Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-16 / 239. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 16. Vélemény és háttér 7 TALLÓZÓ VERDENSGANG Hosszú ideig ellenezte a Nobel-békedíj odaítéléséről döntő bizottság öt tagjából három, hogy Barack Obama legyen a kitüntetett - írta egy norvég bulvárlap. Az egyik tag túl korainak és kockázatosnak tartotta, hogy a nyolc és fél hónapja hivatalba lépett elnök legyen a díjazott. Egy másik az afganisztáni háború miatt volt ellene, hogy Oba- mát tüntessék ki - írta a Verdens Gang. A Nobel-békedíj odaítéléséről egy norvég politikusokból álló, Thorbjörn Jagland volt kormányfő vezette ötfős bizottság döntött. Ketten-a sajtó nyilvánossága előtt is utaltak rá, hogy fenntartásaik vannak a döntéssel kapcsolatban, (mti) Ankara és Jereván kapcsolatának javulása példa lehet más, szintén régóta húzódó viták rendezésére Erősíti a regionális stabilitást az örmény-török közeledés Az elmúlt hétvégén aláírt örmény-török egyezmény a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és a közös határ mielőbbi megnyitásáról még ratifikálásra vár a két ország parlamentjében, és gyakorlati megvalósulása távolról sem bizonyos. A megállapodás létrejötte mindazonáltal növelheti a Fekete-tenger környéki régió stabilitását, ráadásul nagyon jó hír az amerikai és az európai érdekek szempontjából - vélekedik a German Marshall Found szakértője. MTI-HÁTTÉR Az örmény-török enyhülés esélyét több éven át tartó csöndes, nem hivatalos csatornákon át zajló párbeszéd alapozta meg, amely a két fél vezető értelmiségi körei és véleményformáló személyiségei között folyt. A megváltozott légkör azt is mutatja, mekkora befolyással bírnak meghatározó üzletemberek - akik igyekeznek kiaknázni a kétoldalú kereskedelemben rejlő előnyöket - és felvüágosult politikai szereplők. Utóbbiaknak az volt az érdekük, hogy lekerüljön a napirendről egy hosszú évek óta fennálló probléma. A lehetséges geopolitikai következmények jelentősek. A török-örmény közeledésből egyértelmű előnyök származnak a térségre és a transzatlanti biztonsági érdekekre. A megnyitandó örmény-török határ előmozdítja Örményország gazdasági fejlődését, és kiegyensúlyozottabbá teszi az ország pozícióját Kelet és Nyugat között. A Szovjetunió felbomlása óta a karabahi konfliktus (amely szembeállítja a Moszkva által támogatott örményeket a törökök által támogatott azeriek- kel) és a lezárt török-örmény határ miatt Jereván nyugati kapcsolatai nem fejlődtek. A Törökországhoz fűződő viszony normalizálása révén Örményország új lehetőségekhez jut a nemzetközi színtéren, ami hozzájárulhat az ország fejlődéséhez és stabilitásának erősödéséhez. Moszkva eddig bátorította a két ország viszonyának enyhülését, amelynek révén valószínűleg csökken az oroszok befolyása Jerevánra. Ennek feltehetőleg az az oka, hogy a Kreml számításaiban jelenleg többet nyom a latban az olajban gazdag Azerbajdzsánhoz fűződő kapcsolatok szorosabbra vonása. A másik következmény: Ankara és Jereván kapcsolatának javulása példa lehet más, szintén régóta húzódó viták rendezésére. Számos tűzfészek és „befagyott konfliktus” található a Fekete-tenger környékén, s mind magában hordozza a fellángoló nacionalizmus veszélyét, amit erősít a feszült gazdasági helyzet. Jó példa erre Oroszország és Grúzia konfliktusa, valamint az Ukrajna és Oroszország között lappangó feszültség. A nyitott határok és a bizalmat erősítő lépések bátoríthatják a fekete-tengeri térség nagyobb mértékű integrációját. Ennek alternatívája a befelé forduló, nacionalista hozzáállás. A harmadik következmény: a nyitás Örményország felé erősítheti a török külpolitika új vonását. Az utóbbi években a török vezetők „nulla probléma” alapú megközelítést szorgalmaztak a balkáni, az égei- tengeri, a fekete-tengeri és a közel- keleti térséghez fűződő viszonyukban: ennek köszönhetően nagyjából sikerült javítaniuk korábban feszült kapcsolataikat Görögországgal, Bulgáriával és Szíriával. Nyugati megfigyelők egy részét ambivalens érzések foghatják el a fenti török stratégia láttán, különösen, hogy Ankara javította viszonyát Iránnal és Oroszországgal is. Ám az örmény-török enyhülés más lapra tartozik. Hasonlóan az 1999 óta tartó török-görög enyhüléshez, a Jerevánhoz fűződő jobb kapcsolatok határozott előnyöket ígérnek Törökország transzatlanti partnerei számára. Egy olyan időszakban, amikor Ankara