Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-12 / 235. szám, hétfő
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 12. www.ujszo.com Nagy sikerrel zajlott Pozsonyban az lnakosť Filmfesztivál a filmművészeti egyetem két vetítőhelyiségében A folytatás a szabadságot hozza RÖVIDEN IMMÉBiaHIIM Kovács professzor a Casinóban Pozsony. A pozsonyi gyermekkórház 150 éves. Ez alkalomból október 13-án (kedden) á Pozsonyi Casino vendége MUDr. Kovács László professzor, gyermekorvos lesz. Az est során a szülők és nagyszülők kérdésekkel fordulhatnak az orvoshoz, akit sokan talán ismerősként is köszönthetnek, hiszen a pozsony-kramárei gyermekkórházban nyilván már találkoztak vele, de a PC-ben most először. Kezdés: 18.00. Helyszín: a PC székháza Klarissza (Klariská) utca 7. (ú) Tenk László a Vermes-villában Dunaszerdahely. A dunaszerdahelyi Kortárs Magyar Galéria váija a képzőművészet híveit a Festészet Napja alkalmából Tenk László festőművész kiállítására. Megnyitó: október 16-án (pénteken), 17.00-kor a Vermes-villában (Szabó Gyula utca 304/2.). A tárlatot Balázs Sándor művészeti író nyitja meg. Megtekinthető november 5-ig. (ú) Megjelent az Irodalmi Szemle októberi száma A magyar líra és epika Zuzana Kronerová, a fesztivál védnöke és Stefan Vraštiak, a szemle egyik dramaturga (Fotó: Peter Prochózka) LAPAJÁNLÓ Ha minden igaz, közel három éven át közölte a folyóirat Grendel Lajos tanulmányát, melyben a XX. század magyar irodalmát mutatta be az olvasóknak. Szívesen tettük ezt, elsősorban azért, hogy az irodalom iránt érdeklődő olvasó színvonalas tanulmányokban ismerje meg a múlt század irodalmának kiemelkedő képviselőit, meg azért is, hogy kedvet csináljunk egy-egy mű, vers, tanulmány, értékelés elolvasásához. Vélhetően egy „forduló” még hátra van, a 35 fejezet azonban magáért beszél. Köszönet az olvasóknak, és köszönet a „fősebésznek”, Grendel Tanár Úrnak, aki egyebek mellett (irodalmi) „bonctani” ismereteit is kiválóan érvényesítette. A folyóirat októberi száma közli Tőzsér Árpád Esti dramolett című versét, mely a balatonfüredi költőverseny díjkiosztóján a Quasi- modo-emlékdíj fődíjas verse lett. Orpheusz teste címmel Csehy Zoltán a mitológiai referencialitás szerepét kutatja Kovács András Ferenc Kavafisz maszkjában megalkotott Orpheusz című költeményében. Az orpheuszi sors páratlan előfordulásban, Csehy Zoltán szerint amolyan „hármas portréban” fordul elő Kovács András Ferenc könyvében. Arra a kérdésre, „Kavafisz több-e, mint egy újabb szerepartikuláció, egy újabb szín a palettán?”, a válasz egyértelmű: „Kovács szerepei nagyszerűek, impozánsak, figurálisán igencsak figyelemreméltóak”, „egyetlen... csekély megjegyzésként”, Margócsy Istvánt megállapítását idézi, miszerint „rendkívüli mértékben hasonlítanak egymásra”. Az „ambivalens” fogadtatás mellett Csehy Zoltán Karinthy híres paródiáját is felemlíti, utalva arra, hogy a „fordítgatási lázban” hová jutott az ismert Ady-vers. Köszönti a folyóirat Karol Tomis irodalomtörténészt nyolcvanadik, és Kulcsár Ferenc költőt hatvanadik születésnapja alkalmából. Márkus Béla tanulmánya Dobos László (Hólepedő című), regényével foglalkozik, E. Fehér Pál pedig az „orosz Svejk” íróját, Vlagyimir Vojnovicsot mutatja be. Közli a lap Kulcsár Ferenc, Ollós Edit, Kopasz Katalin, Antalík József és Mizser Attila verseit, továbbá Végh Péter elbeszélését. Balázs Boróka fordításában olvashatjuk Horea Garbea román író tárcáit. A folyóirat képanyagát Szalay Lajos rajzaiból válogatták, (zsolt) A rideg hatvanas évek nagy hideg New Yorkjában, amikor a bárokat is virtuális rózsaszín háromszöggel védték, vagyis amikor melegeket tilos volt kiszolgálni, meleg aktivisták egy csoportja jelent meg egy szórakozóhelyen. Helyet foglaltak egy asztalnál, s a kiérkező pincémőnél megkezdték a rendelést szép sorban, egyik a másik után. TALLÓS1 BÉLA Olyan formában közölték óhajukat a pincémővel, hogy:„egy sört kérek egy melegnek, s ha lehet, mellé egy tequilát is, szintén