Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-19 / 241. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 19. www.ujszo.com „Ahol az egyik közösség jogait megsértik, ott hamarosan sorra kerülhet a többi közösség is" Orbán autonómiamodellekkel jött RÖVIDEN Többen ajánlották fel adójuk 2%-át Pozsony. Az előző évekhez képest idén lényegesen több pénzhez jutottak a civil szervezetek a 2008-as jövedelmekből származó 2 százalékos adófelajánlásokból. Összesen 53,625 millió eurót ajándékoztak célzottan a természetes és jogi személyek különböző szervezeteknek, míg egy évvel korábban 49,180 milliót. Az adóhivatal tájékoztatása szerint idén 533 332 természetes személy ajánlotta fel adója 2 százalékát nonprofit szervezetnek, (s) Folytatódik a magyar vasutassztrájk Budapest. Üzemkezdettől folytatódik ma a magyar vasutas- sztrájk. Gaskó István, a VDSZSZ elnöke közölte, az üzemkezdet időpontja területenként eltérő, 0 és 6 óra között lehet, e szerint a határozatlan ideig tartó, ún. gördülő sztrájk eltérő időpontokban kezdődhet. A munkabeszüntetéssel a közlekedés átalakításával kapcsolatos kormányzati tervek és az ezzel járó elbocsátások ellen tiltakoznak. Gaskó szerint ma egész nap kiszámíthatatlan lesz a vasúti közlekedés, ezért nem érdemes a vasutat igénybe venni, mivel a sztrájk alatt a vonatok nagy része nem fog közlekedni, és az is bizonytalan, hogy meddig jutnak el az elindított szerelvények. (MTI) Nem lenne feltétel, hogy Magyarországon kell élni Könnyebben adna magyar állampolgárságot a Fidesz MTl-HÍR Budapest. Törvénymódosítást nyújtott be a Fidesz-KDNP annak érdekében, hogy a határon túli magyarok könnyebben szerezhessenek magyar állam- polgárságot. Az indítvány eltörölné a magyar állampolgárságról szóló jogszabályból azt a feltételt, mely szerint az igénylőnek életvitelszerűen Magyarországon kell élnie. Egyéni kérelemre kedvezményesen honosítható lenne az, akinek felmenője magyar állampolgár volt, és magyar nyelvtudását igazolja (ettől ldskorú esetében el lehet térni, ha a honosítását a szülővel együtt kéri). Az állampolgárság iránti igényt be lehetne adni Magyarország nagykövetségein is. A törvényjavaslat indoklásában a képviselők leszögezik: tisztában vannak azzal, hogy nem járható út a magyar állampolgárság etnikai alapon történő megszerzése, illetve az, hogy ki lehessen adni az általánostól eltérő típusú állampolgárságot. Azonban - mint folytatták - bármelyik közvetlen ágú felmenő magyar állampolgársága elegendő jogalapot ad az utód állampolgári igényének elismerésére, amelyen belül csak egy alapkövetelményt fogalmaz meg a törvény: a magyar nyelv ismeretét. A törvénymódosítás nem jelenti az állampolgárság kollektív és automatikus megadását, ebben semmilyen automatizmus nem létezhet, csak a bejelentett egyedi kérelem alapján lehetséges az igény elismerése. Az indoklás rámutat: a javaslat úgy fogalmazza meg a honosítás feltételeit, hogy azok megfelelnek az Emberi Jogok Európai Bírósága által támasztott kritériumoknak, így az nem sérti a diszkrimináció tilalmát. Németh Zsolt, a Fidesz szak- politikusa még augusztus elején közölte, hogy már az őszi ülésszakon az Országgyűlés elé kerülhet a kettős állampolgárság ügye. Szijjártó Péter, a Fidesz elnöki stábjának vezetője október elején nyüatkozta, ha a Fidesz kormányra kerül, első lépései között lenne törvényt alkotni a kettős állampolgárságról. Leszögezte: a parlament erkölcsi kötelessége e kérdés rendezése, de a jelenlegi összetételében az Országgyűlés erre nem képes. Rimaszombat. Orbán Viktor szerint a szlovákiai magya- roknakis jár az autonómia, mivel annak előnyeit az Európai Unió több államában is élvezik a kisebbségek. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Úgy véli, az unióban a nemzeti kisebbségek helyett egyre inkább nemzeti közösségekről beszélnek, melyek természetes államalkotó tényezők, és a Kárpát-medencei magyar kisebbségeknek is államalkotó nemzeti közösségként kell magukra tekinteniük. „Bizonyos jogok nem függhetnek attól, hogy egy közösség mekkora, kisebb vagy nagyobb, minden közösséget megilletnek bizonyos jogok” - jelentette ki a Fidesz elnöke az MKP kongresszusán. Ide sorolta, hogy az anyanyelvét mindenki szabadon használhassa, ügyeit anyanyelvén intézhesse. „Megilleti az a jog is, hogy senki se szóljon bele kulturális és belső politikai életébe, minden közösséget megillet Európában az autonómia is, mely egy széles körben támogatott európai érték” - véli Orbán. Ezzel Csáky Pál, az MKP elnöke is egyetért. „Orbán Viktor azt mondta, hogy az unióban nem lehet kettős mérce, ha Spanyolországban, Olaszországban vagy Belgiumban sikerült létrehozni egy ottani viszonyokra szabott modellt, akkor nem lehet, hogy ez a gondolkodás megálljon Európa nyugati felén” - mondta lapunknak Csáky Pál. Jogbiztosítás és gazdasági együttműködés Orbán Viktor üzent a szlovákiai szlovák politikusoknak is. „Érdemes csínján bánni a szlovákiai magyarok jogainak megnyirbálásával, mert a történelem Európában azt mutatja, hogy ahol az egyik közösség jogait megsértik, ott hamarosan sorra kerül a többi is, a magyarok után könnyen következhetnek maguk a szlovákok is - mondta a Fidesz elnöke. - Számomra a magyarok ügye a Felvidéken egyenlő a szabadságügyével.” „Ha elkezdik a kiszolgáltatottabb társadalmi rétegek jogainak megnyirbálását, akkor eljuthatunk oda, hogy a magát többségnek érző nép szabadsága is elveszhet” - fűzte hozzá az MKP elnöke. Orbán Viktor ezen felül gazdasági együttműködést ajánlott a szlovák félnek, mely során megteremthetik elsősorban a határon átnyúló gazdasági együttműködés jogi, pénzügyi és politikai alapjait is. Szerinte ezzel kezdetét veheti a határok mentén élő magyar közösségek gazdasági felemelkedése is. Bugár: idő kell, hogy Budapest megismerj e a Hidat Bugár Béla szerint az itt élő magyaroknak és politikai képviseleteiknek kell eldönteniük, milyen politikai célokat tűznek ki. „Sikerült kialakítani azt a gyakorlatot, hogy a magyarországi politikusok csak azt támogatják, amit az itt élő magyarok politikai képviseletei kémek, azzal, hogy a mi kérésünknek euro- komfomak kell lennie” - reagált lapunknak Bugár Orbán Viktor kijelentéseire.-Azt elfogadom, hogy el tudja képzelni az autonómiát Szlovákiában, de tudomásom szerint ezt még az MKP sem fogalmazta meg.” Bugár szerint nem kell túlértékelni Orbán kijelentéseit, csak elmondta, hogy ha lesz ilyen kérés, akkor hajlandó támogatni. Bugár szerint a szlovák politikában még sokáig visszhangozni fog Orbán látogatása, ebből a szempontból az a fontos, hogyan tudja kezelni ezt az MKP. A magyar-magyar együttműködéssel kapcsolatos kijelentései Bugár szerint félreértésen alapszanak. „Mi nem mondtunk mást a KMKF-fel kapcsolatban, csak amit például Berényi József is, vagyis hogy a KMKF-re szükség van, csak az országgyűlési nyilatkozatot kell megszüntetni.” Azt viszont elhibázott lépésnek tartaná, ha a Fidesz bekapcsolódna az MKP és a Híd közötti versengésbe. „Ezt már megtették Erdélyben is, szerintem