Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-03 / 228. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 3. Közélet 3 A Csehszlovák Kommunista Pártnak 1949-ben 2,3 millió tagja volt, ezt fokozatosan csökkentették, mert ennyi embernek nem lehetett előjogokat biztosítani (képarchívum) Nemcsakatársadalom, a mindent uraló kommunista párt is nagy változásokon ment keresztül a totalitárius rendszer 40 éve alatt. Míg az 50-es években főként a meg- győződéses, korábban üldözött, nem ritkán börtöntvagy koncentrációs tábort is meg- jártkommunistákirányítot- ták az államot, a rendszer vége felé az apparátus hemzsegett a „megélhetési”, pártfőiskolákon és gyorstalpalókon oktatott kommunistáktól. MÓZES SZABOLCS A kommunista pártok a 20. század elején jöttek létre Európa-szer- te, amikor a szociáldemokrata irányvonallal elégedetlen radikális baloldaliak kiváltak a szocialista mozgalmakból. A Csehszlovák Kommunista Párt (CSKP) 1921- ben alakult, a két világháború között stabil választói bázissal rendelkező parlamenti pártnak számított, de sose volt kormánytényező. A masaryki Csehszlovákia azon kevés közép-európai államok egyike volt, amely nem üldözte a kommunistákat, holott azok nem egyszer nyíltan is szembeszegültek a fennálló demokratikus rendszerrel. „Mi megszegjük és meg is fogjuk szegni a törvényeket. Mi a csehszlovák proletariátus pártja vagyunk, és legfőbb forradalmi stábunk valóban Moszkva. Mi Moszkvába járunk tanulni. Tudják mit? Azt tanuljuk az orosz bolsevikoktól, hogy miként tekerjük ki az önök nyakát. És önök tudják, hogy ebben az orosz bolsevikok mesterek” - mondta egy parlamenti felszólalásában 1929-ben Klement Gottwald, a kommunisták akkori fiatal vezéralakja. Gottwaldék később bebizonyították, nem blöffölnek, de a kijelentés elhangzásakor még senki sem vette őket komolyan. 1929-ben még csak 40 ezer tagja voltaCSKP-nak. Meggyőződéses moszkoviták A szovjetek semmit se hagytak a véletlenre, már a két világháború között gondoskodtak a kommunista vezetők „továbbképzéséről”. 1945 után főként ezeket az embereket „nyomták” vezető pozíciókba, nem pedig a hazai kommunista ellenállás tagjait. így lett például a CSKP vezetője Gottwald, aki a II. világháború alatt szovjet emigrációban élt. Magyarországon szintén a moszkovita Rákosi Mátyás irányította a kommunista pártot. A 40-es évek végén kezdődő koncepciós perekben pedig több, a hazai ellenállásban részt vevő kommunistát is elítéltek sőt kivégeztek. Paradox módon a koncepciós perekben elítélt meggyőződéses kommunisták egy részét ez a tapasztalat sem rettentette el, továbbra is a rendszer hű kiszolgálói maradtak. Csehszlovákiában szinte az egész 50-es éveket börtönben töltötte Gustáv Husák, aki később a reformszámy egyik aktív tagja lett, ám a Prágai tavasz bukása után a szovjet hatalom legfőbb helyi kiszolgálójává vált. Ugyanez vonatkozik Kádár Jánosrais, akit az 50-es évek elején a sztálinista rendszer börtönbe vetett. 