Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-22 / 244. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 22. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Magyarórák szerb diákoknak Szabadkán 1935 szerb diák tanul magyarul az általános iskolákban, 103 csoportban folyik a foglalkozás a magyar mint kömyezetnyelv órákon - úja a Magyar Szó vajdasági napilap. A magyar mint környezetnyelv oktatását nehezíti, hogy Szerbiában ehhez a tantárgyhoz nincs elfogadott, meghatározott tanterv és tankönyv. A Vajdasági Pedagógiai Intézetben már kidolgozták a magyar mint idegen nyelv tantárgy tantervét ötödiktől nyolcadik osztályig, és kérték, hogy a magyar is lehessen választható idegen nyelv, de ezt a szerb oktatási minisztérium nemhagytajóvá. (mti)- Képzeld, süni, valamilyen gazfickó a rokonodat ültette a miniszter székére! (Peter Gossányi rajza A koalíciós megállapodásnál is fontosabb, hogy Angela Merkel mit mond az amerikai kongresszus előtt Nem lesz forradalmi változás Nem lesz forradalmi változás a német külpolitikában az új kormánykoalíció megalakulása után - nyilatkozta az MTI-nek Jan Techau, a Német Külpolitikai T ársaság (DGAP) szakértője. MT1-HÁTTÉR Techau szerint a liberális Szabad Demokrata Párt (FDPJ igyekszik előtérbe helyezni a leszereíést, az emberi és szabadságjogok érvényesülését. Ám a legfontosabb kérdéseket a koalíciós megállapodás aligha taglalja, azok novemberben a Bundestagban kerülnek terítékre, amikor a parlamentnek döntenie kell az afganisztáni és a libanoni békefenntartó mandátum meghosszabbításáról, az Irán-politikáról. A szakértő szerint a koalíciós megállapodásnál is fontosabb, hogy Angela Merkel jövő heti washingtoni látogatása során mit mond az amerikai kongresszus előtt. A kancellárnak ez lesz az első külpolitikai nyilatkozata a szeptember végi parlamenti választások után. A beszédből több következtetést lehet majd levonni a német külpolitika alakulására, mint a koalíciós megállapo- dásból-tette hozzá a DGAP munkatársa, utalva arra: az amerikaiak arra várnak, hogy a választások utáni Németország meghatározza a külpolitika fő irányait, különös tekintettel Afganisztánraés Iránra. A DGAP szakértője emlékeztetett arra, hogy a konzervatívok és a liberálisok külpolitikai elképzeléseiben csupán „nüansznyi” eltérések voltak, mindenekelőtt a még Németországban levő amerikai atomfegyverek sorsát, az EU bővítésének menetét, főként Törökország kezelését illetően. Az előbbit a szakértő rendkívül bonyolult kérdésnek nevezte. Utalt arra: bár az FDP sürgeti a taktikai atomfegyverek kivonását, a német kormány erről nem dönthet egyedül, a kérdés a NATO nukleáris tervezésének a része. Erre vonatkozóan a koalíciós megállapodás alighanem csak olyan általános megfogalmazásokat tartalmaz majd, amelyek megerősítik a koalíciós partnerek közös törekvését a leszerelés előmozdítására. Emlékeztetett arra is, hogy a konzervatívok óvatosabbak e kérdésben, mint a liberálisok. Ami az unió bővítését, illetve Törökországot illeti, a szakértő úgy vélte: a korábbi nagykoalíciós megállapodás aligha változik. Az új német kormány hangsúlyozni fogja, hogy Ankarával folytatni kell a csatlakozási tárgyalásokat, de nem jelöli meg a „végállomást”. A megállapodás aligha említi majd a konzervatívok által sürgetett különleges partneri viszonyt, és azt fogja rögzíteni, hogy Németország érdekelt minél