Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-28 / 249. szám, szerda
8 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 28. www.ujszo.com RÖVIDEN Egyre több amerikai áldozat Kabul. Nyolc amerikai katonát és egy afgán civilt öltek meg tegnap Afganisztán déli részén házilagos készítésű pokolgépekkel elkövetett támadásokban - közölte a NATO vezetésű nemzetközi biztonsági erő (ISAF). Az incidensekben több katona megsérült. Egy nappal korábban, hétfőn 14 amerikai katona halt meg. Idén a házilagos készítésű pokolgépek okozták a nyugati veszteségek mintegy 60 százalékát Afganisztánban. (MTI) Obama nem akarja elsietni Jacksonville. Barack Obama azt ígérte helyi idő szerint hétfőn, hogy nem fog elsietett döntést hozni az Afganisztánban állomásozó amerikai katonák számának növeléséről. „Nem fogom elsietni a döntést (...), nem fogom kockáztatni az életüket, hacsak nem elkerülhetetlenül szükséges” - szögezte le az amerikai elnök Jacksonville-ben, amerikai tengerészek előtt tartott beszédében. Stanley McChrystal főparancsnok szerint további 40ezerkatonáralenneszükség az ázsiai országban. Az USA jelenleg 65 ezer katonát állomásoztál ott. (MTI) Súlyosbodik a vízhiány Jeruzsálem. Az izraeli hatóságok korlátozásai miatt nem jutnak elég vízhez a palesztinok Ciszjordániában és a Gázai övezetben - áll az Amnesty International (AI) nemzetközi emberi jogi szervezet tegnap közzétett jelentésében. Az AI szerint Izraelben több mint négyszer akkora az egy főre jutó napi vízfogyasztás, mint a palesztin területeken. Netanjahu izraeli kormányfő szóvivője abszurdnak nevezte azt állítást, hogy Izrael akadályozza a palesztinok vízellátását. Az izraeli vízügyi hatóság elismerte, hogy egyenlőtlen a vízhez való hozzáférés, de szerinte közel sem akkora a különbség, műit amekkorának az AI beállítja. (MTI) Romlott Sarkozy megítélése Párizs. A franciák 58 százaléka negatívnak tartja az elnöksége feléhez érkezett államfő eddigi tevékenységét - derül ki az LH2 közvéleménykutató intézet felméréséből. A megkérdeztettek hat százaléka tartja nagyon pozitívnak, 32 százaléka pedig pozitívnak Nicolas Sarkozy eddigi mérlegét. A franciák 36 százaléka eléggé negatívnak, 22 százaléka pedig nagyon negatívnak ítéli meg az elnökség első felét. A franciák hatvan százaléka nem szavazna rá a következő elnökválasztáson. A fia botránya mellett Sarkozy népszerűségvesztésének oka a tartós munkanélküliség és az egyre növekedő államadósság. (MTI) Az etnikai tisztogatás természetes jelenség, nem lehet háborús bűnnek minősíteni - mondta az a nő, akit most szabadon engedtek Karadzsics bohóckodik, Plavsics hazament Karadzsics és Plavsics egy, a kilencvenes években készült fotón (Képarchívum) Hága/Stockholm. Elítéli azt a bohózatot a nemzetközi média, amelyet Radovan Karadzsics megpróbál Hágában eljátszani. Aboszniai szerbek háborús bűnökkel vádolt volt vezetője tegnap sem jelent meg bírái előtt a Nemzetközi Törvényszéken. BiljanaPlav- sicsot tegnap kiengedték svédországi börtönéből. ÖSSZEFOGLALÓ Karadzsics távolléte ellenére a törvényszék megkezdte a vádak hivatalos ismertetését. Az önnön védelmét ellátó Karadzsics előző nap azt mondta, nem bojkottálni kívánja a pert, de még nem érzi magát kellően felkészültnek a védekezésre. A bíróság korábban nem adott helyt Karadzsics azon kérésének, hogy a vaskos váddosszié áttanulmányozásához halasszák el tíz hónappal a per megkezdését. Az elnöklő dél-koreai bíró, 0 Gon Kvon ismét figyelmeztette Karadzsicsot, ha folytatja a távolmaradást, viselnie kell a következményeit is. Bejelentette, a bíróság várhatóan a következő