Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-31 / 252. szám, szombat
12 Szalon ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 31. www.ujszo.com Az első osztályba nem jelentkeztek, a felsőbb évfolyamokból máshová léptek át a diákok Szervezett kampány, vagy a színvonal esése teszi tönkre a szenei magyar gimnáziumot? A harmadikban mindössze nyolcán maradtak Meglepett, és személyes érintettségem okán is elszomorított, amikor a nyár végén azt hallottam, hogy a szenei magyar gimnáziumba egyetlen elsős sem jelentkezett, és a felsőbb évfolyamokból is távoznak a diákok. Amikor én jártam oda, egy erős, régimódi szigoráról híres iskola volt, ahol fegyelmet, tudást, tiszteletet követeltek a tanárok, és amelynek a szellemiségére ma is méltán lehetnek büszkék az egykori diákok. VRABEC MÁRIA Mostanra ez az iskola mégis oda jutott, hogy csak rábeszéléssel tudott elsősöket szerezni, és azoknak a diákoknak az egyharmada is távozott, akik néhány évet már letudtak a falai között. Azt, hogy a gimnáziumba egyre kevesebben jelentkeznek, és hogy a felvett diákok közül sem felel meg mindegyik a követelményeknek, már évek óta lehetett hallani. Mint ahogy azt is, hogy tűi gyakran cserélődnek a tanárok, és túl sok köztük az óraadó, aki csak hetente egy- szer-kétszer jár be. De ez mostanában minden magyar iskolának és főleg kisiskolának nyűge, hiszen a gyerek kevés, a középiskola sok, nemhogy válogatni alig lehet, szó szerint toborozni kell a diákot. Ennek csak logikus következménye, hogy a kis létszámú osztályokat már a szaktantárgyakon sem lehet csoportokra osztani, nincs annyi választható tantárgy, tehát kevesebb óra jut a tanároknak, és kevés fizetésért nem biztos, hogy a legjobbakjelentkeznek. Ahol pedig a gyengébb tudású diákok és kisebb tekintéllyel, kevesebb pedagógusi tehetséggel megáldott tanerők kerülnek össze, ott óhatatlanul megkezdődik valamiféle leépülés. Ezek cáfolhatatlan tények, melyek talán még arra is magyarázattal szolgálhatnak, miért nem jelentkezett az idén a szenei gimnáziumba egyetlen kilencedikes sem. De annak, hogy az iskolából egyszerre tizenkét gyerek, vagyis a diákok egyhar- mada(!) távozzon, köztük olyanok, akik már érettségi előtt álltak, nyilván más oka is kellett, hogy legyen. A szülők szerint ez egyértelműen az oktatás, mindenekelőtt az angol és a magyar nyelv tanításának alacsony színvonala, az igazgatónő szerint pedig az iskola elleni szervezett kampány. Amelyet szerinte önös érdekből magyar emberek, köztük befolyásos személyek is folytattak a magyar iskola ellen. Keservesen toborzott elsősök A Szenczi Molnár Albert Gimnáziumnak a tavalyi tanév végén még 55 diákja volt: 16-an érettségiztek, 18-an jártak a harmadik osztályba, 14-en a másodikba, heten pedig az elsőbe. Eredetileg csak három elsős lett volna, de a gimnáziummal közös igazgatás alatt álló vállalkozói szakközépiskolába jelentkező diákok közül további hetet meggyőztek, hogy hivatalosan iratkozzanak be a gimibe, aztán bármikor átléphetnek, ha úgy gondolják. Végül négyen léptek át, így maradt a hét elsős. Nem sokáig, mert idén szeptemberben ebből a hétből négy átlépett a vállalkozói szakközépbe, három pedig más gimnáziumba (szeptemberben a vállalkozói iskolába átlépett diákok közül is távozott az egyik). A volt másodikosok közül hatan mondtak végleg búcsút az iskolának, és nyolcán kezdték a harmadik osztályt