Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-24 / 246. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 24. Szalon 17 A ENSZ 1992. december 18-i nyilatkozata feladatul szabja tagállamainak a területükön élő kisebbségek védelmét, nemzeti, kulturális identitásuk megóvását. Az emberi és kisebbségi jogok A Szabadság Megvilágosítja a Világot, ismert nevén a New York-i Szabadság-szobor (AP Photo) A következőkben az emberi és a kisebbségi jogok fejlődésének történelmi áttekintésével és a legjelentősebb nemzetközi egyezmények ismertetésével szeretnék foglakozni. S1DÓ ZSOLT A szocialista világtábor (1989) feloszlása után egyre több szó esik az emberi és kisebbségi jogokról; Európában főleg a volt szocialista államok küzdenek ezzel a problémával - (Cseh) Szlovákia, Jugoszlávia, Románia, Bulgária és a szétesett Szovjetunió utódállamai (Ukrajna, Lettország, Litvánia, Észtország). Az emberi jogok már ősidőktől az emberi méltósághoz kapcsolódnak. Az antik Görögországot, Rómát nem sorolhatjuk az emberi jogokat tisztelő államok közé, mivel rabszolgatartó társadalmi rend uralkodott az állam területén. A szabad polgároknak voltak jogaik, a rabszolgák csak tárgyak voltak, kitéve tulajdonosuk kénye-kedvé- nek. A középkorban elteijedt az Isten - Király - Ember koncepció, amely az emberi szabadságot isteni ajándékként értelmezte. Az uralkodó hatalmát isteni kinyilvá- nulásnak tekintette, ezt a jogot csak ő adományozhatta a társadalom többi tagjának. Az első rendelkezés Angliában született, I. János király 1215-ben kiadott Magna Charta Libertatumá- val (Nagy Szabadságlevél). Ebben az uralkodó magasabb rendűnek ismerte el a szokásjogot a királyi hivatal rendeletéivel szemben. Elismerte a bárók és a szabad emberek természetes szabadságjogait. A következő korlátozás az önkényuralommal szemben az 1628-ben kiadott Petition of Rights (Jogok kérvénye). I. Károly ebben megerősítette az előző jogokat és elismerte a parlament hatáskörét az emberi jogok területén. Ezt követte a Habeas Corpus Act 1679-ből, amely már az alattvalók szabadságjogait is szabályozta, és bizonyos fokon védelmezte őket az önkényuralom ellenében. Kimondta, hogy bírói elfogatóparancs nélkül senkit személyes szabadságától megfosztani nem szabad (habeas corpus = a test legyen a tiéd). A következő dokumentum a Bill of Rights (Emberi jogok nyilatkozata) 1791-ből, amely megalapozta az alkotmányos monarchiát Angliában, megfosztotta az uralkodót törvényalkotási jogától, és a parlamentre ruházta azt. Az Act of Settlement (Trónöröklési törvény) 1701-ből pedig megszüntette a királyi bíróságokat, a bírákat a király nem mozdíthatta el hivatalukból, függetlenné váltak az uralkodótól. Nagyon fontos az a tény, hogy az emberi jogok érvényesítését a gazdag polgári réteg segítette elő, mert ebben látta érvényesülését és jogainak védelmét a nemességgel szemben. Céljukat az uralkodó osztállyal (uralkodó, nemesség, egyházi főurak) való megegyezéssel vagy pedig fegyverrel érték el (angol burzsoá forradalom a 17. században). Az emberi jogok fejlődését munkáságukkal olyan gondolkodók mozdították elő, mint Thomas Hobbes, John Locke, Jean-Jacques Rousseau, Montesquieu, Jean Bo- din: cáfolták a hatalom isteni eredetét, a társadalom előrehaladását pedig a szabad egyéniség befolyásával indokolták. Munkásságuk központjában az ember áll: az emberi lét szabad mivoltát, méltóságát és az emberek közti egyenlőség eszméjét hirdették. Az emberi jogok következő alapokmánya az Amerikai Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata (Függetlenségi Nyilatkozat), amelyet 1776. július 4-én fogadtak el. A nyilatkozat kijelenti, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett - az élethez, a szabadsághoz és a személyes boldogsághoz való el- idegeníthetetlenjoggal. Európában a nagy francia forradalom tette lehetővé az emberi jogok előrehaladását. Az abszolutizmus megdöntése után a Nemzetgyűlés 1789. augusztus 26-án fogadta