1956-ban, a forradalom leverése után viszont a szovjet hatalom a segítségére sietett, s Kádár „normalizálta” a rendszert Magyarországon. Husák és Kádár esete is nagyrészt azzal magyarázható, hogy mindketten meggyőződéses kommunisták voltak, akiket még az sem tudott elrettenteni elveiktől, hogya totalitárius rendszer visszásságait a másik oldalról is megtapasztalhatták. Mindez már nem vonatkozott azon párttagok nagy részére, akik a kommunisták hatalomra kerülése után tömegesen léptek be a pártba. Pártkonjunktúra 1949-ben, egy évvel a sikeres kommunista puccs után a korábban nem túl nagy CSKP-nak már több mint 2 millió 300 ezer tagja volt. Ez később csökkent, mivel a vezetők hamar rájöttek, hogy ha szinte mindenki párttag, akkor kevesebb privilégiumot lehet nekik biztosítani. Emellett fenn akarták tartani a társadalmi elitmozgalom látszatát, ahová nem lehet bekerülni automatikusan és nem vesznek fel mindenkit. Az 50-es évek elején, a koncepciós perek idején számos tagot kitettek a pártból, a tagság az évtized végére stabilizálódott. 1962- ben több mint másfél millió tagja volt a pártnak, tehát megközelítőleg a lakosság 10%-ának volt vörös könyvecskéje. A vezetés pártiskolákon akarta „nevelni” a kommunista utánpótlást. A káderképzésről a pártfőiskolák gondoskodtak, de minden egyetemi karon volt szocialista „ismereteket“ oktató ideológiai tanszék. Pozsonyban 1976-ban végeztek az első káderek a CSKP Politikai Főiskolájának pozsonyi karán - a doktori „munka” megvédése után az RSDr. titulust kapták. Ezenkívül a párt Marxizmus-Leninizmus Intézetében és az 1972-ben alapított Klement Gottwald Katonai Politikai Akadémián is folyt a káderek kinevelése. A pártiskolák és a CSKP több évtizedes monopolszerepe egy olyan új elit létrejöttét eredményezte, meíy elsősorban nem ideológiai alapon, meggyőződésből lett párttag, hanem a hatalom hivatalBrezsnyev elvtárs, Husak elvtars nokrétegének tagjaként, pragmatikus okokból „váltotta ki” a vörös könyvecskét. A bársonyos forradalom után a „régi iskola tagjai”, a korábbi meggyőződéses kommunisták - akik addigra már általában a nyugdíjkorhatárt is túllépték- továbbra is hűek maradtak diszkreditálódott elveikhez. A pragmatikus, a párttagságot karrierszempontból választó fiatalabb generáció tagjai leadták „könyvecskéjüket”, és különböző demokratikus pártok tagjai lettek vagy az üzleti életben kamatoztatták a régi rendszerben kialakított kapcsolati tőkéjüket. A kommunista diktatúrák bukásának 20. évfordulója alkalmából jelentkező sorozatunk írásait olvasóink minden szombaton ezen az oldalon találhatják meg. Ha hozzászólásuk, ötletük, esetleg közlésre érdemes saját dokumentumuk, fényképük vagy történetük van a témában, azt szívesen várjuk levélcímünkre vagy az 1989@ujszo.com mailcímre. Klement Gottwald Asztalosnak tanult ki, de sose végzett fizikai munkát, a kommunista párt struktúráiban működött fiatal korától. A két világháború között képviselő volt, 1939 és 1945 között a Szovjetunióban élt. 1945 után a párt vezetője, 1946-tól kormányfő, a kommunista puccs és Beneš halála után államfő. Erősen ivott, 1953-ban szifiliszben halt meg. Összeállította: MSZ Antonín Novotný Munkásként lépett be a két világháború között a pártba, 1941 és 1944 között nézeteiért a mauthau- seni koncentrációs tábor foglya volt. 1953-tól a párt első titkára, 1957-től államfő. A párton belül a dogmatikus ortodox szárnyhoz tartozott, a szlovákok igényeivel szemben a centralizáció híve volt, nem szerette a szlovákokat. 1968 elején lemondatták összes funkciójáról, távozni kényszerült a közéletből. 