Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-29 / 250. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 29. Kultúra 9 Pozsony után Kassán is bemutatták Mel Brooks zseniális musicaljét Sikerre ítélt Producerek Jelenet az előadásból (Peter Korček felvétele) 1968-ban indult a Producerek karrierje, s néhány évtizedes kihagyás után a 21. század elején újraéledt. Újabb film lett belőle, s zenés változata megjelent a színpadokon is. Prága és Budapest után tavaly ősszel Pozsonyban is bemutatták, most 20 előadás erejéig a produkciót Kassán is láthatjuk. JUHÁSZ DÓSA JÁNOS Mel Brooks, vagyis Melvin Ka- menski nem csinált mást egész életében, mint a világra hagyományozta hihetetlen humorát és szellemességét, az igazi zsidó humort, amely mer tükörbe is nézni, s azt sem bánja, ha az néha összetörik. Brooks hősei képesek az állandó feltámadásra, s talán ez a legfőbb üzenete a szerző sokoldalú pályájának. Brooks ugyanis nemcsak rendezőként, hanem dalszöveg- íróként, zeneszerzőként és sokszor színészként is jegyzi a saját produkcióit, s hogy nem akármilyen sikerrel, azt jelzi, hogy az amerikai showbiznisz mind a négy legfőbb díját, a Tonyt, az Oscart, az Emmyt és a Grammyt is begyűjtötte már. Olyan filmek fűződnek a nevéhez, mint a Világtörténelem, a Drakula halott és élvezi, a Robin Hood, a fuszeklik fejedelme vagy az Ifjú Frankenstein, amelyből a minap készített musicalváltozatot. De mielőtt a Frankensteint ismét elővette volna, megzenésítette a Producereket. Jó színházi szakemberként mert építeni saját Oscar-díjas forgatókönyvére, és tudta, hogy egy bombabiztos musicalsikerhez elég 4-5 fülbemászó dallam, a többit úgysem jegyzi meg az amúgy is zenei túlkínálatban szenvedő közönség. A Producerek ötletéhez Brooks- nak elég volt szétnéznie a Brood- way-n, s felvállalnia a vetélytársak haragját. Beindulhatott a darab utóélete is, s bizonyára sokan mutogattak egymásra annak idején, míg mások csak mérgesen legyintettek: ez a Brooks musicalhősökké avanzsált bennünket. Max Bi- alystock (lehetne akár maga Brooks is) túl van már sikerei zenitjén, sorra buknak meg a darabjai. Nincs az a téma, amely ne menne tönkre a kezei között, s amikor felmegy a függöny, a Schubert Színházban épp a Funny boy című musicalja rúgja az utolsókat. De a nagy Bialy (Marián Slovák) nem adja fel, s 85 év fölötti szeretőinél már pénzt gyűjt az újabb bemutatóra. Ekkor robban be a lakásába, s egyúttal az életébe egy kétbalkezes könyvelő, Leopold Bloom (Kassai Csongor), akinek, miután átnézi a számlákat, s kimutatja a nyilvánvaló csalást, szenzációs ötlete támad. Olyan musicalt kell bemutatni, amely már a bemutatón csúfosan megbukik, de anyagilag egy időre rendbe rakhatja Max szekerét. Elindul a hajsza tehát a garantáltan legrosszabb darab, rendező és színészek megszerzéséért. S ekkor derül ki, hogy a feladat nem is olyan egyszerű. Hosszas keresgélés után rátalálnak a Hitler tavasza című fércmunkára, amelyet egy neofasiszta, korlátolt agyú galambtenyésztő, Franz Liebkind (Michal Rovňák) írt, s némi rábeszélés után sikerül megszerezni a homoszexualitását nagy dobra verő, de annál kevesebb tehetséget felmutató Roger de Bris-t (Štefan Skrúcaný) rendezőnek. Minden adott hát a hatalmas bukáshoz. A szálakat tovább keveri egy kimondhatatlan nevű svéd lány, Ulla (Éva Sakálová), aki szintén színésznői babérokra vágyik, de előbb felforgatja Max és Leopold lakását, majd szívét is. Ahogy az már lenni szokott a showbiznisz világában, a közönség reakcióit nem lehet megjósolni, s a Hitler tavasba