Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-16 / 239. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 16. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ VERDENSGANG Hosszú ideig ellenezte a Nobel-békedíj odaítéléséről döntő bizottság öt tagjából három, hogy Barack Obama legyen a kitüntetett - írta egy norvég bulvárlap. Az egyik tag túl korainak és kockáza­tosnak tartotta, hogy a nyolc és fél hónapja hivatalba lépett elnök legyen a díjazott. Egy másik az afganisztáni háború miatt volt ellene, hogy Oba- mát tüntessék ki - írta a Ver­dens Gang. A Nobel-békedíj odaítéléséről egy norvég poli­tikusokból álló, Thorbjörn Jagland volt kormányfő ve­zette ötfős bizottság döntött. Ketten-a sajtó nyilvánossága előtt is utaltak rá, hogy fenn­tartásaik vannak a döntéssel kapcsolatban, (mti) Ankara és Jereván kapcsolatának javulása példa lehet más, szintén régóta húzódó viták rendezésére Erősíti a regionális stabilitást az örmény-török közeledés Az elmúlt hétvégén aláírt örmény-török egyezmény a diplomáciai kapcsolatok fel­vételéről és a közös határ mielőbbi megnyitásáról még ratifikálásra vár a két ország parlamentjében, és gyakor­lati megvalósulása távolról sem bizonyos. A megállapo­dás létrejötte mindazonáltal növelheti a Fekete-tenger környéki régió stabilitását, ráadásul nagyon jó hír az amerikai és az európai érde­kek szempontjából - véleke­dik a German Marshall Found szakértője. MTI-HÁTTÉR Az örmény-török enyhülés esé­lyét több éven át tartó csöndes, nem hivatalos csatornákon át zajló párbeszéd alapozta meg, amely a két fél vezető értelmiségi körei és véleményformáló személyiségei között folyt. A megváltozott légkör azt is mutatja, mekkora befolyás­sal bírnak meghatározó üzletem­berek - akik igyekeznek kiaknázni a kétoldalú kereskedelemben rejlő előnyöket - és felvüágosult politi­kai szereplők. Utóbbiaknak az volt az érdekük, hogy lekerüljön a na­pirendről egy hosszú évek óta fennálló probléma. A lehetséges geopolitikai kö­vetkezmények jelentősek. A tö­rök-örmény közeledésből egyér­telmű előnyök származnak a tér­ségre és a transzatlanti biztonsági érdekekre. A megnyitandó ör­mény-török határ előmozdítja Örményország gazdasági fejlődé­sét, és kiegyensúlyozottabbá teszi az ország pozícióját Kelet és Nyu­gat között. A Szovjetunió felbom­lása óta a karabahi konfliktus (amely szembeállítja a Moszkva által támogatott örményeket a tö­rökök által támogatott azeriek- kel) és a lezárt török-örmény ha­tár miatt Jereván nyugati kapcso­latai nem fejlődtek. A Törökországhoz fűződő vi­szony normalizálása révén Ör­ményország új lehetőségekhez jut a nemzetközi színtéren, ami hoz­zájárulhat az ország fejlődéséhez és stabilitásának erősödéséhez. Moszkva eddig bátorította a két ország viszonyának enyhülését, amelynek révén valószínűleg csökken az oroszok befolyása Je­revánra. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy a Kreml számításaiban jelenleg többet nyom a latban az olajban gazdag Azerbajdzsánhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra vonása. A másik következmény: Ankara és Jereván kapcsolatának javulása példa lehet más, szintén régóta húzódó viták rendezésére. Szá­mos tűzfészek és „befagyott konf­liktus” található a Fekete-tenger környékén, s mind magában hor­dozza a fellángoló nacionalizmus veszélyét, amit erősít a feszült gazdasági helyzet. Jó