Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-01 / 226. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 1. Külföld 9 Mivel jól működött a cunami-előrejelző rendszer, a lakosok túlnyomó többsége időben biztonságos helyre tudott menekülni Cunami pusztított Szamoán, riadó Szumátrán Amerikai Szamoa Pago Pago városára másfél méteres szökőár csapott le (TASR/AP-felvétel) Apia/Auckland/Jakarta. Az óceániai földrengést követő cunami után Barack Obama katasztrófa sújtotta területnek nyilvánította Amerikai Szamoát. Tegnap délután nagy erejű földrengés volt az indonéziai Szumátra partjainál is, itt elrendelték a szökőárriadót. ÖSSZEFOGLALÓ Újabb cunamiriadót rendeltek el - helyi idő szerint kedden - a szamo- ai hatóságok a néhány órával korábbi pusztító szökőár után. Hivatalos források a cunami halálos áldozatainak számbeli növekedéséről számoltak be, de eltérő adatokat közöltek. Először azt mondták, a halottak száma a százat is elérheti, később 120 áldozatról szóltak a jelentések azzal, hogy ez a szám sem végleges. Az USA-hoz tartozó, 65 ezer lakosú Amerikai Szamoán az áldozatok száma. hivatalosan nem nőtt, de Szamoán (az egykori Nyugat-Szamoán) igen. Továbbra is több tucatnyi embert tartanak nyilván eltűntként a több mint 200 ezer lakosú független országban. Meg nem erősített hírek szerint a természeti csapás áldozatokat követelt a szigetcsoporttól délre fekvő Tonga- szigeteken is. Amerikai Szamoán Pago Pago városára több mint másfél méteres szökőár csapott le, a fővárosban, Apiában 70 centiméteres volt az árhullám az NOAA amerikai meteorológiai intézet szerint. Egyes szemtanúk szerint több méter magas árhullám érte el a szigeteket. A cunami több falut elsöpört, és helyenként a parttól egészen mélyen a szárazföld belseje felé, 800 méterre is elért. Több ezren maradtak fedél nélkül. Szakértők szerint mindezzel együtt jól működött a szökőár-előrejelző rendszer, a lakosok túlnyomó többsége időben biztonságos helyre tudottmenekülni. Aszökőárt 8-as és 8,3-es erősségű földrengés előzte meg közép-európai idő szerint kedden 19 óra 48 perckor, 200 kilométerre délnyugatra Apiától. A tenger alatti földmozgás miatt Szamodtól Új-Zélandig szerte a térségben - Tongán, Tu- valun, Kiribatin, a Fidzsi-szigeteken és a Salamon-szigeteken - is szökőárriadót rendeltek el, de ezt később lefújták. Japánban bejelentették: arra számítanak, hogy félméteres árhullám érkezik oda, ezért ott szintén figyelmeztetést adtak ki, de később azt is lefújták. Az új-zélandi partokat félméteres árhullám érte el aföldrengés utánpárórával. Pár ezer kilométerrel távolabb, az indonéziai Szumátra partjainál nagy erejű földrengés volt tegnap délután: erősségét 7,6-osnak mérte az indonéz és az amerikai geofizikai és meteorológiai intézet. A csendesóceáni cunami-előrejelző központ szökőárriadót rendelt el Indonéziára, Malajziára, Indiára és Thaiföldre. Az indonéz intézet szerint viszont az országban nincs cunamiri- adó. India szintén azt közölte, hogy nem rendelt el szökőárriadót. Az indonéziai Padang városából, Nyugat-Szumátra tartomány fővárosából egy szemtanú elmondta, hogy házak százait rongálta meg a földmozgás, amely miattnéhányhíd leomlott, több helyütt pedig tűz ütött ki. A lakosság pánikban tört ki, mert a földrengés miatt eltörtek vízvezetékek, a belőlük kiömlő víz pedig elárasztotta az utcákat. A tektonikus törésvonalak mentén fekvő Indonéziában gyakoriak a földrengések. 