Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-22 / 244. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 22. Vélemény És háttér 7 FIGYELŐ Magyarórák szerb diákoknak Szabadkán 1935 szerb diák tanul magyarul az általános iskolákban, 103 csoportban folyik a foglalkozás a magyar mint kömyezetnyelv órákon - úja a Magyar Szó vajdasági napilap. A magyar mint kör­nyezetnyelv oktatását nehezí­ti, hogy Szerbiában ehhez a tantárgyhoz nincs elfogadott, meghatározott tanterv és tan­könyv. A Vajdasági Pedagógi­ai Intézetben már kidolgozták a magyar mint idegen nyelv tantárgy tantervét ötödiktől nyolcadik osztályig, és kérték, hogy a magyar is lehessen vá­lasztható idegen nyelv, de ezt a szerb oktatási minisztérium nemhagytajóvá. (mti)- Képzeld, süni, valamilyen gazfickó a rokonodat ültette a miniszter székére! (Peter Gossányi rajza A koalíciós megállapodásnál is fontosabb, hogy Angela Merkel mit mond az amerikai kongresszus előtt Nem lesz forradalmi változás Nem lesz forradalmi változás a német külpolitikában az új kormánykoalíció megalaku­lása után - nyilatkozta az MTI-nek Jan Techau, a Né­met Külpolitikai T ársaság (DGAP) szakértője. MT1-HÁTTÉR Techau szerint a liberális Szabad Demokrata Párt (FDPJ igyekszik előtérbe helyezni a leszereíést, az emberi és szabadságjogok érvénye­sülését. Ám a legfontosabb kérdése­ket a koalíciós megállapodás aligha taglalja, azok novemberben a Bun­destagban kerülnek terítékre, ami­kor a parlamentnek döntenie kell az afganisztáni és a libanoni békefenn­tartó mandátum meghosszabbítá­sáról, az Irán-politikáról. A szakértő szerint a koalíciós megállapodásnál is fontosabb, hogy Angela Merkel jövő heti washingto­ni látogatása során mit mond az amerikai kongresszus előtt. A kan­cellárnak ez lesz az első külpolitikai nyilatkozata a szeptember végi par­lamenti választások után. A beszéd­ből több következtetést lehet majd levonni a német külpolitika alakulá­sára, mint a koalíciós megállapo- dásból-tette hozzá a DGAP munka­társa, utalva arra: az amerikaiak ar­ra várnak, hogy a választások utáni Németország meghatározza a kül­politika fő irányait, különös tekin­tettel Afganisztánraés Iránra. A DGAP szakértője emlékeztetett arra, hogy a konzervatívok és a libe­rálisok külpolitikai elképzeléseiben csupán „nüansznyi” eltérések vol­tak, mindenekelőtt a még Németor­szágban levő amerikai atomfegyve­rek sorsát, az EU bővítésének mene­tét, főként Törökország kezelését il­letően. Az előbbit a szakértő rendkí­vül bonyolult kérdésnek nevezte. Utalt arra: bár az FDP sürgeti a takti­kai atomfegyverek kivonását, a né­met kormány erről nem dönthet egyedül, a kérdés a NATO nukleáris tervezésének a része. Erre vonatko­zóan a koalíciós megállapodás alig­hanem csak olyan általános megfo­galmazásokat tartalmaz majd, ame­lyek megerősítik a koalíciós partne­rek közös törekvését a leszerelés előmozdítására. Emlékeztetett arra is, hogy a konzervatívok óvatosab­bak e kérdésben, mint a liberálisok. Ami az unió bővítését, illetve Tö­rökországot illeti, a szakértő úgy vél­te: a korábbi nagykoalíciós megál­lapodás aligha változik. Az új német kormány hangsúlyozni fogja, hogy Ankarával folytatni kell a csatlako­zási tárgyalásokat, de nem jelöli meg a „végállomást”. A megállapo­dás aligha említi majd a konzervatí­vok által sürgetett különleges part­neri viszonyt, és azt fogja rögzíteni, hogy Németország érdekelt minél szorosabb uniós