példa erre Oroszország és Grúzia konfliktu­sa, valamint az Ukrajna és Orosz­ország között lappangó feszült­ség. A nyitott határok és a bizal­mat erősítő lépések bátoríthatják a fekete-tengeri térség nagyobb mértékű integrációját. Ennek al­ternatívája a befelé forduló, naci­onalista hozzáállás. A harmadik következmény: a nyi­tás Örményország felé erősítheti a török külpolitika új vonását. Az utóbbi években a török vezetők „nul­la probléma” alapú megközelítést szorgalmaztak a balkáni, az égei- tengeri, a fekete-tengeri és a közel- keleti térséghez fűződő viszonyuk­ban: ennek köszönhetően nagyjából sikerült javítaniuk korábban feszült kapcsolataikat Görögországgal, Bulgáriával és Szíriával. Nyugati megfigyelők egy részét ambivalens érzések foghatják el a fenti török stratégia láttán, különösen, hogy Ankara javította viszonyát Iránnal és Oroszországgal is. Ám az örmény-török enyhülés más lapra tartozik. Hasonlóan az 1999 óta tartó török-görög enyhü­léshez, a Jerevánhoz fűződő jobb kapcsolatok határozott előnyöket ígérnek Törökország transzatlanti partnerei számára. Egy olyan idő­szakban, amikor Ankara EU-am­bícióira komoly kihívások lesel­kednek, az Örményország felé va­ló nyitás azt bizonyíthatja az eu­rópaiaknak, hogy Törökország in­kább erősíti, semmint gyengíti a biztonságot Európa szomszédsá­gában - mutatott rá a German Marshall Fund elemzője. „A béke győzelmeként” kom­mentálták a csütörtöki török la­pok az előző nap Bursában lezaj­lott török-örmény világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzést. A találkozót, amely a török csapat 2:0 arányú győzelmével ért véget, megtekintette a két ország állam­fője, Abdullah Gül és Szerzs Szargszján is. A Milliyet föltette a kérdést: „Van-e szükség az ered­mény hangoztatására? A bursai mérkőzés úgy vonul be a történe­lembe, mint hatalmas lépés a béke felé vezető úton.”. A nagy példányszámú Hürriyet tudósítása szerint „94 év elmúltá­val Örményország és Törökország jegyzőkönyvet írt alá a békéről. Ezt a jegyzőkönyvet most a bursai szurkolók ratifikálták, megelőzve a parlamenti ratifikáció aktusát.” A Taraf című liberális napilap szemle­írója már tágabb értelmű következ­tetést vont le az utóbbi napok ese­ményeiből. „Törökország normali­zálódik, békét köt saját népével, a történelemmel és szomszédaival - írta Ahmet Altan. -Történelmi idő­szakot élünk. Megszabadulunk in­dokolatlanfélelmeinktől.” \ katonák személyiségi jogainak tiszteletben tartása és a halottakkal kapcsolatos illem betartása a lényeg Tilos a halott amerikai katonák fotózása MTl-OSSZEFOGLALO Az amerikai hadsereg megtil- otta a sajtónak a halott ameri- :ai katonák fotózását vagy vi- ieózását Afganisztánban - kö- ölte a sajtó működését figyelő '.ditor and Publisher folyóirat. A kiadvány felhívta a figyel- íet: a hadsereg új szabályozá- a egyértelműen tiltja, hogy az jságírók fotókat és videófelvé- :leket készítsenek a harc köz­én elesett katonákról. A ko- íbbi szabályozás még úgy :ólt: a médiának nem tiltják meg a fotózást egy sor feltétel­lel. A tengerentúli sajtó nagyon ritkán közöl felvételeket halott amerikai katonákról, de eddig sem az iraki, sem az afganisz­táni háború során nem tiltották meg azok fotózását. A szabályváltozással kapcso­latban a Pentagon keleti regio­nális parancsnokságán közöl­ték: a szabály nem új, csak pon­tosították. Tom Clementson