Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-13 / 236. szám, kedd

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 13. www.ujszo.com Hibát követett el az iszlámábádi hadvezetés, amikor lehetővé tette, hogy a tálibok rendezzék soraikat, és erőre kapjanak Egyre aggasztóbb a helyzet Pakisztánban Hakimulla Mehszúd, a pakisztáni tálibok új vezetője RÖVIDEN Halálra ítélt ujgurok Peking. Hat embert halál­ra, hetedik társukat pedig életfogytiglani börtönre ítélte az északnyugat-kínai Urum- csi bírósága tegnap. A Hszin- csiang-Ujgur autonóm terület fővárosában, Urumcsiban történt összecsapások ügyé­ben - amelyekben hivatalos adatok szerint 197-en haltak meg - tegnap kezdődött az el­ső tárgyalás. A hivatalos kí­nai sajtó szeptember végén jelentette be, hogy megtör­téntek az első vádemelések - 21 ember ellen - a véres za­vargások ügyében. Az Új Kína által akkor közölt nevek alap­ján elsősorban ujgurokról van szó. Az ujgurok a muzulmán többségű Hszincsiangban élő, török eredetű etnikum. A listán mindössze két han kí­nai név szerepelt. (MTI) Újabb phenjani provokáció Szöul. Észak-Korea tegnap újabb rakétakísérleteket haj­tott végre, 5 rövid hatótávol­ságú rakétát lőtt fel keleti partvidékéről. Előzőleg Szöul munkamegbeszélést javasolt Phenjannak holnapra a két Korea határát átszelő Im- dzsin folyó áradásának meg­előzéséről. Javasolta emellett vöröskeresztes szakemberek találkozóját is az 1950-1953- as koreai háború alatt szét­szakított családok egyesíté­sének megvitatására. Csun Hi Szong, az országegyesítési minisztérium szóvivője azonban közölte: a vitatott phenjani atomprogram körü­li feszültségek miatt nem ter­veznek magas szintű párbe­szédet a kommunista ország­gal. Észak-Koreának ENSZ- határozat tiltja ballisztikus rakéták indítását, de rövid hatótávolságú rakétái kísér­leti indításának tilalmáról nincsenek nemzetközi megál­lapodások. (MTI) Török-izraeli feszültség Tel-Aviv. Az izraeli média tegnapi beszámolói szerint iz­raeli illetékesek attól tartanak, hogy valódi veszély fenyegeti az ország egyetlen közel-keleti szövetségeséhez, Törökor­szághoz fűződő stratégiai kap­csolatokat. Ankara a múlt hé­ten lemondott egy nemzetközi légi hadgyakorlatot, amelyen eredetileg izraeli harci gépek­nek is részt kellett volna venni­ük. A Háárec jelentése szerint török katonai tisztségviselők korábban azzal a kéréssel áll­tak elő, hogy Izrael tartózkod­jon a részvételtől, tekintettel hadseregének év eleji gázai övezeti tevékenységére. Izrael ezt felpanaszolta amerikai ille­tékeseknél, mondván, hogy a lépés sérti a NATO-hadgyakor- latokon való izraeli részvétel­ről szóló megállapodásokat. Tiltakozásképpen az USA és Olaszország is lemondta a részvételt, s emiatt a török lé­gierő vélhetően egyedül hajtja végre az október 12-14-i gya­korlatot. (MTI) Pesavar/lszlámábád/London. Öngyilkos robbantás tör­tént az északnyugat-pa­kisztáni Szvat-völgy köze­lében, Sangla körzetében tegnap egy piacon: 41-en meghaltak, 45-en megsé­rültek. Pakisztánban rend­kívül komollyá vált a hely­zet, de az USA bízik abban, hogy a pakisztáni kormány ellenőrzés alatt tu'dja tar­tani az atomfegyvereket. ÖSSZEFOGLALÓ A pakisztáni erők Ravalpindiben levő főhadiszállása elleni támadás után két nappal elkövetett öngyilkos merénylet célpontja a biztonsági erők egyik