2004 decemberében egy nagy erejű földrengés Indonézia nyugati partjainál pusztító szökőárat indított el, és közel 230 ezer ember életét oltotta ki az Indiai-óceán térségében. (MTI, ú) Uniós jelentes a tavalyi grúz-orosz háborúról A kecske is, meg a káposzta is Irán ragaszkodik „nukleáris jogaihoz" - katonai helyett gazdasági csapásmérés Keménykedés a genfi fórum előtt ÖSSZEFOGLALÓ ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Heves kirohanást intézett tegnap Mahmúd Ahmadine- zsád iráni elnök a hat nagyhatalom ellen, amelyek vezetői követelik, a teheráni rezsim engedjen be nemzetközi megfigyelőket a múlt héten bejelentett új, Kum mellett épülő urándúsító üzemébe. „Mit képzelnek ezek magukról?” - füstölgőit Ahmadinezsád, nyilatkozatát a Genfben a teheráni atomprogramról ma kezdődő hathatalmi-iráni tárgyalások elé időzítve. Az iráni elnök szerint országára nézve sértőek az ilyen követelések. Előzőleg Ali Akbar Szalehi alel- nök kijelentette: Genfben „nem készülünk megvitatni semmit, ami a nukleáris jogainkat illeti, de tárgyalhatunk a leszerelésről, a nukleáris technológia továbbadásának tilalmáról és más általános témákról. Az új üzem (építése) a jogainkhoz tartozik, és semmi szükség azt vita tárgyává tenni.” Hozzátette: Teherán egyetlen másodpercre sem hagy fel nukleáris tevékenységeivel. Amerikai illetékesek szerint mivel a fegyveres fellépés nem érné el célját, Irán külkereskedelmét, illetve energia- és távközlési ágazatát céloznák meg azok a szankciók, amelyekkel Washington térdre akarja kényszeríteni Teheránt, ha kudarcot vallanak a ma kezdődő genfi tárgyalások. Egy szakértő szerint 90 százalékban nem új elemekről, hanem már érvényben lévő szankciók szigorúbb betartatásáról van szó. A The Washington Post úgy látja, az amerikai mozgástér szűk. Először is azért, mert az USA nem akarja annyira rövidre fogni a pórázt, hogy a szankciók már ne csak a teheráni vezetést és üzleti köröket, hanem magukat az irániakat sújtsák. Ez megingatná az iráni politikával szembeni nemzetközi konszenzust. Másodsorban azért, mert a katonai csapás egyre kevésbé lenne célravezető, hiszen alig késleltetné Irán atomfegyver-kísérleteit. Harmadrészt pedig azért, mert a múlt heti, biztatónak tűnő orosz üzenetek, így Dmitrij Medvegyev elnök megfogalmazása („bizonyos esetekben a szankciók elkerülhetetlenek”) dacára Moszkva hétfőn már visszatáncolni látszott, ami az ENSZ Biztonsági Tanácsában további csörtéket sejttet. Az Irán számára kulcsfontosságú külkereskedelemre csapást mérő amerikai lépések a vele, mint tiltólistán lévő állammal üzletelő cégeket sújtanák, így például a tengeri szállításait lehetővé tevő biztosítási ágazatot vagy az exporthiteleket. Ez is meglévő gyakorlat kiteijesztése: az USA például 350 millió dollárra büntette a brit Lloyds, illetve 80 millióra a holland ABN Amro bankot, amiért megsértették az amerikai szankciókat, és „pária államokkal”, köztük Iránnal bonyolítottak tranzakciókat. (MTI, nol, ú) Brüsszel. Grúzia és Oroszország egyaránt a számára kedvező részeket emelte ki tegnap a grúz-orosz háborúról szóló, régóta várt európai uniós Vizsgálati jelentésből. Bár a dokumentumot még nem tették közzé, Szalome Szamadasvili, Grúzia EU-nagykövete újságíróknak már úgy értékelte a jelentést: a grúz kormány által felhozott érvek bizonyítást nyertek, vagyis Grúzia egy másik ország (Oroszország) által, a nemzetközi jog megsértésével indított agresszió áldozatává vált. Vlagyimir Csizsov, az EU-hoz akkreditált orosz nagykövet viszont úgy vélte, a nemzetközi vizsgálat megállapította Grúzia felelősségét a háború kitöréséért. A német hírügynökség szerint az EU független vizsgálata ellentmond a hivatalos grúz álláspontnak, de élesen bírálja Oroszország fellépését is, aránytalansága miatt. A jelentés, amelynek egyes megállapításait a sajtó már ismertette, egyebek között rámutat: nem lehet bizonyítani Tbiliszi állítását, hogy a grúz csapatok dél-oszétiai bevonulása előtt már nagyszabású