Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-27 / 248. szám, kedd

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 27. www.ujszo.com Negyven éve alakult a Szőttes Kétnapos pozsonyi rendezvénysorozattal ünnepli jubileumát a néptáncegyüttes (Képarchívum) 1999-ben a Magyarországon és hazai néptáncos körökben is óriá­si elismerésnek örvendő Szabó Szilárd - Németh Ildikó házaspár vállalta magára a művészeti veze­tői szerepet. Mivel azonban a tá­volság miatt nem tudtak napi szinten jelen lenni az együttes munkájában, ezért a tánckarveze- tői poszton több nagyszerű táncos is kicserélődött (Balta Aranka, Füzek György, Konkoly László, Oláh Attila, Nagy Myrtil) és har­colt az együttes megmaradásáért és művészeti színvonalának fenn­tartásáért. Nagyon sok nevet soroltunk fel az előző sorokban, nem szabad azonban megfeledkezni azokról, akik szinte az együttes megalaku­lása óta végzik a háttérben, csendben, a reflektorok fénye nélkül pótolhatatlan munkájukat: Reicher Gellért szervezőtitkár és Krommer Rudolf technikai mun­katárs máig önkéntes alapon dol­goznak a Szőttesnek. Az együttest jelenleg a szintén magyarországi Gémesi Zoltán ve­zeti, s tevékenységét az együttes­ben több évtizede aktívan táncoló emberek segítik. Ma már a Szőttes komoly kultúraszervező műhellyé nőtte ki magát. Tevékenységét nem csupán az évi 30-40 fellépés képezi - rendszeres játszóháza­kat, népzenei koncertekkel egy­bekötött táncházakat tart Po­zsonyban, iskolai nevelőkoncert­tel járja a magyar alapiskolákat, évente egyszer nyári néptánctá­bort szervez. Mindezt önellátó státusban, pályázatokból, szolgál­tatásai eladásából finanszírozva. Az együttes 40. évfordulójához érve most ünnepel. Ünnepli mindazokat, akika Szőttest jelen­tették, jelentik még ma is, a kar­táncostól kezdve a kosztümösön és a nézőtér csillogó szemű kö­zönségén keresztül az elismert művészekig. Ünnepségsorozata rendezvényeivel fejet hajt minden Szőttest kedvelő előtt, aid a 40 év alatt nézőként, tagként, koreográ­fusként, vezetőként, munkatárs­ként került vele kapcsolatba. Az együttes várja mindazok je­lentkezését, akik táncos társaikkal szívesen táncolnának a gálamű­sorban, illetve a Szőttes bálban együtt szeretnének ünnepelni régi kedves barátaikkal, ismerőseikkel. Carrie-nek (Kate Beckinsale) az Antarktiszon nem a természet az egyet­len ellensége (Képarchívum) Negyven éve, 1969 novem­berében alakult meg a Szőttes. Negyven év egy együttes életében hosszú idő, mely tele van műso­rokkal (20 egész estés), előadásokkal (több mint 1600), próbákkal, embe­rekkel (az együttesben megalakulása óta kb. 1500 tag fordult meg), egyéni lemondásokkal, egyéni és közös sikerekkel, életre szóló barátságokkal, sze­relmekkel. Vakító fehérség Az Antarktiszon csupán egyet­len rendőr dolgozik, és most a kontinens első gyilkossági ügyét kell megoldania. Carrie Stetko azt már megszokta, hogy ahányszor kilép az ajtón, veszélyben az éle­te: de mostantól nem a természet az egyetlen ellensége. A tudósok egy hullát találnak a végtelen jégmezőn, távol a kuta­tóállomástól. A rendőrnő segítsé­gére érkezik az ENSZ különleges ügynöke, de közös munkájuk csu­pán újabb és egyre