szorosabb uniós kapcsolatok kialakításában az EU és Törökország között. A „törökkérdés” kiélezése sen- kineknemérdeke-tettehozzá. Oroszországgal kapcsolatban az FDP várhatóan törekszik az emberi jogok kérdésének előtérbe helyezésére, ami klasszikus liberális tradíció. Ez azonban a német kormány Oroszország-politikáján nem változtat - vélte a szakértő, utalva arra, hogy ez vonatkozik a balti-tengeri földgázvezetékre is, illetve az Oroszországgal való jó viszony kialakítására. Helmut Kohltól Gerhard Schröderen át Angela Merkelig valamennyi kancellár a jó munka- kapcsolatok kialakítására törekedett - emlékeztetett Techau. A DGAP szakértője szerint egyelőre nehéz megítélni, milyen külügyminiszterlesz Guido Westerwelle. A liberális párt vezetője gyorsan tanul, rendkívül intelligens és elég rugalmas ahhoz, hogy ellássa ahiva- talt. A kérdés az, hogy ez új tisztség által megkövetelt államférfim magatartást hogyan képviseli azok után, hogy eddig kizárólag ellenzéki politikus volt, aki rendkívül jól értett akormány bírálatához. Mostviszont már a kormányt, az országot kell képviselnie, és olykor jelentős nemzetközi kompromisszumokat kell kötnie. Techau fontosnak nevezte azt is, hogy Westerwelle fő patró- nusa a volt külügyminiszter, Hans- Dietrich Genscher. A szakértő szerint Genscher „nyelvezete” már mostkiérződikWesterwelle szavaiból, ugyanakkor úgy vélte: ezabe- folyás csak korlátozott, különös tekintettel arra, hogy a külpolitikai kihívások ma mások, mint Genscher idejében voltak. KÉZ,IRAT Hogylétünkről MIKLÓSI PÉTER Tegnapelőtt két érdekes dolog került a kezembe. Több hetes késéssel ugyan, de így is izgalmas lapinteijú, illetve egy harmatfriss közvélemény-kutatási adat. Ezek olvastán ajánlom, valóságtükörként, szíves figyelmükbe az alábbi szlovákiai magyar közérzetleltárt: 1. Fico nacionalistái javíthatatlanok. Programjuk egyik alapköve a magyarokkal szembeni kétely és erőpolitika. Az ellenségkép fabrikálása a populista pártok ismert módszere, hatására Szlovákiában a legfelsőbb körökbe is befészkelhették magukat a soviniszták. Húzóembereik „alkotóképessége” bámulatos: Maiina Hedvig ön- megveretése, a földrajzi nevek használata, rendőrattak a DAC- pályán, államnyelvtörvénymódosítás, hídstop Sólyom Lászlónak. 2. Az önálló Szlovákia létrejötte, tehát 1993 óta mára eddig sohasem tapasztalt mérteteket öltött a korrupció, a tolvajlás, a közpénzek bratyizgatásra meg sun- dám-bundámra épülő osztogatása. Eközben bizonyítottan akadozik a gazdaságpolitika, riasztóan növekszik a költségvetési hiány, a munkanélküliség 2009 októberére elérte a négy és fél évvel ezelőtti maximumot. Ez utóbbi duplán érinti a Csallóköztől a Bodrogközig terjedő országrészt. 3. Ebben a helyzetben felülüthetet- len aduász a magyarkártya, csak ügyesen, élelmesen, atöbbségi nemzet által tömjénezhető miniszterelnökként tetszetősen kell játszani vele. És akkor ez mind a harminc-negyven százalékot hozó hazai választókszemében, mind a nemzeti kisebbségek ügyeiben tanácstalan külföld szemében rögvest elfogadhatóbbnak tűnik, semmint a demokráciát fémfű- résszel porciózó koalíciós partnerek otrombaságai. 