Szencen, a mostani negyedikből pedig két diák távozott. Az egész gimnáziumnak jelenleg mindössze huszonnégy diákja van, és könnyen lehet, hogy már nem is lesz több, mert a környékbeli iskolákból jövőre sem készül ide senki. A gimnázium igazgatónője, Kontár Ildikó, aki kilenc éve vezeti az intézményt, azt mondja, a természetes negatív folyamat és a rossz emberi szándék szerencsétlen találkozása az, ami most lecsapódik az iskolán. „Évek óta az egész környéket bejárva toborozzuk az elsősöket, mert sok hasonló irányultságú új középiskola nyűt. Ezért is nyitottuk meg öt éve a vállalkozói szakközépiskolát, hogy aki nem készül főiskolára, egyetemre, az is az anyanyelvén szerezhessen szakmát nálunk. A két iskolának együtt még három éve is 170 diákja volt, fel sem merült, hogy a gimnázium megszűnhet. A helyi magyar alapiskolából tavasszal hatan jelezték, hogy hozzánk jelentkeznek, egy diák jött volna Jókáról, hét gyerekkel nyithattunk volna első osztályt. Az utolsó pillanatban mind meggondolták magukat és máshová jelentkeztek, a szenciek közül négyen a somorjai gimnáziumba, ahová az egyik tanárunk is szeretett volna átlépni. Többen jelezték, rábeszélés folyt a városban, mennyire nem érdemes ide jönni. Elkezdődött egy tömeghisztéria, aminek nem lehetett észérvekkel gátat vetni, már csak azért sem, mert velünk senki nem közölte az aggályait, az év végi szülői értekezleten sem szólalt meg senki. Egyetlen szülő sem keresettfel, hogyelégededenlenne az oktatással - nem is volt miért, hiszen országos felmérések és a tanulmányi versenyeken elért sikereink bizonyítják, megálljuk a helyünket. A szlovák nyelvből és irodalomból elért érettségi eredményeink a legjobbak a magyar gimnáziumok között, magyarból a harmadik helyen végeztünk, az angol és a német pedig megfelel az országos szintnek” -érvel az igazgatónő. Kampány a gimnázium ellen? Hogy a kitűnő eredmények ellenére a diákok mégsem jönnek, sőt inkább mennek, azt az igazgatónő az iskola elleni hangulatkeltéssel magyarázza, és szavait néhány kolléga is alátámasztja. Susla Béla magyartanár, az érettségizők osztály- főnöke azt mondja: nem arról kell beszélni, hogy baj van, hanem a kitűnő eredményekről, és arról, hogy igenis lesz Szencen magyar gimnázium. Kérdésünkre, mivel próbálják a történtek után meggyőzni a kilencedikeseket, azt mondja: azzal, hogy legalább úgy fel tudják őket készíteni az érettségire és a főiskolai felvételire, mint más iskolák. Kajtár Károly biológia- tanár szerint valaki már tavasszal elkezdte a hadjáratot a gimnázium ellen, mert a szenei kilencedikesek mind egyszerre gondolták meg magukat. „Senkire nem lehet ujjal mutatni, mert nem tudjuk bizonyítani, de ilyen hirtelen váltás nem lehet véletlen” - mondja sokat sej- tetően. Kérdésünkre, lehet-e egyszerre ennyi szülőt befolyásolni, propagandával elfedni a tényeket, ha ez valóban jó iskola, a tanárok azt mondják: lehet, ha valaki módszeresen dolgozik rajta. De azt, ki lehet ez a titokzatos valaki, nem hajlandók elárulni. Hárman próbálnak meggyőzni arról, hogy ebben az iskolában minden rendben van, a másik kettő szemlesütve hallgat. Később a pedagógusok közül többen is felhívnak nevük elhallgatását kérve, hogy egyáltalán nincs minden rendben, jogosak a szülők aggályai, és ha valaki lebeszélt is gyerekeket arról, hogy ide jelentkezzenek, az már csak a következményvolt, nem pedig az ok. Akármi