Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-27 / 248. szám, kedd
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 27. www.ujszo.com Nem engedik a törvényszék bírái, hogy sokáig húzza az időt, ha szükséges, egy ügyvéd fogja képviselni a tárgyalóteremben Hágai Karadzsics-per Karadzsics Karadzsics ma, és egy 7995-ös felvételen a boszniai szerb főparancsnokkal, Ratko Mladiccsal, aki még mindig bujkál. A 64 éves Karadzsicsot tavaly júliusban fogták el Belgrádban, 13 évi bujkálás után. (Reuters- és SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Rőzsegyűjtők őrizetben Brüsszel. Egy déloszét csoport elrabolt 16 grúz állampolgárt a szakadár terület határa közelében. Erről tegnap számolt be Grigol Vasadze grúz külügyminiszter. Vasadze az uniós külügyminiszterek ülése előtt tárgyalt az ún. EU-trojkával, a svéd uniós elnökség, az Európai Bizottság képviselőjével, valamint az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével. Elmondta, Oroszország nem teljesíti a tavaly augusztusi orosz-grúz háború lezárásaként született megállapodást. A déloszét vezetés közölte, azért vették őrizetbe a 16 grúzt, mert rő- zsegyűjtés közben déloszét területre léptek. (MTI) Fegyver helyett forródrót Moszkva. Forródrótot létesítettek Oroszországban azoknak az újságíróknak, akik fenyegetve érzik magukat fizikai létükben. Az orosz távközlési minisztérium közölte, a szerkesztőségek és egyes újságírók e forródróton keresztül jelenthetik a médiát felügyelő szervnek, ha konkrét fenyegetés éri őket. „Az intézkedés célja, hogy véget vessenek a médiára nehezedő nyomásnak, és hogy megbüntessék azokat, akik vétenek a sajtó ellen” - írta a minisztérium. Az utóbbi években számos orosz újságírót öltéig meg. A hatóságok elutasították a szerkesztőségek azon kérését, hogy lássák el fegyverrel az újságírókat. (MTI) Jobb későn, mint soha London. Moammer el-Kad- hafi líbiai vezető bocsánatot kért országa nevében egy fiatal brit rendőrnő 25 évvel ezelőtti megöléséért. Az akkor 25 éves Yvonne Fletcher egy Líbia-el- lenes tüntetésen teljesített szolgálatot 1984 februárjában az arab ország londoni nagy- követségénél, amikor halálos lövés érte a nagykövetség épületéből. Miután Líbia akadályozta a rendőrnő halálának körülményeit feltáró vizsgálatot, Nagy-Britannia megszakította a diplomáciai kapcsolatot az észak-afrikai országgal, és a 90-es évek végéig nem is állította helyre. Kadhafi szerint nem sikerült megállapítaniuk, hogykivoltagyilkos. (MTI) Lehet kurd neve a kurdnak Isztambul. Török hatóság első ízben hagyta jóvá egy újszülött kurd személynevének bejegyzését - jelentették tegnap török újságok. Egy ankarai kerület lakónyilvántartó hivatala elfogadta egy újszülött kurd kislány Hevi Jiyan néven történő bejegyzését a nyilvántartásba. A két név jelentése remény, illetve élet. A kurd személyneveket Törökországban eddig a szeparatizmus megnyilvánulásának tekintettéka hatóságok. (MTI) Hága. Megkezdődött tegnap a hágai törvényszéken (ICTY) a népirtással vádolt Radovan Karadzsics volt boszniai szerb elnök büntetőpere, de azonnal el is napolták - ma délutánra mert a vádlott nem jelent meg a bíróság előtt. ÖSSZEFOGLALÓ A boszniai háború politikai főbűnösét kétrendbeli népirtással vádolják a 10 ezer ember életét kioltó szarajevói ostrom, valamint a 8 ezer muszlim kivégzését is magában foglaló srebrenicai hadművelet miatt. Gyilkosságok, kínzás, nemi erőszak, a lakosság elüldözé- se, kényszermunka is szerepel a vádpontok között. Karadzsics a boszniai háború politikai főbűnöse. Az ő bűneihez csak a katonai parancsnok, Ratko Mladics gaztettei mérhetők. De Mladics még mindig nem került a hágai törvényszékkezére, és tekintettel arra, hogy az ideiglenes jelleggel működő ENSZ-testület munkája a végéhez közeledik, kérdés, hogy ez a törvényszék tud-e foglalkozni valaha is ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága/Brüsszel. Nem kizárt, a cseh alkotmánybíróság esetleg elnapolja a döntést arról a szenátort beadványról, amellyel kapcsolatban azt kell megvizsgálnia, hogy összhangban van-e a Lisszaboni Szerződés a cseh alkotmánnyal. Ezt tegnap jelentette ki Brünnben a taláros testület szóvivője. Az unió viszont azt várja, hogy Csehországban egyértelműen tisztázódjon a jogi helyzet a szerződés megítélése körül. Ezt Cecilia Malmström, az EU soros elnökségét ellátó Svédország unióügyi minisztere hangsúlyozta