gépkocsioszlopa volt. „Feltehetően öngyilkos merénylet történt. A támadó a három katonai jármű közül a középsőt találta el. A konvoj a körzet legforgalmasabb pi­acán hajtott át” - mondta el telefo­non Hán Bahadur Hán sanglai rend­őrségi illetékes. Hozzátette: a halot­tak között négy, a sebesülték között öt katona van. Ami a főváros, Iszlámábád mel­letti Ravalpindiben a hét végén el­követett, 20 halálos áldozatot köve­telő támadást illeti: tegnap a tálibok Pandzsáb állambeli szervezete vál­lalta magára az akciót. AzamTarik, a tálibok szóvivője újabb támadáso­kat helyezett kilátásba. A tegnapi merényletet egyelőre senki sem vál­lalta, de az eddigi forgatókönyv alapján órákon belül várható a táli­bok jelentkezése. Sangla körzet a Szvat-völggyel határos, ahol a pa­Moszkva. Elsöprő győzelmet aratott, mintegy 80 százalék körü­li arányt ért el az Egységes Orosz­ország Párt az Oroszországi Föde­ráció 75 régiójában vasárnap tar­tott különböző szintű regionális parlamenti és helyi önkormány­zati választásokon. Ez a párt, ame­lyet a hatalom pártjának is nevez­nek, az állami dumában több mint kétharmados többséggel bír. El­nöke Vlagyimir Putyin jelenlegi kormányfő, aki azonban nem tag­ja a pártnak. Gorbacsov: ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Mihail Gorbacsov 1985- ben, Konsztantyin Csemyenko te­metésén közölte a Varsói Szerződés tagállamainak vezetőivel, hogy a Szovjetunió többé nem avatkozik be a kelet-európai országokban. Ezt a Szovjetunió Kommunista Pártjának utolsó főtitkára a rendszerváltás 20. évfordulója alkalmából a párizsi Le Figarónaknyilatkozta. „Az irodámban gyűltünk össze. Megköszöntem, hogy eljöttek, és azt mondtam: semmi olyat nem te­szünk, ami komplikálná kapcsolata­inkat. 1985-ben megígértem nekik, hogy nem avatkozunk be, és nem is avatkoztunk be.” Gorbacsov szerint ha a Szovjetunió beavatkozott volna kisztáni hadsereg nagyszabású hadműveletet hajtott végre, s állítá­sa szerint megtisztította a térséget a lázadóktól, bár többen még szökés­ben vannak. Az offenzíva során 2000 iszlamista fegyverest öltek meg. A tegnapi támadás egy volt az utóbbi időben végrehajtott merény­letek sorában, amelyek bizonyítják, hogy a tálibok továbbra is jelentős erótképviselnekatérségben. Eközben a pakisztáni légierő - ugyancsak tegnap - az északnyuga­ti Badzsur térségében mért csapá­sokat iszlamista fegyveresek felté­telezett rejtekhelyeire. Egy helyi tisztségviselő szerint legalább 13 ember vesztette életét, és 8-an megsebesültek. Badzsur székhe­lyén, Har városában ugyanakkor távirányítású pokolgép lépett működésbe, egy politikai-közigaz­gatási hivatal előtt, egy járókelő Putyin pártja pl. a Mari Auto­nóm Köztársaság és a Tulai terület parlamentjében többséget, illetve kétharmados többséget szerzett, a moszkvai városi dumában a 35 mandátumból 32-őt. A moszkvai dumába rajta kívül csak a Genna- gyij Zjuganov vezette kommunis­ta párt (KPRF) jutott be, és a ko­rábban képviselt pártok közül ki­szorult a liberális Jabloko. A KPRF nevében a párt közpon­ti bizottságának titkára, Szergej Obuhov választási csalásokat em­legetett az Interfaxnak. Az exit pollok a kommunistáknak 18-21 a kelet-európai reformfolyamatok­ba, „kitört volna a harmadik vi­lágháború”. A volt szovjet pártfőtit­kár azt állítja, nem tervezte meg elő­re a rendszerváltást