Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-15 / 238. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 15. Külföld 9 A szakértői kormány fő feladata az elnökválasztások megszervezése lenne, de nem kizárt, hogy tovább is hivatalban maradhatna Egy német lehet a román kormányfő Klaus Johannis. Az ellenzék felsorakozott mögötte. (Reuters-felvétel) Bukarest. Klaus Johannis, Nagyszeben polgármestere elfogadta a román ellenzéki pártoknak azt a felkérését, hogy ő legyen a miniszterelnök-jelöltjük, vállalva egy esetleges szakértői kormány vezetését. A végső döntést Traian Bas- escu államfőnek kell meghoznia. ÖSSZEFOGLALÓ A német nemzetiségű nagyszebeni polgármester sajtótájékoztatón jelentette be döntését, miután tegnap találkozott a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RM- DSZ) és a - nem magyar - nemzeti kisebbségek frakciójának vezetőivel. Klaus Johannis azonban hivatalosan még nem tekinthető miniszterelnök-jelöltnek, ugyanis Traian Basescu államfő hatáskörébe tartozik, hogy bárkit is megbíz- zonkormányalakítással. A polgármester az ellenzéki pártok tervei szerint szakértői kormányt fog vezetni, amelynek fő feladata a kétfordulós, november 22-i, és december 6-i romániai államelnök-választások megszervezése. Az ellenzéki pártok nem zárják ki annak a lehetőségét sem, hogy a szakértői kormány esetleg hosszabb távú megbízatást kap, vagyis az elnökválasztás után is hivatalában maradhat. Mircea Geoana, a PSD elnöke azt hangsúlyozta a tárgyalásokat követően, hogy új parlamenti többség jött létre az ellenzéki pártok összefogásával, így ez a többség birtokolja a törvényhozói mandátumoknak mintegy 65 százalékát. Geoana felkérte Basescu államfőt, hogy tartsa szem előtt az ország érdekeit, és mielőbb vessen véget a romániai politikai válságnak azzal, hogy Johannist kéri fel kormányalakításra. A pártok Basescuhoz intézett közös levélben is nyomatékosították, hogy Johannis élvezi a parlamenti pártok többségének támogatását. Az államfő válaszolt is erre a levélre, amelyben egyelőre csak konzultációra hívta a pártokat tegnap kora estére. Bukaresti megfigyelők szerint az ellenzéki pártok Johannis jelölésével kész tények elé kívánták állítani az államfőt, és azt akarják kierőszakolni, hogy az ő jelöltjüket kérje fel kormányalakításra. Óhajuk azonban nem biztos, hogy teljesülni fog, hiszen Basescu keddi nyilatkozatában arra helyezte a hangsúlyt, hogy egyetlen pártnak sincs abszolút többsége a parlamentben. Az alkotmány ugyanis csak ebben az esetben kötelezné őt a javasolt jelölt megbízására, így viszont - vallja az államfő - csakis az ő belátására van bízva a döntés. Basescu elvileg megtehetné, hogy ismét az „elnök emberének” tekintett, kedden megbukott Emil Bocot bízza meg e feladattal, de ő már nem tudna parlamenti többséget kovácsolni. Az ellenzéki erők viszont úgy vélik, hogy Basescunak alapvető kötelessége lenne elfogadni egy több pártból álló, 65 százalékos többség által támogatott jelölt személyét. Markó Béla, az RM- DSZ elnöke nyilatkozatban hangsúlyozta: ebben a pillanatban válságkormányra van szükség, Klaus Johannis személyét a szövetség elfogadhatónak tartja. (MTI, ú) Mussolini fizetett brit ügynök volt London. A brit titkosszolgálat fizetett ügynöke volt az I. világháború idején Benito Mussolini, Olaszország későbbi fasiszta vezére. A Cambridge-i Egyetem történész professzora, Peter Mart- land által most előásott korabeli dokumentumokból kiderül, hogy a James Bond-filmekben is megörökített brit elhárítás, az M15 1917-ben hatalmas pénzt, heti száz fontot fizetett az akkoriban újságszerkesztőként tevékenykedő 34éves Mussolininak. Ez ma hatezer fontos heti fizetésnek felelne meg. Mussolini cserébe vállalta, hogy befolyásos lapjában, a milánói II Popolo d'Italiában folyamatos háborús propagandát közöl. A majdani Duce arról is biztosította az MIS római emberét, Sir Michael Hoare-t, Nagy-Bri- tannia későbbi külügyminiszterét, hogy mozgósítani tud olasz háborús veteránokat a békeaktivisták megfékezésére. Maitland a BBC-nek tegnap kifejtette: akkoriban Olaszország volt Nagy-Bri- tannia legkevésbé megbízható háborús szövetségese, különösen azután, hogy