Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-31 / 252. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 31. www.ujszo.com Vásáry André tehetségét Farinelliéhez hasonlítják (Képarchívum) Vásáry André a Meteorit Színházban ad koncertet Férfiszoprán a fővárosban KONCERTAJANLO Isaac De Bankóié egy rejtélyes idegen szerepét játssza Jim Jarmusch új filmjében, Az irányítás határaiban A legfeketébb fekete „Nagyon komolyan veszi a munkáját..." (Zuzana Mináčová felvétele) Pozsony. November 5-én a Meteorit Nemzetközi Színházban (Čulenova u. 3.) Vásáry Andre férfiszoprán ad koncertet. Ez a különleges tehetségű művész a világ rangos komolyzenei színpadain bizonyított már, tehetségét tekintélyes zenei kritikusok Farinelliéhez hasonlítják, aki az 1700-as években császároknak és királyoknak énekelt. Vásáry André siker- története 2004-ben kezdődött, amikor megnyerte a rangos Miskolci Operaversenyt. Ezt követően ösztöndíjat kapott a világ egyik Budapest. Jövő héten kerül a mozikba a Szobafogság, amelynek rendezője, Daniel Young úgy véli: filmjével új műfajt teremtett. A „női thriller” férfi főszereplője Nagy Ervin, aki élvezi, hogy végre gonosztevőt játszhat. „Ez a világon az első »női thriller«, ami nőkről és nőknek szól; ezt a műfajt én találtam fel - mondta Daniel Young a sajtó képviselőinek tartott vetítést követően. „A filmek többsége férfiaknak készül, a thrillerek pedig kizárólag nekik, hisz egy nőt nem nagyon izgat, ha egy fickó ki akar nyírni néhány fehémeműs csajt a vásznon” - vélekedett a rendező, akinek filmjében ezúttal a férfi főhős hordja az alsóneműt, Nagy Ervin karaktere ugyanis a játékidő nagy részét egy szál alsógatyában tölti. A történet szerint egy anyjával élő kamaszlány egy bűnözőt rejteget a szekrényében. A Nagy Ervin által életre keltett figura először a lányt, majd az anyját is az ujja köré csavarja, hatalmas káoszt okozva az amúgy sem egyszerű család életében. Az 1990 óta rendszeresen Malegrangosabb zenei intézményébe, a Boston Conservatoryba. Első bostoni koncertje után az EMI lemezszerződést ajánlott neki, Mesterdalnokok című lemeze pár hónap alatt elfogyott a boltok polcairól. 2008-ban döntős volt a római nemzetközi énekversenyen, ahol a vatikáni televízió közvetítésének köszönhetően 160 millió ember előtt énekelt. Legutóbb a Csillag születik tehetségkutató műsorban tűnt fel, hogy elkápráztassa a zsűrit és tom- bolásra késztesse a közönséget. A pozsonyi koncerten vendégei Fát- rai János (bariton) és Kármán Emese (szoprán) lesznek, (juk) gyarországra látogató amerikai rendező elmondta, hogy a sztori igaz történeten alapul, egy újságcikkben olvasott az esetről, amelyet aztán persze kellően kiszínezett. Az elsőfilmes rendező elmondta: rengeteg válogatást tartottak, hogy megtalálják a szinte kizárólag angol (és kis részben magyar) nyelvű film szereplőit, és azért döntött Nagy Ervin mellett, mert egyedül róla gondolta úgy, hogy jól is néz ki, szexis is, és még játszani is tud. Első angol nyelvű szerepével kapcsolatban Nagy Ervin elmondta, egy gyorstalpaló angoltanfolyamot kellett elvégeznie a forgatás előtt, és bár a nyelv miatt az egész forgatás alatt volt benne egy kis félsz, alapvetően élvezte a munkát. „Jófiúkat játszani tök unalmas; egy olyan manipulativ, sunyi és gonosz figura, mint amilyet a Szobafogságban játszom, lényegesen szórakoztatóbb, ráadásul a nézők figyelme akarva-akaratlanul is mindig a negatív hősre irányul” - vélekedett a színész, hozzátéve: az általa játszott karakter „azért annyira nem rossz arc, csak simán életben akar maradni”. „Minél sötétebb a bőröd, annál nehezebben találsz munkát, de minél világosabb, annál nagyobb a fizetésed” - állítja Jim Jarmusch legújabb filmjének, Az irányítás határainak fekete hőse, Isaac De Bankóié. SZABÓ G. LÁSZLÓ Három nagy név játszik mellette: Gael Garda Bemal mint mexikói, Tilda Swinton mint szőke és Bill Murray mint amerikai. Isaac De Bankóié, a filmbeli rejtélyes idegen, aki titkos megbízás teljesítésére készül, egy négymilliós etnikai csoport tagja, amelynek többsége Nigériában él, ő azonban Elefántcsontparton született, több mint húsz évet Franciaországban töltött, majd miután önálló estjével keresztül- kasul beutazta Afrikát, New Yorkban telepedett le. Eredeti hivatása szerint matematikus, jó nevű francia filmesek azonban színésszé avatták. Nekik köszönhetően akadt meg rajta a szeme Jim Jarmuschnak is, aki előbb az Éjszaka a Földön, majd a Szellemkutya, utána pedig a Kávé és cigaretta című rendezésébe is meghívta. De forgatott már Lars von Trierrel is a Manderleyben, A sötétség mélyén című Joseph Conrad-regény alapján készült amerikai kalandfilmben pedig Tim Rothtal és John Malkovich- csal alkotott remekbe szabott triót. Karlovy Vary idei fesztiválján Jarmusch magányos gyilkosaként futott, és büszkén mondta: számára az is nagy elismerés, hogy bekerült a Casino Royale- ba. Egy színész, aki matematikus? Számomra ön az első ebből a kategóriából. És olyan színésszel már beszélt, aki pilótaképzőt végzett? Eddig még nem. Akkor most már azt is elmondhatja, hogy igen. Mert az is én vagyok. Hogy lett mindezek után színész? Régi történet. 1981-ben, hat évvel az egyetem elvégzése után ráérősen sétálgattam Párizsban. Egyik kávézóból ki, a másikba be. A Saint-Germain-des-Prés-n megállított egy pasi. „Elnézést, kérdezhetek valamit?” - s már nyújtotta is a kezét. „Nem színész véletlenül?” - és tetőtől talpig jól megnézett. Kedves volt és rokonszenves, esküszöm, azt hittem, hogy meleg. Teledumálta a fejem, hogy pont úgy nézek ki, mint készülő filmjének egyik szereplője, ugyanis nemsokára forgatni fog. Es rábeszélt, hogy kísérjem el egy darabon, hogy elmesélhesse az egész történetet. Nem tudtam elküldeni őt, két órát töltöttem vele. A végén adott egy könyvet. Ajándékba. A Robinson Crusoe-t. Azt akarta, hogy játsszam el nála Pénteket. Én! Ez bolond, gondoltam. De a forgatókönyvet nem tudtam letenni, hajnalig olvastam. És elkezdtem álmodozni, hogy inkább színész leszek, mint pilóta. Na és mi lett a szereppel? Két hét múlva felhívott, hogy bocs, mégsem kellek. A producer ugyanis nem engedte meg neki, hogy egy névtelen feketének adja Pénteket. De fél év múlva újra jelentkezett, hogy már forog a film, és a francia verzióban számol velem, mehetek majd szinkronizálni. Az meg mi? - kérdeztem. A stúdióban aztán mindent elmagyaráztak, és még Michael Yorkot is közelről láthattam. Kezet akartam fogni vele, de odébb rángattak. Mindegy. Megkaptam viszont az öt legjobb párizsi színiiskola címét, és választottam közülük egyet. Irodalom, színház, film. Nekem ez mind új volt. Egészen addig nem is nagyon olvastam. De annyira izgatott a színészet, hogy a repüléssel fel is hagytam. Jim Jarmusch-sal hol találkozott? Cannes-ban egy fogadáson, 1984-ben. A Florida, a paradicsom című filmjét vetítették a fesztiválon, mondtam neki, hogy mennyire szeretem, és beszélgettünk egy kicsit. A végén adott egy névjegykártyát, én felírtam neki a címemet, majd küldtem pár fotót magamról, de csak öt évvel később találkoztunk újra. Claire Denis Csokoládé című filmjében játszottam, Jim meg jó viszonyban van vele, eljött hozzá, amikor vágta a filmet, és meglátott a monitoron. Nem sokkal később már vele dolgoztam. Azóta barátok vagyunk. New Yorkban gyakran találkozunk. Új filmje, Az irányítás határai forgatókönyve milyen hatással volt önre? Sokáig nem is volt forgató- könyv. Összejöttünk páran, beszélgettünk, megdumáltuk az összes figurát, és már a jelmezpróbánál tartottunk, amikor a kezemben volt a történet. Nagyon érdekes a sztori. Itt ez a férfi, akinek küldetése van, miközben a feladatát teljes homály fedi. Tettei áthágják a törvény határait, utazása egyszerre valós és álomszerű, a következő lépést mindig csak azután tudja megtenni a cél felé, hogy megszerezte a szükséges információt. A korábbi filmekben nagyon sokat improvizáltunk Jimnél, ebben nagyon pontos dialógok vannak, bár nagyon keveset beszélünk. Néha meg is akartam törni a hallgatást. Beszélni akartam, de nem lehetett. Szavak nélkül természetesen egészen más a színész mimikája. Az arc legapróbb mozzanatai is komoly jelentéssel bírnak. Erre ügyelnünk kellett. Igazából azonban ez sem volt új számomra. 1987-ben Patric Che- reau színpadi rendezésében, a Nyugati kikötőben egy olyan férfit alakítottam, aki úgy dönt, hogy nem fog beszélni. Tehát voltak már ilyenfajta szakmai tapasztalataim. S mit szólt az öltönyéhez, amelyet a Jarmusch-fílmhez kapott? Nekem még soha az életben nem volt üyen elegáns öltönyöm. Én sem láttam még ilyen lenyűgöző darabot a filmvásznon. Kinek a fejében született meg? Jimnek határozott elképzelése volt, hogy miben legyek. Egyszer látott rajtam egy zakót, ami nagyon tetszett neki, és valami hasonlót szeretett volna. A film jelmeztervezőjével együtt hármasban választottuk ki az anyagot, egy idős spanyol mester pedig megvarrta. És az kinek az ötlete volt, hogy egyszerre két szimpla presszót kér a film egyik jelenetében? Ez az én specialitásom, Jim ezt tőlem emelte be. Volt egy rövid időszak az életemben, amikor pincérkedtem Párizsban. Akkor jöttem rá, hogy ha dupla presszót főzök, az első fele erősebb lesz, mint a másik. Vagyis hogy soha nem lesz benne annyi koffein, mint két szimpla presszóban. Azóta nem is hagyom becsapni magam, és már Jim is így rendeli meg a duplát, bárhol van is a világon. „Isaac De Bankóié a legkedvesebb színészeim egyike - nyilatkozta Jim Jarmusch. - Nagyon komolyan veszi a munkáját, és minden szerepébe hihetetlenül bele tudja élni magát.” Megbeszélték már, hogyan tovább? Biztos, hogy lesz újabb közös filmünk, de még egyetlen szóval sem érintettük. Majd annak is eljön az ideje. Száznyolcvanöt centijével nem nagyon tud eggyé válni a tömeggel. Érik még kellemetlen megjegyzések a bőre színe miatt? Már nem. De az is lehet, hogy nem hallom meg. Gyerekkoromban ez tette pokollá az életem. Az iskolában ugyanis emiatt volt a legtöbb gondom. A gyerekek nagyon gonoszak tudnak lenni. Tőlem is rendszeresen elvették a tízóraimat, csak azért, mert a legfeketébbek egyike voltam az osztályban. Felnőtt fejjel aztán már semmin sem csodálkozik az ember. És ha olyan fekete, mint az éjszaka, akkor igyekszik világosabb bőrű feleséget választani magának. S ha már ezt is elérte, milyen terveket szövöget? Hogy egyszer majd a saját forgatókönyve alapján rendez filmet. És készen van már a könyv? Tíz évig írtam, One Way Ticket a címe. Egy afrikai férfi kalandjai az Egyesült Államokban. Talán mondanom sem kell: saját élményeim alapján írtam a történetet. 1997-ben negyvenegy golyót eresztettek New Yorkban egy afrikaiba. Bruce Springsteen írt is egy dalt róla. Az én sztorimnak is ez lett az alapja. Két éven belül szeretném leforgatni a filmet. Remélem, nem akadályoz meg benne senki. A bűnözőt rejtegető kamaszlány: Laura Greenwood (Fotó: Filmunió) Gonosztevőt játszik a „női thrillerben" Nagy Ervin Szobafogság a mozikban MT1-JELENTÉS
