Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-14 / 237. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 14. Vélemény És háttér 7- Ugye csatlakozol hozzánk, ha az igazságügy-miniszter leváltásátfogjuk követelni!? (Peter Gossányi rajza) Az Egyesült Államok bizonygatja, hogy nem hagyta cserben térségünket Biden „megnyugtatni” jön TALLÓZÓ THE NEW YORK TIMES Az Egyesült Államokban a hatóságok továbbra sem tudják felkutatni azokat a külföldi beutazókat, akik lejárt vízummal, illegálisan tartózkodnak az országban, még mindig nem működik a kiutazókat ellenőrző rendszer - írta a The New York Times. A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után nyolc évvel, a kongresszus ismételt felszólításai ellenére a kormány még mindig nem építette ki az országot elhagyó külföldi látogatók megbízható ellenőrzését. A biztonsági résre a múlt héten az irányította rá ismét a figyelmet, hogy vádat emeltek egy 19 éves jordáni- ai férfi - bizonyos Hosam Maher Húséin Smadi - ellen, aki turistavízumának lejártával nem hagyta el az országot, és állítólag összeesküvést szőtt egy dallasi felhőkarcoló felrobbantására. Tavaly 2,9 millió külföldi utazott be az Egyesült Államokba hasonló időleges vízummal és távozott volna úgy, hogy nem jelentkezett ki. A hatóságok feltételezése szerint közülük több százezren lejárt vízummal az országban maradtak. Nem hivatalos adatok szerint az Egyesült Államokban tartózkodó 11 millió illegális bevándorló 40 százaléka legális vízummal érkezett az országba, csak a határidőn túl is ott maradt. Smadi ügye nyomán ismét felerősödtek azok a követelések - mind a republikánusok, mind a demokraták részéről -, hogy az illetékes belbiztonsági minisztérium építse ki végre az átfogó elektronikus utaskiléptető rendszert. Az Egyesült Államokban 2004 óta minden belépőt ellenőriznek, akár légi, akár vízi vagy szárazföldi úton érkezik az országba. A határőrizeti szervek tisztjei szinte minden ország utasától ujjlenyomatot vesznek, digitális fotót készítenek róluk, és az adatokat azonnal összevetik a bűnügyi nyilvántartással (a különleges határátlépési igazolvánnyal rendelkező kanadaiak és mexikóiak mentesülnek ez alól). A belbiztonsági tárca figyelmeztet: az átfogó kiléptetési rendszer iszonyatos költségekkel járna, és visszavethetné a kereskedelmet is. A legnagyobb gondot a szárazföldi kiléptetés jelentené: naponta egymillióan lépik át a határt és nem dolgoztak még ki gyors kiléptetési technikát. A légitársaságok pedig tavaly elhárították a Bush-kormány azon erőfeszítéseit, hogy a távozó utasoktól is ujjlenyomatot kell venni és fotót kell készíteni róluk. Az Egyesült Államokba tavaly 39 millió külföldi utazott be időleges vízummal, közülük 92,5 százalékról lehet megerősíteni, hogy elhagyta az országot. Sokan azok közül, akik nem jelentkeztek ki, szintén távoztak, viszont legalább 200 ezren szándékosan választották az illegális túl- tartózkodást. (mti) Az Egyesült Államok biztosítani igyekszik Közép-Eu- rópát, hogy nem hagyta cserben a térséget a rakétapajzs tervének feladásával; Joe Biden alelnök egyebek között e célból utazik a régióba egy hét múlva - állapította meg a Stratfor stratégiai elemző csoport. MT1-ELEMZÉS Biden október 20-24-én látogat Lengyelországba, Csehországba és Romániába, hogy a ballisztikus rakétavédelmi elképzelésekről és kétoldalú védelmi kérdésekről egyeztessen. A