tárgyalási nap előtt, a jövő héten dönt arról, kinevez-e hivatalból egy ügyvédet Karadzsics jogi képviseletére. A boszniai háború politikai főbűnösét kétrendbeli népirtással vádolják a 10 ezer ember életét kioltó szarajevói ostrom, valamint a 8 ezer muszlim kivégzését is magában foglaló srebrenicai hadművelet miatt. Gyilkosságok, kínzás, nemi erőszak, a lakosság elül- dözése, kényszermunka is szerepel a vádpontok között. A vádiratot ismertető Alan Tieger ügyész kijelentette, hogy a boszniai etnikai tisztogatás legfelsőbb szintű irányítója Karadzsics volt. Az 1992-1995 közötti boszniai háború százezer halottat és 2,2 millió menekültet hagyott maga után. Kiszabadult svédországi börtönéből tegnap Biljana Plavsics volt boszniai szerb elnök, aki Karadzsi- csot követte ebben a tisztségben. A 79 éves asszony, aki 6 évet töltött rács mögött, Szerbiában akar letelepedni. Plavsicsot 11 év szabadságvesztésre ítélték 2003 februárjában, de a svéd jogszabályok alapján büntetése kétharmadának letöltése után, jó magaviseleté miatt feltételesen szabadlábra helyezték. Egyébként ő maga kérte, hogy svéd börtönben tölthesse le büntetését. Emberiesség elleni bűntett címén ítélték el, miután vádalku keretében beismerte, hogy bűnös abban az etnikai tisztogatásban, amelyet a boszniai szerb erők hajtottak végre a boszniai háborúban. Plavsics Zágrábban szerzett diplomát, évekig a szarajevói egyetem biológiai tanszékén dolgozott. 1990-ben csatlakozott a Karadzsics alapította, ultranacionalista Szerb Demokrata Párthoz (SDS). Évekig Karadzsics legközelebbi munkatársának számított, 1992- ben a boszniai Szerb Köztársaság alelnökeként, Karadzsics helyetteseként dolgozott. A hágai törvényszék szerint ebben az időszakban fejtett ki olyan tevékenységet, amely háborús bűnnek tekinthető. Akkoriban szélsőséges nacionalista nézeteket hangoztatott, egyebek között kijelentette, hogy az etnikai tisztogatás „természetes jelenség, és nem lehet háborús bűnnek minősíteni”. Akkor mondta azt is, hogy „Jugoszláviában 12 millió szerb él, és ha 6 milliónak meg kell halnia a harcmezőkön, akkor még mindig marad 6 millió szerb, aki majd élvezheti a harc gyümölcsét”. 1996-ban vette át a boszniai szerb elnöki posztot Karadzsicstól, majd ugyanazon év szeptemberében választáson erősítették meg elnöki tisztségét. Ezután hátat fordított korábbi harcostársainak, és 1997- ben saját pártot alakított. Az 1998- as választásokon azonban vereséget szenvedett az ultranacionalista Nikola Poplasennel szemben, s ezután teljesen visszavonult a politikai életből. (MTI, ú) Elfogadhatatlan a dekrétumokra való hivatkozás Budapest nem enged MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Luxembourg. Magyarország elutasítja, hogy a Lisszaboni Szerződés cseh ratifikálása érdekében az EU bármilyen módon emh'tést te- gyenaBeneš-dekrétumokról-ismé- telte meg álláspontját Balázs Péter magyar külügyminiszter az EU-or- szágok kétnapos külügyminiszteri értekezlete után. „Magyarország számára ez olyan vörös vonal, amelyet nem szabad átlépni.” Hozzátette: a reformszerződés ajövőről, nem a múltról szól. „Semmilyen utalás nem történhet tagállami jogi aktusokra, kiváltképp nem visszamenő- leges hatállyal.” Azt is elutasította, hogy a Lisszaboni Szerződéshez olyan kiegészítést illesszenek, amely újabb ratifikációt igényel. Ausztria ugyanolyan határozott álláspontot képviselt, mint Magyarország, és a németek is „érzékenyen figyelik” ezt a kérdést. Miroslav Lajčák szlovák külügyminiszter az MTI-nek azt mondta: Szlovákia, mint Csehszlovákia másik utódállama ugyanolyan jogi biztosítékra tart