lappangott is a szenei gimnáziumban, a bomba csak akkor robbant, amikor a szülői szövetség elnöke, Valkó Erzsébet és egy másik szülő, Bánoczki Géza 2009. augusztus 27-én levelet írt a megyei képviselőknek. Felhívták a figyelmüket, hogy a szenei magyar gimnáziumból távoznak a gyerekek, az iskola igazgatónője semmibe veszi a szülők véleményét, úgy kezeli a problémákat, hogy az félreértésekre, sértődésekre adhat okot, és félő, hogy a mostani harmadikosok már nem is tudnak Szencen leérettségizni. A levél kapcsán rögtön ülésezett az iskolatanács, de a kölcsönös vádaskodásokon túl az érdekelt felek nem jutottak semmire. Pontosabban az iskolatanács elnöke, Duray Rezső vádolta meg Valkó Erzsébetet, hogy az iskola tönkretételén dolgozik, és ő minden probléma okozója. A szülőket nem hallgatták meg „Mélyen sért ez a feltételezés, hiszen a családunkból hatan érettségiztünk a szenei gimnáziumban, mindig szívügyünk volt ez az iskola - mondja Valkó Erzsébet. - Az én lányom idén érettségizett, szememre is vetették, hogy addig nem volt baj, amíg ő az iskolába járt. Ez nem igaz, ha valami nem tetszett, azt mindig szóvá tettük, csak soha nem volt semmi foganatja. Tudom, hogy más szülők is panaszkodtak, igaz, egyénileg. A szülői értekezleteken, az iskolai vagy a szülői tanács ülésén mindenki hallgatott, attól tartva, hogy a gyerekén bosszulják meg a kiállását. Június végéig hat harmadikos és két elsős jelentette be, hogy távozni akar az iskolából, a tanév végén tartott iskolatanácsi ülésen ennek ellenére szóba sem került a dolog. Sokan annyira csalódtak, hogy be sem mentek már az iskolába, csak levélben kérték a gyermekük iratait. De ha az iskola igazgatóját valóban érdekelte volna a szülők véleménye, megtalálta volna őket, mert mindenkire volt elérhetősége! ” Valkó Erzsébet elutasítja a feltételezést, hogy ő beszélte rá a szülőket az iskolaváltásra. „A nyáron többen megkerestek, de mindenkit igyekeztem meggyőzni, hogy próbáljuk megoldani a dolgot. Kétszer beszéltem telefonon az igazgatónővel, de úgy reagált, hogy semmi gond nincs, csak az, amit mi gerjesztünk. Pedig komoly konfliktusok vannak az alkalmazottak között, és ami a legnagyobb baj, ezeket kivitték a gyerekek elé. Ha egy igazgató a helyzet magaslatán áll, akkor van annyi ereje és tekintélye, hogy ezt nem engedi meg, de itt szó sincs erről. Egyrészt a teljes anarchia uralkodik az iskolában, másrészt paranoiás ellenőrzése annak, ki hová megy, kivel beszél, kivel van jóban. Azt hiszik, hogy ezt a diákok nem látják? Egyáltalán: hogy jönnek ahhoz, hogy a belső viszá- lyokrajtukcsapódjanakle?” Valkó Erzsébet szerint a legszomorúbb az egészben az, hogy a felelősök még most sem ismerik el, baj van a gimnáziummal. „Az iskolatanács elnöke csak azt ismételgeti, azért mennek el a gyerekek, mert kevesen vannak, és így túl gyakran felelnek. A problémák üyen fokú semmibevételével még soha nem találkoztam! Igaz, hogy a levéllel, amelyet a megyei képviselőknek írtunk, kiteregettük a szennyest, de nem volt más választásunk. Árva tanárnőnek köszönhetően három éve annyira leromlott a magyar- és az angoloktatás színvonala, hogy a diákjaink a nyomában sem járnak más gimnáziumok tanulóinak - ez kinekjó? A szülőnek és a gyereknek nem, mert ilyen tudással semmilyen főiskolára nem jut be. A tanárnak sem, mert előbb-utóbb elveszíti az állását. És végső soron a helyi politikusoknak