kapcsolatok kiala­kításában az EU és Törökország kö­zött. A „törökkérdés” kiélezése sen- kineknemérdeke-tettehozzá. Oroszországgal kapcsolatban az FDP várhatóan törekszik az emberi jogok kérdésének előtérbe helyezé­sére, ami klasszikus liberális tradí­ció. Ez azonban a német kormány Oroszország-politikáján nem vál­toztat - vélte a szakértő, utalva arra, hogy ez vonatkozik a balti-tengeri földgázvezetékre is, illetve az Oroszországgal való jó viszony ki­alakítására. Helmut Kohltól Ger­hard Schröderen át Angela Merkelig valamennyi kancellár a jó munka- kapcsolatok kialakítására töreke­dett - emlékeztetett Techau. A DGAP szakértője szerint egye­lőre nehéz megítélni, milyen kül­ügyminiszterlesz Guido Westerwel­le. A liberális párt vezetője gyorsan tanul, rendkívül intelligens és elég rugalmas ahhoz, hogy ellássa ahiva- talt. A kérdés az, hogy ez új tisztség által megkövetelt államférfim ma­gatartást hogyan képviseli azok után, hogy eddig kizárólag ellenzéki politikus volt, aki rendkívül jól értett akormány bírálatához. Mostviszont már a kormányt, az országot kell képviselnie, és olykor jelentős nem­zetközi kompromisszumokat kell kötnie. Techau fontosnak nevezte azt is, hogy Westerwelle fő patró- nusa a volt külügyminiszter, Hans- Dietrich Genscher. A szakértő sze­rint Genscher „nyelvezete” már mostkiérződikWesterwelle szava­iból, ugyanakkor úgy vélte: ezabe- folyás csak korlátozott, különös tekintettel arra, hogy a külpolitikai kihívások ma mások, mint Gen­scher idejében voltak. KÉZ,IRAT Hogylétünkről MIKLÓSI PÉTER Tegnapelőtt két érdekes dolog került a kezembe. Több hetes késéssel ugyan, de így is izgal­mas lapinteijú, illetve egy har­matfriss közvélemény-kutatási adat. Ezek olvastán ajánlom, va­lóságtükörként, szíves figyel­mükbe az alábbi szlovákiai ma­gyar közérzetleltárt: 1. Fico nacionalistái javíthatat­lanok. Programjuk egyik alap­köve a magyarokkal szembeni kétely és erőpolitika. Az ellen­ségkép fabrikálása a populista pártok ismert módszere, hatá­sára Szlovákiában a legfelsőbb körökbe is befészkelhették ma­gukat a soviniszták. Húzóem­bereik „alkotóképessége” bá­mulatos: Maiina Hedvig ön- megveretése, a földrajzi nevek használata, rendőrattak a DAC- pályán, államnyelvtörvény­módosítás, hídstop Sólyom Lászlónak. 2. Az önálló Szlovákia létrejötte, tehát 1993 óta mára eddig soha­sem tapasztalt mérteteket öltött a korrupció, a tolvajlás, a köz­pénzek bratyizgatásra meg sun- dám-bundámra épülő osztogatá­sa. Eközben bizonyítottan aka­dozik a gazdaságpolitika, riasz­tóan növekszik a költségvetési hiány, a munkanélküliség 2009 októberére elérte a négy és fél évvel ezelőtti maximumot. Ez utóbbi duplán érinti a Csallóköz­től a Bodrogközig terjedő or­szágrészt. 3. Ebben a helyzetben felülüthetet- len aduász a magyarkártya, csak ügyesen, élelmesen, atöbbségi nemzet által tömjénezhető minisz­terelnökként tetszetősen kell ját­szani vele. És akkor ez mind a har­minc-negyven százalékot hozó ha­zai választókszemében, mind a nemzeti kisebbségek ügyeiben ta­nácstalan külföld szemében rög­vest elfogadhatóbbnak tűnik, semmint a demokráciát fémfű- résszel porciózó koalíciós partne­rek otrombaságai. 