el az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát, amely napjainkban is a Francia Köztársaság Alkotmányának része. Az emberi lét értelmének meghatározása vezetett az állam létének meghatározásához is. A hatalom viselője a nép - és a nép alkotja az államot. Az emberi jogok mint az emberi lény természetes jogai nem korlá- tozhatóak. Az emberi jogok további alakulására a 20. század volt hatással. Két világháború, 80 millió halott, romokban heverő államok késztették a világ politikusait egy olyan átfogó jogi norma elfogadására, amely óvná az emberek alapvető jogait. Az 1945-ben alapított Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1948. december 10-én fogadta el Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. A nyilatkozat főbb pontjai: az élethez, a szabadsághoz, a személyi biztonsághoz és az egyenlő emberi méltósághoz való jog; a diszkrimináció tilalma faji, bőrszíni, nyelvi, nemi, vallási, politikai, nemzeti vagy társadalmi eredetre való tekintettel; tiltja a rabszolgaságot és a szolgaságot, a kínvallatást, a kegyetlen, embertelen bánásmódot; hirdeti a törvény előtti egyenlőséget, a védelemhez való jogot, vallási, gondolati és lelkiismereti szabadságot, a vélemény szabad kinyilvánítását, az ingyenes oktatáshoz való jogot, az egyén saját kultúrájának fejlesztéséhez való jogát. A fenn említett jogok azonban annyira általánosak, hogy idővel szükséges volt pontosításuk, kiszélesítésük. Az UNESCO (az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete) 1960-ban fogadta el az oktatásban alkalmazott hátrányos megkülönböztetés elleni nyilatkozatát, amely 5. cikkelyének c. pontja szerint el kell ismerni a nemzeti kisebbségek tagjainak jogát saját oktatási tevékenység folytatására, beleértve iskolák fenntartását is. A ENSZ Közgyűlése 1992. december 18-án elfogadott Nyilatkozat a nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek jogairól 1. cikkelye feladatul szabja tagállamainak a területükön élő kisebbségek védelmét, nemzeti vagy etnikai, kulturális, vallási és nyelvi identitásuk megóvását és fejlődését. A 4. cikkely értelmében az állam köteles olyan intézkedéseket foganatosítani az oktatás területén, hogy ösztönözze a kisebbség tagjait saját történelmének, hagyományainak és kultúrá- jánakmegismerésére. Végül az Európában elfogadott emberi és kisebbségi jogok okmányait szeretném bemutatni. Az első Egyezmény az emberi jogok és alapvetőszabadságokvédel- méről 1953-ban lépett hatályba. Megerősítette az ENSZ által kinyilvánított jogokat, és létrehozta az Európai Emberi Jogi Bíróság intézetét, amelynek hatásköre kiterjed lényegében egész Európára. A bíróság az egyének sérelmére saját államukban elkövetett jogsértésekben jogosult dönteni kötelező hatállyal. A következő, Az európai szociális charta, 1965-ben lépett hatályba, és az emberek szociális jogait védelmezi az államhatalommal szemben. Nagyon sok egyezmény és alapokmány született, de a kisebbség szempontjából fontos az 1201 ajánlás, az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez, amelyet a Szlovák Köztársaság is elfogadott. Az ajánlás 2. fejezetének 5. cikkelye tiltja a nemzeti kisebbség lakta régió demográfiai összetételének szánt szándékkal való megváltoztatását a kisebbség rovására. A 7. cikkely a következő jogokat nyújtja a kisebbségnek:- az anyanyelv szabad használata a magánéletben és a nyilvánosság előtt,- a vezetéknév és utónév használata anyanyelvén,- a közigazgatási szervekkel való kommunikáció anyanyelven,- a helyi elnevezések, feliratok használata anyanyelven. A 8. cikkely lehetővé teszi a kisebbségek számára saját iskolák, oktatási intézmények létrehozását és fenntartását állami segítséggel, a 10. pedig szavatolja a szabad és akadálytalan kapcsolattartást egy másik ország állampolgáraival, akikkel etnikai, vallási vagy nyelvi sajátosságok, illetve a kulturális identitás köti össze. Az Osztrák-Magyar Monarchia 1918-as feldarabolása után a Magyarország