Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-30 / 251. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 30. Vélemény És háttér 7 TALLÓZÓ PRESS A boszniai háború idején folytatott sötét üzelmekből szerezte vagyonát a börtönből szabadult Biljana Plavsics volt boszniai szerb elnök is, sok más vezető szerb politikushoz hasonlóan - írta a Press szerb lap. A belgrádi újság szerint ezeket abűnöketnemtoroltákmeg, „a bűnösöket nem kapták el, a tolvajok nem kerültek börtönbe”. Sokan akkora vagyont harácsoltak össze, hogy öt nemzedéken át sem lehetne elkölteni. Minden vezető politikusnak van lakása Belgrádban, de az emberektől elvátják, védjék meg a helyet, amely több száz éve az otthonuk, és a végsőkig tartsanakki ott, sajátportájukat és üzleteiket jobban szeretik biztonságban tudni- jegyeztemegaPress. (mti)- A vezérigazgató úr egy kicsit depressziós volt a válság kezdete óta. (Peter Gossányi rajza' Bajnai Gordon kormányfő reméli, hogy szakmai, nem politikai döntés született a rádiófrekvenciákról „Semmit nem tudunk elintézni” A médiatörvény módosításának megtorpedózásával részben Majtényi László idézte elő azt a helyzetet, aminek következtében a Fideszhez és az MSZP-hez kötött rádiók nyerték el kedden az ORTT döntése értelmében a Sláger és a Danubius rádiók frekvenciáit- mondták a Hírszerző- nekazMSZP-ben, tagadva, hogy nagypárti mutyi lett volna. AFidesz szerint is korrekt döntés született, a kis pártok és Bajnai Gordon aggódik. HÍRSZERZŐ-ÖSSZEFOGLALÓ A szocialista párt vezetésének több tagja is egybehangzóan cáfolta, hogy az MSZP előzetes politikai döntést hozott volna a botrányt kiváltott rádiófrekvencia-pályázattal kapcsolatban. A Sláger és a Danubius helyére az ORTT döntése alapján a Radio Cafét üzemeltető FM1 Konzorcium és a Lánchíd Rádiót működtető tulajdonosi körbe tartozó Advenio Zrt. lép. Az MSZP-Fi- desz-KDNP alkalmi koalícióval meghozott határozat mögött sokan nagypárti háttéralkut látnak, amit mindkét párt tagad. „Sem az elnökség, sem valamilyen informális kör nem foglalkozott a rádiós pályázattal. Semmit nem tudunk elintézi a saját embereinken keresztül, és ez alól az ORTT sem kivétel” - jegyezte meg a Hírszerzőnek epésen az MSZP legfelső vezetésénekegyik tagja. Forrásaink szerint a helyzetért a döntést kritizáló Majtényi László ORTT-elnök is felelős. Éppen a médiatörvény 2008. decemberi módosítása előtt lobbizott sikeresen a Sláger és a Danubius a parlamenti pártoknál, hogy az ORTT többször is pályázat nélkül meghosszabbíthassa a lejáró műsorszolgáltatási szerződést öt évre. Erre a digitális átállásig lett volna lehetőség, ami a televíziók esetében 2012, a rádiók esetében pedig 2014. Csakhogy - részben Majtényi közbenjárására - Sólyom László köztársasági elnök az Alkotmánybíróság véleményét kérte az ügyben, mert szerinte a módosítás sérti a sajtószabadságot. „Garanciális jelentősége van a pályázati rendszernek, hiszen ennek révén van lehetőség új szolgáltatók megjelenésére” - állt a közleményben. Az Alkotmánybíróság egyetértett az államfő kételyeivel: kimondta, hogy a műsorszolgáltatási jogosultság pályázat nélküli, többszöri hosszabbítása alkotmánysértő volna, korlátozza a sajtószabadságot, a vállalkozáshoz és a foglalkozás szabad megválasztásához való j ogot is. Az SZDSZ által delegált Tímár János nem szavazott. Az ülés kezdetén ő volt az egyetlen, aki támogatta, hogy további pályázókat zárjanak ki a versenyből. Az újabb kizárási indítványok a két, később nyertesnek nyilvánított társaságra vonatkoztak. Tímár közölte, voltak olyan lényegi pontok, amelyekről „zagyva táblázatot” kapott a testület, és volt olyan eset, amikor „egyértelműen