az évad legnagyobb sikere lesz. Max adócsalás és egyéb bűntettek miatt börtönbe kerül, míg az ügyefogyott Leo Ul- lával és 2 millió dollárral Rióba menekül. De mint általában minden musical, ez is happy enddel végződik, Leo hazatér, hogy csatlakozzon bűntársához a börtönben, s szabadulásuk után ott folytassák... Ügyes, nagyon ügyes producere (Wanda Hrycová) van a szlovákiai előadásnak, amely minden nézői elvárást kielégít. Pazar díszletek (Pavol Andraško) és jelmezek (Ľudmila Várossová), valamint mozgalmas koreográfia (Ján Ďu- rovčík) mellett tökéletes hangfelvétel (Braňo Kostka), tájainkon nemigen látott fényeffektusok (Ján Ďurovčík), maira hangolt dalszövegek (Ján Štrasser) és biztos kezű rendezés (Andrej Hryc) fémjelzi a pozsonyi-kassai Producereket, amelyben hallatlan biztonsággal és könnyedséggel lubickolnak a színészek. Marián Slovák Max Bialystockja tudja, hogy az élet milyensége többnyire csak rajtunk múlik, s egy-egy bukást még számtalan siker követhet. Igazi életművész, aki lubickol a Broadway útvesztőiben, s méltó partnert talál Kassai Csongor Leójában. Kassai alig egy évtized alatt feliratkozott a klasszisok közé, mindent tud, amit ebben a szakmában tudni lehet, s azt a legnagyobb természetességgel vezeti elő. Bravúros alakítás kettőjüké, de a többiek is felnőnek hozzájuk, s mind Eva Sakálovának, Štefan Skrúca- nýnak, Horján Viktornak vagy az Ölelj-Csókoljt adó Miroslava Mar- čekovának vannak igen szép pillanatai. Biztos sikerfigurát hoz Michal Rovňák is Franz Liebkind szerepében, bár az elején érezzük, hogy nem könnyű kibújnia Marián Labuda (akivel alternálja a szerepet) köpönyegéből. Háromórás varázslat a kassai Producerek, amelyet a viszonylag borsos jegyárak mellett is érdemes megnézni, hisz semmivel sem marad el a prágai vagy a budapesti előadástól. Szinte már élek a gyanúperrel, hogy az alkotói azzal a szándékkal vágtak bele az egészbe, hogy csúfosan megbukjanak. Tegnap nyitották meg a határon túli kortárs magyar képzőművészek biennáléját Budapesten NO Pass - több műfajban Képünk a készülő kiállításról a Bartusz György munkáit bemutató teremben készült (SomogyiTiborfelvétele Budapest. Ott jártunkkor, kedden még csak installálták, tegnap este viszont már megnyitották a Hősök terétől az Olof Palme sétányon megközelíthető Olof Palme Házban rendezett NO Pass című kiállítást. A Miniszterelnöki Hivatal támogatásával az Égtájak Iroda rendezte meg a Biennále - A külhoni magyarok kulturális fesztiválja Budapesten című rendezvény- sorozatot. Ennek részeként nyílt meg a határon túli kortárs magyar képzőművészek munkáiból válogató NO Pass című kiállítás központi helyén, az Olof Palme Házban, valamint kihelyezett önálló bemutatókon az Eriin Galériában, a Fészek Klubban és a Magyar Műhely Galériában. A budapesti tárlaton tizenhat, nemzetközileg is jegyzett magyar művész több műfajban született alkotásait láthatja a közönség. (tébé) RÖVIDEN Koós István kiállítása Pozsony. Ma 17 órakor nyílik a Pozsonyi Magyar Galériában (a Csemadok székhelyének nagyterme - Május 1. tér 10-12.) Koós István festőművész XXI. c. I. című kiállítása. Megnyitó beszédet mond Kalita Gábor, a kiállítás kurátora, (ú) Budapesten az Entropa makettje Budapest. A korábban vihart kavart Entropának, David Černý cseh képzőművész szatirikus művének makettjét kiállították Budapesten; az alkotás eredetije az Európa Tanács brüsszeli épületének előcsarnokában található, a művész azzal a céllal készítette, hogy kifigurázza az Európai Unió 27 tagországáról kialakult