Stratfor szerint Washington mindenekelőtt Varsót akarja megnyugtatni, hogy az Egyesült Államok nem hagyta magára a térséget a rakétaelhárító rendszerről való lemondással. Washington a látogatással Moszkvának is üzenni kíván: az Egyesült Államoknak továbbra is jelentős befolyása van Oroszország geopolitikai szomszédságában. Közép-Európában többnyire úgy értelmezték Barack Obama elnök visszalépését a rakétavédelmi tervtől, hogy a döntés célja Oroszország megbékítése volt. Washington cserébe azt várja Moszkvától, hogy ne segítse az iráni nukleáris programot, sőt, gyakoroljon nyomást Teheránra atomprogramja feladása érdekében. Az amerikai kormány számítása egyelőre nem vált be, Oroszország ugyanis nem vonta vissza Iránnak nyújtott támogatását. Moszkva soha nem tekintette engedménynek a közép-európai rakétapajzs feladásáról hozott washingtoni döntést. Alekszej Borodavkin külügyminiszter-helyettes a héten közölte: a nemzetközi jog szabta keretek között Moszkva folytatja a katonai-technikai együttműködést Iránnal. Joe Biden fontos szereplő az Obama-adminisztráció külpolitikájában. Kiemelt jelentőségű küldetést teljesített májusban, amikor a Balkánon járt, hogy csillapítsa a feszültségeket. Júliusban két kulcsfontosságú szovjet utódállamban, Grúziában és Ukrajnában tett látogatást: Washington azt kívánta érzékeltetni Moszkvával, hogy befolyással bír az orosz érdekszférában, azokban az országokban is, amelyeket Oroszország már úgy könyvelt el, mint amelyeket ellenőrzése alá vont. Ezek fényében nem meglepő, hogy Biden közvetlenül azután látogat Közép-Európa három kulcsfontosságú országába, hogy Moszkva bejelentette az iráni együttműködés folytatását. A mennydörgő szónoklatairól és kitöréseiről elhíresült alelnök kimondja az amerikai kormány gondolatait, de úgy, hogy Obama szükség esetén még tompíthat a szavain. Az alelnök - aki ukrajnai és grúziai látogatásakor gyönge államnak nevezte Oroszországot, amelynek szerinte előbb-utóbb megtörik az Amerikával szembeni ellenállása - nyilván Moszkva értésére adja, hogy Washington agresszív lépéseket tehet a térségben, s ezért kifizetődőbb Moszkvának, ha együttműködik. A lengyel-amerikai viszony némileg megrendült, miután Obama bejelentette, nem szándékozik elfogó rakétákat telepíteni Lengyelországba. Varsóban nyűt vagy palástolt megdöbbenéssel fogadták a washingtoni döntést. A Stratfor elemzői szerint Lengyelország nincs irigylésre méltó földrajzi helyzetben. A Németország és Oroszország közötti hatalmas térségben helyezkedik el, de népessége és gazdasági ereje mindkét szomszédjáétól elmarad. Biztonsági garanciákat egyik államtól sem remélhet, az Európai Unió csak korlátozott biztosítékokat nyújthat neki. A Kelet és Nyugat felé aggódva tekintő Varsó számára az egyetlen életképes külpolitikai stratégia, ha nem közvetlen szomszédságában keres biztonsági szövetségest. Az I. és a II. világháború között Londonhoz és Párizshoz, a Szovjetunió összeomlása után Washingtonhoz közeledett. Bár a közeljövőben ismét arra törekedhet, hogy jobb kapcsolatokat építsen ki a németekkel vagy a franciákkal, és 2011-es EU-elnöksége alatt valószínűleg szorgalmazni fogja egy egységes uniós védelmi politika kidolgozását, a korlátozott európai biztonsági garanciák miatt Varsó egyetlen dolgot tehet: leküzdi az amerikai rakétapajzs feladása miatti rossz érzéseit, és meghallgatja