és a német újra­egyesítést. Kijelentette: nagyon meglepődött, amikor a NDK meg­alapításának 40. évfordulóján, 1989-ben Berlinben azt tapasztalta, Erich Honecker nem értette meg, mi történik a régióban, és nem akarja elfogadni, hogy a megindult folya­matok felvetik a német újraegyesí­tés kérdését. A tribünön „Mieczys- law Rakowski lengyel miniszterel­nök odajött hozzám, és megkérdez­te, értek-e németül. Azt mondtam, eléggé ahhoz, hogy tudjam, mi van a feliratokon. Erre azt mondta: ennek vége. Én meg azt válaszoltam, hogy megsebesült. Ugyanitt iszlamista fegyveresek elrabolták a helyi vé­nek tanácsának tíz tagját a tálibel- lenes polgári milícia létrehozásá­nak szentelt találkozó után. Ba­dzsur az északnyugat-pakisztáni törzsi övezet egyik elkülönült szeg­letében fekszik, ahol hat hónapig tartott és februárban ért véget a pa­kisztáni hadsereg offenzívája a szélsőségesek ellen. A hadsereg ko­rábban azt állította, hogy Badzsur körzetéből elűzték a vallási fanati­kusokat. Ha a térségében ismét fel­lángol az erőszak, az megzavarhat­ja a hadsereg jelenleg Dél-Vazirisz- tánra összpontosító terveit. Elemzők szerint a hadsereg - amely júliusban bejelentette, hogy teljesen visszavette a Szvat-völgy fö­lötti ellenőrzést a táliboktól - nem ment eléggé messzire. Ahelyett, hogy folytatta volna előrenyomulá­százalékot jósoltak, de a központi választási bizottság szerint csak 13 százalékot kaptak. Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország és a parlament felső­házának elnöke ugyancsak súlyos kételyeinek adott hangot . a moszkvai választással kapcsolat­ban. Ó is az exit polltól való elté­résekre utalt. Hozzátette: az egyes szavazókörzetek választási bizottságaiból a helyiségek bezá­rása után eltávolították pártjának, valamint a Jablokónak a képvise­lőit, akik így nem vehettek részt a szavazatszámlálásban. igen” - emlékezett vissza Gorba­csov. Elmondása szerint úgy gon­dolta, a demokratikus változások­kal, a nyitás és a reform politikájá­val, a nagyobb szólás- és vallássza­badsággal egyben tudja tartani a Szovjetuniót. Arra a kérdésére, Oroszország ma jó útonjár-e, Gorbacsovazt válaszol­ta, Vlagyimir Putyin első elnöki mandátumát még inkább pozitív­nak ítélte meg, de azóta a legfőbb probléma, hogy nincsenek igazi modernizációs erőfeszítések, pedig az olaj árának emelkedésével min­den feltétel adott volt. „Nem is tu­dom, mire használták az olajmilli- árdokat. A pénz nagy részét elpaza­rolták, és nem az ország modemizá- lásárafordították.” (MTI, ú) sát, és támadást indított volna az isz- lamisták északnyugati fészkei ellen, időt adott a vezetőjük, Baitulla Meh­szúd augusztusi halálával meg­gyengült táliboknak, hogy rendez- zéksoraikat, és erőre kapjanak. Atá- lib vezérrel az amerikai CIA rakétája végzett. A Pakisztáni Tálibok Mozgalma kötődik az al-Kaida terrorhálózat­hoz, és azért harcol az iszlámábádi vezetés ellen, mert az Washington szövetségese a terror elleni háború­ban. Új vezetője, Hakimulla Meh­szúd ismét fogadkozott: szaporodni fognak a támadások Amerika és Pa­kisztán ellen, hogy megbosszulják BaitullaMehszúdhalálát. Hillary Clinton amerikai külügy­miniszter vasárnap Londonban nyugtatgatni próbált, kijelentve: Washington bízik abban, hogy Pa­kisztán ellenőrzés alatt tudja tartani Prága. A cseh kormány hajlan­dó