Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-26 / 247. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 26. www.ujszo.com RÖVIDEN Negyedik napja tüntetnek Becs. Negyedik napja foly­tatódott az egyetemisták tün­tetése a Bécsi Egyetemen. Csütörtökön az oktatási vi­szonyokkal elégedetlen diá­kok egy csoportja békés tün­tetés keretében elfoglalta a központi előadótermet, s az­óta folyamatosan blokád alatt tartják. A hallgatói kép­viseletektől függetlenül szer­veződött akció résztvevői a felsőfokú oktatás színvona­lának hanyatlásától tartanak, emellett a tandíj teljes eltör­lését és az egyes egyeteme­ken meglévő létszámkorláto­zások megszüntetését köve­telik. (mti) Letartóztatás Koszovóban Pristina. A koszovói rend­őrség letartóztatott egy em­bert azok közül, akik a gyanú szerint megszervezték a Ti­szába fulladt koszovói mene­kültek útját. Eddig öt olyan személyt azonosítottak a ha­tóságok, akikről azt gyanít­ják, hogy részt vettek a tragé­diával végződött út megszer­vezésében. Valamennyien koszovóiak. Egy lap úgy tud­ja, az elfogott gyanúsított Észak-Koszovóból való, és hamisított iratokat találtak a lakásán. A csütörtöki pristinai sajtó adott hírt arról, hogy 15 koszovói albán fulladhatott a Tiszába a múlt héten, amikor megpróbáltak illegálisan Szerbiából Magyarországra jutni, (mti) NAÜ-ellenőrök Iránban Teherán. ENSZ-ellenőrök látogattak el tegnap Iránban egy urándúsító létesítmény­be, amelynek létezését Tehe­rán korábban titokban tar­totta. A világszervezet sza­kosított szerve, a Nemzetkö­zi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) szakembereinek vizs­gálódásáról a Mehr félhivata­los iráni hírügynökség adott hírt. Ez az első eset, hogy a vüág bepillantást nyerhet a Közép-Iránban, Teherántól 160 kilométerre délre, Kúm (Kom) városa mellett fekvő, még épülő, erősen őrzött lé­tesítménybe. (mti) Agyonlőttek egy politikust Nalcsik. Agyonlőtték az Oroszországhoz tartozó In- gusföld ellenzékének egyik vezetőjét, Maksarip Ausevet. Mint egy másik ingusföldi el­lenzéki személyiség, Mago­med Hazbijev az Interfax hír- ügynökségnek elmondta, Au- sev az autóját vezette az In- gusfölddel szomszédos Ka- bard-Balkárföld fővárosától, Nalcsiktól 10 kilométerre, amikor egy mellette elhaladó autóból géppisztollyal isme­retlen merénylők rálőttek. Ausev számos sérülésébe a helyszínen belehalt, a vele együtt utazó nőt sebesülten kórházba szállították, (mti) A kormánylistában a pártok már péntek este megállapodtak, eszerint a CDU 7, a CSU 3, az FDP pedig 5 miniszteri tárcához jutott Megszületett a német koalíciós megállapodás Berlin. Négy héttel a parla­menti választások és há­romhetes maratoni tárgya­lások után szombat hajnal­ra megszületett a megálla­podás a kormányprogram­ról az új német koalíciós partnerek, a konzervatívok és a liberálisok között. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Az előzetes egyeztetések legvi­tatottabb pontjával, az adócsök­kentésekkel kapcsolatban a ke­resztény pártok és a liberálisok között kompromisszum jött létre, eszerint a megállapodás 2011 és 2013 között összesen 24 milliárd eurós adócsökkentést, illetve -könnyítést irányoz elő. A koalíci­ós partnerek az utolsó pillanatig eltérő állásponton voltak az adó- csökkentések mértékével és időzí­tésével kapcsolatban. A liberális szabad demokraták (FDP) kez­detben 35 milliárd eurós csökken­tés mellett álltak ki, a konzervatív pártok közül azonban elsősorban az Angela Merkel kancellár vezet­te Német Kereszténydemokrata Unió (CDU) ellenezte ezt az ál­lamháztartás súlyos eladósodása miatt. Az egyik legutolsó vitás kérdést jelentette a kötelező katonai szol­gálat időtartama is. A liberálisok a 9 hónapos kötelező szolgálat megszüntetését követelték. Végül azonban arról jött létre egyezség, hogy a kötelező 9 hónapot 2011-től 6 hónapra csökkentik. A kormánylistában a pártok előzetesen már péntek este meg­állapodtak. Eszerint a CDU 7, a CSU 3, az FDP pedig 5 miniszteri tárcához jutott. Az új német kor­mányt továbbra is a konzervatív Angela Merkel kancellár vezeti, míg a liberálisok elnöke, Guido Westerwelle miniszterelnök-he­lyettes és külügyminiszter lett. Berlinben általános meglepetést okozott, hogy a jelenlegi gazda­sági, illetve pénzügyi helyzetben kulcsfontosságúnak tartott pénz­ügyminiszteri