törvénysértő” volt az ajánlat. Tímár két hété nevesítette is az Advenio, szerinte törvénysértő ajánlatát. Az MSZP által delegált két és a Fidesz jelölte egy ORTT-tag is azt hangsúlyozta az MTI-nek, hogy a műsorszolgáltatási szerződésben kikötnek garanciákat arra, hogy befolyjon a médiahatósághoz a műsorszolgáltatási díj. „Nem hinném, hogy ezzel zárul, valószínűbb, hogy ezzel kezdődik a botrány” - minősítette a döntést az MTI-nek a végszavazás után az ORTT elnöke. Majtényi a médiatörvény rendelkezései miatt nem voksolhatott ebben a körben, s az MTI információja szerint elhagyta az üléstermet, miután elbuktak a kizárási indítványok. A médiahatóság elnöke úgy véli, „akár el is lehet perelni” a két hullámsávot a győztes társaságoktól. Az econet.hu Nyrt.-hez tartozó FM1 Konzorcium minőségi és interaktív műsort ígér a nagyobbik, a lakosság 81 százalékát elérő hullámsávon, és keresi médiatörvénykompatibilis lehetőségét, hogy ne kelljen lemondania a portfolióba tartozó, a fővárosban sugárzó Radio Caféról (a pályázati kiírás értelmében az FM 1-nek vállalnia kellett, ha győz, megválika Cafétól). Az FM1 NEO FM, az Advenio Klassz néven indítja el adóját november közepétől. Az előbbi induló pályázatában a 35 százalékos ma- gyarzene-arány mellett azt is vállalták, hogy az adásidő legalább 30 százalékát „a hallgatói érdeklődést is kielégítő, színvonalas közszolgálati műsorszámok” teszik ki. A Fellegi Tamás nagyvállalkozó érdekeltségébe tartozó Advenio közleményében hangsúlyozta, hogy reális ajánlatot nyújtottak be. A társaság szakmai hátterének, koncepciójának és üzletileg megalapozott, magas műsorszolgáltatásidíj-aján- latánaktulajdonítja a sikert. Alig két órával az eredmény kiszivárgása után a Sláger Rádió bejelentette, perre viszi az ügyet. Heal Edina vezérigazgató, elmondta, a bírósághoz fordulnak és „több fronton” támadnak. A nagyobbik vételkörzetű - a lakosság 81 százalékát elérő-hullámsávra november 18:ig koncesszióval rendelkező társaság honlapján az olvasható: „az eddig megszokott zenei műsor helyett Önök egy politikai beszélgetős műsort hallhatnak majd”. „Mivel politikai döntés született, súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és sajtószabadság. A döntés súlyosan árt az ország nemzetközi megítélésének, amikor Magyarországnak a rendszerváltás óta a legnagyobb szüksége lenne a külvilág rokonszenvére, a politikai befolyástól és a korrupciótól mentes befektetői környezetre” - írták közleményükben, amely szerda délután többször is elhangzott a rádióban. A kisebbik, 67 százalékos vételkörzetű Danubius képviselője közölte: az ORTT hivatalos értesítése után alakítják ki álláspontjukat. Nem örül a kivégzett adók első számú konkurense sem. A Juventus Rádiót működtető társaság vezér- igazgatója szánalmasnak nevezte a határozatot. Bajnai Gordon az ATV híradójában azt mondta: reméli, hogy „szakmai, nem politikai döntés született a rádiófrekvenciákról”, de jelezte, nincs teendője az ügyben. Az MDF tiltakozik a Fidesz és az MSZP „nagykoalíciós osztozkodása” ellen és elfogadhatatlannak tartja a „pártrádiók” alakulását - jelentette ki Dávid Ibolya sajtótájékoztatón. Az MDF elnöke úgy fogalmazott: a két nagypárt a színfalak előtt „szétszakítja az országot”, a színfalak mögött, amikor önérdekeikről van szó, egyetértenek, még akkor is, ha az országot teszik ezzel tönkre. Ahelyett, hogy a Fidesz és az MSZP - MajtényiLászlóORTT elnökjavaslata alapján - kizárta volna a szabálytalan pályázatokat, „ismételten összekacsintott”. Mindenki tudja, hogy a versenyből ki kellett volna zárnia két nyertes pályázót, hiszen alkalmatlanok a vállaltfeltételekteljesítésére-jelen- tette