Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-13 / 236. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 13. Szín folk 17 A szervezők azt szeretnék elérni, ha a rendezvénynek is köszönhetően a nyugati tájegység szóló verbunkja élő hagyomány maradna Fesztivált kapott a Sallai verbunk Zselíz. Negyven táncos járta el együtt a Sallai verbunkot a Szent Jakab téren szeptember 12-én, szombaton. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Közel negyven legény csapott bele a verbuválok tenyerébe és húzta mega flaskát A lányok karikázója a Szent Jakab téren (Bott Anikó felvételei) Garam és Ipoly menti, budapesti, fóti férfiakat soroztak be Zselízen a Magyar Királyi Hadseregbe. Az I. Garam Menti Nemzetközi Verbunk- találkozón elevenedtek fel a legényavatás többszázéves hagyományai. Fergeteges tánctól és csujogatástól volt hangos a városközpont, a félezer nézőnek különleges látványosságban lehetett része. Volt felpántlikázott lovaskocsi, volt olvasnivaló: a bor és a pálinka, volt vastag kötél, mellyel a férfiakat befogták, hogy ne menekülhessenek. A szolgabíró a nagykönyvbe írta be a legények nevét. Ha bárki belecsapott a verbuváló tiszt tenyerébe, vagy meghúzta a kulacsát, megpecsételte a sorsát - 20-30 évre elvitték katonának. A rendezvényt a Tiszta Forrás Alap mellett tizennégy éve működő Kincső Ifjúsági Néptánccsoport szervezte. Juhász Eszter néptáncoktató, kultúraszervező, aki pátjával Juhász Sándorral vezeti a tánccsoportot elmondta, az alapötletet a Derecskéi Verbunktalálkozó adta, mely már huszonöt éve őrzi az Alföldi tájegység fontos táncát. Egyfajta értékmentés is egy ilyen vállalkozás. Eredetileg már csak egy idős férfi táncolta a derecskéi verbunkot, jelenleg több száz táncos ismeri a lépéseket, őrzi ezt a regionális értéket. A Kincső tagjai, mivel testvércsoportjuk a Derecskéi Néptánccsoport többször, is részt vettek a találkozón. Zselízhez közel is van egy jellegzetes tánc, ez a Kéménden fennmaradt, a magyar folklorisztikában fogalommá vált Sallai verbunk. „A Garam mentén csak itt lelhető fel ez a tánc olyan formában, ahogy apáink is járták” - jegyezte meg Juhász Eszter. Ahogy a vasvári verbunk Gömör jellegzetes tánca, úgy jellemzi a Sallai verbunk az Ipoly, Garam és Zsitva vidékét. Juhász Eszter kifejtette, azt szeretnék, ha a rendezvénynek is köszönhetően a nyugati tájegység szóló verbunkja élő hagyomány maradna. A találkozón a házigazda Kincső és Kincsős Szülők Csoportja, tehát KSZCS táncosain kívül részt vettek a budapesti Válaszút Táncegyüttes, az ipolynyéki Hont Néptánccsoport, a budapesti Tébláb Alapfokú Művészeti Intézmény Hajnaltűz csoportja és a Tébláb Szülők Csoportja, vagyis a TSZCS, a Fóti Gimnázium és Népművészeti Szakközépiskola néptáncos osztálya. A hagyományteremtő rendezvény délelőttjén a lányok a magyarbődi karikázót tanulták Lépes Anikó vezetésével, a fiúk pedig a sallai verbunk lépéseivel ismerkedtek ifjabb Juhász Sándorral. A tervek szerint a lányok minden évben más tájegység karikázóját sajátítják majd el. A Sallai verbunk állandó motívuma lesz az akciónak, melynek a célja, hogy minél szélesebb körben ismertesse és népszerűsítse ezt a táncot, (fin)
