Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-05 / 229. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 5. Vélemény És háttér 5 A jövő évi költségvetés csak David Copperfield közreműködésével teljesíthető Generációs választás TALLÓZÓ Rio sikerének sajtóvisszhangja A nemzetközi sajtó meglepetéssel fogadta, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagjai Rio de Janeirónak adták a 2016-os nyári játékok rendezésijogát. Egyesült Államok, New YorkTimes: Ezavereségnem. háborúról vagy békéről szól, amely megingathatna egy elnököt, de remek alkalom a kritikusoknak, akik szerint rossz prioritásokat állít fel, és túlbecsüli azt a képességét, hogy meggyőzheti a világot arról: érdemes őt követni. Chicago Tribune: Nagy esély kínálkozott, hogy a gyerekeket megismertessük a sporttal. Az olimpia felállíthatta volna őket a heverő- ről, eltéríthette volna őket a gyorsételektől, a tévétől, a videojátékoktól, a bandáktól és az erőszaktól. Néhány chicagói örül, hogy nem fogják zavarni 2016 nyarán, de sokan mások viszont csalódottak. Wallstreet Journal: Ha Obama és a Fehér Ház elrontott valamit, az az volt, hogy megingathatatlanul bíztak benne: az elnök népszerűsége mindent megold. Ez a kudarc azt mutatj a, hogy a világ ügyei fontosabbak a kisugárzásnál vagy a köztiszteletnél. Jobb, hogy egy sportesemény kapcsán tanultuk meg a ieckét, mint mondjuk atomfegyverekből. Dánia, Politiken: Obama jött, beszélt és vesztett. Rio révén egy egész földrész nyert. Berlingske Tidende: Rio legyőzte Obamát, az amerikai elnök csattanós pofont kapott. Spanyolország, El País: Nagy adag szenvedély, a válságközben is fejlődő gazdaság és 400 millió dél-amerikai felé fennálló tartozás: ez a három súlyos és jól előadott érv döntött Rio mellett. El Mundo: A legfőbb ellenérv az az íratlan szabály volt, hogy mindig más kontinensen kerül sor az olimpiára. Marca: Sebaj! Célozzuk mega2020-as játékokat. Olaszország, Corriere della Sera: Az amerikaiakat sokként és megaláztarásként érte Chicago korai búcsúja. Előbbi azért, mert meg voltak győződve arról, hogy Barack és Michelle Obama személyes jelenléte révén övék az első rajtkocka. És megaláztatás azért, mert ugyan tartottak tőle, hogy Rio megveri őket, de senki sem számított arra, hogy Madrid és Tokió is több szavazatot kap. Négy éve New York maradt alul, most pedig Obama kapott pofont, noha első amerikai elnökként korteskedett a NOB-nál. La Repubblica: Barack és Michelle Obama már négy órával a prezentáció után repült is haza, talán sejtették a bukást. Franciaország, Le Figaro: Hideg zuhany az amerikaiaknak, nem működött az Oba- ma-effektus. A hiányos infrastruktúra nem tántorította el a NOB-tagokat. 2020-ban ismét Európa lehet a helyszín, Róma és Velence már meg is kezdte az álmodozást. (MTI) Ajövő évi költségvetésről kinyomtatott excel-táblázat, amivel Počiatek miniszter megtisztelte a koalíciós tanácsot, majd a kormány néhány tagját, tisztességes pénzügyi elemzőből kiszorította a szuszt. LOVÁSZ ATTILA A tisztességes pénzügyi elemző nem mindentudó nagyokos, általában a rendelkezésére álló tények alapján formál véleményt vagy modellez helyzeteket. Azt azonban nem kalkulálhatja be, hogy a kormány nyer az amerikai lottón vagy megörököl egy jövedelmező gyémántbányát, esetleg valamelyik tagja az okkultizmus, boszorkányság vagy sima varázslás területén nyeri el Harry Potter alma materének cum laude fokozatú diplomáját. Szerencséden pénzügyi elemzőnk nem tehet mást, mint hogy leírja, a jövő évi költségvetés sarokszámai csak David Copperfield és a frissen feltámadt Rodolfó aktív közreműködésével teljesíthetők. A sarokszámokat lapunk is lehozta, és nem írhatjuk le, hogy nagy vidámság forrásai lettek volna. A mai aktív negyvenesek, ötvenesek ifjúkorát elvitte a pártállam. Legszebb felnőtt éveit elrabolta a nemzeti tőkét kovácsoló, gengszterváltó Mečiar éra, a nyugdíját-ha így folytatjuk - Fico fogja lenyúlni. Az ezredforduló táján úgy nézett ki, némi összeszorított fogsor, nyögés és szociális elégedetlenség árán jó pályára állítható az ország, mondjuk egy generáció ráfázik, de gyermekeink már valóban a felkészültségük, szorgalmuk alapján egy jó pályára állított térségben boldogulhatnak. Ha viszont a gazdasági válság következményeit semmibe vevő kormányzat „itt és most” akar megvédem munkahelyeket, megtartani életszínvonalat, s mindehhez még