ki. Véleménye szerint a két nyertes ajánlata irreális piaci szempontokon és számításokon alapul. Az Advenio Zrt. pályázatával kapcsolatban felmerül, hogy a média- törvény összeférhetetlenségi követelményének sem felel meg. Dávid kijelentette: óriási különbség van a Sláger Rádió többmilliárd forintos bevételének 15 százaléka, és egy „pártrádió” néhány tízmillió forintos bevételének 50 százaléka között. Az SZDSZ képviselőcsoportját vezető Kóka János parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi a rádiós frekvenciapályázat mögött feltételezett, a valódi versenyt kizáró Fidesz-MSZP háttéralku kivizsgálására. A Fidesz egyelőre nem kommentálta a döntést. ORTT-delegáltjuk, Szalai Annamária szerint minden rendben volt. A legérdekesebb talán, hogy mit akarnak a szocialisták. Ajelekszerintőkmaguksem tudják. Szocialista forrásaink felhívták a figyelmet arra, hogy a pályázat elbírálásánál az aj ánlott ár volt a meghatározó, az „arcpirítóan alacsony” árat kínáló Sláger nem nyerhetett volna (más kérdés, hogy a győztesek olyan kiskaput használtak ki, amely szerint az általuk százalékosan felajánlott, horribilisnek tűnő koncessziós díj összegszerűen megegyezzen, vagy akár alacsonyabb legyen, mint a működő szolgáltatóké). „Az már a pofátlanság kategóriája, hogy most arra hivatkoznak egyesek, hogy a győztesek ajánlata túl magas, miközben annak idején a Sláger és a Danubius is magasabb árral nyert, aztán az ORTT folyamatosan csökkentget- te a sugárzási díjakat. Azt, hogy a nyertes pályázók ajánlata irreális, csak vélelmezni lehet” - jelentette ki egyikMSZP-sforrás. Megjegyezte: ha a Sláger és a Danubius nyert volna, akkor most arról szólnának a hírek, hogy a két nagy párt közös megegyezéssel szórja ki az ablakon az állam pénzét, és kilóra megvették az ORTT tagjait. Informátorunk irreálisnak tartja az SZDSZ javaslatátavizsgálóbizottságfelál- lításáról, mondván: itt nem az állam ad pénzt, hanem az államnak fizetnek, és sokkal többet, mint eddig. Ráadásul a rádiók ajánlata- inakjó része üzleti titok. GLOSSZA Feljelentő kerestetik KÖVESDl KÁROLY Nyikorog, nyiladozik Pandóra berozsdásodott szelencéje. Bár a kulturális minisztérium azt ígérte, a szlovák nyelvtörvény megsértőire év végéig nem vár büntetés, a szorgoskodók beindultak. A sort a Szlovák Állami Kereskedelmi Felügyelet Nagyszombat megyei hivatala nyitotta meg, amely az államnyelvtörvény megsértésére hivatkozva vizsgálatot indított á Szabad Újság hetilap kiadója ellen. Ennek a hivatalnak ugyan nincs kompetenciája ilyen ügyben eljárni, de biztos, ami biztos (hátha a kulturális minisztériumnak sincs az ügybenjogosítványa, hiszen sem törvényalkotói, sem végrehajtói, sem pénzbehajtói jogköre nincs), levelet küldött a kiadónak, amelyben kifogásolta, hogy magyar nyelvű óriásplakáton reklámozza a lapot. A Markíza kereskedelmi televízió sem tétlenkedik. Szerda esti híradójában világgá kürtölte, hogy a dobfeneki önkormányzat megsértette a nyelvtörvényt, mert a helyi temetőben magyar nyelvű cédulákon figyelmeztette a sírtulajdonosokat illetékük kifizetésére. Hogy miért oly fontos egy kereskedelmi televíziónak egy isten háta mögötti, a Rimaszombati járás csücskében fekvő, 97,1 százalékban magyarok lakta falucska, hogy esti híradójában pellengérezze ki, rejtély. T alán a híradó főszerkesztője úgy gondolta, nem árt jó pontokat szerezni. Nos, én is úgy gondoltam, szerzek néhányjó pontot. De mivel se időm, se kedvem ilyen baromságokkal foglalkozni, becsületes, a be- súgásban és feljelentgetésben kellő jártasságot szerzett, szorgalmas strómant keresek, aki megtenné helyettem a feljelentéseket. Gyűjtésem néhány óra