igényt, mint amit Csehország végül megkap, de ennek nem szükségszerűen kell az alapjogi charta hatálya alóli kibúvót jelentenie. Lajčák egyébként tegnap kétoldalú megbeszélést is folytatott Balázs Péterrel, aki közölte: annak a november 3-i közös rendezvénynek a programpontjait egyeztették, amelynek során lerakják az új Ipoly- híd alapkövét. Foglalkoztak a miniszterek az afganisztáni helyzettel is. Megállapították, hogy az uniónak a jelenleginél is aktívabban kell bekapcsolódnia a demokratikus államszerkezet kiépítésének segítésébe. Másfelől úgy értékelték, hogy az EU jelenlegi segélypolitikája nem működik elég jól. Ezértúj tervétfogadtakel, amely a pénzsegélyek jobb koordinációját és növelését célozza. Az Európai Bizottság azt is bejelentette, hogy még az idén további 200 millió eurót szabadít fel Afganisztán megsegítésére az egymilliárd eurósra rúgó éves támogatás mellett. Elnapolta a döntést a Lisszaboni Szerződésről a cseh alkotmánybíróság Prágai pofon az uniós csúcsnak KOKESJÁNOS Prága. Nem hozott döntést tegnap a cseh alkotmánybíróság arról a beadványról, amelyben cseh szenátorok annak megvizsgálását kérték a testülettől, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal. Az ügyben érintett felek - a beadvány aláírói, az államfő, a képviselőház, a szenátus és a kormány képviselői - meghallgatása után az alkotmánybíróság november 3-ig elnapolta ülését. Az egyhetes halasztás váratlanul jött, általános volt ugyanis az az elvárás, hogy az alkotmánybíróság legkésőbb most pénteken döntsön, úgy, hogy még foglalkozhassanak vele az unió állam- és kormányfői is a csütörtöki-pénteki csúcstalálkozójukon. Csehország az egyetlen EU-tagállam, amely még nem ratifikálta a Lisszaboni Szerződést. Apar- lament két háza ugyan jóváhagyta a dokumentumot, de a ratifikációs okmányt Václav Klaus nem hajlandó aláírni. Az államfő a közelmúltban újabb feltételt szabott: csak akkor írja alá a dokumentumot, ha Csehország Nagy-Britanniához és Lengyel- országhoz hasonlóan kivételt kap a szerződéshez csatolt alapjogi charta hatálya alól. Klaus szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudé- tanémetek esetleg visszakövetel- hessékelkobzottvagyonukat. Klaus követelését Szlovákia is magáévá tette. Robert Fico kormányfő kijelentette: Szlovákia is utódállama Csehszlovákiának, a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrendnek is részét képezik, s Pozsony nem engedheti meg, hogy kevésbé legyen védve az esetleges magyar követelésekkel szemben, mint Prága a német követelések ellenében. Az EU svéd elnöksége javasolta: a cseh követelés okozta problémát úgy oldják meg, hogy a 'megfelelő helyen Nagy-Britannia és Lengyel- országmelléíijákodaaCseh Köztársaság nevét is. Szlovákiával a svédek nem foglalkoztak. Megfigyelők szerint erről a döntést éppen a csúcstalálkozón kellett volna meghozni. Prágában most úgy vélik, novemberben újabb EU-csúcsra lesz szükség ebben az ügyben. Pavel Rychetský, az alkotmány- bíróság elnöke az ülés megszakítását azzal magyarázta, hogy a szenátorok és az államfő a tegnapi tárgyaláson újabb érveket sorakoztattak fel a Lisszaboni Szerződést elutasító álláspontjuk mellett, s ezeket a testületnek meg kell vizsgálnia. A szenátorok még Rychetský pártatlanságát is megkérdőjelezték, de a kifogást a testület plénuma elutasította. Rychetský később azzal vádolta a beadvány szerzőit, hogy egyetlen céljuk az obstrukció. A cseh közvélemény a Lisszaboni Szerződés ügyében megosztott. A kulturális és tudományos élet számos ismert képviselője hétfőn nyílt levelet intézett Klaushoz, amelyben felszólították: írja