4. Enemzeti önkény „természetes” jellemzője, hogy aszlovákiai ma- gyaroknakimmáronhiábavankét pártja is, Robert Fico szemrebbe- nésnélkül azt állítja: aszlovákiai magyarság képviselőivel nincs tár- gyalnivalója séma nyelvtörvény­ről, sem a sajátos kulturális és okta­tási kérdések garanciáiról, sem a polgáriszemléletmódtémyerését tükröző alkotmányosjogáMsról- elvégre egy ellenzéki párt, kivált­képp, ha magyar (legyen az Csákyé vagy Bugáré), az csak nyűg, kölönc és dac. 5. Kétnyelvűség? Ahivatalokban, közintézményekben, akára nem­zetközi szerződések által isgaran- táltan?! Ugyanmár,beszéljena szlovákiaimagyarotthonaz anya­nyelvén, noésahálószobában-ha nemélvegyes házasságban. Aki ennél többre vágyik, az gátlástalan, ostoba és feszültséget szít. 6. Újsághír, 2006. október 20.: a Medián SKkialakítottnemzetiségi minta nélküli, országos szinten reprezentatívfelméréseszerintfo- lyó évszeptemberében egyikhazai magyarpárt semjutottvolnabea parlamentbe - MKP 4,6 %, Híd 3,1%... Toldalék, leltári szám nélkül: a kö­zelgő megyei választásokonaz MKP Nagyszombat megyében, a Híd Nyitra megyében nem indít önálló megyeielnök-jelöltet; de egyikMAGYARpárt sem támogatja a másik MAGYARpárt MAGYAR megyefőnök-jelöltjét!! Magas, ér­telmetlen, megfoghatatlan. Tanulság,leltáriszámnélkül: Ör­kény István egyperces novellái kö- zött olvasom a Fasírt címűt: ,A megdarálthúst összedolgozzuka tojással, tejbe áztatott zsömlével, sóval, borssal, és forró zsírban vagy olajbanhúspogácsákatsütünkbe- lőle. Figyelem! Nekünk, emlősök­nek nem mellékes kérdés, hogy mi darálj uk-eahúst, vagy bennünket darálnak-e meg”. Ennyi. Ahogylétünkről. , KOMMENTÁR A kudarc árnyéka MAL1NÁK ISTVÁN Nem változtat alapvetően az afganisztáni helyzeten, hogy novem­ber 7-én mégis lesz második elnökválasztási forduló. Egyrészt azért, mert a becslések szerint a pastu Hamid Karzai azt is meg fogja nyer­ni, a panaszbizottság vizsgálatai nyomán tőle elvett voksok után is alig csökkent 50 százalék alá első fordulós eredménye, de még így is legalább 18 százalékkal megelőzi Abdullah Abdullah volt külügy­minisztert, a tádzsikot. Másrészt azért, mert a hatósugarukat az or­szág nagy részére kiterjesztő tálibok számára tökmindegy, hogy Karzainak vagy Abdullahnak hívják azt az embert, akit Kabulban az amerikaiak hatalmon tartanak. A második forduló mégis fontos, egyrészt az emberek igazságérzetét elégíti ki, másrészt az eredmé­nye befolyásolhatj a azokat a mérsékeltnek nevezett tálibokat, akik­kel a majdani győztes és az amerikaiak esetleg tárgyalhatnak a megbékélésnek nevezett kompromisszumokról. Bizonytalanná te­szi viszont a becsléseket a kiszámíthatatlan részvételi arány. Megfi­gyelők szerint ez az első fordulós 38,7 százaléknál is alacsonyabb lesz. Egyrészt azért, mert északon már beköszöntött a kemény af­gán tél, másrészt a tálib támadásoktól, terrorakcióktól való félelem még nagyobb mértékben tartja távol az urnáktól az embereket. Ma­gyarán : a második forduló még kevésbé lesz országos szintű aka- ratnyüvánítás, mint az első. Az utóbbi hetekben a csapaterősítés lett a washingtoni politika első számú kérdése. Obama meg akarja várni a döntéssel azt, hogy világos legyen, milyen kabuli kormánnyal kell együttműködnie. Ahadszín- téri parancsnokok szerint erre nincs idő, sürgősen több katonát köve­telnek, McChrystal főparancsnokegyenesen 40 ezret. Gates védelmi miniszter kedden a katonák pártj át fogta, és bírálta ez ügyben Oba- mát. Nem ez volt az első eset, hogy a Pentagon szembehelyezkedett az elnökkel. Talánnem nagy bátorság megjósolni, hogyGates lehet az Obama-kormányelső minisztere, akitki fognak rúgni. Nos, a NATO-országok többsége