1975-ben halt meg. Alexander Dubček Gyermekkorában a Szovjetunióban élt meggyőződéses kommunista szüleivel, 1938- ban tértek haza. A 60-as években reformkommunistaként vált ismertté, rövid ideig a CSKP főtitkára, az első szlovák ezen a poszton, a Prágai tavasz vezéralakja. 1969 után félreállították, megfigyelte az állambiztonság. 1989-ben a csehszlovák parlament elnökévé választották, 1992-ben furcsa autóbalesetben hunyt el. Gustáv Husák A Prágai tavasz leverése után a normalizáció le- vezénylője. Jogász, a két világháború között már párttag, 1945 után a párt egyik aktív szlovákiai irányítója. 1950- ben „burzsoá nacionalizmus" vádjával perbe fogják, 1960-ban szabadul amnesztiával, később a Dubček vezette reformmozgalomhoz csatlakozott. 1969-től a CSKP első embere, 1975-től államfő. 1989 után nem fogták perbe, 1991-berrhalt meg. Miloš Jakeš A kommunista párt utolsó tevékeny főtitkára. Szerelőmunkás volt, 1945- ben lépett a pártba, az 50-es években Moszkvában tanult. A Prágai tavasz eltiprása után a párt ellenőrző és revíziós bizottságának elnöke. 1987 és 1989 között főtitkár, a bársonyos forradalom után kizárták a pártból. 1990 után perbe fogták 1968-as szerepe miatt, de nem ítélték el. A most 87 éves pártvezér visszavonultan él. Vasi!' Bilak Ruszin származású, eredetileg szabóinas volt. A normalizáció egyik vezéralakja, a primitív dogmatizmus mintapéldája. A párt neosztá- linista szárnyához tartozott, 1968-ban ő is aláírta a szovjet csapatokat behívó levelet. 1989 után őt sem vonták felelősségre. A 92 éves pártkatona Pozsonyban él vejével, Jozef Šveccel, aki 2002 és 2006 között a parlamentbe bejutó Szlovák Kommunista Párt elnöke volt. Szombat 13719° Túlnyomóan derült égbolt. £20 X— 15° 152-------) X 18° , , ______)-.is: -.az: V. 18° »gr \ ip"~ Az orvosmeteoroligia a Panoráma oldalon olvasható. -----A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tűntettük lel. assure; VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony kissé lelhős 7° 18° kissé lelhős 10° 23° kissé lelhős 10° 21° Nyílra kissé telhőst 4° 18° túlnyomóan lelhős 7° 22° túlnyomóan lelhős 8° 21“ Dunaszerdahely kissé felhős r 18° kissé lelhős 8° 22° túlnyomóan felhős 7° 22° Komárom tőlnyomóan lelhős 6” 19° túlnyomóan lelhős 8° 24° túlnyomóan felhős 8° 22° Ipolyság túlnyomóan lelhős 3° 19° túlnyomóan felhős 7° 21° kissé felhős 7° 20° Rimaszombat túlnyomóan felhős 4” 19° túlnyomóan felhős 7° 20° tőlnyomóan felhős 6° 21°[ _ Kassa túlnyomóan felhős 4“ 17° kissé lelhős 7° 18° túlnyomóan felhős 7° 19° Klrályhelmec túlnyomóan lelhős 3° 18° túlnyomóan lelhős 8° 20° kissé felhős 8° 20° Besztercebánya tőlnyomóan felhős 5° 18° kissé felhős 6° 22° túlnyomóan felhős 6° 21° Poprád túlnyomásé lelhős r 15° túlnyomóan lelhős 3° 16° túlnyomóan felhős 4° 16° IDŐJÁRÁS A HEGYEKBEN A víz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken S ___ Almeria 22726° Kréta 22727' Antalya 25729° Mallorca 24727' Hvar 22724° Málta 25727' Isztambul 21726° Rimini 22724' Kanári-szigetek 23726° Velence 22724' Szél: DNY, 10-20 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva Y szél j*. melegfront n ciklon hidegfront ~ - okklúziós front v anticiklon Készíti az SHMÚ A levegő hőmérséklete “jp Pozsony Besztercebánya Kassa 06. 06. 06. I ■-5 ■ 0 * 5 ■ 53 Pozsony 45 Besztercebánya 37 Kassa 10 " 15 * 20 ‘ 25 • 30 " 35 ■ 18.27 Pozsony-Dévény 140 változatlan 18.19 Komárom 135 változatlan 18.10 Párkány 70 árad