orosz invázió volt kibontakozóban. Jogszerű volt az orosz katonák bevetése védelmi szempontból a konfliktus első fázisában, de kérdéses, hogy az orosz csapatok későbbi előrenyomulása a grúz törzsterületekre szükséges és arányos volt-e. Úgy tűnik, az orosz katonai fellépés egy nagy része túlment az önvédelem ésszerű határain. Német lapértesülések szerint a dokumentum kimondja, hogy Grúzia adta le az első lövést a háborúban. A jelentésben a Süddeutsche Zeitung szerint leírják, hogy a grúz akció előtt heteken át napirenden voltak az orosz provokációk a két szakadár grúziai területen, Abháziéban és Dél-Oszétiában, és ezeknek a provokációknak nemzetközi nyomásgyakorlással sem lehetett volna elejét venni. (MTI, ú) Bizalomerősítő „csere" Gilád Sálit tizedes ügyében Elkészült a német koalíciós tárgyalások menetrendje - ki beszél itt angolul? Izrael és a Hamász alkuja Merkel letörné a liberálisok szarvát ÖSSZEFOGLALÓ Gáza/Jeruzsálem. Izrael beleegyezett abba, hogy szabadon enged 20 bebörtönzött palesztin nőt cserébe a Gázai övezetben 2006 óta fogva tartott izraeli katonáról szóló információkért. Ezt tegnap közölte az izraeli kormányfői hivatal és egy egyiptomi biztonsági forrás. Izrael és a Gázai övezetet uraló Hamász egyiptomi és német közvetítéssel tárgyal arról, hogy a radikális palesztin szervezet szabadon engedné Gilád Sálit tizedest több száz olyan palesztinért cserébe, akit izraeli börtönben tartanak fogva. A 20 női fogolyért cserébe Izrael bizonyítékot kap arra vonatkozóan, hogy a tizedes él, és milyen körülmények között tartják fogva. A német közvetítő szerint a Hamász egy nemrég készült, egyperces videofelvételt ad át, amelyen Sálit látható. Ezt a bizalomerősítőnek nevezett cserétholnaphajtjákvégre. A most 23 éves, izraeli-francia kettős állampolgárságú Gilád Sali- tot 2006. június 25-én hurcolták el palesztin fegyvereseka Gázai övezet határán lévő izraeli őrposztról. Szabadon engedése érdekében Franciaország is tett erőfeszítéseket. Ügyében a mostani megállapodás az első kézzelfogható eredmény. Izrael több mint tízezer palesztint tart fog- vabörtöneiben. Két palesztin életét vesztette, négy megsebesült, további ötöt pedig eltűntnek nyilvánítottak, miután az izraeli légierő tegnap hajnalban csapást mért a Gázai övezet déli részére. Palesztin kórházi források szerint három sérült állapota súlyos. Az övezetből kedd este palesztin fegyveres csoportok két rakétát lőttek ki izraeli területre. A rakéták Zikin település közelében, egy lakatlan területen csapódtak be. Válaszul az izraeli légierő a Gázát Egyiptommal összekötő csempészalagutakra mért csapást. (MTI, ú) ÖSSZEFOGLALÓ Berlin. Miközben heves belső pártviták zajlanak a vasárnapi választási eredmények miatt mind a vesztes, mind pedig a győztes oldalon, elkészült a CDU/CSU és az FDP koalíciós tárgyalásainak menetrendje. Míg a szociáldemokratáknál (SPD) fejek is hullnak, a CDU-ban meg a CSU-ban csak bírálatokat és figyelmeztetéseket intéznek a két pártelnök, azaz Angela Merkel kancellár, illetve Horst Seehofer a bajor kormányfőcímére. A menetrend szerint a CDU és a CSU, valamint az FDP vezetői a jövő hétfőn elkezdik és legkésőbb november elején le is záiják a tárgyalásokat az új kormány programjáról. Merkel kancellár szerint a berlini fal leomlásának 20. évfordulóján, november 9-én már világos programmal rendelkező új kormánynak kell fogadnia az EU tagországainak meghívott állam- és kormányfőit. A választóknak pedig ily módon azt kell üzenni, hogy az új kormánytöbbség készen áll feladatának felelősségteljes és határozottvállalására. A koalíciós tárgyalások nem ígérkeznek könnyűnek a konzervatívok és a liberálisok több kérdésben fennálló nézetkülönbségei