érthetedenebb titkokat tár fel, melyek mélyén egy hatvan évvel ezelőtti bűntény lapul. Három nap múlva leszáll a fél­éves éjszaka. A kutatóállomások legénysége a távozásra készül. A közelgő sötétséggel együtt a gyil­kos is egyre közelebb kerül Carrie- hez, aki a fogyó fénnyel versenyt futva próbálja összerakni a szi­lánkokat és túlélni a vérfagyasztó kalandot. Whiteout / Biela smrť. Ameri­kai-kanadai krimi, 2009. Rende­ző: Dominic Sena. Szereplők: Ka­te Beckinsale (Carrie Stetko), Gabriel Macht (Robert Pryce), Alex O'Loughlin (Russell Haden), Tom Skerritt (Dr. John Fury), Co­lumbus Short (Deify), Shawn Doyle (Sam Murphy), Joel S. Kel­ler (Jack), (port.hu) A 18-20. század első felének művészete a Duna Menti Múzeum gyűjteményében címmel nyílik állandó kiállítás a komáromi Duna Menti Múzeumban október 29-én (csütörtökön) 16 órakor. A kiállítás kurátora Dr. Gaál Ida. NAGY MYRTU Nem utolsósorban azonban tele van nagyszerű emberekkel, akik nélkül az együttes nem élhette volna meg ezt a szép kort. Quitt­ner János, Takács András, Ág Ti­bor, Gyurcsó István, Varga Ervin, Richtarcsík Mihály, Furik Rita, Hégli Dusán, Varsányi Ildikó és László, Németh Ildikó, Szabó Szi­lárd, Lakatos Róbert, Gémesi Zol­tán - nevek, melyeket minden _ színpadi folklórral szakmai vagy laikus módon foglalkozó ember ismer, elismer. Őelőttük és mind­azok előtt, akik munkájukkal hoz­zájárultak az együttes sikereihez, kíván a Szőttes egy kétnapos ren­dezvénysorozattal tisztelegni 2009. december 4-én és 5-én. Quittner János, a Szőttes egyik alapítója így emlékezik vissza a megalakulásra: „1969 szeptem­berében kezdtünk el dolgozni, s decembertől júniusig összerak­tunk hét számot. Nem volt próba­terem, se raktár. A Csemadok nagytermében próbáltunk, és Szerdahelyről kaptunk kölcsön ruhákat. Júliusban pedig megvolt az ősbemutató.” Időközben a Csemadok is felka­rolta az együttest. Olyan emberek tevékenykedtek akkoriban a Csemadokban, akik még fájó szív­vel emlékeztek vissza a Népes fel­oszlatására, s nem teljesen értet­tek egyet az Ifjú Szivek által kép­viselt eszmékkel, stílussal. Közöt­tük volt Ág Tibor, Gyurcsó István és Takács András is. Örömmel támogatták a táncosok kezdemé­nyezését, s igyekeztek minden támogatást megadni a csoport­nak. 1970. július 6-án mutatko­zott be első ízben az együttes Al- sószeliben. „Az első próbákon voltunk még vagy húszán, a létszám azonban rohamosan csökkent, hiszen a Szőttesben nem volt kincstári próbaruha, nem lehetett a próba után zuhanyozni, a szerdahelyi­eknek meg rohanni kellett a Vo­natra, így azután hamarosan megszületett a Szőttes máig tartó profilja: kamaraegyüttes let­tünk... Minden nehézség, anyagi ■ gondok, a fenntartó szerv megle­hetősen passzív magatartása elle­nére a Szőttes fennállásának első évfordulójára országosan ismert, elismert, követendő példaként emlegetett együttessé vált” - írja nosztalgiamentes emlékeiben Se­bők Géza néprajzkutató, a Szőttes első generációjának meghatározó alakja. Quittner János tizenhárom évig volt a Szőttes művészeti vezetője, koreográfusa. Személyisége és munkássága meghatározó volt a szlovákiai magyar színpadi folklórmozgalom fejlődésében. Az ő