Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-24 / 246. szám, szombat
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 24. www.ujszo.com RÖVIDEM Németország Kohlt félti Berlin. A 79 éves Helmut Kohl miatt aggódik az egész ország, a volt kancellár egészségi állapotával kapcsolatban ismét felerősödtek a találgatások. Tegnapi lapértesülések szerint nem kizárt, hogy a német egység kancellárja nem tud részt venni a berlini fal leomlása 20. évfordulójának ünnepségein. A Der Tagesspiegel szerint a jubileum Kohl nélkül elképzelhetetlen. Mindez azért is rendkívül sajnálatos lenne, mert Kohl egykori partnerei, köztük a 78 éves Mihail Gorbacsov volt szovjet, valamint az immár 85 esztendős id. George Bush akkori amerikai elnök egyaránt jelen lesz a berlini ünnepségeken. Kohl felépülése korábbi súlyos betegségéből lassan halad. A múlt év végén elesett ludwig- shafeni otthonában, és olyan súlyos koponyasérülést szenvedett, hogy hosszú ideig kórházban ápolták. (MTI). Ukrajna meghátrál Moszkva. Ukrajna kész minden szinten - a legfelsőbb szinten is - felújítani a párbeszédet Oroszországgal, és tiszteletben tartja az orosz Fekete-tengeri Flotta ukrajnai állomásozására vonatkozó megállapodásokat. Ezt tegnap jelentette ki Moszkvában Petro Porosenko új ukrán külügyminiszter. Az orosz kollégájával, Szergej Lavrowal tartott megbeszélés után újságíróknak hangsúlyozta: a Fekete-tengeri Flotta kérdéseit közveden párbeszéd útján oldja majd meg a két ország. Lavrov figyelmeztetett: nem szabad a történelemmel spekulálni, a múlt eseményeit átpolitizálni, azokat a történészekre kell hagyni, s hozzátette: ebben is egyetértés volt a tárgyaláson. (MTI) Offenzíva és merényletek Iszlámábád. Két robbantásos merénylet történt tegnap Pakisztánban, ezeknek 8 halálos áldozatuk és 25 sérültjük volt, egy aknára futott autóbuszban pedig 15-en lelték halálukat. A pakisztáni légierő fontos karbantartási központjának számító kamrai támaszpont közelében öngyilkos merénylet történt, pár órával később egy pesa- vari étterem parkolójában robbant fel egy gépkocsiba rejtett pokolgép, az említett autóbusz pedig épp egy esküvőre tartott, amikor aknára futott. Itt az áldozatok többsége nő és gyermek. A tragédia egy olyan úton történt, amelyet gyakran használnak az iszlamista felkelők ellen küzdő biztonsági erők. A hadsereg közleményben tudatta, a harcok az offenzíva hatodik napján is folytatódtak: 13 felkelővel végeztek a kormányerők. Az elmúlt napokban több mint 140 lázadó és húsz katona halt meg. (MTI) Nick Griffin eddig nem szerepelhetett a brit tévétársaságok egyetlen programjában sem Verekedés a BBC előtt London. Összetűzések voltak csütörtökön este a BBC televízió londoni központjának épületénél, ahol több száz tüntető gyűlt össze Nick Griffinnek, a legnagyobb brit szélsőjobboldali párt vezetőjének szerepeltetése ellen tiltakozva. A tüntetés csak az éjszakai órákban ért véget. Griffin az ő részvételével sugárzott éjszakai műsorban tagadta, hogy náci lenne. Még az adás előtt néhány tucatnyian áttörték a főbejárat rácsos kapuját, és behatoltak a központi épületbe, ahonnan rövid idő után a rendőrök és a megerősített biztonsági szolgálat emberei eltávolították őket. Három rendőr megsérült, hat tüntetőt őrizetbe vettek. A BBC a Question Time (A kérdések ideje) politikai vitaműsorba hívta mega Brit Nemzeti Párt (BNP) elnökét és EP-képviselőjét, aki ellen már több bírósági eljárás is folyt faji gyűlöletkeltésvádjával. (MTI) A BBC hatalmas nyugat-londoni televíziós stúdióépülete előtt a tüntetők többször is összecsaptak a kivezényelt rendőrséggel (R e uters-f e I véte I) Európai Unió-Kanada Ne legyen vízumháború Brüsszel. Arra szólította fel tegnap Kanadát az Európai