ez rossz üzenet a szlovákiai magyarok felé” - mondta a Híd elnöke. Szerinte időt kell hagyni a magyarországi pártoknak, hogy megtapasztalják, a Híd megfelelően képviseli a szlovákiai magyarok érdekeit. Úgy véli, Orbán látogatásának egyetlen célja volt: Csáky Pál pozíciójának megerősítése. dpj) VÁLASZOL REAKCIÓK Fllirav Miki ne alapanyagokat, ezeket a párt el- L'Ula.y íVUJVlua nökségének tagjai megkapták, és az MKP stratégiai alelnöke ez alapján lehetett a programjavaslat kapcsánvitátfolytatni. Ön elégedett a párt programjá- Ezek az alapanyagok tük- >val? Nem hiá- röződneka programban? ■L~Up| nyoznak belőle a A szellemiségében igen. í ĽM konkrétabb célmtBmK kitűzések? Nváron még úgv nvilatkoEz egy általános program, zott, hogy ez nem az ön prog- egyfajta jövőképet fogalmaz ramja. meg, nem kell konkrétumokat Ez természetes, mivel ez nem a tartalmaznia. Ennek alapján stratégiai tanács programja. A lehet megfogalmazni az egyes stratégiai tanács ehhez alapszakterületekre vonatkozó kon- anyagokat dolgozott ki. Ez a krét elképzeléseket. Ez egy sor- pártprogramja, vezető. Ön megszavazta? Az ön által vezetett stra- Erre nem tudok igennel vála- tégiai szakmai tanács bizo- szólni, mert az elnök nyitóbe- nyos javaslatokat fogalma- széde után az alapszabályelőké- zott meg a programmal kap- szító bizottság félrevonult dol- csolatban. Ezek bekerültek a gozni, és későn értünk vissza a dokumentumba? terembe, vagyis nem voltunk je- A startégiai tanács nem dől- len a szavazáskor. De megsza- gozott ki javaslatokat, csupán vaztam volna, (lpj) Rudolf Púčik (SNS): „ Orbán Viktor beszédében azt üzente a szlovákiai magyaroknak, hogy a Kárpát-medencében domináns nemzetként viselkedjenek. AzMKPtörvényellenestevékenységévelmáraható- Ságoknak isfoglalkozniakellene.” Robert Kaliňák (Smer) belügyminiszter: „Ha Orbán Viktornem akart volna provokálni, az MKP-kongresszuson tartott beszédében végképp nem használ olyan kifejezéseket, mint a Felvidék. Sértő az Osztrák-Magyar Monarchia idejébőlszármazó kifejezésthasználni. ” JánSlota, az SNS elnöke: Orbán kijélentéseiamagyarnemzetegy politikai tömörülésen belüli egységét hangsúlyozzák. Ennek kezdetéta Magyarországgal szomszédos államok területén szerzett politikai autonómia jelentené. Eprovokációkat nem szabad alábecsülni, világosan jelzik, mi a magyar politikai elit célja. Farizeus módon azMKPke- rülte az autonómia fogalmának használatát, nagyon átlátszó az a taktika, hogy a kisebbség kulturális és oktatásügyi önkormányzatiságának emlegetésével miként közelítsen az autonómiához. Jozef Halecký HZDS-képviselő: „Orbán nyíltan beszél az autonómiáról a magyar kisebbségek magyar nemzethez való csatlakozásáról ésNagy-Magyarországról.” Juraj Marušiak politológus: „Bár Orbán kerülte a túl expresszív kijelentéseket, beszéde mégisahatáronmozgott. ” Gregorij Mesežnikov politológus: „Nem dramatizálnám fölöslegesen Orbánkijelentéseit. Várható volt, hogy beszéde heves reakciókat váltkiaszlovákpolitikusokkörében, deegészenbiztos, hogy az ország önállóságát nem fenyegetiveszély. De tény, hogyha Orbán megnyeri a magyarországi választásokat, jelentősen romlani fog a két ország kapcsolata. ”(tasr, sita) Berényi József: az MKP stratégiai programja húsz évre szól, ezért nem tartalmaz több konkrétumot, a siker a választások eredményén és az unió támogatásán múlik Szlovákiában olyan jogok bővítését lehet kivívni, amit Európa is támogat ÚJ SZÓ-INTERJÚ Az MKP hosszú távú stratégiai programjában továbbra is jobbközép