alá a dokumentumot, vagymondjonle. Nem sok jót mondott két riválisáról, Tony Blairről és Jan Peter Balkenenderől Juncker elvállalná az EU elnökségét ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Újabb politikai nagyágyú szállt be a vezető uniós posztok elnyeréséért folytatott küzdelembe. Jean-Claude Juncker bejelentette, elvállalná az Európai Tanács állandó elnöki tisztjét. A luxemburgi miniszterelnök ezt a Le Monde internetes oldalán közzétett inteijúban mondta el. Az egyik legtekintélyesebb európai politikus a kormányfő- ség mellett az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportját, az Eu- rogroupot is vezeti. Juncker ezzel csatlakozott Tony Blair volt brit és Jan Peter Balkenende jelenlegi holland kormányfőhöz, akik már korábban jelezték, hogy nem utasítanák visszaafelkérést. Junckert már régóta emlegetik lehetséges jelöltként a Lisszaboni Szerződéssel létrehozandó posztra. Jean-Claude Juncker (Reuters) „Ha felkérnének, nem lenne okom visszautasítani. Feltéve, hogy ambiciózus elképzelésekkel erősítik meg a tisztséged’ - hangsúlyozta. Hozzátette, nem önmagát, hanem az EU elnöki tisztéről kialakított koncepcióját akarja előtérbe helyezni: hiúként képzeli el a kis és nagy, az új és a régi tagállamok között. Nem folytatható az a gyakorlat, hogy a döntések a nyugat-európai fővárosokban születnek. Megerősítette, továbbra is ellenzi Tony Blair jelölését a két és fél évre szóló tisztségre: „Nem látom, hogy Nagy-Britannia az elmúlt évtizedben bizonyította volna igazi európai elkötelezettségét, a védelmi politika előrelépéseit leszámítva.” Holland riválisát is kritizálta Juncker: „Balkenende a barátom, még akkor is, ha időnként jelentős nézeteltéréseim vannak vele az Európát érintő lényegi kérdésekről. Az európai alkotmányról tartott népszavazás idején vállaltam annak kockázatát, hogy lemondok, ha a „nem” győz. Ő nem tette meg, de megértem, mert ismerem az országa helyzetéť’ - fogalmazott Juncker. (MTI,ú) Urándúsítás: két nap múlva lesz hivatalos válasz Irán elfogadja a kerettervet ÖSSZEFOGLALÓ Teherán. Irán elfogadja az urándúsításról Bécsben kidolgozott terv kereteit, de jelentős változtatásokat követel - közölte tegnap az al-Alam iráni televízió. Egy névtelenül nyilatkozó illetékesre hivatkozva bejelentette, Teherán 48 órán belül átadja hivatalos válaszát arra a javaslatra, amelyet Mohamed el-Baradei, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) főigazgatója indítványozott az Irán, Oroszország, Francia- ország és az USA részvételével múlt héten tartott bécsi tárgyalások eredményeként. A megállapodás-tervezet értelmében Irán a mintegy 1,5 tonna gyengén dúsított urániumkészletének 80 százalékát Oroszországba szállítaná. Az 1200 kg hasadóanyagot 19,75 százalékosra dúsítanák, majd az így nyert alapanyagból Franciaországban gyártanának fű- tőrudakat a teheráni kísérleti atomreaktor működtetéséhez. Az iráni vezetés egyes tagjai a hét végén még élesen bírálták a tervet, és Ali Lar- idzsáni, az iráni parlament elnöke azzal vádolta meg a Nyugatot, hogy be akarja csapni Iránt. Az al-Alam arról nem tett emh'tést, hogy Teherán milyen változtatásokat kér. Alaeddin Borudzserdi, a törvényhozás külügyi bizottságának elnöke tegnap nyilvánosan támogatta a tervet, de felvetette, hogy apránként adagolva kellene külföldre küldeni az uránt, vagyis miután egy bizonyos mennyiségű 3,5 százalékos dúsítottságú uránt 20 százalékosra feldúsított fűtőanyag formájában visszakapnak, újabb adagot küldenének. Más iráni illetékesek is elvetik azt, hogy 1200 kilogramm urán egyszerre hagyja el az országot. (MTI,ű)