Washington új ajánlatát. Csehország helyzete kevésbé kritikus, mint Lengyelországé. Földrajzilag nem kapcsolódik közvetlenül Oroszországhoz, és a német biztonsági szféra szerves része. Kisebb területű és kevésbé erős, mint Lengyelország, ezért kevésbé aggódik saját biztonsága miatt, amiért kevesebbet is tehet, mint a lengyelek saját biztonságukért. Ráadásul a cseh közvélemény erőteljesebben ellenezte az amerikai rakétapajzs tervét, és a prágai vezetés is megosztott volt a kérdésben. Biden igyekezni fog meggyőzni a cseheket, hogy Amerika továbbra is fontos szereplő a térségben, és Prága ne írja le az Egyesült Államokat mint biztonsági szövetségest. Joe Biden látogatásának utolsó állomása Románia lesz, amely sosem érezte úgy, hogy Amerika cserben hagyta, hiszen nem volt része a Bush-kormány rakétatelepítési programjának. Románia - azon túl, hogy kitűnő európai helyszín az amerikai légierő közel-keleti küldetéseihez - Lengyelország mellett a másik érintkezési pont Oroszország és Európa között. A Stratfor szerint nem elhanyagolandó, hogy Románia befolyásra törekszik a szomszédos Moldovában, amelyet Moszkva saját befolyási övezetéhez tartozónak tekint. Biden közép-európai látogatása tehát része az európai befolyásért zajló, az Egyesült Államok és Oroszország közötti folyamatos vetélkedésnek, egyben az Irán körüli szélesebb geopolitikai játszmának is. Biden figyelmeztetni fogja az amerikai elvárásokat figyelmen kívül hagyó Moszkvát: az Egyesült Államok is képes kemény politikát folytatni az Oroszország számára érzékeny pontokon. KOMMENTÁR Korgó gyomorral LOVÁSZ ATTILA A világ lakosainak egy hatoda, összesen egymilliárd ember éhezik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének jelentése minden évben napvilágot lát, minden évben sajnálkozunk egy kicsit, és minden évhen elmondják nekünk, mit kellene az éhezés ellen tenni. S minden évben ugyanazon rossz válaszokat kapja meg a világ. Az éhezés a fejlődő országok jellemző vonása, állítja a FAO jelentése, azt viszont elfelejti megírni, hogy bizony az éhezés nagyon keményen jelen van a világ civilizált, gazdag térfelén is, csak ott nem teljes országokat, hanem lakossági rétegeket érint. S ilyenkor jut az egyszeri firkász eszébe a kérdés, vajon mennyire őszinte a sajnálkozásunk és elejtett könnyeink, ha nem vesszük észre, hogy a saját falunkban, városunkban is vannak éhező emberek. Bizonyos vidékeken pedig teljes falurészekre jellemző az üres gyomor, a fűtetlen lakás és a mizériából való kilábalás reményének teljes hiánya. A fejlődő országokban az emberek társadalma még természetes, az ösztönöshöz és a természetnek kiszolgáltatott helyzethez közeli életformát él. Nemegy családban 10-15 gyermek születik, akiknek egy harmada nem éli meg az egyéves kort, s akiknek két harmadából nem lesz felnőtt. Kemény, esetenként szomorú, de természetes. Angolai, Szomáliái életmóddal nem lehet dán életszínvonalon élni, az éhezésnek semmi köze ahhoz, hogy van-e elegendő termőföld, vagy nincs, mert egyelőre van. Az is igaz ugyan, hogy a világ lakossága által megtermelt javak 90 százaléka a lakosság 10 százalékánál köt ki, és ez igazságtalannak tűnik, de néha azt is meg kell nézni, hogy a megtermelt javakból mennyit termelt meg az éhező világ. S azt is meg kell nézni, mennyire volt valaha is hatékony a segélyezés rendszere, vajon a segélyek eljutottak-e a