Oroszország kiszállt a konfliktusból. (MTI) Továbbra sem írja alá a Lisszaboni Szerződést Klaus Moszkvából üzent MTl-HÍR Moszkva. Václav Klaus továbbra sem szándékozik aláírni a Lisszaboni Szerződést. Erről a cseh államfő tegnap Moszkvában nyilatkozott. Klaus a Dmitrij Medvegyev orosz elnökkel tartott megbeszélése utáni sajtóértekezleten kijelentette: a szerződés aláírásához támasztott feltételei komolyak, s alaptalan feltételezni, hogy ezeket hirtelen, egyik napról a másikra elfelejtené. Hozzátette: az EU vezetőivel kezdett konzultációi folytatódnak, s Medvegyevnek is elmondta, „Prága - és nem csak Prága-miért tart az EU további integrációjától”. További részleteket azonban nem mondott, hangsúlyozva: nem lát okot arra, hogy a kérdést illetően bármilyen bejelentést tegyen Moszkvában. Medvegyev szerint Moszkva és Prága kapcsolatai jók és barátiak. Felhívást intézett azonban a cseh médiához, hogy szabaduljon meg a hidegháborús idők sztereotípiáitól. A cseh sajtóban az orosz titkosszol- gálatok aktivizálódásáról megjelent beszámolókat az orosz államfő a hidegháború visszhangjának nevezte, bár hozzátette, hogy az ilyen összeesküvésekről szóló elméletek nélkül az élet unalmasabb lenne. Kivonult három ellenzéki párt az orosz dumából Parlamenti porhintés MTl-HÍR Moszkva. Kivonult tegnap az orosz dumából a három ellenzékinek nevezett párt frakciója, tiltakozásul a vasárnapi helyhatósági választások eredményének meghamisítása ellen. Nem is szándékoznak visszatérni, amíg Dmitrij Medvegyev elnöknek be nem számolhatnak a jogsértésekről. A Szergej Mironov felsőházi elnök vezette Igazságos Oroszország pártról, a Gennagyij Zjuganov vezetése alatt álló kommunistapártról (KPRF) és Vlagyimir Zsirinovszkij Liberális-Demokrata Pártjáról (LDPR) van szó. E látszatdemonstrációt azért tartották, mert szerintük a Putyin vezette Egységes Oroszország Párt, az úgynevezett hatalom pártja javára hamisították meg a választások eredményét. Szerbia uniós dicséretet kapott, mézesmadzag Koszovónak és Boszniának Brüsszel folytatná a bővítést ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az unió további bővítésének folyamatáról készített jelentésében egyebek között azt javasolta tegnap az Európai Bizottság, hogy az EU kezdjen csatlakozási tárgyalásokat a tagjelölt Macedóniával. Az EB szerint Macedónia megfelelően teljesíti a koppenhágai kritériumokat, valamint a stabilizációs és társulási folyamatban meghatározott politikai feltételeket. Szkopje 2005 végén kapott tagjelölti státust, de Törökországtól és Horvátországtól eltérően eddig nem kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. Terjedelmes jelentéseiben az EB a bővítési folyamatban jelenleg érintett valamennyi ország - a volt jugoszláv utódállamok egy része, Albánia és Törökország - esetében előrelépésről számolt be az elmúlt egy évben. Megállapította: az EU- csatlakozás lehetősége „még mindig erősen ösztönzi a politikai és gazdasági reformokat, megszilárdítja a békét és a stabilitást”. Olli Rehn bővítési biztos szerint az EU stratégiai érdeke, hogy az elfogadott elvek és feltételek alapján fenntartsa e lendületet. Jövőre a nyugat-balkáni országok vízummentességének kérdésében lényeges előrelépések történnek. Macedónia, Montenegró és Szerbia állampolgárai utazhatnak januártól vízummentesen az EU területére. Összefoglalójában Rehn úgy fogalmazott, „a most bemutatott bővítési stratégia a Nyugat-Balkán és Törökország európai jövője melletti elkötelezettségünket tükrözi”. Albánia és Montenegró csatlakozási kérelméről Brüsszel jövőre készíti el javaslatait. Horvátországgal az EU jövőre lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat. Először adott ki értékelést a bizottság Koszovóról, melynek polgárait Brüsszel úgy vinné közelebb az EU-hoz, hogy vízumpárbeszédet kezd vele. Szerbia az uniós értékelés szerint kulcsfontosságú reformokba kezdett, és Brüsszel úgy véli, a hágai törvényszékkel fenntartott együttműködése is elégséges ahhoz, hogy az unió megkezdje a kétoldalú ideiglenes megállapodás - eddig visszatartott - végrehajtását. A Szerbiával foglalkozó jelentés megállapította azt is, hogy a Vajdaságban tavaly