melegnek”. így akarták kiprovokálni, hogy a melegek elleni rendelkezés alapján kitiltsák őket a bárból, majd ennek a remélt kirekesztő esetnek a példájával a nagy nyilvánosság előtt lépjenek fel a homoszexuálisok diszkriminációja ellen. Ámde a pincérnő meglepetésükre megismételte a rendeléseket, mondván: „ennyi és ennyi sör lesz ennyi és ennyi melegnek, és ennyi és ennyi tequila, úgyszintén melegeknek”, majd odafir- kantva cetlijére a sörök és tequilák számát, elment. Leadta a rendelést a pultosnak, s a tanácstalanul ál- mélkodó bártulajdonost meggyőzte arról, hogy megfontolandó és ajánlatos lenne a tiltás ellenére is kiszolgálni a melegségüket nyíltan vállaló vendégek kis csoportját, mivel: „a meleg pénz is pénz”. Megesett történet ez Nigel Finch 1995-ben rendezett, számos díjjal kitüntetett Stonewall című filmjének tanúsága szerint. Bár maga a film főhőse, a híres spanyol traveszti sztár, La Miranda (akiről a film mesél) kijelenti, hogy a filmben látott eset az ő személyes története Stonewallról, s hozzáteszi, hogy Stonewallról, vagyis a híres melegbár elleni támadásról számtalan személyes történet terjedtél és él. Makk Károly Egymásra nézve című filmjével együtt a Stonewall záró filmje volt a Pozsonyban szeptember 30. és október 4. között megrendezett lnakosť Filmfesztiválnak. Ha nem is szándékos utalás, de mindenképpen felidézése volt ez annak, hogy mivel kezdődött az a melegek jogaiért elindított mozgalom, amelynek minden bizonnyal hozadékaként könyvelhető el az is, hogy a pozsonyi (nem csak meleg) közönség betekinthetett a filmművészet meleg és leszbikus tematikájú újabb és régebben forgatott alkotásaiba. Azt meg tudjuk be talán a véletlennek és a túl lassan őrlő időnek, hogy az ebben a záró üzenetben megfogalmazott tétel, miszerint: „a meleg pénz is pénz”-szerű érvelés (s itt a „meleg” bármilyen kisebbségi csoport megnevezésével helyettesíthető) mintha máig nem hangzana archaikusán. Ennek ellenére vagy ezzel együtt abszolút sikert mondhat magáénak az lnakosť Filmfesztivál: a legtöbb film telt házzal ment, ami mindenképpen elgondolkodtató arra nézve, hogy jövőre érdemes lenne nagyobb kapacitású mozit bérelni az eseménynek. A fesztivál, amely a szivárvány- színű zászló sokszínűségének jegyében zajlott, nem festett rózsaszín képet a melegek és leszbikusok életkörülményeiről, helyzetéről: azt a reális sokszínűséget mutatták fel a mozgóképes fiktív és dokumentumtörténetek, amellyel a más szexuális orientációval élők szembesülnek nap mint nap. A bemutatott filmek zöme nem elrugaszkodott, romantikus, nyálas és csöpögő játékot prezentált, hanem még a vígjátéki szférákban mozgó történetek java része is erősen drámai momentumokkal, illetve kifejlettel döbbentett meg. Nem a rossz sztereotípiának beállított, s a köztudatban elferdítetten kiélezett képben élő „buzis viselkedés”ről szóltak a filmek, hanem a melegekről és leszbikusokról, akik a mindennapi életben valóban csak szexuális hovatartozásukban (sokszor felismerhetetlenül) mások, egyébként élik (élnék) az egyszerű halandók életét. Mint Patrik két apukája Ella Lemhagen 2008-ban készült Patrik 1,5 című svéd filmjében. Két középkorú férfi, akik hivatalosan is egymáshoz kötötték életüket, elhatározzák, hogy gyereket fogadnak örökbe - bár egy gyerekük már van, az egyikük tini lánya. A hivatal azonban elkövet egy nem tudatos hibát: a kérvényezett 1,5 éves gyermek helyett egy 15 éves kamaszt, Patrikot „utalják ki” hozzájuk. Patrik bűnözésre hajlamos, ráadásul keményen homofób kö- lyökként toppan be a családi otthon melegébe. S érkezésével megkezdődnek a bonyodalmak: a környezet látszólagos befogadása és elfogadása mögött sok előítélet nehezíti a Patrikkal kibővült család életét. Az előítéletek a fő témája annak a négy darabból álló kitűnő rövid- film-összeállításnak, amelyet Gay Shorts összefoglaló címmel vetítettek. Döbbenetes koncentrált történeteket mutatnak dán, svéd, norvég és német rendezők munkái arról, mi nehezíti egy érett házas