Brüsszelben. Ilyen bizonytalan légkörben kezdték tegnap kétnapos ülésüket az uniós országok külügy- minisztereiis. Tomás Langásek, a cseh alkotmánybíróság főtitkára és szóvivője kijelentette: tekintettel arra, hogy a felek állandóan újabb és újabb kiegészítéseket fűznek álláspontjukhoz, amelyeket a bíróságnak fel kell az ügyével. Szerbia uniós integrációjának is az a legnagyobb fékezője, hogy ígérgetései ellenére még mindig nem fogták el Mladicsot. A jugoszláviai háborúk (Horvátország, Bosznia, Koszovó) abszolút főbűnösének az egykori diktátort, Szlobodan Milosevicset tekintik. Ám az ő perében ítéletre nem kerülhetett sor, mert 2006 márciusában hágai cellájában természetes haláldolgoznia, „nagyjából 50 százalék az esélye annak, hogy a döntés már kedden megszületik”. Egyébként JanFischer kormányfő is aztmondta a tegnapi kabinetülés után, nem hiszi, hogy a talárosok ma meghozzák a végleges döntést, hanem csak az újabb tárgyalás időpontját fogják kitűzni. Megfigyelők mindazonáltal úgy vélik, a cseh alkotmánybíróság mindent megtesz annak érdekében, hogy döntése még a csütörtökön kezdődő uniós csúcs pénteki befejezése előtt megszülessen. Ezt közvetve Langásek is megerősítette, amikor egy-két napos halasztást emlegetett. A taláros testületnek ma nyilvános ülésen kell megvizsgálnia a 17 szenátor beadványát, amelyhez előzőleg az államfőnek, a parlament két házelnökének és a kormánynak is állásfoglalást kellettkidolgoznia. A szenátorok eredeti beadványukat két hete egészítették ki, mígVác- lav Klaus államfő a múlt pénteken lal elhunyt, még mielőtt az eljárás véget ért volna. A törvényszéket ezért sok támadás is érte, hogy az eljárás hosszadalmas - több mint egyéves - előkészítése miatt a legfőbb bűnös esetében elmaradt a látványos igazságszolgáltatás. Ez pedig nagyon fontos lett volna, egyfelől lelkileg a háborút megélők és utódaik számára, másfelől elrettentésként a világ más részein háborús bűnöket küldött új kiegészítést állásfoglalásához. Akormány és a parlament véleménye az, hogy az uniós szerződés nem alkotmányellenes. Az államfő pár napja újabb feltételt szabott: csak akkor írja alá a dokumentumot, ha Csehország Nagy-Britanniához és Lengyelországhoz hasonlóan kivételt kap a szerződéshez csatolt alapjogi charta hatálya alól. Klaus szerint csak ezzel lehet megakadályozni, hogy a II. világháború után kitelepített szudétanémetek esetleg visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Az EU svéd elnöksége pénteken azt javasolta: a cseh követelést úgy oldják meg, hogy a megfelelő helyen Nagy-Britannia és Lengyelország mellé írják oda a Cselt Köztársaság nevét is. Szlovákiával a svédek nem foglalkoztak. Cecilia Malmström szerint csak akkor születhet megállapodás Klaus követelésének ügyében, ha a cseh alkotmánybíróság a cseh alkotmánnyal összeegyeztethetőnek ítéli ÖSSZEFOGLALÓ Kabul. Az eddigi legnagyobb veszteség érte az amerikaiakat Afganisztánban egyetlen nap alatt. Három helikoptert ért baleset (vagy támadás), 14 amerikai meghalt, 26 megsérült. Nyugat-Afga- nisztánban hajnalban zuhantle egy helikopter, s az első tájékoztatás szerint tíz katona, egy későbbi információ szerint 7 katona és három civil alkalmazott halt meg. Az első közlés szerint a katonai helikopter harci műveletek közben zuhant le, a későbbi amerikai tájékoztatás már nem tért ki arra, miért zuhant le a légi jármű. Ennél az esetnél 14 afgán és 11 amerikai katona, valamint egy amerikai civil megsérült. A tálibok azt közölték, hogy leelkövetők számára. Az ügyészek és bírákazótajobbantörekszenekarra, hogy a lehető legrövidebb idő alatt lefolytassák az eljárások előkészüle- teitésapereket. Karadzsics, aki állítása szerint még nem tudta áttanulmányozni a vaskos vádiratot, múlt héten már jelezte, hogy bojkottálja perének kezdetét. A bírák úgy döntöttek, az eljárás ma délután folytatódik. Az ela Lisszaboni Szerződést. A charta hatálya alóli kivétel azonban olyan szerződésmódosítást jelentene, ami azt igényelné, hogy minden részes államnak újra kellene ratifikálnia a Lisszaboni Szerződést. Felmerült, hogy az EU csúcsvezetői hivatalos határozatot hoznának erről, de a jogi értelemben vett szerződésmódosítás csak akkor történne meg, amikor amúgy is minden tagországban újabb ratifikációs eljárást kell majd lefolytatni. Ilyen eset lehetne például Horvátország közelgő felvétele: a horvát csatlakozási