területén kívül rekedt magyarság számára létfontosságúak a kisebbségeket védő nemzetközi egyezmények, mert létük és nemzeti identitásuk a tét. VÉLEMÉNY-« Blogmustra Rammst ein: Liebe ist für alle da Az album ünnepi kóstolgatására még az elmúlt időszakban ritkán használt hangfal-szettemet is elő- kotortam, így sikerült továbbfokozni a műélvezetet. Amúgy meg a szomszéd srácnak is akartam egy kis leckét adni, aki a house legbutább ritmusait szokta erőteljesen nyomatni. Első hallásra is tetszett az album, de 25 ismétlés után is ugyanazt tudom mondani. Remek kis összeállítás, persze lehet fanyalogni, hogy ez már nem az, ami a 90-es évek végén volt, hiszen a hat idősödő német bácsi egyre inkább a nagyközönség kiszolgálására törekszik, de azért zenélni kiválóan tudnak. Továbbá legalább érdekes új kreációkat láthatunk a Ramm- steintól, amely megingathatatlanul kedvenc zenekarom maradt. (A teljes bejegyzés Philosophus blogjában olvasható: http://www. bumm.sk/blog/philosopher) életem részének története eloszor is elnézést kérek a helyesírási hibákért mivel is kezdhetném körülbelül három éve döntetem arol hogy kinézett szakmám helyet cukrásznak megyek ekkro még nem tudtam mi is vár rám mikor beléptem már nagyon megtetszet a hangulat és termésetesen az ilatok a jo baráti légkor lassan arra osztonzot ,hogy el kezdjem tanulni és mivel nekem dizgráfiás vagyok és ez rásegít a kéz ügyességemre ezért már első hétvégén othon puncsosat majd kéthét után tortát is tudtam csinálni és iy fejlődtem úgy hogy a második félév elejére már majdnem „mindent“ tudtam amit a mestemom meg tudót volna tanitani.Mégis mivel addigi életem során soha sémit nem értem el és nem nyertem még semien versenyen ezért mindig vágytam egy ojan „eszközre “ amejben én ha nem is a legjobb de sikert elérhetek és azt gondolom ezt az ezkozt megtaláltam. Első jelentős fordulópont az életem ben akor következet be mikor rátaláltam az ukba cukrász szakmai kiálitás és versenyre mindé vágyam az volt, hogy indulhassak a versenyen demivel mestemom tanácsára vagyis nem is tanács inkáb meg- szidására halgatva inkáb csak elmentünk megnézni .miért is nem indultunk mivel a slovák cukrász szakma nem ojan fejlet mint a környező nyugatio álamokban ezért jócskán van mit behoznunk és aszem jól is döntetünk hogy nem indultunk hisz gyönyörű dolgokat látunk amiről ma már csak azt gondolom hogy iet már én is tudok de igy legaláb látunk valamit... CA teljes bejegyzés Soós Ádám blogjában olvasható: http://www. parameter.sk/blog/asoos2) Megtalálták a Vizsolyi Bibliát Egy dunakeszi családi házból került elő az a Vizsolyi Biblia, amelyet ékszerekkel és készpénzzel együtt loptak el Budapesten egy református lelkészcsaládtól még szeptember végén - jelentette be Varga Attila, a BRFK vagyonvédelmi osztályvezetője. A tolvaj menekülés közben elszórt pár lapot az egyébként hiányos bibliából, de ezeket a nyomozók megtalálták. (A teljes bejegyzés a Könyvesblo- gon található: http://konyves. blog.hu) „Malacchrípka” A Komáromi Blog ideiglenesen nem elérhető. Lehet, hogy feltörték oldalunkat, elfelejtettük befizetni a számlát, vagy a szervert is megtámadta a malacchrípka... Informatikusaink mindenesetre keményen dolgoznak. (A bejegyzés a Komáromi blog oldal kinyitásakor olvasható: http://komaromiblog.com) Váratlan kellemes meglepetés Kellemes meglepetésben volt részem, mikor átvettem a megyei választásokról szóló értesítőt. Bár az első oldal nem vette a fáradságot a többnyelvű tájékoztatásra, a hátsó oldalon több nyelven jelenik meg a tájékoztató szöveg. Nem tudok róla, hogy valaki emiatt agydaganatot kapott volna, vagy pedig drágább lett volna a kenyér, ezért akár lehetne bővíteni a hasonló dolgokat. Mert bizony, nekem jólesett, és egy kicsit úgy éreztem, hogy tényleg hozzám szólnak. (A bejegyzés Méla Béla blogjában olvasható:' http://www.bumm.sk/ blog/editor) SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-maü: szalon@ujszo.com