az EU-val tárgyalni arról a felté­telről, amelyhez Václav Klaus ál­lamfő kötötte a legutóbb a Lissza­boni Szerződés aláírását, viszont az elnöknek egyértelmű garanciát kell adnia arra, hogy ha a feltétele teljesül és a cseh alkotmánybíró­ság is rábólint az uniós szerződés­re, akkor ő azt haladéktalanul el­látja kézjegyével. A kabinet ugyan­is nem tartja lehetségesnek az egész ratifikációs folyamat újra­Üzenet Karzainak London. Bárki lesz a nyáron megtartott afganisztáni el­nökválasztás győztese, Wa­shington azt vátja tőle, hogy jóval többet tegyen az ország problémáinak megoldásáért. Ezt tegnap Londonban jelen­tette ki Hillary Clinton. Az amerikai külügyminiszter szerint a következő afgán el­nöknek jobb viszonyt kell ki­építenie az USA-val, a hadse­reggel és az afgán néppel is. A BBC emlékeztetett az afga­nisztáni elnökválasztással kapcsolatban felmerült ha­talmas csalásokra és szabály­talanságokra. A BBC tudósító­ja, James Robbins szerint Hil­lary Clinton szokatlanul této­vavolt, amikor arról kérdezte, hogy az USA büszkén állna-e Karzai mellé, ha őt hoznák ki győztesnek. Clinton csak annyit mondott, hogy Karzai tevékenysége sok tekintetben hasznos volt.,,Az előttünk álló komoly kihívások miatt gyak­ran elsiklunk az Afganisztán­ban elért haladás felett” - tette hozzá. (MTI) atomfegyvereit, nukleáris létesít­ményeit. „Nem látjuk a jelét annak, hogy (az iszlamista lázadók) meg­kaparintanák a hatalmat” - fogal­mazott Clinton, miután megbeszé­lést folytatott brit kollégájával, Da­vid Milibanddel. (MTI, ú) kezdését. Ez áll abban a nyilatko­zatban, amelyet a tegnapi cseh kormányülés után tettek közzé. Klaus kivételt kér Csehország számára a Lisszaboni Szerződés részét alkotó alapjogi charta telje­sítése alól - korábban ezt Lengyel- ország és Nagy-Britannia megkap­ta -, mert attól tart, hogy ez utóbbi lehetővé tenné a Beneš-dekrétu- mok érvényességének eltörlését, és a második világháború után ki­telepített szudétanémetek vagyo­ni kárpótlást követelhetnének Prágától. POLITIKAI BOTRÁNY Nem akarják Sarkozy fiát Párizs. Több mint nyolcezren, köztük vezető ellenzéki politiku­sok írták már alá azt a petíciót, amelyben a francia elnök közép­ső fiának a Párizs üzleti negyedét, a La Défense-t irányító közhivatal (EPAD) élére történő kinevezése ellen tiltakoznak. A 23 éves Jean Sarkozy másodéves joghallgató létére az ország leggazdagabb megyéje, Hauts-de-Seine köz­gyűlése kormánypárti frakciójá­nak az elnöke. A megyéhez tarto­zó üzleti negyedet jelenleg Pat­rick Devedjian gazdaságélénkíté­si miniszter vezeti. Helyére a me­gyei közgyűlés a múlt csütörtö­kön Jean Sarkozyt javasolta. Az aláírók azt kérik Jean Sarkozytől, Jean Sarkozy (TASR/AP) vonja vissza jelöltségét, fejezze be az iskolát, és menjen el valahova gyakornoknak. Egy helyi centrista politikus, Christophe Grébert arra hívtafel a figyelmet, hogy ajelölés híre már bejárta a világot, s még a kínai televízió is a francia nepo­tizmuson viccelődik. (MTI) Csak a hatalom pártjának képviselői lehettek jelen a szavazatszámlálásnál Csalással vádolják Putyin pártját MTl-HÍR Az egykori szovjet pártfőtitkár szerint Putyinék elherdálták az olajmilliárdokat nem avatkozunk be Nem utasította el Klaus feltételét a cseh kormány Prága tárgyalna az unióval SITA-ÖSSZEFOGLALÓ

Next

/
Thumbnails
Contents