szóvivő szerint a katonák sze­mélyiségi jogainak tiszteletben tartása és a halottakkal kapcso­latos illemszabályok betartása a lényeg, a tudósításoknál fonto­sabb a katonák érdeke. A védelmi minisztérium annak nyomán rendelte el a tilalmat, hogy az AP hírügynökség a család és Robert Gates védelmi minisz­ter személyes tiltakozása ellenére szeptember 4-én leközölte egy Afganisztánban halálosan meg­sebesült amerikai tengerészgya­logos katona sajtófotóját. A mi­niszter akkor azt mondta, a hír- ügynökséget „a részvét megdöb­bentő hiánya” jellemzi. Az új sza­bályozást az AP-vel is tudatták. Á NATO vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (ISAF) tudósítói készíthetnek fo­tókat az áldozatokról, de az el­esett katonákról csak azután le­het képet közölni, hogy értesítet­ték a legközelebbi hozzátartozót. Az Obama-kormány hivatalba lépése után, áprilisban a Penta­gon a jelenlegivel ellenkező lé­pést tett: lehetővé tette, hogy a háború áldozatai láthatóbbak le­gyenek a sajtóban, a fotósok az­óta képeket készíthetnek a doveri légibázisra hazaszállított elesett katonák koporsóiról, ha a roko­nok beleegyeznek. KOMMENTÁR Brüsszel balgán beszól S1DÓH. ZOLTÁN Szlovákia mellett még 12 uniós országot figyelmeztet közpénz­ügyi labilitás miatt Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazda­sági és monetáris biztosa. A Financial Times Deutschland által megszellőztetett brüsszeli jelentés állítólag megkérdőjelezi az érintett országok képességét arra, hogy az adókból és illetékekből elegendő költségvetési bevételre tegyenek szert ahhoz, hogy fe­dezni tudják hosszú távú kiadásaikat. Ezért rajtunk kívül a csehe­ket, a briteket, a hollandokat, a szlovéneket, és még további hét tagállamot arra figyelmeztetnek, hogy ne adósodjanak el jobban, továbbá a növekvő demográfiai terhek orvoslása érdekében hajt­sanak végre reformokat. Ha úgy vesszük, dicséretes a brüsszeli éberség, hogy rögvest a költe­kező Fico-kormány orrára koppint, másrészt teljesen érthetetlen a bírálat, hiszen a szlovák vagy a cseh problémák szinte eltörpülnek a magyar gazdasági és pénzügyi bajnok mellett, miközben déli szom­szédunkat a kevésbé problematikus „közepesenjók” kategóriájába sorolták. Időnként úgy tűnik, Brüsszel apparátusa kötelező pen­zumként kiad egy-egyjelentést, nem törődve annak valóságtartal­mával. Talán most is egy poros, elfekvő aktátvettek elő Szlovákia értékelésekor, hiszen a nálunk 2004-ben bevezetett átfogó refor- ‘ mokhoz képest a többi tagállam igyekezete szinte szóra sem érde­mes, a szlovák államadósság terhe pedig úgy viszonyul a belgák vagy az olaszok által felhalmozott adóssághoz, mint hajszálrepedés a Mariana-árokhoz. Ami pedig a demográfiai tényezőket illeti, a leg­jobbak közé sorolt Bulgária a rendszerváltás óta több mint 1 millió főt vesztett, ami egybe sem vethető a lakosságszám tekintetében stagnáló Csehországgal vagy Szlovákiával. Az uniós szóhasználattal élve „ambiciózus strukturális reformokat, a büdzsék konszolidálását” ajánló dokumentum azonban máris új értelmet nyer, ha tudatosítjuk: az eurokraták különböző forgató- könyveket vizsgáltak meg egészen 2060-ig. Nem tévedés, a brüssze­li Atomium tetejére pattanva egészen 2060-ig próbáltak tekinteni, ami már csak azért is ambiciózus, mert a mérvadó nemzetközi szer­vezetek prognózisai is legfeljebb 3-4 évig vehetők komolyan. Ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy nálunk minden nagyon jó, minden nagyon szép. Mindössze az a sanda gyanúnk támadt, hogy már megint a kis tagállamokat, mint Lettországot, Máltát, Szlové­niát vagy éppen Ciprust akarják legalább szavak szintjén megregu- lázni, na meg a kissé különálló Nagy-Britanniát. Persze érthető, a válságban balekot (rosszabb esetben bűnbakot) kell találni. Egy a probléma: az ilyen brüsszeli jelentések esedeg önbeteljesítő hatá­súak lehetnek. Például ha Szlovákia a nemzetközi pénzpiacon a krízis miatt hitelhez akar folyamodni, akkor az érintett bank eset­leg előrántja a kockázati tényezők alapján összeállított brüsszeli listát, és azt mondhatja: lám, Pozsony milyen kockázatos, veszély­zónában levő hely, ezért komoly kamatfelárat követelek meg. Eb­ben az esetben az ország adósságterhe valóban a kelleténél jobban nőhet. Végül miről nem szól a jelentés? Arról, hogy a világválság­ból való kilábalást segítő, óriási pénzügyi ösztönző csomagok mi­att a fejlett világ adósságcsapdába kerülhet, és akkor mindenki nekiláthat a jóléti állam védőhálójának lebontásához. Ebben az esetben viszont már nem 13 uniós ország ülhet szégyenpadra, ha­nem az egész fejlett Nyugat. TALLÓZÓ __________ BREITBART A Wall Street Journal című üz­leti lap lett a legnagyobb pél­dányszámú amerikai napilap. Lekörözte az eddigi piacvezető USA Today-t - írta a Breitbart hírportál. Á konzervatív újság áprüis és szeptember között 12 ezerrel növelte előfizetőinek számát az egy évvel korábbi periódushoz viszonyítva. Ezáltal a lap hét­köznapi átlagos példányszáma eléri a 2,02 milliót. Az évek óta a legjobb eladási adatokkal büsz­kélkedő USAToday a múlt héten viszont közölte, hogy történeté­nek eddigi legsúlyosabb forga­lomcsökkenését szenvedte el, a napi példányszám 17 százalék­kal 1,88 millióra csökkent. A for­galom összehasonlításában sze­repet játszanak az online-előfi­zetések is. A The Wall Street Journal - amely a News Corpora­tion tulajdonában levő Dow Jo­nes része - azon kevés jelentős lapok egyike, amelyek interne­tes oldaluknak csak a töredéké­hez kínálnak ingyenes hozzáfé­rést; a USA Today online cikkei­nek olvasásáért nem kell fizetni. (A Rupert Murdoch által alapí­tott News Corporation a világ második legnagyobb média­konglomerátuma a Walt Disney mögött.) A The Wall Street Jour­nal - amelyet a News Corporati­on 2007-ben vett meg több mint 5 müliárd dollárért - erőteljes lé­péseket tett, hogy a hagyomá­nyos üzleti közönségen túl is ol­vasókat szerezzen, az újság ma már több oldalon kínál általános híreket. A gazdasági orgánum el­ső helyre kerülését azonban első­sorban a USA Today váratlan gyengülése okozta; elemzők sze­rint a Gannett tulajdonában levő napilap forgalmát a többi nagy laphoz hasonlóan a recesszió, va­lamint az olvasók internetre való átpártolása nyirbálta meg. A for­galmának jelentős részét repülő­tereken és szállodákban produ­káló USAToday eladásait ugyan­csak megtizedelte, hogy a válság miatt visszaesett az utazási kedv. A USA Today - amely december­ben 75 centről 1 dollárra emelte a lap árát - átlagosan napi 398 ezerrel kevesebb példányt tudott értékesíteni április és szeptem­ber között az egy évvel korábbi időszakhoz képest, (mti)- Kár, hogy a pollenekkel együtt a politikusokat nem fújja el az őszi szél! (Peter Gossónyi rajza)

Next

/
Thumbnails
Contents