sztereotípiákat, több országnak azonban nem tetszett a róla megformált kép. Az Entropa makettje szombatig látható a Magyar Képzőművészeti Egyetem epreskerti Parthenon-fríz termében. Ä kedden tartott budapesti bemutatón részt vett David Čemý is. (mti) A Michael Jackson-filmet 99 országban mutatták be Sírva fogadták a rajongók ÖSSZEFOGLALÓ Los Angeles. Számos híresség jelenlétében mutatták be Los Angelesben a This Is It című Jackson- filmet, amelynek képsorait az azonos című koncertsorozat próbáin rögzített felvételekből állították össze Michael Jackson váratlan halála után. Az első kritikák szerint a film tisztelgés a zenész nagysága előtt, a rajongók közül több százan sírva nézték végig az alkotást, amelyet mindössze két hétig játszanak a mozik. A Los Angeles-i Nokia Center előtt leterített vörös szőnyegen olyan hírességek jelentek meg, mint az Oscar-díjas Forest Whitaker, Anne Heche színésznő, Barry Gordy zenei mogul vagy A1 Sharpton polgárjogi harcos. A díszbemutatón Michael Jackson fivérei, Jermaine, Marion, Tito és Randy is részt vettek. Az énekes három gyermekének már korábban - egy privát vetítés alkalmával - lejátszották a 111 perces filmet. Jackson anyja, Katherine és nővére, La Toya a bemutató előtt ugyanakkor bejelentette, hogy nem vesznek részt a kedd esti eseményen, mivel elmondásuk szerint még nem állnak készen arra, hogy végignézzék a filmet. A filmben - megtépázott hírneve ellenére - az énekes régi formáját mutatja, ötvenévesen még mindig elképesztően tehetséges táncos volt, mozdulatai láttán tát- va marad az ember szája - emelte ki az AP amerikai hírügynökség. A This Is It 99 országban látható, a teijesztó Sony 15 ezer kópiát készített a filmből. A pozsonyi premieren nem volt akkora tolongás, mint a világ más részein, félig üres terem előtt vetítették. A hazai rajongók valószínűleg a következő napokban ülnek be a moziba. (MTI, AP, ú) Jackson-rajongók a film párizsi vetítésén (SITA/AP-felvétel) Felénél tart a meghosszabbított Viennale Bécsben főzték a történelmet ŠTEFAN VRAŠTIAK Bécs. A tervezettnél egy nappal tovább tart, és 26 vetítéssel többet kínál látogatóinak az idei Bécsi Nemzetközi Filmfesztivál. Bár a Viennale kis költségvetésű szemlének minősül, idén 2,8 millió eu- rót költenek rá. A Viennalén szlovák részről a legtöbb alkotással Juraj Jakubisko szerepelt: 1969-ben a Godot-ra várva, 1984-ben az Ezeréves méh, 1992-ben a Jobb gazdagnak és egészségesnek, mint szegénynek és betegnek lenni című opusát láthatta az osztrák közönség. Peter Kerekes Hogyan főzték a történelmet című dokumentumfilmje, amelyet hétfőn mutattak be a rendező jelenlétében, áttörést jelenthet a bécsi fesztiválon való szlovák részvételben. A Viennale elsőrendűen nem a kommersz filmek fesztiválja. A programba beválogatott filmek túlnyomórészt drámai történetek a mindennapi családok életéből. A filmek azt mutatják, hogy szinte ugyanazokkal a gondokkal élnek és küzdenek Chilében, az USA- ban, Uruguayban vagy Iránban. A Küldönc című film két tisztje olyan családokat látogat, akiknek gyerekei az iraki háborúban vesztették életüket. A szolgálólány című chilei film egy fiatal lány mindennapjait mutatja be, aki egy gazdag sokgyerekes család szolgálatában szegődik. Az 0, Ella című iráni film fiatal női főhőse anyja elvesztésén próbálja túltenni magát, a Legyetek üdvözölve című francia produkció emigráns iraki hőse az új környezetbe igyekszik beilleszkedni. A Babi Buta című indonéz film egy nagyvárosi történet, a különböző nemzedékek együttélési problémáival foglalkozik.