EU-ambícióira komoly kihívások leselkednek, az Örményország felé való nyitás azt bizonyíthatja az európaiaknak, hogy Törökország inkább erősíti, semmint gyengíti a biztonságot Európa szomszédságában - mutatott rá a German Marshall Fund elemzője. „A béke győzelmeként” kommentálták a csütörtöki török lapok az előző nap Bursában lezajlott török-örmény világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzést. A találkozót, amely a török csapat 2:0 arányú győzelmével ért véget, megtekintette a két ország államfője, Abdullah Gül és Szerzs Szargszján is. A Milliyet föltette a kérdést: „Van-e szükség az eredmény hangoztatására? A bursai mérkőzés úgy vonul be a történelembe, mint hatalmas lépés a béke felé vezető úton.”. A nagy példányszámú Hürriyet tudósítása szerint „94 év elmúltával Örményország és Törökország jegyzőkönyvet írt alá a békéről. Ezt a jegyzőkönyvet most a bursai szurkolók ratifikálták, megelőzve a parlamenti ratifikáció aktusát.” A Taraf című liberális napilap szemleírója már tágabb értelmű következtetést vont le az utóbbi napok eseményeiből. „Törökország normalizálódik, békét köt saját népével, a történelemmel és szomszédaival - írta Ahmet Altan. -Történelmi időszakot élünk. Megszabadulunk indokolatlanfélelmeinktől.” \ katonák személyiségi jogainak tiszteletben tartása és a halottakkal kapcsolatos illem betartása a lényeg Tilos a halott amerikai katonák fotózása MTl-OSSZEFOGLALO Az amerikai hadsereg megtil- otta a sajtónak a halott ameri- :ai katonák fotózását vagy vi- ieózását Afganisztánban - kö- ölte a sajtó működését figyelő '.ditor and Publisher folyóirat. A kiadvány felhívta a figyel- íet: a hadsereg új szabályozá- a egyértelműen tiltja, hogy az jságírók fotókat és videófelvé- :leket készítsenek a harc közén elesett katonákról. A ko- íbbi szabályozás még úgy :ólt: a médiának nem tiltják meg a fotózást egy sor feltétellel. A tengerentúli sajtó nagyon ritkán közöl felvételeket halott amerikai katonákról, de eddig sem az iraki, sem az afganisztáni háború során nem tiltották meg azok fotózását. A szabályváltozással kapcsolatban a Pentagon keleti regionális parancsnokságán közölték: a szabály nem új, csak pontosították. Tom Clementson szóvivő szerint a katonák személyiségi jogainak tiszteletben tartása és a halottakkal kapcsolatos illemszabályok betartása a lényeg, a tudósításoknál fontosabb a katonák érdeke. A védelmi minisztérium annak nyomán rendelte el a tilalmat, hogy az AP hírügynökség a család és Robert Gates védelmi miniszter személyes tiltakozása ellenére szeptember 4-én leközölte egy Afganisztánban halálosan megsebesült amerikai tengerészgyalogos katona sajtófotóját. A miniszter akkor azt mondta, a hír- ügynökséget „a részvét megdöbbentő hiánya” jellemzi. Az új szabályozást az AP-vel is tudatták. Á NATO vezette afganisztáni nemzetközi biztonsági erők (ISAF) tudósítói készíthetnek fotókat az áldozatokról, de az elesett katonákról csak azután lehet képet közölni, hogy értesítették a legközelebbi hozzátartozót. Az Obama-kormány hivatalba lépése után, áprilisban a Pentagon a jelenlegivel ellenkező lépést tett: lehetővé tette, hogy a háború áldozatai láthatóbbak legyenek a sajtóban, a fotósok azóta képeket készíthetnek a doveri légibázisra hazaszállított elesett katonák koporsóiról, ha a rokonok beleegyeznek. KOMMENTÁR Brüsszel balgán beszól S1DÓH. ZOLTÁN Szlovákia mellett még 12 uniós országot figyelmeztet közpénzügyi labilitás miatt Joaquin Almunia, az Európai Bizottság gazdasági és monetáris biztosa. A Financial Times Deutschland által megszellőztetett brüsszeli jelentés állítólag megkérdőjelezi az érintett országok képességét arra, hogy az adókból és illetékekből elegendő költségvetési bevételre tegyenek szert ahhoz, hogy fedezni tudják hosszú távú kiadásaikat. Ezért rajtunk kívül a cseheket, a briteket, a hollandokat, a szlovéneket, és még további hét tagállamot arra figyelmeztetnek, hogy ne adósodjanak el jobban, továbbá a növekvő demográfiai terhek orvoslása érdekében hajtsanak végre reformokat. Ha úgy vesszük, dicséretes a brüsszeli éberség, hogy rögvest a költekező Fico-kormány orrára koppint, másrészt teljesen érthetetlen a bírálat, hiszen a szlovák vagy a cseh problémák szinte eltörpülnek a magyar gazdasági és pénzügyi bajnok mellett, miközben déli szomszédunkat a kevésbé problematikus „közepesenjók” kategóriájába sorolták. Időnként úgy tűnik, Brüsszel