pártként határozza meg önmagát. Hogyan nyilvánul ez meg a programban? Gazdasági szempontból jobbközép pártként határozzuk meg magunkat, mert szerintünk csak gyors gazdasági fejlődés mellett lehet hatékony szociálpolitikát folytatni. Ha üres az államkassza, nem lehet osztogatni. Az államkasszát pedig jól működő vállalkozások tudják feltölteni, amelyek képesek adót és járulékokat fizetni. Ebből az állami bevételből lehet aztán szociális programokat megvalósítani. Ha nem vállalkozásfejlesztéssel, a gazdaság élénkítésével foglalkozik a kormány, akkor ál-szociálpolitikát folytat, amivel a következő generációkat Berényi József, az MKP elnökhelyettese (Somogyi Tibor felvétele) adósítja el. Az így elosztogatott pénzt később beszedik az állampolgároktól. Számunkra fontos a kis- és középvállalkozók támogatása, de a multinacionális vállalatok letelepítése is, mert így lehet az állam adóbevételeit növelni. Viszonylag teijedelmes programot fogadtak el, mely főbb pontjait emelné ki? Mi az, amit a párt 20-25 év horizontján belül mindenképpen el akar érni? A mi értelmezésünk szerint az MKP az egyetlen párt Szlovákiában, mely nemcsak a jelenlegi jogok megtartását tűzi ki célul, hanem a kisebbségi jogok bővítését szorgalmazza. Elsősorban az anyanyelvhasználat területén, és az oktatási intézmények esetében van szükség a jogok bővítésére. Emellett programunk tartalmazza, hogy az önkormányzatiságot tekintve az Európai Unióban működő modelleket kell figyelembe venni, és lehetőleg alkalmazni Szlovákiában is. Ez egy hosszútávú cél. Pontosan milyen modellekre gondolnak? Sokféle önkormányzati modell létezik Európában, a kérdés az, hogy melyik megvalósításához tudunk támogatást szerezni Szlovákiában és Európában. Az elmúlt 20 év azt mutatja, hogy Szlovákiában olyan területeken lehet nemzetiségi jogokat kivívni, bővíteni, amelyeket Európa támogat. Egyetlen szlovák pártnak sincs kisebbségi politikája, időnként azonban hajlandóak elfogadni azt, amit az európai intézmények is bővítésre javasolnak. Ezért mondjuk azt, hogy a működő európai modelleket kell vizsgálni, és megpróbálni átültetni a szlovákiai viszonyoknak megfelelően, mert a tapasztalat szerint ez az egyetlenjárható út. Ez az autonómia alternatívájaként szerepel a programban? Inkább működő európai kisebbségi önkormányzati modellekre hivatkoznak, mint nyíltan autonómiát követelnek? így van. Említette a kulturális és oktatási önkormányzatot. Mikorra lehet ezt létrehozni? Egyes elemekre már a jelenlegi törvények lehetőséget adnak, másokhoz viszont meg kell teremteni a törvényi hátteret. Jelen pillanatban a törvények nem teszik lehetővé a kulturális és oktatási önkormányzatiság bővítését, de a helyi és a megyei ön- kormányzatokról szóló törvények biztosítanak egyfajta önállóságot. Azt kell átgondolni, hogy ezt az önállóságot hogyan lehet bővíteni. Ez a bővítés már a következő négyéves ciklusban is elképzelhető? Ez hosszú távú program, ezért sem tartalmaz több konkrétumot. A következő négy év sikerei azon múlnak, hogy mennyire áll mögénk az Európai Unió és más európai intézmények, valamint attól, hogy milyen választási eredményt érünk el, és ki alakít kormányt. Nem túl általános ez a program? Kevés az olyan konkrét célkitűzés, amit mondjuk 4-5 év múlva számon lehetne kérni? Ez hosszú távú stratégia, nem is annyira program. 20 évre előre nehéz úgy konkretizálni a célkitűzéseket, hogy azokat számon lehessen kérni. A konkrét elképzeléseket a választási program tartalmazza majd. (lpj)
