Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-13 / 236. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 13. www.ujszo.com RÖVIDEN Új piramisjáték a láthatáron Pozsony. A szlovák jegybank arra kéri a lakosságot, hogy ne dőljön be a Worldclearing US LLC társaság ajánlatának. Az ügy­feleket nálunk is toborzó, San Francisco-i székhelyű céget a központi bank azzal gyanúsítja, hogy piramisjátékot folytat. A táraság arra próbálja meg rávenni az ügyfeleit, hogy fektessék be pénzüket az Egyesült Arab Emirátusokban székelő U.A.E. Pension Fund nyugdíjalapba. A Worldclearing az egyszeri betét fejében 80 ezer euróig terjedő kompenzációt, egy másik ügyfél szerzéséért pedig 3 ezer eurót ígér. A jegybank szerint a társa­ságnak nincs engedélye a jegybanktól, így ha eltűnnek a pén­zünkkel, az állam részéről semmilyen kártérítésre sem számít­hatunk. (SITA) Ivan Švejna belép a Hídba Pozsony. Újabb jelentős szlovák személyiséggel bővül a Híd, Ivan Švejna, a Hayek Alapítvány igazgatótanácsának elnöke a párt gazdasági bizottságának vezetését vállalta magára. Nem kizárt azonban, hogy ő lehet a párt negyedik alelnöke, Simon Zsolt, Rudolf Chmel és PfundtnerEdit mellett. „Erről azonmban csak a decemberre várható következő kongresszusunk dönthet” - erősítette meg a hírt lapunknak Bugár Béla pártelnök. Ivan Švejna a második Dzurinda kormány idején a szociális ügyi mi­nisztérium egyik államtitkára volt, a nyugdíjrendszer átalakítá­sa volt a feladata. Személyében a párt jelentős gazdasági szak­értővel erősödik. Upj) Délen szél, északon havazás Pozsony. Holnap éjfélig tartó vészjelzést adott ki tegnap a Szlovák Hidrometorológiai Intézet Szlovákia egész területére. Az ország déli részén elsősorban az erős, 60-90 km/h-s északnyugati szél okozhat majd károkat, az északabbra fekvő területeken azonban havazásra és hófúvásra is számítani kell. (ú) Lemond, ha megyefőnökké választják Fedor távozna a parlamentből S1TA-HÍR Pozsony. Lemond parlamenti mandátumáról Martin Fedor (SDKÚ-DS), ha novemberben Trencsén megye elnökévé vá­lasztják. A volt védelmi minisztert az SDKÚ-KDH-OKS-SaS koalíció jelöli a posztra. Fedor tudatosítja, hogy csak akkor tud rendesen foglalkozni a megye ügyeivel, ha a képviselőséget már nem vállalja tovább. Öt ellenfele közül az egyik, a függetlenként induló Ju­raj Liška volt védelmi tárcavezető továbbra is gyakorolná parlamen­ti mandátumát, de az abból származó bevételét jótékonysági célra fordítaná, jövőre pedig már nem indulna az országos válasz­tásokon. Liška emlékeztetett: támogatta Peter Miššík (SDKÚ­A testület visszautasította Daniel Lipšic vádjait Lassú az alkotmánybíróság? hogy az utak gyorsabb építése ér­dekében az állam a tulajdonába vehesse a magántulajdonú, de rendezetlen tulajdonjogú földte­rületeket. Ellenzéki képviselők a jogszabály-módosítás miatt tavaly januárban a taláros testülethez fordultak. A beadványt aláíró képviselők vezetőjeként Lipšic felháborítónak tartja, hogy az Al­kotmánybíróság még arra sem vá­laszolt, foglalkozik-e majd a be­advánnyal. Mivel a törvény vég­rehajtása folyik, a politikus sze­rint jóvátehetetlen károk kelet­keznek. A bíróság nem tartja hosszúnak, vontatottnak az eljá­rást, mert - figyelmeztet hétfői ál­lásfoglalásában - sokkal korábbi ügyek sem zárultak le. Visszauta­sítja a kereszténydemokrata alel- nöknek azt az állítását is, misze­rint különbözőképpen viszonyul­na az ellenzék és a kormánypár­tok beadványaihoz. Lipšic kijelen­téseit nyomásgyakorlásnak tekin­tik. (SITA) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Sérti a polgárok joga­it, hogy az Alkotmánybíróság másfél éve nem foglalkozik az út­építésekkel kapcsolatos kisajátí­tások ügyével - véli Dániel Lipšic KDH-alelnök. A parlament kor­mánypárti többsége megszavazta, Dániel Lipšic (P. Funtál felvétele) Martin Fedor (SITA-felvétel) DS) közelmúltbeli indítványát, mely kizárta volna, hogy valaki egyszerre lehessen a törvényho­zás tagja és egy megyei önkor­mányzat elnöke. Négy hónap után jött a válasz: Marek Maďarič „nem kíván reflektálni“ lapunk