Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-02 / 227. szám, péntek
12 Kertészkedő - hirdetés ÚJ SZÓ 2009. OTÓBER 2. www.ujszo.com Ha elfogy a fő táplálékuk, más lárvákat fogyasztanak Vérszomjas katicabogarak LAPSZEMLE Az utóérlelt fűszerpaprika tárolását ajánlatos a lehető legrövidebb időre leszorítani Amíg a paprikából fűszer válik A nyers fűszerpaprikát szedés után paraszti porták udvarának sík területén 2-3 napig 25-30 cm vastagon szétterítik, szikkasztják majd zsinegre tűvel felfűzik. (Fotó: Hocsi) Szaporább, falánkabb, ellenál- lóbb és a honos, hétpettyest is megevő új katicabogár faj, az úgynevezett harlekin katica egyedei jelentek meg ismét Magyarország dél-keleti részén - írja a szabadföld.hu. A csúcsragadozóként számon tartott harlekin katica eredetileg a Távol-Keleten élt, de nem bizonyítottan természetes terjedése során Ausztria után már Magyarországon is megjelent tavaly. A lényre az idén Kamut térségében, egy napraforgótáblában egy növényvédelmi zoológus akadt rá. E katicafajt hosszú évtizedek óta alkalmazzák kiváló eredménnyel biológiai védekezésként levéltetvek ellen, mivel rendkívül hatékonyan irtják a tetveket. Észak-Amerikába és Európába is a levéltetvek elleni biológiai védekezés céljából telepítették be. A mezőgazdaság számára a kártevő levéltetvek pusztításának szemOtt a nőt is felszarvazták MTl-JELENTÉS Rég foglalkoztatja a biológusokat az a kérdés, hogy miért viselnek egyes kérődző fajoknál a nőstények is szarvat. A szarvat növesztő hímnemű állatokról (szarvasmarhák, juhok, antilopok) közismert, hogy a párzási időben - csakúgy, mint a szarvasfélék - megküzdenek egymással. A nőstényekről azonban ez általában nem mondható el. Feltételezések szerint a nőivarú állatok szarvai a ragadozók elleni védekezést vagy a hímek „megszelídítését” szolgálhatják. De akkor miért nem szar- valtak minden faj nőstényei? A Massachusettsi Egyetem biológusa, Theodore Stankowich és a Kaliforniai Egyetemen dolgozó kollégája, Tim Caro rájöttek a titok nyitjára. Összesen 117 tulokféle viselkedését, csordanagyságát, élőhelyét és testnagyságát vizsgálpontjából kifejezetten előnyös a megjelenése, hiszen minden eddigi katicafajnál nagyobb étvágya és szaporasága miatt komoly ellensége a levéltetveknek. Azonban, mint minden behurcolt faj, a harlekin katica sem illik a magyar őshonos ökoszisztémába. Amerikában 1988 óta alkalmaztak tömegesen „harlekineket” és mára a kontinens leggyakoribb katicafajává vált. Ha elfogy a fő táplálékuknak számító levéltetű, akkor más katicák lárváit, de hernyókat, atkákat, sőt édes gyümölcsöket is fogyasztanak. Színe a narancstól, a sárgástól a pirosig szinte minden árnyalatban előfordul, fekete foltjainak száma 0-19-ig változhat. Valamivel ritkább a fekete színű változat, melynek szárnyfedőin 2 vagy 4 nagy vörös folt található. Leginkább nagy testméretével különböztethető meg a hétpettyes katicától és azzal, hogy a narancs- színű harlekin katica-változatok hasa is narancsos színezetű. ták meg. A legnagyobb összefüggés a testnagyság, az élőhely nyitottsága és a szarvak alakulása között volt - közölték a kutatók a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban. Más szavakkal: minél láthatóbb egy állat, annál inkább viselnek a nőstények is szarvakat. A nagytestű pusztai állatok tehát gyakrabban, mint a kisebb erdőlakók, ami a ragadozók elleni védekezés hipotézisének felel meg. Kivételként nevezik meg a biológusok a bóbitásantilopokat, amelyeknél a hím és a nőstény egyaránt agresszívan védi területét az azonos neműekkel szemben. A kutatók hipotézisét alátámasztja, hogy a szarvasfélék esetében az egyetlen faj, amelynél a nőstényeknek is van agancsuk, a rénszarvas. Ők a család egyetlen olyan képviselői, amelyek