tárcát az eddigi konzervatív belügyminiszter, Wolfgang Schäuble kapta. A gaz­dasági minisztérium irányítását a liberálisok szakértője, Rainer Brüderle veszi át, míg a korábbi gazdasági miniszterből, a CSU-ť képviselő Karl-Theodor zu Gut- tenbergből védelmi miniszter lett. Angela Merkel szombaton, a koalíciós megállapodás részleteit ismertetve bejelentette, a kor­mány 2011-ben még egyszer át­tekinti az ország helyzetét, és az elkövetkező lépéseket ennek fé­nyében határozza meg. Guido Westerwelle FDP-elnök ugyanitt bejelentette, hogy a kormány tár­gyalásokat kezdeményez a szö­vetségesekkel a Németországban lévő amerikai atomfegyverek ki­vonásáról. Westerwelle már a vá­lasztási kampány során is hangsú­lyozta, pártja az atomfegyverek kivonása mellett van, az erre vo­natkozó tárgyalásokat célzó kez­deményezés most viszont már be­került a kormányprogramba is. Merkel kancellár, konzervatív pártelnök ugyanakkor nyomaté­kosa utalt arra, hogy a hangsúly a NATO-szövetségesekkel való egyeztetéseken, illetve tárgyalá­sokon van és semmilyen egyolda­lú német lépésről nem lehet szó. Frank-Walter Steinmeier, a ko­rábbi nagykoalíciós kormány kül­Liherális-konzervatív házasság. Aki kötötte: Westerwelle leendő alkan­cellár és Merkel kancellár asszony. (Reuters-felvétel) ügyminisztere, a választások nyomán ellenzékbe kényszerült szociáldemokrata párt parlamenti frakcióvezetője a konzervatívok és a liberálisok kormányprogram­ja kapcsán úgy vélte, az a szociális feszültség éleződéséhez vezet. Steinmeier szerint az embereknek nem lesz könnyebb, ugyanakkor sok minden bizonytalanabbá és drágábbá válik. A másik két ellen­zéki párt, a Zöldek és a Baloldal pártja is heves bírálatokat fogal­mazott meg a koalíciós megálla­podással kapcsolatban. A legfon­tosabb gazdasági szervezetek ve­zetői ezzel szemben üdvözölték a megállapodásban foglalt kezde­ményezések többségét. Az Angela Merkel kancellár ve­zette új koalíciós kormány az elő­zetes tervek szerint szerdán teszi le a hivatali esküt a német parla­mentben. Új német uniós biztos Baden-Württemberg tarto­mány konzervatív miniszterelnö­két, Günther Oettingert jelöli Angela Merkel kancellár Német­ország új európai uniós biztosául. Az 56 éves Günther Oettinger je­lölése meglepetés. A politikus 2005 áprilisa óta Baden-Würt­temberg tartomány kormányfője. Németországot jelenleg Günter Verheugen képviseli az Európai Bizottságban. A szociáldemokrata Verheugen jelenleg ipari biztos, korábban pedig a bővítési ügye­kért volt felelős. Verheugen egy­ben Barroso egyik helyettese is. Uniós források nyilvánvalónak tartják, hogy a német jelölt - már csak országának súlya miatt is - fontos posztot kap a bizottságban A boszniai szerb vezető mindent elkövetett azért, hogy húzza a pert Megkezdődik Karadzsics pere Hágában MTI-TUDÓSÍTÁS Brüsszel. Ma megkezdődik a legsúlyosabb háborús bűnökkel vádolt volt boszniai szerb vezető, Radovan Karadzsics elleni eljárás a volt Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nem­zetközi Törvényszéken, Hágában. Karadzsics a boszniai háború poli­tikai főbűnöse volt, a még mindig bujkáló Ratko Mladics katonai ve­zetővel és a három éve börtönébe elhunyt Szlobodan Milosevics volt jugoszláv államfővel együtt az 1992 és 1995 közötti összecsapá­sok és mészárlások irányítójaként tartják számon. A boszniai háború százezer ha­lottat és 2,2 millió menekültet ha­gyott maga után. Karadzsicsot népirtással is vádolják a 10 ezer ember életét kioltó szarajevói ost­rom, valamint a 8 ezer szrebreni- cai muszlim kivégzését is magában foglaló katonai művelet miatt. Emellett gyilkosságok, kínzások, nemi erőszak, lakosság kiüldözé­se, kényszermunka is szerepel a számláján, ezeket több mint het­ven boszniai település, köztük a főváros körzetében követték el. A 64 éves Karadzsicsot tavaly júliusban fogták el Belgrádban, 13 évi bujkálás után. Az eljárás gyorsításának érdekében az ügyészek már módosították, rö­vidítették a vádiratot, amely im­már csak hetven oldalból áll, és alig tucatnyi településre összpon­tosít. A per így is várhatóan mint­egy három évig tart majd. A vád­nak az első lépcsőben 300 mun­kaóra áll a rendelkezésére, hogy felvonultassa bizonyítékait és ta­núit. A boszniai szerb vezető mindent elkövetett azért, hogy húzza a pert. Máig nem ismerte el a törvényszék