Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)

2009-10-09 / 233. szám, péntek

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Klaus újabb feltételei Stockholm. Újabb feltéte­leket támasztott a Lisszaboni Szerződés aláírásához a cseh államfő. Ezt tegnap este jelen­tette be Stockholmban Fréd­iik Reinfeldt svéd miniszter­elnök, miután az EU soros el­nökeként telefonon tárgyalt Václav Klausszal. Reinfeldt szerint Klaus kétmondatos lábjegyzetet szeretne fűzni az alapvető jogokat megfogal­mazó chartához, amely része a Lisszaboni - Szerződésnek. Klaus a szerződés aláírásával megvárja az alkotmánybíró­ság határozatát a cseh szená­torok beadványáról. (MTI) Gyorsreagálású harccsoport Budapest. Közös harccso­portot alakítanak a visegrádi négyek és Ukrajna 2015-ben. Szekeres Imre magyar honvé­delmi miniszter ezt Lengyel- ország, Csehország, Szlovákia és Ukrajna védelmi miniszte­reivel, valamint a nyugat-bal­káni országok delegációival folytatott megbeszélése után jelentette be. A gyorsreagálá­sú harccsoport kialakításában mind az öt állam egyetértett, s célként fogalmazták meg, hogy egy év múlva, ha lehet, már döntést is hozzanak a kérdésben. A V4 által aláírt nyilatkozat hangsúlyozza, a NATO és az Európai Unió együttműködését újra kell gondolni és hatékonyabbá kell tenni. A szorosabb együtt­működést főleg védelempoli­tikai kérdésekben kell érvé­nyesíteni. (MTI) A harmadik magyar áldozat Budapest. Meghalt az új típusú influenza harmadik magyarországi áldozata, egy fiatal nő. Székely Tamás egészségügyi miniszter kö­zölte, a 33 éves nőt dagana­tos betegség miatt kezelték. Kemoterápiás és sugárkeze­lést kapott, ezért a különösen veszélyeztetett csoportba tartozott. A beteg az észak­alföldi régióban hunyt el. Fertőzöttségére a múlt heti halálát követő boncolás so­rán derült fény. (MTI) Brüsszel hosszabbítana Brüsszel. Az EB azt javasol­ja, a terrorizmus elleni harc érdekében az unió tagorszá­gai hosszabbítsák meg azt az intézkedést, hogy a repülőgé­pek fedélzetére tilos folyadé­kot vinni. Az EB a közlekedési miniszterek mai találkozóján terjeszti elő javaslatát, de már előzetesen kiszivárogtatta azt. Brüsszel azt szeretné, ha a tilalom legalább 2012 áprili­sáig, a kisebb repülőtereken pedig még további két évig ér­vényben maradna. Három év múlva várhatóan már rendel­kezésre állnak az utasokat át­világító biztonsági készülé­kek, amelyek a folyadékokat is ellenőrizni tudják. (MTI) Bírósági eljárások kezdődnek az olasz miniszterelnök ellen, aki ennek ellenére nem hajlandó felállni a bársonyszékből Megkezdődött Berlusconi politikai agóniája- Összeesküdtetek ellenem, hálátlan banda! (TASR/AP-felvétel) Róma. Itáliában ismét Silvio Berlusconi alkalmassága az első számú vitatéma. A baloldal a lemondását kö­veteli, a jobboldal megpró­bálja védeni. Az Európai Parlament tegnap - szinte időzítve - az olasz sajtó- szabadságról vitázott. ÖSSZEFOGLALÓ Berlusconinak nem áll szándéká­ban a távozás, de az biztos, hogy bí­rósági eljárások kezdődnek ellene. Az olasz alkotmánybíróság szerda esti döntése szerint a kormányfő mentelmi joga nem terjed ki a kor­rupciós és csalási vádakra. A törvény előtti egyenlőség elvére hivatkozva a testület alkotmányellenesnek nyil­vánította és érvénytelenítette az ún. Alfano-törvényt, amely mindeddig akadályozta peres eljárások megin­dítását a kormányfő ellen. E törvény a négy legmagasabb közjogi méltóság számára biztosít kiemelt mentelmi jogot, de a gya­korlatban kizárólag Berlusconira méretezték. A parlament tavaly nyáron fogadta el az Angelino Al- fano igazságügyi miniszter által benyújtott tervezetet, melynek ér­telmében hivatali idejük végéig fel­függesztették az államfő, a szená­tus és a parlament elnöke, valamint a miniszterelnök ellen folyamatban lévő bírósági ügyeket, ha voltak ilyenek. És csak Berlusconinak vol­tak ilyen ügyei. Paolo Bonaiuti kormányszóvivő közleménye szerint e „politikailag motivált döntés után Berlusconi, a kormány és a (koalíciós) többség folytatja a kormányzást, ahogy azt tette 2008 áprilisa óta, azon az úton, amelyet az olaszok szavazataikkal meghatároztak”. A most alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály két eljárást blokkolt eddig: egyrészt Berlusconi korrupciógyanús ügyeletéinek ki­derítését egykori brit ügyvédje, az azóta hamis tanúzásért már elítélt David Mills kapcsán; másrészt a kormányfő médiabirodalma, a Me­diaset filmforgalmazási jogainak vásárlása során történt pénzügyi bűncselekményekügyében. Mills hazudott tanúvallomásá­ban, hogy védje Berlusconit a 90-es években ellene lefolytatott két perben. Ezért egy milánói bíró­ság négy és fél év szabadságvesz­tést szabott ki Millsre. Az ügyész­ség szerint Berlusconi 1998-ban 600 ezer dollárt fizetett a jogász­nak a hamis tanúzásért. A Mediaset birodalmat Berlusco­ni még azelőtt alapította, hogy poli­tikai szerepet vállalt volna. A gyanú szerint a Mediaset az 1994-1999 kö­zött amerikai filmek forgalmazási Brüsszel. Az olasz sajtószabad­ságról folytatott tegnapi európai parlamenti vitában a jobbközép és a konzervatív képviselők első­sorban attól óvtak, hogy az EU-t belpolitikai témák fórumaként használják, míg a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek uniós jog­szabályt szeretnének a médiaplu­ralizmusról. Viviane Reding, a jogának a megvásárlásakor a vétel­árat meghaladó költségekről tett nyilatkozatot, és így Olaszország­ban jóval kevesebb adót fizetett be. Az így megtakarított pénzt - becslé­sek szerint csaknem 90 millió eurót- a Berlusconi-klán külföldi számlá­médiáért felelős uniós biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU csak korlátozott jogkörrel rendel­kezik az írott média területén, és minden tagállamnak megvannak a megfelelő intézményei az alap­vető jogokkal kapcsolatos prob­lémák kezelésére. A múlt szombaton 15 0 ezren, köz­tük újságírók, szakszervezeti fa­kón helyezte el Mills vezérletével, a Fininvest pénzügyi holding szárnyai alatt. A Mediaset-ügyben 2006-ban Berlusconi ellen eljárás indult, de ezt 2008 októberében az Alfano- törvény alapján felfüggesztették. A Fininvest a Berlusconi család pénzügyi holdingja, amely egyebek között a Milan labdarúgó csapatát is birtokolja. Jelenleg a kormányfő lá­nya, Marina irányítja a cég ügyeit. Nos, a Fininvest elleni bírósági eljá­rás már több mint két évtizede hú­zódik. A múlt hét végén egy milánói bíró csaknem 750 millió euró kárté­rítésre kötelezte a Compagnie In- dustriali Riunite (CIR) társaság ja­vára. A CIR vezetője, Carlo De Bene- detti és Berlusconi még a 80-as évek végén harcolt egymással az egyik legnagyobb olasz kiadóvállalat, a Mondadori-csoportbirtoklásáért. A vád szerint a Fininvest kor­rupcióba keveredett, amikor 1991-ben igazságügyi személye­ket vesztegetett meg, állítólag az­zal a céllal, hogy a Mondadori ki­adót sikerüljön „elhalászni” Bene- detti cége elől. Berlusconi meg is szerezte a kiadót. (MTI, ú) gok tüntettek Rómában a sajtó- szabadság mellett, mert szerintük Berlusconi meg akarja félemlíteni a sajtót, el szeretné némítani a pi­káns magánéleti botrányaival foglalkozó médiát. Az eurohon- atyák - pártállásuk szerint - vagy ostorozták Berlusconit, vagy úgy vélték, hogy nem kell félteni az olasz demokráciát. (MTI) Az olasz sajtószabadságért aggódott az Európai Parlament Jeruzsálem hovatartozása miatt tüntetnek és sztrájkolnak ma a palesztinok Kompromisszumos megoldást talált a BT ÖSSZEFOGLALÓ New York. Az ENSZ BT komp­romisszumos megoldást talált Líbia kezdeményezésével kapcsolatban, hogy a testület azonnal vitassa mega Goldstone-jelentést, amely szerint Izrael és a palesztinok is követtek el háborús bűnöket Izrael gázai offen- zívájaidején.ABT zárt ajtók mögött azt a döntést hozta, hogy október 14-ére előrehozzák a közel-keleti helyzetről szóló, minden hónapban - legközelebb október 20-án - meg­tartandó ülést. Ezen bármilyen kö­zel-keleti téma felvethető. E megoldással egyrészt Líbia és arab szövetségesei elérték, hogy egy nyílt BT-ülésen vitassák mega Gold­stone-jelentést, a nyugati országok pedig elkerülték azt, hogy külön ta­nácskozást szenteljenek a jelentés­nek. Az USA-t nagyon nyugtalaní­totta az a lehetőség, hogy önálló ülés témája legyen a jelentés, amely sze­rinte szigorúbb Izraellel, mint a pa­lesztinokkal. Alejandro Wolff, azUSAhelyettes nagykövete közölte: Washington nem