis 32,3 százalékkal kevesebb ember halt meg az utakon, mint 2008 ugyanazon időszakában. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Februárban lépett hatályba a közúti közlekedésről szóló tör­vény. Ettől a belügyminisztérium azt válj a, hogy hozzájárul az uni­ós norma betartásához, mely sze­rint a 2002-es adatokhoz képest a felére kell csökkenteni a halálos áldozatok számát. Ha 2002 és 2009 első kilenc hónapját hasonlí­tanánk össze, akkor kiderülne, hogy a cél már csak egy lépésre van. Az elhalálozás az utakon több mint 40 százalékkal csök­kent, kulcsfontosságúak lesznek a következő hónapok. Robert Kaliňák belügyminiszter elége­dett az eredményekkel. „Nem csak a halálos kimenetelű balese­tek számát csökkentettük, az uta­kon történt balesetek során keve­sebb volt a sérült is. Ehhez több tényező is hozzájárult. Egyrészt az új törvény, a rendőrök számá­nak növelése, de a felelősségteljes sofőrök is, akiknek ezért köszönet jár” - jelentette ki a belügyminisz­ter. Hozzátette: ez nemcsak a sta­tisztikai számokról szól, hanem elsősorban arról, hogy sokkal többen tértek haza családjukhoz egészségesen. Januártól az utakon 264 sze­mély lelte halálát, ez 126 esettel kevesebb, mint 2008-ban. Míg ta­valy 1307 súlyos sérülés volt, idén valamennyivel kevesebb, 1081. 2002-ben ráadásul 1601 volt a sú­lyos sérülések száma. „Úgy tűnik, az idei év minden eddiginél jobb lesz” - fűzte hozzá a miniszter. A sofőrök elővigyázatosabbak az autópályákon, a közlekedés- biztonsági helyzet viszont az első- és másodosztályú utakon tovább­ra is kritikus. Kisebb községek közt gyakran túllépik a megenge­dett sebességet, és nem tudatosít­ják, hogy ezek az utak nem egy­szer rossz állapotban vannak, s ez nagyon gyorsan balesethez ve­zethet. Ám hamarosan ezekre az utakra is több radart küldenek az egyenruhások. További gondot je­lentenek az ittas sofőrök, és azok, akik kábítószer hatása alatt ülnek volán mögé. Kaliňák emlékeztetett arra is, hogy a rendőrség a továbbiakban sem hagy fel a gyakori országos jellegű közlekedésbiztonsági ak­ciókkal, amelyeket rendszerint minden hónap utolsó hétvégéjén tartanak, (dem, s) A legnépszerűbb politikus Bugár Béla 32,8 %-kal, őt követi Csáky Pál 10,8, majd Bauer Edit 5,7 %-kal Az MKP továbbra is a legnépszerűbb magyar párt ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Még mindig az MKP a legnépszerűbb párt a magyar választók körében, támogatott­sága 49 százalékos, de két hó­nappal a megalakulása után már 23 százalékot szerzett magának a Híd. A Fórum Intézet augusztus végi felmérése alapján a szlovák pártok mindössze a magyar sza­vazatok 5 százalékát tudnák megszerezni, miközben a vá­laszadók 22 százaléka nem tudta kire adná a voksát. Bugár Béla, a Híd elnöke örül az eredménynek, de úgy véli, hogy nem kell mindenben iga­zodni hozzájuk. „A felmérések fi- gyelmeetetnek bizonyos tenden­ciákra, de egy párt nem alakíthat­ja csak a felmérések alapján a politikáját” - véli a Híd elnöke. Eddigi politikájukon a felmérés alapján nem fognak változtatni, továbbra is minden választó megszólítására törekszenek majd 0 Kit választanának a magyar szavazók? p♦ Forrás: Fórum Intézet______________grafikon/ú nemzetiségtől függedenül. „Természetesen a magyar válasz­tókat is megcélozzuk” - mondta a Híd elnöke. Csáky Pál, az MKP elnöke nem tulajdonít nagy jelentőséget ne­kik. „Ez egy érdekes adalék az országos felmérésekhez, de kü­lönösebb figyelmet nem kell ne­ki szentelni” - mondta lapunk­nak Csáky. Attól nem tart, hogy