illetékességét az ügyben, nem nyilatkozott önnön bűnösségéről, és tízhónapos szü­netet kért (de nem kapott) annak érdekében, hogy több százezer oldalas váddossziéját áttanulmá­nyozhassa. Védelmét önmaga lát­ja el, de csaknem két tucat jogi tanácsadó segíti. Néhány nappal az eljárás előtt Karadzsics bejelentette, bojkottál- ni fogja perének kezdetét. Ha a vádlott nem jelenik meg, a bírók dönthetnek úgy, hogy kijelölnek egy ügyvédet, aki képviseli. Ezúttal baloldali politikus került a médiák és a rendőrség kereszttüzébe Újabb olasz politikus szexbotránya A halottak száma elérheti a 150-et is Bagdadban Kettős öngyilkos merénylet MTl-HÍR robbanás után üvegszilánkok zá­poroztak rá. A szóvivő az al-Kaida terrorhálózatot, illetve Szaddám Húszéin egykori diktátor híveit gyanította a támadás mögött. A robbantások színhelyét, az utcákat víz borította, a tűzoltók gyűjtötték össze az összeégett és megcsonkí­tottholttesteket. Amerikai katonai illetékesek szerint a támadások célja a feleke­zetek közötti feszültségek ismételt felszítása volt, továbbá meg akar­ták ingatni a Núri al-Máliki minisz­terelnök iránti bizalmat a jövő év­ben esedékes parlamenti választá­sok előtt. Máliki ajavuló biztonsá­gi helyzetre akarta építeni válasz­tásikampányát. Az iraki szárazföldi haderő pa­rancsnoka szombaton figyelmez­tetett, hogy az általános választá­sok és az új kormány megalakítása miatt szaporodni fognak az erő­szakos cselekmények. Bagdad. Legalább 132-en hal­tak meg és több mint ötszázan se­besültek meg a tegnap Bagdad központjában, két különböző, gépkocsiba rejtett pokolgéppel el­követett robbantásos merénylet­ben - közölte a rendőrség és egész­ségügyi illetékesek. Az egymást néhány perc eltéréssel követő me­rényletek célpontja az igazságügyi minisztérium épülete, majd a bag­dadi tartományi kormány székhá­za volt. A két öngyilkos merénylő által elkövetett támadás az elmúlt két hónap legvéresebb bagdadi merénylete - közölte a rendőrség. Augusztus 19-én a külügy- és a pénzügyminisztérium ellen elkö­vetett két merényletben százan haltak meg. Ali ad-Dabbag iraki szóvivő el­mondta, a merénylet idején egy szállodában tartózkodott, és a MTl-HÍR Róma. Újabb szexbotrány tört ki Olaszországban: a szombati la­pok kiemelt helyen írtak a Rómát körülvevő régió elnökéről, a balol­dali Piero Marrazzóról, miután őrizetbe vettek négy csendőrt, akik állítólag egy kényes videofelvétel­lel megzsarolták. A politikus azt hangoztatja, politikai átverés ál­dozata lett, mindazonáltal szom­bat este lemondott tisztségéről. A felvételen állítólag a régiófő­nök egy transzszexuális „társasá­gában” látható. „Ez a videofelvé­tel hamisítvány, soha egy fillért nem fizettem, összeesküvés áldo­zata vagyok. Nem mondok le” - jelentette ki az 51 éves politikus a szombati lapok szerint. A Rai köz- szolgálati televízió egykori sztár műsorvezetője 2005 óta vezeti a Róma körül elterülő Latium régiót a Demokrata Párt, a legnagyobb ellenzéki erő színeiben. Szombat este azonban Marrazzo bejelen­tette, lemond tisztségéről. Pártja, amelyet meggyengítettek a soro­zatos választási vereségek, új ve­zetőt választ. Az ügy ráadásul né­hány hónappal a Silvio Berlusconi kormányfő jobbközép kormánya számára próbakőnek számító, március végére kitűzött regionális választások előtt pattant ki. „A baloldal szexbotrányba ke­veredett, a kormányzó tagad, de a dokumentumok megerősítik (a gyanút), íme a kihallgatásokról készült jelentés” - írta első olda­lán az II Giornale, a szintén szex­botrányba keveredett Silvio Ber­lusconi családjának tulajdonában lévő napilap. Amerikai közlemények október 23-a alkalmából A Fehér Ház üdvözlete MTl-HIR Washington. A zsarnokság el­len a szabadság nevében felkelő magyarok 1956-ban példát mutat­tak a világnak - olvasható a wa­shingtoni Fehér Háznak a forrada­lom 53. évfordulója alkalmából kiadott közleményében. Bár a fel­kelést brutális módon leverte a 200 ezres szovjet haderő, „a ma­gyar nemzet reményei és demok­ratikus törekvései nem szenvedtek vereséget és például szolgáltak a világnak” - tartalmazza az elnöki hivatal közleménye. Arnold Schwarzenegger kali­forniai kormányzó is külön közle­ményben üdvözölte a magyarokat október 23-án a Magyar Köztársa­ság kikiáltásának huszadik évfor­dulója alkalmából.

Next

/
Thumbnails
Contents