szeretné, ha az október 14-i ülésen elhatároznának bármilyen akciót. „A jelentést az Emberi Jogi Bizottságnak kell megvitatnia, és ugyancsak Genfben kell határozni arról, hogy az ENSZ milyen lépése­ket tegyen a jelentés alapján” - mondta Wolff. Tüntetéseket és általános sztráj­kot hirdetett a Fatah mozgalom má­ra a palesztin területeken, hogy „megvédjék Jeruzsálemet”, amely­nek óvárosában ismét izzik a levegő a vallási feszültségek miatt. A Fatah szerint a tüntetésekkel és az általá­nos sztrájkkal „kinyilvánítják a pa­lesztin nép ragaszkodását Jeruzsá­lemhez, a független palesztin állam örökfővárosához”. (MTI, ú) Egy éve is 60 embert öltek meg az indiai nagykövetség elleni merényletben Fokozódó tálib erőszak Kabul/Újdelhi. Autós öngyilkos merényletet követtek el az afganisz­táni tálibok tegnap India kabuli nagykövetsége ellen. A nagy erejű robbantásban legkevesebb 17 em­bermeghalt, 84 pedig megsebesült. Az afgán belügyi közlemény szerint főleg civilek haltak meg, a sérültek közül többen az afgán biztonsági erők tagjai. Nirupama Rao indiai külügyminiszter azt mondta, a tá­madásnak indiai halottja nincs. Az öngyilkos merénylő nekihajtott a külképviseletet körülvevő falnak robbanóanyaggal megrakott autó­jával. Más hírek szerint a robbanás a követség és az afgán belügyminisz­térium épülete között történt. Né­hány órával később a tálibok vállal- A nagykövetség előtt nagy krátert vájt a robbanás. Az úttestet törmelékek, ták a merényletet. (MTI) emberi húscafatok és véres ruhadarabok borították. (TASR/AP-felvótel) Sok magyar állampolgár kér menedéket Kanadában Még nem lesz vízumkényszer MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ottawa/Budapest. A kanadai kormány felszólította Budapestet, hogy tegyen lépéseket a menedék­kérők beáramlásának megállításá­ra. A CNS jelentése szerint Magyar- ország felől menedékkérők várat­lan hulláma öntötte el a kanadai repülőtereket, s a kanadai szövet­ségi kormány emiatt kérte intézke­désre a magyar kormányt. Ottawa még nem tett lépéseket, hogy vízumkényszert vezessen be Magyarországgal szemben, miként azt Mexikó és Csehország esetében tette a nyáron. Ugyanakkor nem zárja ki ennek lehetőségét. Az év el­ső felében 750 magyar állampolgár kért menedéket Kanadában, közü­lük 578 az április 1-jétől június 30-igtartó időszakban. Alykhan Velshi, az állampolgár­sági és bevándorlási ügyek minisz­terének, Jason Kenneynek a szóvi­vője úgy fogalmazott, hogy Kanada ,jelenlegnemtervezi”avízumköte- lezettség életbe léptetését Magyar- országgal szemben. Azonban meg­jegyezte: a vízummentességet él­vező országok „tisztában vannak azzal, ha nem tesznek eleget a ka­nadai vízummentesség előírásai­nak, újra be lehet vezetni a vízumkötelezettséget”. A szóvivő szerint Kenney már el is indult Budapestre. Egyébként Kenney korábban megkérdőjelez­te, hogy a cseh menedékkérők - akiknek többsége roma - valóban üldözöttek lennének, s a kanadai kormány részéről felháborodást váltott ki, hogy Prága és az EU vá­laszlépéseket helyezett kilátásba a cseh állampolgárok vízummentes­ségének megszüntetése miatt. Nem tudni, mikor írják alá a reformszerződést Kaczynskiék ködösítenek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Vasárnap úja alá a Lisszaboni Szerződést Lech Ka- czynski lengyel elnök - közölte tegnap Aleksander Szczyglo, az el­nök nemzetbiztonsági irodájának vezetője. Lech Kaczynski vasárnap tér haza a Vatikánból. Az államfő ikertestvére, Jaroslaw Kaczysnki ellenzéki pártvezetó cáfolta, hogy az elnök vasárnap aláírná a doku­mentumot. Jaroslaw Kaczynski sajtótájékoz­tatóján puszta találgatásnak nevez­te az elnöki hivatal munkatársa által elmondottakat. Közben az elnökegy másik tanácsadója, Pawel Wypych is úgy nyilatkozott, hogy szerinte az elnök nem írja alá vasárnap az euró­pai uniós szerződést. Az államfői el­lenjegyzés záija le az EU intézmény- rendszerét megreformáló szerződés lengyelországi ratifikálását. Már csak ez az aktus hiányzik a Lisszabo­ni Szerződés lengyelországi elfoga­dásához. A lengyel parlament 2008 áprilisában adta áldását a dokumen­tumra, Lech Kaczynski azóta halo­gatja a dokumentum aláírását.

Next

/
Thumbnails
Contents