Unió, hogy kerüljék el a vízumháborút, ami a cseh állampolgárokkal szemben bevezetett kanadai vízumkényszer miatt fenyeget. Az EU bel- és igazságügyi minisztereinek tanácskozása közben tartott sajtótájékoztatóján Jacques Barrot igazságügyi EU-biztos elmondta: több miniszter is hangot adott elégedetlenségének a kanadai magatartás miatt. Az uniós miniszterek lezárták annak a kiadatási egyezménynek a ratifikációs folyamatát, amelyet Washingtonnal kötött az Európai Unió, és amely biztosítja, hogy azokat a terroristagyanús személyeket, akiket az uniós országokból kiadnak az amerikaiaknak, nem fogják halálbüntetéssel sújtani. Az EU ugyanis elvből ellenzi a halálbüntetést. (MTI) Egy vessző és két szó megoldhatja a cseh ratifikálással kapcsolatos problémát Klaus mégis megkapja, amit az EU-tól követelt Prága. Svédország a jelek szerint megtalálta a megoldást arra, hogy az Európai Unió miként tegyen eleget Václav Klaus követelésének, és Csehország kapjon mentességet a Lisszaboni Szerződés részét képező alapjogi charta hatálya alól. KOKES JÁNOS „Václav Klaus megkapta az EU svéd elnökségének javaslatát, amely választ ad a Lisszaboni Szerződés csehországi ratifikációjával kapcsolatos követelésre. A javaslat összhangban van az elnök elképzelésével; s dolgozni lehet vele” - jelentette be Radim Ochvat elnöki szóvivő, de a svéd javaslatot nem részletezte. Viszont Štefan Füle, az európai ügyekért felelős miniszter a képviselőházban elmondta: a kompromisszum lényege, hogy módosítják a Lengyelországnak és Nagy-Britanniának nyújtott kivételt megfogalmazó szöveget, egy vesszőt és két szót illesztenek hozzá, azt, hogy Cseh Köztársaság. Klaus a hónap elején közölte: nem írja alá a Lisszaboni Szerződés ratifikációs okmányát, amíg Csehország mentességet nem kap a szerződés részét képező emberi jogi charta hatálya alól. A cseh államfő szerint csak így lehet megakadályozni, hogy a II. vüághábo- rú után a Beneš-dekrétumok alapján Csehszlovákiából kitelepített németek visszakövetelhessék elkobzott vagyonukat. Klaus követelését az uniós állam- és kormányfők október 29-30-i brüsszeli csúcstalálkozóján vitatják meg. Ezt megelőzően azonban még a cseh alkotmánybíróságnak kell döntést hoznia egy beadvány ügyében. Tizenhét szenátor annak megvizsgálását kérte a taláros testülettől, hogy a Lisszaboni Szerződés összhangban van-e a cseh alkotmánnyal, s nem alkal- mas-e az ország szuverenitásának megnyirbálására. Az alkotmány- bíróság nyilvános ülését október 27-re hívták össze. Az alkotmány- bíróság döntése előtt Klaus semmiképpen sem írhatja alá a ratifikációs okmányt. Az európai országok kételyeit osztják a bolíviai ellenzéki politikai erők is Morales élesen kirohant az EU ellen ÖSSZEFOGLALÓ La Paz. Éles kirohanást intézett Evő Morales bolíviai elnök helyi idő szerint csütörtökön az Európai Unió ellen, amelynek La Paz-i képviselője a Rózsa Flores Eduardo vezette csoport ügyében felmerült kétes elemek tisztázását sürgette a dél-amerikai ország igazságügyi szerveinél. Nigel Baker brit nagykövet, aki az EU képviseletét is ellátja Bolíviában, szerdán kétségét fejezte ki azzal a vizsgálattal kapcsolatban, amelyet a bolíviai hatóságok folytattak le a „három európai zsoldos” megölésének az ügyében. Morales válaszul leszögezte: a bolíviai kormány kész megvédem magát és elébe állni bármilyen jogi vizsgálatnak. Azt is követelte az érintett országoktól, adjanak felvüágosítást a bolíviai kormány megdöntésére szervezkedő állampolgáraik előéletéről, és arról, hogy miértutaztakBolíviába. A terrorizmussal gyanúsított csoportot április 16-án kommandósakcióval számolták fel. Egy szállodában agyonlőtték a boliviai- magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert. A