ezért sem fog számszerű katonai felajánlásokat tenni a védelmi miniszterek ma kezdődő pozsonyi tanácskozásán. Ők Obamára várnak, Obama a második fordulóra, az afganisztáni helyzet pedig rohamosan romlik. Mint McChrystal mondta: jelenleg a lázadóké a kezdeményezés. Ugyanakkor látni kell, hogy a csapaterősítés csak egy részkérdés - bár nagyon fontos az új afganisztáni stratégia egyik szelete. Ennek az új stratégiának - amely még nincs is teljesen kész, sokat kiszivárogtattak róla, de nem mindent - kellene biztosítania, hogy Afganisztán többé-kevés- bé működőképes állammá váljon. Meg azt, hogy a NATO-nak ne ló­gó orral kelljen onnan kivonulnia. Ez tisztán fegyveres úton nem érhető el, amit bizonyít, hogy a jelen­leg százezernél több ott állomásozó nyugati katona lényegében ku­darcot vallott. Ennek a felismerésnek kell az új stratégia alapjának lennie. Sosem lesz ott nyugati típusú demokrácia, ha a megnövelt létszámú nyugati csapatok segítségével annyit elérnek, hogy Afga­nisztán normális iszlám állam legyen, amely nem ad teret a Nyuga­tot megsemmisíteni kívánó iszlám terrorizmusnak (al-Kaida), ak­kor lesz sikeresnek nevezhető a küldetés. Jobban ki kellene hasz­nálni azokat a tálib üzeneteket, amelyek szerint ők nem akarják a Nyugatot megsemmisíteni, mint az al-Kaida, hanem a saját iszlám államukat akarják megteremteni. Ennek a minősége lehetne a tár­gyalások fő témája. TALLÓZÓ KRÓNIKA A magyar állampolgárság so­kat veszített vonzerejéből, már csak a Vajdaságban és a Kárpátal­ján köthet érdekeket a magyar ér- zelmekhez-írtaaKrónika erdélyi napüap. A kolozsvári újság teg- napiszámábankülönírástszentel a határon túli magyarok kettős ál­lampolgárságának. A szerző sze­rint valószínű, hogy a magyar Országgyűlés hamarosan módo­sítja a magyar állampolgársági törvényt, és lehetővé teszi, hogy a Kárpát-medence magyar nép­csoportjai szülőföldjükön ma­radva igényeljék a magyar okmá­nyokat. A 2004. december 5-én tartott népszavazás óta azonban megváltozott a kép - olvasható a lapban-, akkor valamennyi erdé­lyi magyar úgy érezhette, érdeke fűződik a magyar állampolgárság megszerzéséhez. A magyar ok­mányok akkor uniós állampol­gárságot jelentettek az akkor még EU-n kívül levő romániai magya­roknak, utazási, munkavállalási szabadságot adhattak volna ne­kik „Európa jobbik felében”. A cikkíró szerint Magyarország, ha 2004-ben nyitott volna, azt az ér­zést sugallja a szomszédos orszá­gokban, hogyjó magyarnaklenni. Érzelmek és érdekek szövevényé­vel építhette volna a nemzeti ko­héziót. A szerző úgy véli, aligha lehet az erdélyi magyarság érzel­mi fellángolására számítani, és a bukaresti ellenérzések sem lesz­nek meghatározóak, ha Magyar- ország lehetővé teszi a kettős ál­lampolgárságot a határon túli magyaroknak. A moldovai és az ukrajnai románoknak állampol­gárságot ajánló román politiku­sok szájából hamisan csengené­nek a magyar nyitást elutasító ki­jelentések. „Elszaladt a pillanat, amikor az állampolgárság kiter­jesztése a legnagyobb hasznot hozta volna a nemzetépítésben, de tán most sem késő megterem­teni a köteléket” - így a cikkíró, aki hozzáteszi: a szlovák példa azt mutatja, hogy az EU-ban is ro­molhat a magyar közösségek helyzete. Az állampolgárság pe­dig annak a lehetőségét teremti meg, hogy a magyar kormány az állampolgárai iránt viselt fele­lőssége alapján lépj en fel, ami ki­tágítja mozgásterét. (mti)

Next

/
Thumbnails
Contents