apparátusa kötelező penzumként kiad egy-egyjelentést, nem törődve annak valóságtartalmával. Talán most is egy poros, elfekvő aktátvettek elő Szlovákia értékelésekor, hiszen a nálunk 2004-ben bevezetett átfogó refor- ‘ mokhoz képest a többi tagállam igyekezete szinte szóra sem érdemes, a szlovák államadósság terhe pedig úgy viszonyul a belgák vagy az olaszok által felhalmozott adóssághoz, mint hajszálrepedés a Mariana-árokhoz. Ami pedig a demográfiai tényezőket illeti, a legjobbak közé sorolt Bulgária a rendszerváltás óta több mint 1 millió főt vesztett, ami egybe sem vethető a lakosságszám tekintetében stagnáló Csehországgal vagy Szlovákiával. Az uniós szóhasználattal élve „ambiciózus strukturális reformokat, a büdzsék konszolidálását” ajánló dokumentum azonban máris új értelmet nyer, ha tudatosítjuk: az eurokraták különböző forgató- könyveket vizsgáltak meg egészen 2060-ig. Nem tévedés, a brüsszeli Atomium tetejére pattanva egészen 2060-ig próbáltak tekinteni, ami már csak azért is ambiciózus, mert a mérvadó nemzetközi szervezetek prognózisai is legfeljebb 3-4 évig vehetők komolyan. Ezzel nem azt akarjuk állítani, hogy nálunk minden nagyon jó, minden nagyon szép. Mindössze az a sanda gyanúnk támadt, hogy már megint a kis tagállamokat, mint Lettországot, Máltát, Szlovéniát vagy éppen Ciprust akarják legalább szavak szintjén megregu- lázni, na meg a kissé különálló Nagy-Britanniát. Persze érthető, a válságban balekot (rosszabb esetben bűnbakot) kell találni. Egy a probléma: az ilyen brüsszeli jelentések esedeg önbeteljesítő hatásúak lehetnek. Például ha Szlovákia a nemzetközi pénzpiacon a krízis miatt hitelhez akar folyamodni, akkor az érintett bank esetleg előrántja a kockázati tényezők alapján összeállított brüsszeli listát, és azt mondhatja: lám, Pozsony milyen kockázatos, veszélyzónában levő hely, ezért komoly kamatfelárat követelek meg. Ebben az esetben az ország adósságterhe valóban a kelleténél jobban nőhet. Végül miről nem szól a jelentés? Arról, hogy a világválságból való kilábalást segítő, óriási pénzügyi ösztönző csomagok miatt a fejlett világ adósságcsapdába kerülhet, és akkor mindenki nekiláthat a jóléti állam védőhálójának lebontásához. Ebben az esetben viszont már nem 13 uniós ország ülhet szégyenpadra, hanem az egész fejlett Nyugat. TALLÓZÓ __________ BREITBART A Wall Street Journal című üzleti lap lett a legnagyobb példányszámú amerikai napilap. Lekörözte az eddigi piacvezető USA Today-t - írta a Breitbart hírportál. Á konzervatív újság áprüis és szeptember között 12 ezerrel növelte előfizetőinek számát az egy évvel korábbi periódushoz viszonyítva. Ezáltal a lap hétköznapi átlagos példányszáma eléri a 2,02 milliót. Az évek óta a legjobb eladási adatokkal büszkélkedő USAToday a múlt héten viszont közölte, hogy történetének eddigi legsúlyosabb forgalomcsökkenését szenvedte el, a napi példányszám 17 százalékkal 1,88 millióra csökkent. A forgalom összehasonlításában szerepet játszanak az online-előfizetések is. A The Wall Street Journal - amely a News Corporation tulajdonában levő Dow Jones része - azon kevés jelentős lapok egyike, amelyek internetes oldaluknak csak a töredékéhez kínálnak ingyenes hozzáférést; a USA Today online cikkeinek olvasásáért nem kell fizetni. (A Rupert Murdoch által alapított News Corporation a világ második legnagyobb médiakonglomerátuma a Walt Disney mögött.) A The Wall Street Journal - amelyet a News Corporation 2007-ben vett meg több mint 5 müliárd dollárért - erőteljes lépéseket tett, hogy a hagyományos üzleti közönségen túl is olvasókat szerezzen, az újság ma már több oldalon kínál általános híreket. A gazdasági orgánum első helyre kerülését azonban elsősorban a USA Today váratlan gyengülése okozta; elemzők szerint a Gannett tulajdonában levő napilap forgalmát a többi nagy laphoz hasonlóan a recesszió, valamint az olvasók internetre való átpártolása nyirbálta meg. A forgalmának jelentős részét repülőtereken és szállodákban produkáló USAToday eladásait ugyancsak megtizedelte, hogy a válság miatt visszaesett az utazási kedv. A USA Today - amely decemberben 75 centről 1 dollárra emelte a lap árát - átlagosan napi 398 ezerrel kevesebb példányt tudott értékesíteni április és szeptember között az egy évvel korábbi időszakhoz képest, (mti)- Kár, hogy a pollenekkel együtt a politikusokat nem fújja el az őszi szél! (Peter Gossónyi rajza)