populista módon „népünk nem szenvedhet holmi amerikai szélhámosok hibái miatt” mondatokat fűz, az évszázad legnagyobb gengszterségét követi el „népén”. Egyrészt - ugye - a rendszerváltás utáni évek gazdasági konjuktúrája azért mégiscsak nagyrészt annak a szélhámos amerikai belső fogyasztásnak volt köszönhető (akkor jó volt gazdagodni belőle?), másrészt meg az amerikai és multinacionális pénzügyi vállalkozások nagy buktáit nemhogy egy ötmilliós, éppen hogy ébredező Szlovákia nem tudja kivédeni, de még a nyolcvanmilliós, óriási szabad tőkével, hatalmas teljesítőképességű termeléssel rendelkező Németország sem. Ha a Fico-Počiatek tandem komolyan gondolja a 2010-es (egyébként választási) költségvetést, akkor a mostani alap- és középiskolások nemzedékét kergeti adósságba anélkül, hogy megkérdezné, vállal- ják-e. A mai aktív korú felnőttek az elsőválasztó, érdekelt réteggel karöltve egyeden dolgot tehetnek gyermekeik életszínvonalának viszonylagos megőrzése, netán emelése érdekében: gyermekei érdekeire és őszinte tekintetére figyelve küldik el ezt a garnitúrát oda, ahová való: a politikai poklok poklára - demokratikus, erőszakmentes úton: választással. A főpróba itt van a küszöbön, a megyékben. JEGYZET Reszkessetek, netkalózok! JUHÁSZ KATALIN Nicolas Sarkozy kíméledenül lecsap az illegális letöltőkre. Nem esett kétségbe attól, hogy a francia alkotánybíróságjúniusban al- kotmányellenesnekminősítette pártja netkalózokelleni törvény- javaslatát, amely szerint a zenéket, filmeket letöltők először figyelmeztetést kaptak volna, ha pedig másodszor is bűnbe esnek, felfüggesztikintemet-hozzáférésüket. A taláros testület a javasla- totazzal dobta vissza,hogy az internethez való hozzáférés olyan alapvető jog, amitől csakjogerős bírósági határozat foszthatja meg az embereket. Sarkozyék gyorsan módosították itt-ott a szöveget, az új változat szerint az internetezőket ellenőrző kormányhivatalnak csak arra van joga, hogy a bíróságnak továbbítsa a törvénysértésen kapott kalózok adatait, és a bíróság dönthetne arról, felfüggessze-e az internet-kapcsolatot, vagy pénzbírsággal sújtsa, illetve súlyosabb ese tben börtönbüntetésre ítélje a delikvenst. A dolog további érdekessége, hogy a francia államfő minden valószínűségszerintfelesége, az énekesnőként is sikeres egykori modell, Carla Bruni hathatós kezdeményezésére forszírozta ekkoravehemenciával adolgot. Az asszony pedig nyilván sóbizniszes barátai unszolására unszolta ekkoravehemenciával urát. Sarkozy számára tehát személyes ügylett a kalóztörvény, pedigbi- zonyára tudja, mekkorát csökkenhet emiatt a népszerűsége a harminc év alatti franciák körében. Az ellenzéki szocialisták máris léptek: az alkotmánybírósággal fenyegetőznek, mivel jogsértőnek tartjákatörvényt, megszerezve ezzel a fiatalok szimpátiáját. Afrancia előadóművészek pedig látványosan két táborra szakadtakanyárvégén, Catherine Deneuve és még vagy harminc színész, illetve rendező közös nyilatkozatban támadta a kormány 'álláspontját, míg a népszerű sanzonénekesnő, Juliette Gréco és mások ajavaslatot ellenző szocialistákat ostorozzák, amiért szerintük azok cserbenhagyják az előadóművészeket. Szóval dúl a csata, élvezet mostanában néznia francia csatornákat. Aháború végét pedig nyüván más országok internetes ügyekben illetékes szakemberei is feszülten figyelik. Hogy alkalomadtán szépen lefordíthassákaz ominózus törvényjavaslatot, és lecsaphassanak a hazai kalózokra és zavarosban halászokra... Bár például a mi elnökünk feleségéből nem nézném ki, hogy túl gyakran szörfözika világhálón, illetve hogy foglalkoztatnák hasonló ügyek. De a mi elnökünk, a „starý ujo”, amúgy is minden állampolgár elnöke, nem tagj a egyetlen pártnaksem, pártigazolványa legalábbis jelenleg nincs... VENDÉGKOMMENTÁR Az igazságügy vámpírjai BARAK LÁSZLÓ Azt találta mondani a minap Dániel Lipšic volt igazságügyi miniszter, az ellenzéki KDH vezető politikusa, hogy Štefan Hara- binra és Vladimír Mečiarra bízni az igazságszolgáltatás rendszerét annyit tesz, mintha Drakulára lenne bízva a hematológia, azaz a vérátömlesztés problémaköre. Ennél találóbban aligha lehet kifejezni azt a válsághelyzetet, amely jelenleg a szlovákiai igazságszolgáltatási rendszert jellemzi. Különös tekintettel a bíróságok, a bírák helyzetére. A napnál is világosabb ugyanis, a Mečiar vezette HZDS-ĽS politikusai ez idáig leginkább