sem, mert ezek a szülők, ennek az iskolának a volt diákjai a szavazóik.” Viták az egyesítés körül A helyi politikusok, természetesen, óvatosak, hiszen megyei választások előtt állunk, és minden szavazat jól jön. De a kisvárosban hónapok óta folyik a találgatás, kinek milyen érdeke fűződhet ahhoz, hogy a gimnázium megszűnjön, vagy fordítva, hogy a problémákat eltussolja. Az egyik közszájon forgó név Agárdy Gábor megyei képviselőé, aki a megyei oktatásügyi bizottság elnöke és a szenei magyar gimnázium iskolatanácsának tagja. A rossz nyelvek szerint most, hogy a megyei közgyűlésbe már nem jelölte az MKP, szeretné megszerezni a gimnázium épületét és nyugdíjasotthont nyitni benne, de ő ezt határozottan cáfolja. „Ez megyei tulajdonú ingadan, és az is marad. Semmi szükségem rá, a vállalatomnak saját székháza van. A helyi magyar óvoda és az iskolák megmentésének egyetien módja az, ha valamennyit egy igazgatás alá vonják, de ennek nem feltétele, hogy egy épületben is működjenek. A lényeg az, hogy a szülő tudatosítsa, egy intézmény égisze alatt a gyermeke az óvodától az érettségiig anyanyelvi oktatásban része- sülhet”-mondjaAgárdy Gábor, aki szerint az összevonás jó alkalom lenne a szerkezetváltásra és a személycserékre is. „Számítok rá, hogy az ödetet nem fogják lelkesen fogadni az érintettek, hiszen itt igazgatói posztokról, kompetenciákról is szó van. De én elsősorban azt tartom szem előtt, hogy a közös intézmény több fejpénzt kapna, és a vezetőváltás a szülők felé is pozitívjelzés lenne. Aki egy kicsit is ismeri a gimnázium belső viszonyait, az tudja, hogy a rokoni összefonódások okozták a mostani válságot. Át kell szervezni és új alapokra helyezni az egészet, egyébként vége” - mondja határozottan a képviselő, aki mára város polgármesterével is tárgyalt arról, hogy az összevont magyar iskolát átvehetné a helyi önkormányzat. Az ödetet támogatja Pomichal István megyei képviselő is, aki a szülők levele alapján felmérést végzett a gimnáziumban, és arra jutott, hogy a kifogások megalapozottak. ,A probléma nem új keletű, de évek óta a szőnyeg alá söpörték. Nem vették komolyan a szülők jelzéseit, pedig a pedagógus számára a szülő a legfontosabb partner. A választásokat követően tárgyalni kell az iskola jövőjéről az új megyei vezetéssel, de ehhez azt is tisztázni kell, mit akar a szenei magyar értelmiség. Egyáltalán kell-e még neki magyar gimnázium, vagy elég a szakközépiskola? Képes-e ellenőrizni is az iskola vezetését, színvonalát, vagy csak akkor szólal meg, amikor már nagy a baj?” - sorolja a kérdéseket Pomichal István. A szenei magyar értelmiség pedig éppen úgy nem egységes, mint ahogy egyeden településen, egyetlen közösségünk sem szokott az lenni, ha posztról, presztízsről, érdekekről van szó. Belső ellenség az iskolában? A szenei magyar oktatási intézmények összevonása akkor sem lenne egyszerű folyamat, ha mindenki akarná, hiszen az idei megyei választásokat jövőre a helyi önkormányzati választások követik. Ráadásul az érintettek nem is lelkesednek az ödetért, a gimnáziumban és az alapiskolában is azzal érvelnek, hogy egyik épületben sem fémének el szak- tantermekkel együtt. Kontár Ildikó szerint nem véleden, hogy a gimnázium ellen azóta vannak kifogások, amióta ez az ödet felmerült, de arról, hogy sok helyi magyar közszereplő gyermeke nem ebbe, sőt nem is magyar iskolába jár, már nem esik szó.