4. Enemzeti önkény „természetes” jellemzője, hogy aszlovákiai ma- gyaroknakimmáronhiábavankét pártja is, Robert Fico szemrebbe- nésnélkül azt állítja: aszlovákiai magyarság képviselőivel nincs tár- gyalnivalója séma nyelvtörvényről, sem a sajátos kulturális és oktatási kérdések garanciáiról, sem a polgáriszemléletmódtémyerését tükröző alkotmányosjogáMsról- elvégre egy ellenzéki párt, kiváltképp, ha magyar (legyen az Csákyé vagy Bugáré), az csak nyűg, kölönc és dac. 5. Kétnyelvűség? Ahivatalokban, közintézményekben, akára nemzetközi szerződések által isgaran- táltan?! Ugyanmár,beszéljena szlovákiaimagyarotthonaz anyanyelvén, noésahálószobában-ha nemélvegyes házasságban. Aki ennél többre vágyik, az gátlástalan, ostoba és feszültséget szít. 6. Újsághír, 2006. október 20.: a Medián SKkialakítottnemzetiségi minta nélküli, országos szinten reprezentatívfelméréseszerintfo- lyó évszeptemberében egyikhazai magyarpárt semjutottvolnabea parlamentbe - MKP 4,6 %, Híd 3,1%... Toldalék, leltári szám nélkül: a közelgő megyei választásokonaz MKP Nagyszombat megyében, a Híd Nyitra megyében nem indít önálló megyeielnök-jelöltet; de egyikMAGYARpárt sem támogatja a másik MAGYARpárt MAGYAR megyefőnök-jelöltjét!! Magas, értelmetlen, megfoghatatlan. Tanulság,leltáriszámnélkül: Örkény István egyperces novellái kö- zött olvasom a Fasírt címűt: ,A megdarálthúst összedolgozzuka tojással, tejbe áztatott zsömlével, sóval, borssal, és forró zsírban vagy olajbanhúspogácsákatsütünkbe- lőle. Figyelem! Nekünk, emlősöknek nem mellékes kérdés, hogy mi darálj uk-eahúst, vagy bennünket darálnak-e meg”. Ennyi. Ahogylétünkről. , KOMMENTÁR A kudarc árnyéka MAL1NÁK ISTVÁN Nem változtat alapvetően az afganisztáni helyzeten, hogy november 7-én mégis lesz második elnökválasztási forduló. Egyrészt azért, mert a becslések szerint a pastu Hamid Karzai azt is meg fogja nyerni, a panaszbizottság vizsgálatai nyomán tőle elvett voksok után is alig csökkent 50 százalék alá első fordulós eredménye, de még így is legalább 18 százalékkal megelőzi Abdullah Abdullah volt külügyminisztert, a tádzsikot. Másrészt azért, mert a hatósugarukat az ország nagy részére kiterjesztő tálibok számára tökmindegy, hogy Karzainak vagy Abdullahnak hívják azt az embert, akit Kabulban az amerikaiak hatalmon tartanak. A második forduló mégis fontos, egyrészt az emberek igazságérzetét elégíti ki, másrészt az eredménye befolyásolhatj a azokat a mérsékeltnek nevezett tálibokat, akikkel a majdani győztes és az amerikaiak esetleg tárgyalhatnak a megbékélésnek nevezett kompromisszumokról. Bizonytalanná teszi viszont a becsléseket a kiszámíthatatlan részvételi arány. Megfigyelők szerint ez az első fordulós 38,7 százaléknál is alacsonyabb lesz. Egyrészt azért, mert északon már beköszöntött a kemény afgán tél, másrészt a tálib támadásoktól, terrorakcióktól való félelem még nagyobb mértékben tartja távol az urnáktól az embereket. Magyarán : a második forduló még kevésbé lesz országos szintű aka- ratnyüvánítás, mint az első. Az utóbbi hetekben a csapaterősítés lett a washingtoni politika első számú kérdése. Obama meg akarja várni a döntéssel azt, hogy világos legyen, milyen kabuli kormánnyal kell együttműködnie. Ahadszín- téri parancsnokok szerint erre nincs idő, sürgősen több katonát követelnek, McChrystal főparancsnokegyenesen 40 ezret. Gates védelmi miniszter kedden a katonák pártj át fogta, és bírálta ez ügyben Oba- mát. Nem ez volt az első eset, hogy a Pentagon szembehelyezkedett az elnökkel. Talánnem nagy bátorság megjósolni, hogyGates lehet az Obama-kormányelső minisztere, akitki fognak rúgni. Nos, a