révén vált meg a mozgalom a Bodrogközi táncok 2008 szovjet minta alapján, mojszejevi felfogásban értelmezett színpadi néptánctól. Quittner saját koreo­gráfiákat, eredeti táncanyagra épített kompozíciókat alkotott, még ha ezek a mai felfogásban csak kis mértékben támaszkodtak is az autentikus néptáncra. A Szőttes példáját azonban sok együttes követte. ,Azóta is eszembe jut, hogy létezik az, hogy tíz éven keresztül évente átlagban nyolcvan előadást csináltunk? S eszembe jutnak emberek, akik ott voltak 6-7-8 évig, és némelyikük azért járt nyolc évig az egyetemre, hogy ott legyen a Szőttesben. ... ’82-ben pedig jött egy levél a Csemadokba, hogy engem »átrak« a kulturális kinisztérium a Sl’uk- ba másodkoreográfusnak... S ak­kor hirtelen hoztam egy döntést... Máig nem emésztettem meg, hogy nincs a Szőttesem” - írja visszaemlékezéseiben Quittner János. Emigrációja után tanítványa, Varga Ervin vette át az együttest. Varga Ervinnel a táncosok egy új generációja is kinevelődött a Szőttesben, hiszen Quittner távo­zásával sokan abbahagyták a tán­cot. Varga két műsort állított színpadra a Szőttesben, s mind­kettő nagyon nagy sikert hozott az együttesnek nemcsak itthon, ha­nem külföldön is. Ekkor kezdett az együttessel muzsikálni a Var­sányi zenekar is, mely aztán hosszú éveken át nem csupán kí­sérte, de a Szőttes műsorainak szerves részévé is vált. Varga Ervin 1987-ben átvette az Ifjú Szivek megüresedett művészeti vezetői posztját, s vele együtt a tánckar is a Szivekben folytatta munkáját. A Szőttes ve­zetését Richtarcsík Mihály, egy­kori Quittner-tanítvány vállalta el, akivel a táncházmozgalom egyik hazai elindítójaként új szel­lemiség érkezett az együttesbe. Richtarcsík egy új együttest alko­tott, nemcsak a tagságot tekintve, de műsorpolitikáját, a színpad és a hagyományos néptánc viszo­nyát tekintve is. Az ő munkájának folytatója és továbbfejlesztője volt a Szőttes művészeti vezetői székében Hégli Dusán, aki nagyon fiatalon bár, de kiforrott tudással és rendkívüli érzékkel alkotta meg műsorait. Hégli távozását követően az együttes sok éven át volt mű­vészeti vezető nélkül, míg végül AZ ÜNNEPSÉGSOROZAT PROGRAMJA 2009.12.4. -VetvárKultúrház, Pozsonypüspöki, 11.00-János Vitéz hiteles története képekben elmesélve (gyermekelőadás a Szőttes előadásában, rendező Boka Gábor) 2009.12.4. - Vetvár Kultúrház, Pozsonypüspöki, 17.00 - A Szőt­tes Képekben - a Szőttes múltját és jelenét felidéző fotókiállítás 2009.12.4. - Vetvár Kultúrház, Pozsonypüspöki, 18.00 - A Szőt­tes Hangokban - a Szőttesnek eddig muzsikáló zenészek koncertje (rendező: Lakatos Róbert) 2009.12.4. - Vetvár Kultúrház, Pozsonypüspöki, 20.00 - Szőt­tes Táncház - a zenészek koncertjét követően 2009.12.5. - Pavol Országh Hviezdoslav Színház (Pozsony, La- urinská ul.), 16.00 - Szőttes 40 - Ünnepi gála a Szőttes 40. jubüe- uma alkalmából (volt és jelenlegi táncosok közreműködésével, rendező: Gémesi Zoltán) 2009.12.5. - Vetvár Kultúrház, Pozsonypüspöki, 20.00 - Ünne­peljünk, Szőttes Bál Bővebb információk (www.szottes.sk), jegyrendelés Reicher Gellértnél a +421-907-272701 számon, ill. a szottes@szottes.sk címen MOZIJEGY

Next

/
Thumbnails
Contents