interjújavaslatára Az igazgatókkal takaróznak Pozsony. Magyarul vagy két nyelven kell írni a pedagógiai dokumentációt? A kulturális minisztérium nem érti, a ma­gyar iskolák igazgatói és ta­nárai miért „értetlenkednek“ ezzel kapcsolatban. ÚJ SZÓ-HÍR Lapunknak eljuttatott válaszá­ban a tárca rámutat: a nyelvtör­vény a közoktatási törvényre hi­vatkozik ezzel kapcsolatban, mely viszont tételesen felsorolja azokat a dokumentumokat, melyek a pe­dagógiai és az egyéb dokumentá­ció fogalma alá esnek. „Az igazga­tóknak tudniuk kellene, mely do­kumentumok függenek össze az iskola vezetésével és működésé­nek biztosításával“ - áll a miniszté­rium válaszában. A szaktárca lapunknak küldött válaszában azt sugallta, hogy a magyar képviselők által is meg­szavazott módosító javaslat mi­att kell két nyelven vezetni az is­kolai dokumentáció nagy részét. „Az MKP képviselőinek köszön­hetően lett elfogadva a jogsza­bály 4. paragrafusának 3. pontja, mely kimondja, hogy a pedagó­giai és egyéb dokumentációt az államnyelv mellett a kisebbség nyelvén is vezessék a kisebbségi tannyelvű iskolákban“ - áll a mi­nisztérium válaszában. Ha vi­szont ezt a magyar képviselők nem kérték volna módosító in­(SITA-felvétel beszélnek egymással, nem kell államnyelven kommunikálniuk“ - tette hozzá. Ha tehát a ma­gyar nemzetiségű rendőr az au­tójáról vagy anyósáról szeretne kollégájával társalogni, ezt megteheti magyarul is, amennyiben viszont egy aktuá­lis rendőrségi üggyel kapcsolat­ban egyeztet, szlovákul kell szólnia. Szolgálat közben az emberekhez is szólhatnak ma­gyarul a rendőrök, de csak olyan településeken, ahol a nemzeti kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. (MSz, s) A (rendör)kutya se érti, mikor mit milyen nyelven mondhat a rendőr dítványukkal, akkor csak szlovák nyelven kellett volna a dokumen­táció egy részét vezetni. Lapunk a nyelvtörvény kapcsán június vége óta több tucat alka­lommal kért interjút Marek Maďarič kulturális minisztertől, akinek szóvivője közel négy hónap hallgatás után azt írta kérésünkre: „Köszönjük az ajánlatot, de a mi­niszter úr nem kíván rá reflektálni“. A rendőr egyszer így, másszor úgy A belügyminisztérium szerint a szolgálati érintkezés során csak szlovákul beszélhetnek egymással a rendőrök, ha vi­szont magánjellegű a beszélge­tésük, magyarul is megszólal­hatnak. „A rendőrök egymás közti, hivatalos kommunikációja a szolgálati ügyekben csak ál­lamnyelven, tehát szlovákul történhet“ - nyilatkozta a Sme npüapnak Lucia Garajová, a belügyminisztérium sajtóosztá­lyának munkatársa. „Ha azon­ban a rendőrök nem hivatalo­san, magánjellegű dolgokról Rutin műtétre ment, élőhalott lett belőle: vádat emeltek az altatóorvos ellen, börtönbüntetésre számíthat Kómaper: egymillió eurót követelnek a szülők VRABEC MÁRIA Nyitra. Egymillió eurós kártérí­tést követelnek a helyi kórháztól annak a fiúnak a szülei, aki műtéti hiba következtében két éve kómá­ban fekszik. A kártérítési per csü­törtökön kezdődött a Nyitrai Já­rásbíróságon, és november végén folytatódik a fiú operációjánál je­len lévő orvosok meghallgatásával. Šimon Buchot 2007 szeptembe­rében orrsövényferdülés miatt műtötték, ám a rutin beavatko­zásnak számító operáció közben leállt a szíve. Az orvosok ezt csak akkor vették észre, amikor a páci­ens már megkékült és helyrehoz- hatadan agykárosodást szenve­dett. A fiú 2008 novemberéig a nyitrai kórházban volt, azután egy bécsi kómaklinikára, majd onnan egy oszrtrák szanatóriumba szál­lították. Ma is ott kezelik, de az orvosok szerint állapota végérvé­nyes, minimális az esély, hogy va­laha felébred. A család életét teljesen felforgat­ta a tragédia, Šimon édesapja Ausztriában keresett munkát, édesanyja a hétvégeken látogatja. Amint a bíróságon elmondták, nyáron többször is hazahozták, ab­ban reménykedve, hogy reagálni fog az ismerős környezetre, de a várt csoda nem következett be. Anyagilag és lelkileg is rendkívül megterheli őket Šimon állapota, jogi képviselőjük ezért a fájdalom­díjon kívül a társadalmi érvényesü­lés lehetetienné tételéért és a teljes