NATO-országok többsége ezért sem fog számszerű katonai felajánlásokat tenni a védelmi miniszterek ma kezdődő pozsonyi tanácskozásán. Ők Obamára várnak, Obama a második fordulóra, az afganisztáni helyzet pedig rohamosan romlik. Mint McChrystal mondta: jelenleg a lázadóké a kezdeményezés. Ugyanakkor látni kell, hogy a csapaterősítés csak egy részkérdés - bár nagyon fontos az új afganisztáni stratégia egyik szelete. Ennek az új stratégiának - amely még nincs is teljesen kész, sokat kiszivárogtattak róla, de nem mindent - kellene biztosítania, hogy Afganisztán többé-kevés- bé működőképes állammá váljon. Meg azt, hogy a NATO-nak ne lógó orral kelljen onnan kivonulnia. Ez tisztán fegyveres úton nem érhető el, amit bizonyít, hogy a jelenleg százezernél több ott állomásozó nyugati katona lényegében kudarcot vallott. Ennek a felismerésnek kell az új stratégia alapjának lennie. Sosem lesz ott nyugati típusú demokrácia, ha a megnövelt létszámú nyugati csapatok segítségével annyit elérnek, hogy Afganisztán normális iszlám állam legyen, amely nem ad teret a Nyugatot megsemmisíteni kívánó iszlám terrorizmusnak (al-Kaida), akkor lesz sikeresnek nevezhető a küldetés. Jobban ki kellene használni azokat a tálib üzeneteket, amelyek szerint ők nem akarják a Nyugatot megsemmisíteni, mint az al-Kaida, hanem a saját iszlám államukat akarják megteremteni. Ennek a minősége lehetne a tárgyalások fő témája. TALLÓZÓ KRÓNIKA A magyar állampolgárság sokat veszített vonzerejéből, már csak a Vajdaságban és a Kárpátalján köthet érdekeket a magyar ér- zelmekhez-írtaaKrónika erdélyi napüap. A kolozsvári újság teg- napiszámábankülönírástszentel a határon túli magyarok kettős állampolgárságának. A szerző szerint valószínű, hogy a magyar Országgyűlés hamarosan módosítja a magyar állampolgársági törvényt, és lehetővé teszi, hogy a Kárpát-medence magyar népcsoportjai szülőföldjükön maradva igényeljék a magyar okmányokat. A 2004. december 5-én tartott népszavazás óta azonban megváltozott a kép - olvasható a lapban-, akkor valamennyi erdélyi magyar úgy érezhette, érdeke fűződik a magyar állampolgárság megszerzéséhez. A magyar okmányok akkor uniós állampolgárságot jelentettek az akkor még EU-n kívül levő romániai magyaroknak, utazási, munkavállalási szabadságot adhattak volna nekik „Európa jobbik felében”. A cikkíró szerint Magyarország, ha 2004-ben nyitott volna, azt az érzést sugallja a szomszédos országokban, hogyjó magyarnaklenni. Érzelmek és érdekek szövevényével építhette volna a nemzeti kohéziót. A szerző úgy véli, aligha lehet az erdélyi magyarság érzelmi fellángolására számítani, és a bukaresti ellenérzések sem lesznek meghatározóak, ha Magyar- ország lehetővé teszi a kettős állampolgárságot a határon túli magyaroknak. A moldovai és az ukrajnai románoknak állampolgárságot ajánló román politikusok szájából hamisan csengenének a magyar nyitást elutasító kijelentések. „Elszaladt a pillanat, amikor az állampolgárság kiterjesztése a legnagyobb hasznot hozta volna a nemzetépítésben, de tán most sem késő megteremteni a köteléket” - így a cikkíró, aki hozzáteszi: a szlovák példa azt mutatja, hogy az EU-ban is romolhat a magyar közösségek helyzete. Az állampolgárság pedig annak a lehetőségét teremti meg, hogy a magyar kormány az állampolgárai iránt viselt felelőssége alapján lépj en fel, ami kitágítja mozgásterét. (mti)