okmányokkal együtt léphetne hatályba a cseheknek adott garancia. Brüsszeli értesülések szerint azonban vannak olyan uniós országok, amelyek ellenzik az üyen értelmű határozat meghozatalát, szerintük csupán azt kellene politikai nyilatkozatban kijelenteni, hogy az alapjogi chartának nincs visszamenő hatálya, vagyis a Beneš-dekrétumokra sem vonatkozna. (kokes, sita, mti) lőttek egy helikoptert az északnyugat-afganisztáni Bádgesz tartományban, de ezt független forrásból nemerősítettékmeg. Előzőleg négy amerikai katona meghalt, további kettő pedig megsebesült, miután a levegőben összeütközött két helikopter Afganisztán déli részén. Az amerikai katonai szóvivő kizárta, hogy a két helikopter ellenséges tűz miatt ütközött volna össze, ám a szerencsétlenség okáról nem közölt részleteket. A háború 2001-es kezdete óta az idei év a legvéresebb az országban állomásozó, több mint százezres létszámú külföldi csapatok számára. Azidénmár435 külföldi katona halt meg, ebből 267 amerikai. Abdullah Abdullah afgán elnökjelölt tegnap sürgette a független vánélkül nöklődél-koreaibíró, 0 GonKvonje- lezte, ha Karadzsics akkor sem jelenik meg, akkor kineveznek egy ügyvédet, aki képviselni fogja a vádlottat. Karadzsics hivatalosan maga látja el védelmét, bár a háttérben számos jogi tanácsadó segíti. OGonbíró felkérte a vádlottat, a továbbiakban ne akadályozza a törvényszék munkáját. Az eljárás a vádirat ismertetésével kezdődik - ezt halasztották el egy nappal. Ajövő hét lenne a védelemé, amikor Karadzsicsnak kellene előterjesztenie saját változatát a történtekről. Az 1992-1995 közötti boszniai háború százezer halottat és 2,2 millió menekültet hagyott maga után. Karadzsics mellett a még mindig bujkáló Mladicsot és a néhai Milo- sevicset tartják a hadműveletek irányítóinak. Az eljárás gyorsítása érdekében az ügyészek már módosították, rövidítették a vádiratot, amely már csak 70 oldalból áll, és alig tucatnyi településre összpontosít. A per így is évekig tarthat. Karadzsics nem ismerte el a törvényszék illetékességét, és önnön bűnösségéről is csak közvetetten - hallgatással - nyüatkozott, nemlegesen. A büntetése életfogytiglani börtön lehet. (MTI, ú) Üzent az ajatolláh Kikosarazták Obamát Teherán. Irán legfőbb vallási és politikai vezetője ellenzi, hogy Teherán közvetlen párbeszédet folytasson Washingtonnal. Ezt tegnapi inteijújában közölte a teheráni parlament alelnöke. „Jelenleg a legfelsőbb nemzetbiztonsági tanács és a legfőbb vezető (Ali Hamenei ajatolláh) egyaránt azon a véleményen van, hogy Irán stratégiai politikájának (egyik) alapja az USA-val való tárgyalások elkerülése” - fogalmazott Mohammed Reza Bahonar a reformpártinak tartott, Hambesztegi című napüapnak nyilatkozva. Barack Obama amerikai elnök közvetlen tárgyalásokat ajánlott Teheránnak az iráni atomprogram körüli vita megoldására. Manusehr Mottaki külügyminiszter pedig azt közölte, Irán kész egy nemzetközi megállapodás keretében külföldre szállítani gyengén dúsított uránkészletének egy részét, hogy fűtőanyaghoz jusson teheráni kutatóreaktora működtetése érdekében. (MTI) lasztási bizottság (IEC) vezetőjének leváltását. Az ázsiai országban november 7-én esedékes az elnökválasztás második fordulója. A volt külügyminiszter, Hamid Karzai államfő kihívója kabuli sajtóértekezletén úgy vélte: Azizullah Ludin megfosztotta a testületet szavahihetőségétől. Az IEC felelős az elnökválasztás lebonyolításáért, az első forduló után a testület szervezte meg a szavazatok összeszámlálását. Ludin egykor Karzai tanácsadója volt. Jogvédő szervezetek többször is megvádolták azzal, hogy részrehajló, Karzai embere. Már az augusztus 20-án megtartott első forduló előtt sok bírálat érte az elnököt, aki parlamenti kontroll nélkül nevezhette ki a választási bizottságtagjait. (MTI, ú) Egymást érték a temetési menetek tegnap az iraki fővárosban. A legfrissebb rendőrségi adatok szerint 155-re nőtt a vasárnapi kettős öngyilkos merénylet halálos áldozatainak száma, a sebesülteké meghaladja a 700-at. A sérültek közül soknak életveszélyes az állapota. Az elmúlt két évben ez volt a legvéresebb merénylet Irakban. (TASR/AP-felvétel) Korántsem biztos, hogy már ma dönteni tud a cseh alkotmánybíróság - megosztottak a huszonhetek Teljes bizonytalanság az uniós csúcs előtt A háború kezdete óta az idei a legvéresebb év - leváltják Karzai emberét? Amerikai gyásznap Afganisztánban