címzettekhez, s vajon mitől van az, hogy a világ leggazdagabb embereinek legalább a fele olyan országokból származik, ahol egyébként éheznek az emberek. Nos, sok-sok kérdést kellene megválaszolni ahhoz, hogy bármi értelmeset tehessen a civüizált világban az egyén, bármely kedves olvasónk. Biztos semmi értelme nincs a kampányszerű adománygyűjtésnek és küldözgetésnek. Annyi üzenete azonban legyen a hímek, hogy nyafogó, gondokkal terhelt hétköznapjainkban néha eszünkbe jusson: a vüág azon egy tizedéhez tartozunk, amely relatív gazdagságban él. A világ azon 6 százalékához tartozunk, amely rendszeresen olvas és van elektronikus kommunikációja. A világ azon - statisztikailag kisebb - részéhez tartozunk, ahol az éhezés nem megváltoztathatatlan sors, s ahol aránylag meleg lakásokban s munkahelyeken vészeljük át a telet s morgunk, ha harminc fokban nem megy a klíma. S ha lehet, egy-egy rászoruló közeli családnak, faluszélen lakó szegény embernek, a szomszédban betegen és gyógyszerárak miatt szegényen élő bácsinak, néni- nekjuttassuk el azt a szolidaritási érzést, amely egyébként mindannyiunkban természetes, és amelyre nagyobb szükség lehet a gömöri vagy honfi falvakban, mint Szomáliában. TALLÓZÓ NÉPSZABADSÁG A vajdasági autonómia kérdését is megoldjuk, jelenleg is tart a parlamenti vita arról, milyen jogkörök kerülnek át a tartományhoz - jelentette Id Borisz Tadics szerb államfő a lapban közölt interjúban. Magyar barátaim a nemzeti kisebbségi tanácsok felállítását kérték tőlünk - mondta a szerb államfő. Hozzátette, nagyon büszke, hogy ez a törvény megszületett, s ezzel minden jogot megkapnak a szerbiai kisebbségek. Arra a felvetésre, hogy a kormánykoalíciót támogató vajdasági magyarok elsősorban a tartományi autonómia hatályba lépésének elmaradása miatt csalódtak kormányában, Borisz Tadics azí felelte: „a vajdasági autonómia kérdését is meg fogjuk oldani, jelenleg is tart a parlamenti vita arról, hogy milyen jogkörök kerülnek át a tartományhoz. A folyamatot látva az elkövetkező hónapokban ez a kérdés megoldódik”. A szerb államfő elmondta, mindent megtesz a határon túli szerbekért. „Ez azonban nem jelenti, hogy destabilizálni fogom a szerb kisebbséggel rendelkező szomszédos országokat. Az ott élő szerbeknek az adott állam hű polgárainak kell lenniük. Mi pedig odafigyelünk, hogy kisebbségi jogaikat megkapják” - tette hozzá, (mti) KOMSZOMOLEC Oroszország polgárai csodát tettek vasárnap a helyhatósági választásokon: a gazdasági válságtól sújtott emberek a világon mindenütt vezetőikre öntik ki mérgüket, csak az oroszok válaszoltak a hatalom iránti szeretet növekedésével, s az Egységes Oroszország Párt eredményei még javultak is - írta a Mosz- kovszkij Komszomolec. Az orosz választások legfőbb baját nem a választási csalásokban kell keresni, hanem abban, hogy az emberek elvesztették a választások intézményébe vetett bizalmukat, ugyanis a jelöltek regisztrálásakor a versenyből kidobják azokat, akiket egy cseppet is veszélyesnek ítélnek a hatalomra vagy a vezető pártra nézve. „Az orosz birodalom azért omlott össze, mert a vezetés elszakadt a fennhatósága alatt álló lakosságtól. Ez vezetett a Szovjetunió összeomlásához is. A mai Oroszországot nem fenyegeti ilyen apokaliptikus sors, a helyzet nem forradalom előtti, de szemmel láthatóak a rendszer megcsontosodásának és degenerálódásá- nakjeleľ’-írtaalap. (mti)