értékű élethez való jog megsérté­séért is kártérítést követel. „Szörnyű érzés úgy látni a csupa erő, csupa energia fiamat, mint egy élettelen rongybábut” - mondta a bíróság előtt könnyekkel küzdve Šimon édesapja, aki gépészmérnök létére pincérként dolgozik Bécs- ben, hogy naponta bemehessen a fiához. „Megmosdatom, beszélek hozzá, simogatom, de nem tudom, eljut-e a tudatához valami“ - mondta rezignáltam A család által felkért orvosszakértő szerint Šimon élő halott, a továbbiakban is csak traumát és még több kiadást fog jelenteni a család számára. Mi­vel a kómás állapot ellenére növek­szik, de izmai a mozgáshiány miatt sorvadnak, végtagjait sínekbe kel­lett tenni- csak ez kétezer euróba került. Ausztriában többször is megműtötték már, és a napokban újabb operáció váija, a súlyveszte­ség miatt kimozdult állkapcsát fog- jákhelyretenni. Az ügyben az Egészségügyi Fel­ügyeleti Hivatal is vizsgálatot foly­tatott, és a nyitrai kórházra tavaly a maximális - 300 ezer koronás bír­ságot rótta ki a nem megfelelő ellá­tás miatt. A műtétnél jelen lévő al­tatóorvos ellen bűnvádi eljárás in­dult gondatlanságból elkövetett tartós egészségkárosodás okozása miatt, az ügyészség néhány napja továbbította a bíróságra a vádeme­lést. A kórház ennek ellenére eluta­sítja, hogy hibázott volna az ellátás során, és nem volt hajlandó a peren kívüli a megegyezésre sem, pedig a szülők akkor feleannyi összeget követeltek, mint most, a bíróságon. „Nagyon szerettünk volna beszélni az aneszteziológussal, aki altatta a fiunkat, de hónapokig hiába pró­bálkoztunk, mindig letagadta magát” - mondta Šimon édesany­ja, Valéria Buchová a bíróságon. „Végül hajlandó volt találkozni ve­lünk, de engem sokkolt, hogy műtét közben jött ki a folyosóra, a nővérke többször is kiszólt, hogy a műtőben váiják. Ha a fiunkra is így figyelt, nem csoda, hogy ez lett a vége.” A kórház jogi képviselője nem fogadta el a család által felkért szakértő véleményét. Kérte anesz­teziológus és neurológus szakértő meghallgatását, valamint azt, hogy mindkét szakértő személyesen is vizsgálja meg a beteget és ennek alapján nyilatkozzon a kilátások­ról. A Buch család által követelt kártérítésről az intézmény jogásza hivatalosan nem nyilatkozott, a tárgyalótermen kívül csak annyit mondott: világos, hogy emberi szempontból valamennyit fizetni kell. A halálbüntetést végérvényesen 1990. július 1-jén törölték el Csehszlovákiában, 1176 fő kivégzése után A halálbüntetés bevezetéséről hadovái Ján Slota ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ismét bevezetné a ha­lálbüntetést Szlovákiában Ján Slo­ta, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) elnöke - az erről szóló jogszabályt még év végéig akarja a parlament elé tárni. „Sajnos az Európai Unió ennek lehetőségét kizárta, de to­vábbra is komoly vitát folytatnak a büntetés újbóli bevezetéséről” -je­lentette ki tegnap a nemzeti vezér. Elmondása szerint a büntetés bevezetését a párt európai parla­menti képviselője, Jaroslav Paška is szorgalmazni fogja Brüsszelben. Meggyőződése: csak rendkívül brutális bűncselekményekért, például többszörös emberölésért, vagy gyermekek meggyilkolásáért lehetne a tettest halálra ítélni, a büntetés elsődleges szerepe pedig az elkövetők elrettentése lenne. ,A bírói tévedéseket is könnyen el le­hetne kerülni, ha csak különleges és egyértelmű esetekben dönte­nének a halálbüntetés mellett” - mondta Slota. A halálbüntetést végérvénye­sen 1990. július 1-jén törölték el Csehszlovákiában. Addig 1176 személyt végeztek ki az ország­ban - 194 embert gyilkosság, 739-et háborús bűncselekmény, 140-et hazaárulás, 90-et kémke­dés, egyéb bűncselekmény vád­jával pedig 13 személyt végeztek ki. Az utolsó halálbüntetést Cseh­szlovákiában 1989. június 8-án hajtották végre. A 29 éves Štefan Sviteket háromszoros brutális gyilkosságért végezték ki. A tet­tes fejszével szétkaszabolta fele­ségét és két gyermekét. A terhes nejét halála után felboncolta, megerőszakolta, és egy zsilett- pengével kivágta hasából a mag­zatot. (dem, s)

Next

/
Thumbnails
Contents