nagy csordákban hosszan vándorolnak kopár, fátlan vidékeken. A múlt héten a fűszerpaprika termelésével és utóérlelésével foglalkoztunk. E héten azoknak szeretnénk tanáccsal, ötlettel szolgáim, akik a teljesen bepirosodott, szikkasztott paprikából alapos szárítás után maguk őrlik, darálják a tényleges fűszert. ÖSSZEFOGLALÓ A nyers fűszerpaprika kész őrleménnyé való feldolgozása egyidős a növény termesztésével. Amíg kezdetben a teljes őstermelői előállítás egy kézben történt, a későbbiekben a növénytermesztés és kikészítés vagy feldolgozás elváltak egymástól. A fűszerpaprika szárítása egykor... Az egyszerű, ősi házi fűszerpaprika-őrlemény előállítói a paprikafüzéreket szikkadás és válogatás után a házi tűzhelyen vagy jobbára a kenyérsütés után a házi kemencében csörgő szárazra szárították és összetörték. Ennek eredménye volt a tört paprika. Az elérhető minőségi csúcs a mai rózsapaprikának felel meg. Ezért megtévesztőek az e korból származó receptek, ahol írnom rózsapaprikáról beszélnek. A mennyiségi igények növekedésével a szárító kapacitások kicsinek bizonyultak és az 1830-as években létrejöttek ez első szárítók, ahol kályhával fűtöttek, és a füzéreket a gerendázatba vert szögekre akasztották. A terem nyílásának nyitoga- tásával szabályozták a szárító levegő páratartalmát. Egy betárolás szárítása 8-10 napig tartott, a szárító levegő hőmérséklete nem haladta meg az 50 °C fokot. A fűszerpaprikát szüretkor ko- csánnyal szedték és szedik. Maga a zöld szárrész nem tartalmaz fűszerező hasznos anyagokat, ezért ezt eltávolítják. Ezt a műveletet egykor kézzel végezték és a munkát csipe- désnek nevezték. A csipedéssel egyben elvégezték a válogatást is, az idegen anyagokat és hibás bogyókat külön tették. ...és napjainkban A fűszerpaprika szárítása ma is igen kényes művelet. Célja a termés konzerválása, ám figyelembe kell venni a nyersanyag tulajdonságait is. A szárítással nem javíthatók a beltartalmi, minőségi paraméterek, azonban helytelen szárítástechnológiával azok jelentősen ronthatok. A szárítás folyamán rendkívül fontos a szárító levegő hőfoka. A szárítandó anyag szempontjából a szárítás utolsó szakasza a kritikus, amikor a paprika felülete már nagyrészt száraz. Ekkor a kritikus anyaghőmérsékletet az 50 °C fokot nem lépheti túl, mert minőségi károsodás lép fel: a paprika cukortartalma karamellizálódik, amitől a későbbiekben az őrlemény keserűvé válik. Az aroma és a festékanyagok is károsodnak a kritikus hőmérséklet túllépésével. A paprika szárítása a mai modem szárítókban 2,5-6,5 órát vesz igénybe attól függően, hogy a szárítás a szezon kezdetén vagy végén történik, ugyanis az idő múltával a fűszerpaprika nedvességtartalma csökken, az elpárologtatni kívánt nedvesség kevesebb, a szárítási idő lerövidül. A természetes száradás során a fűszerpaprika hozzávetőleg 20- 25% nedvességtartalomig szárad ki, jóllehet ilyen nedvességtartalommal már tárolható, romlás nem következik be, de ekkora nedvességtartalommal viszont még nem őrölhető. Aprításra, őrlésre akkor alkalmas, ha annak nedvességtartalma 6-8%, amit úgy állapíthatunk meg, hogy a kihűlt féltermék csörgő, üvegesen könnyen roppantható. A csípősből csípmentes paprikát is készítettek Az 1900-as évektől fokozatosan megnövekedett az igény a kevésbé csípős fűszerpaprika iránt. Mivel akkor még nem léteztek csípmentes fajták - Horváth Ferenc kalocsai kutató csak később nemesítette ki az édes fajtákat -, a csípmentes őrleményt úgy tudták előállítani, hogy a paprikából késsel kivágták a csípősséget okozó kapszaicint tartalmazó érbordákat, értalpakat, a központi magtartót a maggal együtt kikaparták, és a csípősséget kimosták. Ezzel a módszerrel kevésbé csípős őrleményt tudtak előállítani. Ezt a műveletet ma