termése, de ezerszámra lehet gyártani a beadványokat. Egyelőre a következő törvénysértőket tippeltem ki: A dévényi vár alatt található étterem, amely „SUMMER reštaurácia pod devínskym hradom” (Summer étterem a dévényi vár alatt) néven hirdeti magát, a fővárosban olvasható reklámon. A név nem a sumérokra utal, hanem nyarat jelent, természetesen angolul. Mivel a szlovák nemzeti múlt kultikus helyének közelségéről van szó, a törvénysértés különösen súlyosnak minősülhet. Ugyancsak feljelentőre vár a szlovák fővárosban, a Slovan-stadion- nal szemben épült Tri veže (három torony) nevű új épületkomplexum tulajdonosa, vagy az a reklámcég, amely így hirdeti Pozsonyban a három épület átadását: „NEDEĽNÝBRUNCH, LIVE PARTY, PERFECT DAYS, PERFECT NIGHTS”. Ez a nyilvánvalóan nem kisnyugdíjas szlovákoknak szóló szöveg sem olvasható irodalmi szlovák nyelven, tehát súlyosan sérti a nyelvtörvényt. A következő bolt tulajdonosa is feljelentőre vár: .ARCHITECTURE, ADVERTISING”. A nyelvtörvényt sértő bolt Pozsony második kerületében található, neve szlovákul nincs feltüntetve. Akövetkező reklámplakát hirdetője is megérdemli a bírságot: „MY STYLE BYKNOORFLOORING”. Az angol szöveg fölött nem szerepel szlovák nyelvű szöveg. Szintén Pozsonyban díszeleg. Feljelentésre vár a kassai női kosárlabdacsapat, amelynekneve „GOOD ANGELS KOSICE”. A csapat az MKB Euroleasing Sopron ellenjátszott kupameccset a minap. Ugyancsak becsületes feljelentőre vár az ország legpatinásabb állami felsőoktatási intézménye, az irodalmi szlovák nyelv egyik fellegvára, a pozsonyi Komenský Egyetem. Gonda utcai épületének homlokzatán ez olvasható: „UNIVERSITAS COMENIANA BRATISLAVENSIS”. Szlovák felirat sem alatta, sem fölötte. Nyilvánvaló, hogy itt is törvénysértés ténye forog fenn. Feljelentést érdemel a szlovák autóbusz-közlekedési vállalat is, amelynek SLOVAK LINES és EUROLINES feliratú autóbuszai járják az országot, a szlovák név feltüntetése nélkül. A Slovak lines az Eu- rolines nemzetközi szövetség tagja, ám szlovákiai autóbuszai az év 365 napján, sok ezer kilométeren keresztül szegik mega szlovák nyelvtörvényt. Arra nem tudok tippet adni, hogy az illető kinek címezze a feljelentést. A törvények betartatása, illetve az azok be nem tartása miatti büntetés minden normális országban a belügyminisztérium, a bíróság és az ügyészség hatáskörébe tartozik. A kereskedelmi felügyelet legfeljebb azt vizsgálja, érthető nyelven szerepel-e a joghurton, a juhtúrón vagy a kaszinótojáson a termék összetétele és szavatossági ideje, a kulturális minisztérium pedig kultúrával foglalkozik. De hát nem is ez a lényeg, hanem a jó szándék. TALLÓZÓ NZZ Hosszú riportban foglalkozik a szlovák-magyar viszonnyal a szlovák nyelvtörvény módosítása miatti vita kapcsán a Neue Zürcher Zeitung (NZZ). A svájci újság egész oldalas cikkében a tudósító azt írja: saját tapasztalatai szerint a szlováknyelv-tudás nem gond a szlovákiai magyarok körében. A szlovák kulturális minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy néhány szlovákiai magyar köztisztviselő nem akarta használni a szlovák nyelvet, s ez hátrányos megkülönböztetést jelent a magyarlakta terület szlovák anyanyelvű népességére nézve, mert nem jutott hozzá fontos információkhoz. A magyar többségű szlovákiai települések szlovák nyelvű lakossága nyelvi asszimilációs nyomásnak van kitéve, a nyelv- törvénynekbiztosítaniakell, hogy Szlovákiában minden szlovák mindenkor használni tudja az anyanyelvét az érintkezésben - mondták a minisztériumban. A szerző rámutatott: a közös szlovák és magyar történelmet „nyomás és ellennyomás” jellemzi, miközben hiányzik a kölcsönös megértés, (mti)