kevesebb volt az etnikai alapú incidens a korábbinál, ugyanakkor az idei év első felében három városból is jelentettek fizikai támadásokat és sértő falfirkákat. A közeli Szandzsákban a helyzet romlott, és a muszlim közösségek közti erőszakos incidensek a Vajdaságba is átterjedtek, az ottani muzulmán csoportok is bekapcsolódtak. Rehn szerint Törökország politikai reformtörekvései „láthatóan megújultak”. Bosznia-Hercegovinának sürgősen fel kell gyorsítania a legfontosabb reformokat. (MTI,ú) Lóverseny közpénzből London/Dublin. Az íreknek is megvan a nagy költségtérítési botrányuk. Lemondott a parlament elnöke, miután komoly bírálatok érték igen nagyvonalúnak tartott utazási és egyéb hivatali kiadásai miatt. John O'Do- noghue az első parlamenti elnök az önálló ír törvényhozás kilenc évtizedes történetében, akinek ilyen körülmények között kellett távoznia. Az ír sajtó már nyáron is szivárogtatott ki részleteket arról, hogy az 53 éves O'Donoghue, aki korábban miniszter volt, mekkora összegeket fordít közpénzekből külföldi utakra és luxuskiPOLITIKAI BOTRÁNY John 0 'Donoghue (TASR/ÁP) adásokra: 2002 óta állítólag 700 ezer eurót. Államköltségen járt angliai és ausztráliai lóversenyeken a feleségével, egy ízben luxuslimuzinnal tette meg az utat a londoni Heathrow repülőtér két terminálja között, közel 500 euró költséggel. Ennek ellenére O'Donoghue keddi, csaknem egyórás lemondó nyilatkozatában visszautasította azokat a vádakat, hogy szabálytalanul használt volna fel közpénzeket. Nemrég a brit parlament alsóházának elnöke, Michael Martin is lemondott, szintén költségtérítési botrány miatt, jóllehet ez több száz más törvényhozót is érintett, akik megdöbbentő címeken vettek fel pénzt. Az ügy a napokban elérte Gordon Brown munkáspárti kormányfőt is, akinek hivatala épp e héten jelentette be: Brown töhb mint 12 ezer fontot fizet vissza a költségvetésnek, ő főleg kertrendezési és takarítási munkákat számolt el. (MTI) RÖVIDEN London adna több katonát London. Nagy-Britannia 500 fős katonai erősítést küld Afganisztánba, de csak akkor, ha bizonyos alapfeltételek teljesülnek - közölte tegnap Gordon Brown kormányfő. A feltételek között említette a NATO- szövetségesek nagyobb szerepvállalását. Atervezetterősí- téssel 9500-ra nőne az Afganisztánban állomásozó brit kontingens létszáma. (MTI) Jövőre elkészül a szuperbomba Washington. A Pentagon felgyorsítja az MOP bunkerromboló óriásbomba fejlesztését; ez lesz a legnagyobb erejű, nem nukleáris töltetű bomha. A 15 tonnás, 2,4 tonna robbanóanyaggal felszerelt, megerősített föld alatti bunkerek megsemmisítésére alkalmas fegyver pusztító ereje csaknem tízszer akkora lesz, mint elődjéé, a BLU-109-es bombáé. Állítólag már 2010 nyarára el is készülhet. Az amerikai szaksajtó az Irán, illetve Észak-Ko- rea elleni B-tervként emlegeti a szuperbombát, de ezt a Pentagoncáfolja. (MTI) Moszkva fontos Amerikának Moszkva. Az USA hajlandó hozzájárulni a grúz hadsereg újbóli felfegyverzéséhez, de nem áll szándékában, hogy Grúziában telepítse a tervezett amerikai rakétavédelmi rendszer elemeit. Ezt tegnap mondta az amerikai külügyminiszter az Eho Moszkvi rádiónak. „Segíteni fogunk a grúz népnek, hogy képes legyen megvédeni magát” - fogalmazott Hillary Clinton. A grúziai telepítést illetően kijelentette: „Tudom, hogy ez a lehetőség nyugtalanítja Oroszországot, és el szeretnénk oszlatni ezt az aggodalmat.” (MTI) Szerződést szeretnének Szöul. Hivatalos békeszerződést szeretne aláírni Észak- Korea az USA-val, Phenjan szerint ez a „legésszerűbb és legpraktikusabb mód” a nukleáris leszerelési kérdés rendezésére. A Rodong Színműn hivatalos észak-koreai lap erről szóló írását a KCNA idézte. Az 1950- 1953-as koreai háború csak tűzszüneti megállapodással ért véget. (MTI) Kalózok követelései Mogadishu. Négymillió dollár váltságdíjat és Spanyol- országban fogva tartott két társuk szabadon bocsátását követelik Szomáliái kalózok annak a spanyol halászhajónak az elengedése fejében, amelyet két hete raboltak el az Arab-tenge- ren, 36 főnyi személyzettel a fedélzetén. Az Alakrana jelenleg egy Szomáliái kikötőben horgonyoz, két európai hadihajó közelről figyeli. (MTI)