már nem alkalmazzák, a csípmentes őrleményeket kizárólag édes fajták terméséből állítják elő. A fogyasztói igények mára merőben megváltoztak, 90%-ban édes paprikára van igény. A féltermék tárolására A csutátlanított féltermék - szakszerű tárolás esetén - viszonylag sokáig megőrzi minőségét, miközben beltartalmi értékei jelentősebben nem változnak. A tárolt fűszerpaprika (féltermék) festéktartalmát, ízét és illatát a következő tényezők csökkentik: a meleg, a fény és a levegő oxigén- tartalma. A korszerű raktárak ebből két feltételt kizárnak: a fényt és a meleget. Ezeknek a raktáraknak ugyanis nincs ablakuk, tehát a fény nem tud behatolni, és olyan hűtőberendezései vannak, ahol a félterméket 0-5 °C fok között tárolják. A nem hűtött raktárakban a tényleges festékcsökkenés a májusi meleg napok érkezté- vel kezdődik. A harmadik károsító tényezőt, az oxigént, a legtöbb raktár nem tudja kizárni. Külföldön ugyan léteznek zárt silók a féltermék tárolására, azonban ezeket képtelenség gazdaságosan működtetni. Az oxigén hatására olyan folyamatok játszódnak le a féltermékben, melyek a festéktartalom csökkenéséhez, az íz- és aroma anyagok romlásához vezetnek. A paprika magja olajat tartalmaz, ez az oxigén hatására avasodik. (Internetes források nyomán) Miért van szarva a tehénnek Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zselíz Losonc Szepsi Kassa szeptember 30-án szeptember 30-án szeptember 30-án szeptember 30-án szeptember 26-án szeptember 30-án szeptember 30-án sárgarépa 0,60 euró/kg 0,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,40 euró/kg 0,50-0,90 euró/kg, 0,50-0,80 e/cs 0,60 euró/kg 0,40-0,70 euró/cs petrezselyem 1 euró/kg 1 euró/cs 1,66 euró/kg 0,40 euró/cs 1,40-1,50 euró/kg, 0,50-0,70 e/cs 1,30 euró/kg 0,40-0,90euró/cs burgonya 0,40 euró/kg 0,35 euró/kg 0,30 euró/kg 0,30 euró/kg 0,24-0,70 euró/kg 0,30 euró/kg 0,15-0,30 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,13 euró/db 0,11 euró/db 0,12 euró/db 0,06-0,11 e/db 0,10 euró/db 0,10 euró/kg zeller 0,40 euró/db 0,30 euró/db 1,33 euró/kg 0,30 euró/db 0,40-0,60 euró/db 0,70 euró/kg 0,85 euró/kg paprika 0,60-1 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg 0,50-1 euró/kg 0,30-0,80 euró/kg 0,50-1,20 euró/kg 0,60 euró/kg 0,39-1 euró/kg paradicsom 0,60-1 euró/kg 0,40-0,80 euró/kg 0,90 euró/kg 0,40-0,80 euró/kg 1-1,20 euró/kg 1 euró/kg 0,30-0,50 euró/kg görögdinnye/sárgadinnye 0,40/1,50 euró/kg 0,40/x euró/kg x/1,20 euró/kg X 0,20/x euró/kg 0,60/1,90 euró/kg 0,49/0,90 euró/kg őszibarack 1 euró/kg 0,90 euró/kg 1,20 euró/kg X X 1,30 euró/kg 1,30 euró/kg alma/körte 0,35-0,80/1 euró/kg 0,40-0,50/0,90 euró/kg 0,66/0,80-1,20 euró/kg 0,30-0,40/0,50 euró/kg 0,80-1/0,40-0,75 e/kg 0,50-0,70/0,50-1 euró/kg 0,40-0,60/0,50-1 e/kg szőlő 1 euró/kg 0,60-0,90euró/kg 1-1,45 euró/kg 0,80 euró/kg 0,40-0,95 euró/kg 0,60-1,40 euró/kg 0,70-1,50 euró/kg karfiol/karalábé 0,80-1,30/0,40 euró/db 0,40-0,60/0,30-0,40 euró/db 1,30/0,30 euró/db 0,80-1,20/0,50 euró/db 1,20/0,30-0,40 euró/db 1/0,30 euró/db 0,70-1,30/0,25-0,60 euró/db káposzta/kukorica 0,40 euró/kg/0,15-0,25 e/db 0,35 euró/kg/0,20 e/db 0,35 euró/kg/0,25 e/db 0,50/x euró/kg 0,20-0,30 e/kg/0,15 e/db 0,40 euró/kg/0,25 e/db 0,30-0,50 e/kg/x uborka/tök 0,80-1/0,70 euró/kg x/0,50 euró/kg x/0,50 euró/kg 0,30-0,50/x euró/kg 0,50-0,80/0,20-0,25 e/kg 0,40/0,40 euró/kg 0,70-1,50/0,40 euró/kg Új sorozat már október 5-én! Figyelem! Mire jogosult a súlyos beteget otthon ápoló családtag? Milyen segédeszközöket térít az egészségbiztosító? Milyen bánásmódot igényel az agyvérzéses, az onkológiai vagy a baleset után maradandó sérülést szenvedett beteg? A betegápolással kapcsolatos kérdésekre ad választ hétfőként az Egészség új sorozata. Vegye meg lapunkat!