magyar és román állampolgárságú Tóásó Elődöt és a bolíviai-horvát állampolgár Mario Tadicot őrizetbe vették. A Magyarországon és Írországban lefolytatott alapos vizsgálatok szerint az előző három férfit egyszerűen kivégezték, és nem tűzharcban estek el, ahogy a bolíviai hatóságokállítják. (MTI, ú) Már a koszovói külügy is vizsgálja az illegális albán határátlépők ügyét Holttesteket keresnek mindkét oldalon MTl-HÍR Pristina. Vizsgálatot indított a koszovói külügy is a Szeged alatt állítólag a Tiszába fulladt koszovói albán illegális határátlépők ügyében. Albana Beqiri szóvivő elmondta: okkal feltételezik, hogy az eset megtörtént. Számos koszovói lakos fordult a tárcához azzal, hogy hozzátartozóik a közelmúltban elhagyták a balkáni országot, de nem erősítették meg, hogy elérték úti céljukat. Pristinai lapjelentések szerint félő, hogy mintegy 15 koszovói albán fulladt a Tiszába a múlt héten, amikor megpróbált illegálisan Szerbiából Magyarországrajutni. Magyar katonai búvárok csütörtök délután egy férfi holttestet találtak Röszke mellett a Tiszában. A kutatásnak az volt az oka, hogy október 15-én egy koszovói férfi két gyermekévelkeltátafolyón, hogyil- legálisan Magyarországra jusson. A férfi később azt állította, egy 15-18 fős csoport tagjai voltak, a többiek azonban a vízbe vesztek. A vajdasági Szabadka rendőrkapitánya elmondta, szerb oldalon egy női holttestet találtak a Tiszában, miután a magyar fél tájékoztatta őketa feltételezett tragédiáról. Óvatosak a csehek, több konkrétumot várnak Varsó után Prága is engedett ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Prága. Csehország készen áll arra, hogy bekapcsolódjon az új amerikai rakétavédelmi rendszer megvalósításába is. Ezt tegnap jelentette be Jan Fischer kormányfő, miután Joe Biden amerikai al- elnökkel tárgyalt. Biden közölte: az új rakétavédelmi rendszer a korábbi terveket helyettesíti, amelyek keretében amerikai radarállomás épült volna Csehországban. „Az USA azért mondott le a rakétapajzsról, melynek elemeit Csehországban és Lengyelországban telepítették volna, mert olyan új technológiák és ismeretek állnak rendelkezésére, amelyek alkalmazásával hatékonyabban tudja megvédeni saját magát és szövetségeseit” - fogalmazott az amerikai alelnök abban az inteijúban, amelyet prágai tárgyalásai előtt adott. Három nappal ezelőtt Varsóban - Biden ott- jártakor - közölték, hogy Lengyelország is csatlakozik az új amerikai tervhez. „Csehország még csak keresi helyét az új amerikai rakétavédelmi rendszerben. Konkrét elképzeléseink a hozzánk eljutó információk függvényében lesznek”- mondta Fischer. Szerinte az új rakétavédelmi rendszer alapjában véve szövetségi védelmi rendszer lesz. Biden ehhez hozzátette: az USA célja, hogy a rendszer az európai szövetségeseknek is védelmet nyújtson. Fischer és Biden a találkozón a cseh-amerikai katonai együttműködésről, az afganisztáni helyzetről, valamint az energetikai együttműködésről is szót váltott. Megfigyelők szerint Biden amellett lobbizik Prágában, hogy a temelíni atomerőmű tervezett kibővítésére ne az orosz, hanem az amerikai fél együttműködésével és az amerikai technológiák alapján kerüljön sor. Egyébként a tegnapi román sajtó - Biden csütörtökön este érkezett Bukarestből Prágába, keleteurópai kőrútjának utolsó állomására - azt emelte ki az amerikai alelnök ottani látogatásáról, hogy Biden „elhozta hozzánk is a rakétavédelmi pajzsot”, de nem szüntette meg a román állampolgárokkal szembeni amerikai vízumkötelezettséget. A Romania Libera szerint Biden Romániát bízta meg azzal a szereppel, hogy „a demokrácia útjára vezesse Grúziát, Moldo- vát és Ukrajnát”, (-kés, m, ú) Biden és Klaus. Két fölöttébb elégedett ember. (ČTK-felvtel)