miatt. Kiszivárgott értesülések szerint a megerősödött FDP a legtöbb követelését szeretné keresztül vinni, ezek jelentős részét azonban főleg a CDU, a kancellár pártja túl radikálisnak tartja. Ígyegyebekközöttelutasítjaa munkavállalók jogainak csorbítását, amit a felmondási jog teljes liberalizálása, illetve a minimálbér általános elvetése mellett állást foglalva sürget az FDP. Elutasítja továbbá az egészségügy támogatási-finanszírozási rendszerének gyökeres megváltoztatását is, ami szintén a liberá- lisokegyikfőkövetelése. Az angol újságok mellett tegnap már a német lapok is bírálták az FDP elnökét, Guido Westerwellét. A külügyminiszteri poszt várományosa azzal kavart meglehetősen nagy vihart első sajtóértekezletén, hogy szó szerint rendre utasította a BBC németül nem tudó újságíróját, * amiért kérdését angolul szerette volna feltenni. Atekintélyes Handelsblatt szerint felesleges volt, hogy Németország jövendő külföldi „nagykövete” provokáljon és ezáltal még diplomáciai viszályt is szítson. Más lapoka német politikusok hírhedten rossz angol nyelvtudását pécézték ki. A YouTube internetes portált azonnal olyan videofelvételek árasztották el, amelyeken Westerwelle hiányos angol tudását igyekszik tökéletesíteni, hosszú másodperceken keresztül próbál egy-egy szót kiejtem, ami azután csak tökéletes német akcentussal sikerül neki. (MTI,ú) RÖVIDEN Francia-német tengely Párizs. A francia-német motor újraindításának részletein dolgozik hónapok óta titokban Párizs és Berlin. Ezt állította tegnap Bemard Guetta külpolitikai elemző a Libérati- onban. Angela Merkel kancellár és Nicolas Sarkozy elnök legközelebbi tanácsadóikkal a francia és német politika tartós összehangolását szervezik, s ennek jelképe az lenne, hogy ezentúl a két ország rendszeresen képviseltetetné magát egymás kormányülésein. Közös ipari politika elindításáról is szó van, a nemzetközi kérdésekben pedig egyeztetnék álláspontjukat. (MTI) Évfordulós lefaragás Peking. Kína a jelenleg 2,3 millió fős hadsereg modernizálásának részeként 700 ezer fővel akarja csökkentem a katonák számát a következő 2-3 évben, a haditengerészet és a légierő létszámát azonban növeli. Peking szerint a Népi Felszabadító Hadseregnél tervezett létszámcsökkentés nem mehet az ütőképesség rovására. Kínában ma ünnepük a népköztársaság kikiáltásának 60. évfordulóját, és ebből az alkalomból nagyszabású katonai díszszemlét is rendeznek. Kína haderejének a születése is erre a dátumra tehető, hiszen a mai hadsereg az államalapító Mao Ce-tung 5 milliós paraszt- seregének örököse. (MTI) Nincs a molia Pakisztánban? Iszlámábád. Egy pakisztáni tálib parancsnok, Hajatulla Hán tegnap a brit hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy Omarmolla, az afganisztáni tá- libok vezetője az USA állításával ellentétben nem Pakisztánban, hanem Afganisztánban tartózkodik. A The Washington Post a héten arról írt, az amerikai vezetést aggasztja, hogy Omar és alvezérei képesek a pakisztáni Kvetta környékén lévő búvóhelyeikről afganisztáni támadásokat megszervezni. (MTI) Obama stabilizálódik Washington. Barack Obama amerikai elnök népszerűségi mutatója 50 százalék körül állapodik meg, ami megfelel több korábbi elnök támogatottságának hivatalba lépésük évének őszén. A Politico hírportál szerint Obama népszerűségi mutatója januári beiktatásakor még jelentősen meghaladta a 60 százalékot, majd a nyári esés után 50 százalék körül stabilizálódni látszik. A Gallup legfrissebb kutatása szerint az elnök tevékenységét a népességnek pontosan a fele helyesli. Bili Clinton, Ronald Reagan, Jimmy Carter és Richard Nixon népszerűségi mutatója is 50 százalék körül alakult mandátumuk első évének hasonló időszakában. (MTI)