arra használták föl kormányzó pozíciójukat, hogy módszeresen privatizálják a teljes igazságügyi struktúrát. Az alkotmány szerint függetlennek rendelt bíróságokat, a legalsóbb járási szinttől a Legfelsőbb Bíróságon át az alkotmánybíróságig bezárólag. Mindezt oly módon, hogy igazságügyi miniszterként Štefan Harabin első lépésben megteremtette a jogi feltételeit annak, hogy besétálhasson a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjára. A szóban forgó poszt betöltéséről szavazó szakmai testületbe ugyanis fokozatosan cimboráit, elvbarátait, ha úgy tetszik, cinkosait juttatta be. Miután valamennyi olyan bírát eltávolított onnét, akik esetleg ellenszegülhettek volna elnöki ambícióinak. Tulajdonképpen csont nélkül ment hát az inkriminált tisztogatás, hiszen a kormánykoalíció legerősebb pártja, a Smer és a Szlovák Nemzeti Párt politikusai ezalatt jellemzően az általuk kiszemelt gazdasági koncokra és a köznép megvezetésére összpontosítottak. Harabin eztán annak rendje-módja szerint lemondott miniszteri funkciójáról és megpályázta a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztját. Amit, lévén immár kizárólag mameluk- jain múlott megválasztása, meg is szerzett. Azonmód fölgyorsult a kontraszelektív káderpolitika az alsóbb szinteken, azaz a kerületi és járási bíróságokon is. Pár hét elegendő volt, hogy valamennyi olyan bíró ellen megkezdődjenek és be is fejeződjenek a mondvacsinált fegyelmi eljárások, akikkel szemben akárcsak a gyanú is felmerülhetett: adott esetben nem lesznek hajlandók feladni függetlenségüket. Vagyis sejthető volt róluk, hogy nem lesznek hajlandók politikai megrendeléseket kielégíteni. Itt tart ma Szlovákia, szinte napra pontosan húsz évvel a rendszerváltás, a pártállami diktatúra felszámolása után. A demokratikus intézményrendszer harmadik pillére, a bíróságok elleni totális támadásnál. Amit egyébként meglehetősen paradox módon maga a támadás kiötlője és levezénylője, Vladimír Mečiar is deklarált a minap. Ama korántsem elhanyagolható különbséggel, hogy ő az inkriminált támadással azt a több mint száz bírót vádolja, akik vették a bátorságot és tiltakozó petíciót indítottak a bírák szólásszabadságának megőrzése védelmében. Vagyis a bíróságok függetlenségéért. Ha valaki netán azt gondolná, a közembert egyáltalán nem érintő, Mečiarék szokványos politikai acsarkodásáról van szó, bizony óriásit téved. Ha ugyanis a bíróságok teljes egészében hatalmi befolyás alá kerülnek, annak mindenekelőtt a közemberek látják leginkább kárát. A Drakula-páros, alias Mečiar és Harabin ugyanis a közemberek vérére, azaz pénzére pályázik elsősorban. Hiszen a bírák intézményes kiskorúsítása az első lépés ahhoz, hogy majd akár kilóra árulhassák az „igazságot”. FIGYELŐ Iránnak lehet atombombája A Nemzetközi Atomenergiaügynökség (NAÜ) szakemberei szerint Irán „elég információval rendelkezik atombomba előállításához” - írta a The New York Times. A jelentés megjelenését csak néhány órával előzte meg, hogy Mohamed El-Baradei, a NAÜ főigazgatója Teheránba érkezett, ahol megbeszéli az Irán által újonnan bejelentett, de még el nem készült kúmi urándúsító létesítmény NAÜ általi ellenőrzésének menetrendjét. A NAÜ jelentése - amelynek címe Irán atomprogramjának lehetséges katonai dimenziói - már korábban készült, majd felfrissítették, de az egyik nyilatkozó szerint „mint hivatalos dokumentum még nem kiadásra kész”. Az iráni védelmi minisztériumban valószínűleg 2002-ben elkezdett összetett programjának célja „olyan atomtöltet kifejlesztése, amelyet a Sahab-3 rakétarendszer juttatna célba” - írta a lap. „Az irániak széleskörű kutatásokat és kísérleteket végeztek atomfegyverek tökéletesítése végett”, de az nem derül ki a jelentésből, hogy milyen messzire jutottak - tette hozzá. ,A NAÜ jelentéstervezete megállapítja azt is: nagyon valószínű, Irán külső forrásokból szerzett annyi információt, hogy azokat saját viszonyaihoz alakítva meg tudjon tervezni és legyártani egy láncreakciós bombát” - folytatta a The New York Times, amely úgy tudja, az utóbbi hónapokban vita pattant ki a NAÜ-n belül a jelentésről, mert Baradei ellenezte, hogy az ENSZ-szervezet „konfron- tációs stratégiát” alakítson ki Iránnal szemben. „Az utóbbi hetekben szivárogtattak ki részleteket a jelentésből, talán azzal a céllal, hogy sürgessék Baradeinél annak nyilvánosságra hozatalát” - véli a lap. (MTI)