nem jutnának be a parlamentbe. „Minden józan szlovákiai ma­gyar tudja, hogy az MKP népszerűsége legalább 9 száza­lék, természetesen be fogunk jutni a parlamentbe” - mondta a pártelnök. Grigorij Mesežnikov politológus szerint az eredmény inkább a Hídnak kedvez. „A ma­gyar választók meglehetősen konzervatívok, homogén csopor­tot alkotnak, Bugáréknak sike­rült egy viszonylag jelentős ré­szüket megszólítani” - mondta a politológus. Szerinte az MKP támogatottsága várhatóan stabi­lizálódni fog az országos szinten mért 6 százalék körül, a Híd népszerűsége pedig attól függ, hogy milyen hatékony munkát végeznek majd. „A Híd konku­renciát jelent a szlovák pártok­nak is, az újonnan alakultaknak és a régieknek egyaránt” - mondta Mesežnikov. A legnépszerűbb politikus Bu­gár Béla 32,8 %-kal, őt követi Csáky Pál 10,8, majd Bauer Edit 5,7 %-kal. A válaszadók egy- harmada senkit sem jelölt meg. Hasonló eredmények születtek akkor is, mikor a felmérés részt­vevőinek 4 olyan politikust kel­lett választaniuk, akiket szívesen látnának a parlamentben. A leg­többen, a válaszadók csaknem fele, 48,9%-a Bugár Bélát, 32,6%-a Csáky Pált jelölte be. A harmadik helyen szerepel Bauer Edit, aki csak 4%-al maradt el az MKP pártelnökétől, őt követi Szigeti László 17,8%-kal. 10% fölötti értéket ért el még sor­rendben Bárdos Gyula (16,9%), Duray Miklós (12,6%) és Simon Zsolt (10,3%) is. (A felméréssel bővebben foglalkozunk majd la­punk szombati számának Szalon című mellékletében.) (lpj) 0 A magyar pártok támogatottsága* Híd 32 % MKP 68 % *a magyar választók körében j—• Forrás: Fórum Intézet ____________grafikon/ú Ezen a készülőfélben lévő szlovák-magyar közös történelemtankönyv tervezett szerkezetét ismertetik Konferenciát tartanak közös múltunkról MTl-HÍR Balassagyarmat. Közös törté­nelem - értékekkel és konfliktu­sokkal címmel konferenciát tar­tanak a balassagyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központban november 12-13-án. Ezen a ké­szülőiéiben lévő szlovák-magyar közös történelemtankönyv terve­zett szerkezetét, tartalmát ismer­tetik a szlovák és magyar szerzők. A konferenciát a Nógrád Me­gyei Levéltár és a Füleki Vármú­zeum, a magyarországi Etnikai- Nemzeti Kisebbségkutató Intézet­tel és a Szlovák Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Intézetével karöltve rendezi meg - olvasható az MTI-hez eljuttatott programismertetőben. A kétnapos tanácskozást Stefan Šutaj történész és Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Etnikai-Nemzeti Kisebb­ségkutató Intézet volt igazgatója, a révkomáromi Selye Egyetem Tanárképző Kara dékánjának elő­adása nyitja meg, melynek címe: Közös, különböző, konfliktusos-e a szlovák és a magyar történelem? A történeti Magyarország és a 20. századi nemzetállami történelem értelmezési lehetőségei. A konferencián foglalkoznak még a középkori magyar állami­ság és a magyar, illetve szlovák nemzetszületés kérdéskörével, a nemzeti arányok 18. századi vál­tozásával, továbbá a magyar és szlovák nemzeti mozgalom konf­liktusaival a 19. század első felé­ben. A második napon előadások hangzanak el a magyarországi asszimilációs folyamat és politika okairól, valamint következménye­iről a dualizmus korában, a két vi­lágháború közötti magyar-szlo­vák kapcsolatokról és a magyaror­szági és szlovákiai szocialista rendszer sajátosságairól és hason­lóságairól 1948-1989 között. Az elhalálozás az utakon több mint 40 százalékkal csökkent (TASR—felvétel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents