Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-31 / 252. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 31. Közélet 3 Elképesztő méretűvé duzzadt titkosrendőrségek: a kommunista rendszerek soha nem látott mértékben figyelték meg a polgárokat A rendszer mindent látott, mindent hallott Minden falnak fiile van. A kommunista titkosszolgálatok leleményes lehallgatóknak bizonyultak. (Képarch.) KGB, Stasi, Securitate. Kinek ne borsózna a háta e nevek hallatán. Ha nagyon nem bízunk valakiben, szemmel tartjuk - a totalitárius rendszerek ebből a megfontolásból kiindulva szerteágazó tevékenységű titkosszolgálati szervezeteket tartottak fenn. Egyetlen más, korábbi rendszerben sem kaptak ilyen hangsúlyos szerepet az állambiztonsági szervek, mint a kommunizmusban. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A saját polgáraikat - gyakran a párttagokat is - megfigyelő titkos- szolgálatok a kommunista rendszerek elválaszthatatlan részei voltak. Csehszlovákiában az ŠtB (Štátna bezpečnosť - Állambiztonság) tartotta rettegésben az embereket, ezt a hazai intézményt viszont „szisztematikusan” végzett munkája mellett sem lehetett hatékonyságban, s főként nagyságában néhány szocialista partnerszervezetéhez hasonlítani. A legrettegettebb kommunista állambiztonsági szervek a szovjet KGB mellett a keletnémet Stasi (hivatalosan Ministeriums für Staatssicherheit) és a román Securitate voltak. Közép- és Kelet-Európábán a 19. századra visszatekintő hagyománya volt a titkosrendőrségeknek - ez összefüggött a régióra jellemző autokrata rendszerekkel. Kiterjedt besúgó- és ügynökhálózata volt az abszolutista Habsburg-monarchiának is, ez az 1867-es kiegyezés és az ehhez kapcsolódó politikai enyhülés korszakában kezdett „leépülni”. Ugyancsak gazdagok az orosz titkosszolgálati hagyományok is (Ohrana): már a cárok is szerették megfigyeltetni a másként gondolkodókat, a rendszerre veszélyesebbeket pedig Szibériába deportálni. Szovjet minta alapján A korábbi besúgórendszerek ugyanakkor kiépítettségük, apparátusuk terén össze sem hasonlíthatóak a kommunista állambiztonságokkal. Ezeket nyomban a térség 1945-ös szovjet felsza- badítása/megszállása után kezdték kiépíteni. A háború utáni nép- front-jellegű kormányokban a kommunista pártok kaparintották meg a belügyi tárcákat, majd szovjet segítséggel módszereiben addig ismeretlen brutalitást felvonultató titkosszolgálatok kiépítésébe kezdtek. Hogy a szovjet „szakemberek” mennyire sikeresek voltak, azt Románia példája mutatja a legjobban: a balkáni ország a kommunista diktatúra bevezetéséig alacsony színvonalú titkosszolgálattal rendelkezett - a rendszer négy évtizede alatt sikerült kiépíteni a vüág egyik legrettegettebb titkosrendőrségét, a Seat ritatét. A párt kardja és pajzsa A kommunista állambiztonsági szervek nemcsak a „minőségi”, hanem a mennyiségi mutatókban is különböztek az addigi titkos- szolgálatoktól - beleértve a náci Németország szolgálatát is. Míg a rettegett Gestapónak * fénykorában, az 1940-es évek elején megközelítőleg 40 ezer alkalmazottja és ügynöke volt az akkor 80 milliós Németországban - egy tisztre 2 ezer lakos Jutott” -, addig a 16 millió lakosú NDK-ban ez az arány 1:166-hoz volt. A rettegett Stasi- nak a rendszer bukásának évében, 1989-ben 91 ezer fizetett, „teljes munkaidejű” alkalmazottja volt, emellett pedig sok százezer, különböző fokozatú és beosztású ügynöke és besúgója, akik nem a szervezettől kapták fizetésüket, hanem azoktól a vállalatoktól, ahol hivatalosan dolgoztak. A keletnémet titkosszolgálatnak további közel 200 ezer ügynöke és besúgója volt a demokratikus NSZK-ban. A „párt kardja és vértje” (a Stasi mottója) külön kormányszerv volt Állambiztonsági Minisztérium néven. Történészek szerint a kommunista állambiztonságok alkalmazottainak, ügynökeinek és regisztrált - nem ritkán kényszerrel rávett - besúgóinak viszonylag magas száma azzal magyarázható, hogy a lakosok nagy része csak kényszerűségből viselte el a szocialista rendszert. Kutatások szerint például a Gestapónak azért volt szüksége relatíve kevés munkatársra, mert a „tippek” 80 százalékát a lakosságtól kapták - akik készségesen jelentettek a szervezetnek, ha valami „furcsát” vagy rend(szer)elleneset tapasztaltak környezetükben. A kommunista állambiztonságok erre ilyen mértékben nem számíthattak, így a számukra szükséges információk túlnyomó többségének saját maguknak kellett utánajárniuk. Minden szinten szinte minden Az utánajárás pedig általában alapos volt. A legnagyobb és legjobban működő állambiztonságoknak minden nagyobb üzemben és intézményben volt beépített ügynöke, emellett aktívan figyelték a különböző, a rendszerrel szemben ellenzéki jellegű szervezeteket - például az egyházakat - és az emigránsokat is. Paradox módon a belbiztonsági szerveknek a nyugatra emigráltak között is voltak beépített ügynökeik, több olyan eset is ismert, amikor egy kommunista titkosszolgálat a kapitalista nyugaton gyilkoltatta meg a rendszer elől oda menekülő emigránst (például a bolgár Geor- gi Markovot 1978-ban Londonban mérgezett esernyővel ölték meg, emellett a csehszlovák hírszerzés a müncheni Szabad Európa Rádió ellen hajtott végre robbantásos merényletet). Az állambiztonsági szervek külföldön nem csak saját volt állampolgáraik megfigyelésében voltak aktívak. A nyugati országok politikusait is megfigyelték, lejárató kampányokat folytattak ellenük. Erre talán a legismertebb példa Günter Guillaume esete, aki a Stasi ügynökeként az NSZK kancellárjának hivatalában kémkedett. Olyannyira sikeresen, hogy 1972-től Willy Brandt kanceüár személyes referensévé vált. Brandt többet között a kémügy következményei miatt volt kénytelen lemondani. A kommunista titkos- szolgálatok a külföldi politikusok elleni merényletektől sem riadtak vissza. A II. János Pál elleni 1981-es merénylet előkészítésében egyes feltételezések szerint a KGB mellett a bolgár titkosszolgálat vett részt aktívan, a Securitate egyik volt vezetőjének (róla bővebben lásd a keretes cikket) beszámolója szerint Aldo Moro olasz kormányfő elrablásában és meggyilkolásában pedig az általa korábban vezetett román titkos- rendőrség is közreműködött. A volt Secu-főnök szerint az olasz kommunista pártot a szovjetek a Securitatén keresztül finanszírozták. A kommunista állambiztonsági szervek a 20. század legismertebb terroristája, Ilich Ramirez Sanchez, ismertebb nevén Carlos, a Sakál „szolgáltatásainak” megrendelői közé is tartoztak. A titkosszolgálatok effektivitása a rendszer brutalitása mellett főként az ügynökök és besúgók számától, így végső soron a szolgálat fenntartására szánt költségvetési kiadások nagyságától függött. A Stasihoz hasonlóan a szovjet KGB is viszonylag nagy állománnyal dolgozott, közel fél millió teljes munkaidejű ügynököt alkalmazott. Közöttük volt a jelenlegi orosz miniszterelnök, Vlagyimir Putyin is. Nem ő az egyetlen, a titkosszolgálatokkal aktívan együttműködő vagy általuk fizetett magas beosztású politikus. Mint ismeretes, Medgyessy Péter volt magyar kormányfő is a kommunista áílambiz- tonság ügynöke volt. A titkosrendőrségi múltat a legjobban a németeknek sikerült feltárni, az ő helyzetüket könnyítette az is, hogy az egyesült Németország nagy részét a sötét múlt árnyéka nem érintette, így könnyebb volt megtalálni a „politikai akaratot” az elszámoláshoz. A csehszlovák titkosszolgálattal (ŠtB) sorozatunk egy következő részében fogunk részletesen foglalkozni. (MSz) PACEPA PROFILJA A titokfőnök, aki kitálalt A kommunista titkosszolgálatok magas beosztású tisztjei és vezetői közül többen is ’ átálltak a másik oldalra, közülük a román Securitate külföldi felderítésért felelős vezetője, Ion Mihai Pacepa tábornok számított a legnagyobb „halnak”. Pacepa 28 évig volt meghatározó embere a kommunista titkosszolgálat rendszerének. Vallomásaiból vált tisztábbá a nyugat számára, hogy hogyan működik a vasfüggönyön túli rezsim. Az 1928-ban született vegyész- . mérnök végzettségű Pacepa feltételezések szerint megszerezte a szilárd rakéta-hajtóanyag és az interkontinentális rakéták szupertitkos burkolóanyagának gyártási titkát. Előbb belügyi államtitkár, 1966-tól a Securitate külügyi információs szolgálatának feje. A diktátor bizalmasaként és a felderítés főnökeként 1978-ben az NSZK-ba utazott, majd ott politikai menedékjogot kért az Egyesült Államoktól. Három hétre rá a román bíróságok két halálos ítéletet is kimondták rá: egyrészt államtitok idegen hatalomnak történt átadásáért, másrészt hazaárulás miatt. 1987-ben Vörös Horizontok címmel Pacepa Amerikában könyvet adott ki, melyben kíméletlenül lerántotta a leplet Ceausescu diktatúrájáról. Pacepa szerint a „Horizont” célja az volt, hogy Románia nyugati megítélése jobb legyen, és ezáltal nemzetközi gazdasági előnyökhöz juthasson a rendszer. Az alkalmazott módszer általában az volt, hogy megtévesztő üzeneteket küldtek elejtett célzásokkal a nyugati román nagy- követségeken felfedezett, de helyükön hagyott mikrofonokba. A cél elérése érdekében megnégyszerezték a külföldi román titkosügynökök számát, és nyűt, illetve álcázott propagandával próbálták erősíteni a román befolyást az USA-tól kezdve a Közép-afrikai Köztársaságig. (MSz, ú) Szombat Túlnyomóan derült égbolt, az alacsonyabban fekvő területeken reggel köd. 479c Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony kissé felhős -1° r túlnyomóan lelhős-1“ 8° borult égbolt r 9" Nyílra derült égbolt -2° 8” túlnyomóan felhős-2“ 6’ túlnyomóan felhős 0’ 9° Dunaszerdahely túlnyomóan felhős -2° r kissé lelhős-2‘ 9“ borult égbolt 0° 10' Komárom túlnyomóan felhős -2° 8” kissé lelhős-2“ 9“ borult égbolt 0“ 10' Ipolyság derült égbolt -2° 8" derült égbolt-2" 6" túlnyomóan lelhős-2“ 9' Rimaszombat derült égbolt -3° 5° kissé felhős-5" 2’ túlnyomóan lelhős-4° V Kassa kissé felhős -2° 6' túlnyomóan lelhős-2’ r derült égbolt-2” 8" Kiráiyholmec kissé felhős -1° r túlnyomóan lelhős-2" 7" derült égbolt-2" 9' Besztercebánya derült égbolt -4° r túlnyomóan felhős-4° 8° kissé felhős-4” 8” Poprád derült égbolt -5° 5‘ derült égbolt-5" 3" derSlt égben-6” 4° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken 2009. október 31., 12:00 279 5-15 Hétfő 4710° Szél: DK, 5-25 km/h Kedd 5-20 Vasárnap Túlnyomóan derült égbolt az alacsonyabban fekvő területeken reggel köd. Szél: Túlnyomóan fekvő területeken reggel Délelőtt vekedhet helyenként eső Túlnyomóan borolt égbolt, ködös idő. Nyugaton helyenként eső. Szél: Antalya-äöw Isztambul 25°/20° 19716' Rimini Split 17717° 19718° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva niNMH| Kairó 25°/24° Thesszaloniki 20716° T* szél melegfront n ciklon Pozsony 06.35 Pozsony 16.34 Pozsony-Dévény 210 változatlan Kréta 23716° Várna 1879° hidegfront ^ okklúziős front v anticiklon Besztercebánya 06.28 Besztercebánya 16.25 Komárom 210 apad 7M” Nizza 20721° Velence 18718° az SHMÚ WKKKKKKm Kassa 06.19 Kassa 16.17 Párkány 150 apad