férfiba beleszerető kamasz érzelmeinek kibontakozását, mi teszi lehetetlenné a családjától távol szakadt fiúnak, hogy bevallja másságát a tradíciókhoz erősen kötődő szüleinek és bátyjának, milyen kiút van abból a kapcsolatból, amikor az albérletben lakó két nagyon jó barát fiúból az egyik beleszeret a heteró másikba. Szimbolikus 35 perces feszült történetével a német Till Leinert 2008-ben készült Cowboy című alkotása akár az lnakosť Filmfesztivál mondandója, üzenete, tanulsága, igazsága is lehetne. Christian, a fiatal ingatlanügynek barátnője fényképével a szíve fölött, üzleti céllal egy lepusztult vidéki kúriába érkezik. A kihalt telepen egyetlen legény javítgat egy rozoga arató-cséplő masinát. A fiú azzal a hazugsággal áltatja magát, és azzal eteti a telek felől érdeklődő Christiant, hogy ő bizony halomra dönti a lányokat. Való igaz, olyan szexuális a kisugárzása, hogy Christiannak is megakad rajta a szeme. Nem is állnak ellent az egymás iránt szempillantás alatt fellobbant vágynak. Ám kiderül, hogy a helybéli fiút lábbilinccsel láncolja magához a vidéki törzsi közösség. S mivel megijednek, hogy a messziről érkezett idegen kiragadja közülük és felszabadítja a láncon őrzött szőke Adoniszt, csapdába csalják, s ugyanazzal az arató-cséplő géppel, amelyet a fiú javítgatott, a gabonatáblán lekaszálni készülnek Christiant. A helybéli fiú azonban letépi sajgó sebeiről a bilincset, s kegyetlen véráldozattal megmenti azt, aki erőt adott neki önmaga vállalásához. A folytatás a szabadságot hozza el (?)... „a majmok értenének, / bennük még ép az elme, Radnóti válogatott versei először kötetben olaszul MTI-JELENTÉS Radnóti Miklós (1909-1944) születésének és halálának évfordulójára emlékezve kedden bemutatják a költő válogatott verseit tartalmazó kétnyelvű, Mi capirebbero le scimmie (Ä majmok értenének) címmel a Donzelli Kiadónál megjelent kötetét a Római Magyar Akadémián. Az 55 verset Edith Bruck Rómában élő hónő válogatta és fordította, a kötet végére pedig tanulmányt írt a költő életútjáról és munkásságáról. Az esten Edith Bruck két nyelven fölolvassa Radnóti több versét, köztük a Zsivajgó pálmafán címűt, amelyből a kötet címadó sora származik. Sárközy Péter, a La Sapienza egyetem professzora értekezik Radnótiról, Elio Pecora olasz költő pedig arról fog beszélni, hogy miért szeretett bele a 20. század magyar klasszikusának verseibe. Edith Bruck a verseket Radnóti Miklós életútjához igazodva válogatta, mintegy áttekintést adva költészetén keresztül az életéről. Az írónő tízéves volt, amikor családjával együtt Tiszakarádról Auschwitzba hurcolták, s mikor 1945-ben visszatért, nem volt már hová hazamennie. Kényes témák a pozsonyi a.ha színház kortárs európai műveket bemutató repertoárjában Per Olov Enquist és Spiró György Pozsonyban Jelenet az Enquist-darabból SZÍNHÁZ-ELŐZETES Pozsony. Az a.ha színház ma esti Enquist-darabjára már elfogytak ajegyek, de holnap (kedden) este hétkor még mindig megnézhető A tribádok éjszakája című színmű, melyet magyarul ’78-ban adott ki az Európa, színházi bemutatóját pedig tíz évvel később tartották a Madách Színházban. Per Olov Enquist legismertebb és legnépszerűbb játékát szlovákul Stefan Korenči rendező állította színpadra Noc lesbičiek címmel (18 éven felülieknek). A darab főhőse a nagy előd, August Strindberg, története pedig egyfelől a svéd klasszikus tragikomikus házasélete, másfelől az azonos neműek közti szerelem napjainkig tabui- zált témája (a tribádia női homo- szexualitást jelent). Az ismert pozsonyi kamaratársulat a napokban Spiró György Szappanopera című (Mydlová opera) darabját adta elő szlovákul nagy sikerrel. A Színházzal Európáért című programja keretében az a.ha e hó 21-én (szerdán) mind a Mydlová operát (13.30), mind pedig a Noc lesbičieket (17.00) még egyszer műsorra tűzi, s ugyanezen a napon a nézők a két szerzővel, a magyar és a svéd irodalom jelentős kortárs alakjaival személyesen is találkozhatnak a színházban (Pozsony, Školská 14). (cs)
