Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-09 / 233. szám, péntek
6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Klaus újabb feltételei Stockholm. Újabb feltételeket támasztott a Lisszaboni Szerződés aláírásához a cseh államfő. Ezt tegnap este jelentette be Stockholmban Frédiik Reinfeldt svéd miniszterelnök, miután az EU soros elnökeként telefonon tárgyalt Václav Klausszal. Reinfeldt szerint Klaus kétmondatos lábjegyzetet szeretne fűzni az alapvető jogokat megfogalmazó chartához, amely része a Lisszaboni - Szerződésnek. Klaus a szerződés aláírásával megvárja az alkotmánybíróság határozatát a cseh szenátorok beadványáról. (MTI) Gyorsreagálású harccsoport Budapest. Közös harccsoportot alakítanak a visegrádi négyek és Ukrajna 2015-ben. Szekeres Imre magyar honvédelmi miniszter ezt Lengyel- ország, Csehország, Szlovákia és Ukrajna védelmi minisztereivel, valamint a nyugat-balkáni országok delegációival folytatott megbeszélése után jelentette be. A gyorsreagálású harccsoport kialakításában mind az öt állam egyetértett, s célként fogalmazták meg, hogy egy év múlva, ha lehet, már döntést is hozzanak a kérdésben. A V4 által aláírt nyilatkozat hangsúlyozza, a NATO és az Európai Unió együttműködését újra kell gondolni és hatékonyabbá kell tenni. A szorosabb együttműködést főleg védelempolitikai kérdésekben kell érvényesíteni. (MTI) A harmadik magyar áldozat Budapest. Meghalt az új típusú influenza harmadik magyarországi áldozata, egy fiatal nő. Székely Tamás egészségügyi miniszter közölte, a 33 éves nőt daganatos betegség miatt kezelték. Kemoterápiás és sugárkezelést kapott, ezért a különösen veszélyeztetett csoportba tartozott. A beteg az északalföldi régióban hunyt el. Fertőzöttségére a múlt heti halálát követő boncolás során derült fény. (MTI) Brüsszel hosszabbítana Brüsszel. Az EB azt javasolja, a terrorizmus elleni harc érdekében az unió tagországai hosszabbítsák meg azt az intézkedést, hogy a repülőgépek fedélzetére tilos folyadékot vinni. Az EB a közlekedési miniszterek mai találkozóján terjeszti elő javaslatát, de már előzetesen kiszivárogtatta azt. Brüsszel azt szeretné, ha a tilalom legalább 2012 áprilisáig, a kisebb repülőtereken pedig még további két évig érvényben maradna. Három év múlva várhatóan már rendelkezésre állnak az utasokat átvilágító biztonsági készülékek, amelyek a folyadékokat is ellenőrizni tudják. (MTI) Bírósági eljárások kezdődnek az olasz miniszterelnök ellen, aki ennek ellenére nem hajlandó felállni a bársonyszékből Megkezdődött Berlusconi politikai agóniája- Összeesküdtetek ellenem, hálátlan banda! (TASR/AP-felvétel) Róma. Itáliában ismét Silvio Berlusconi alkalmassága az első számú vitatéma. A baloldal a lemondását követeli, a jobboldal megpróbálja védeni. Az Európai Parlament tegnap - szinte időzítve - az olasz sajtó- szabadságról vitázott. ÖSSZEFOGLALÓ Berlusconinak nem áll szándékában a távozás, de az biztos, hogy bírósági eljárások kezdődnek ellene. Az olasz alkotmánybíróság szerda esti döntése szerint a kormányfő mentelmi joga nem terjed ki a korrupciós és csalási vádakra. A törvény előtti egyenlőség elvére hivatkozva a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és érvénytelenítette az ún. Alfano-törvényt, amely mindeddig akadályozta peres eljárások megindítását a kormányfő ellen. E törvény a négy legmagasabb közjogi méltóság számára biztosít kiemelt mentelmi jogot, de a gyakorlatban kizárólag Berlusconira méretezték. A parlament tavaly nyáron fogadta el az Angelino Al- fano igazságügyi miniszter által benyújtott tervezetet, melynek értelmében hivatali idejük végéig felfüggesztették az államfő, a szenátus és a parlament elnöke, valamint a miniszterelnök ellen folyamatban lévő bírósági ügyeket, ha voltak ilyenek. És csak Berlusconinak voltak ilyen ügyei. Paolo Bonaiuti kormányszóvivő közleménye szerint e „politikailag motivált döntés után Berlusconi, a kormány és a (koalíciós) többség folytatja a kormányzást, ahogy azt tette 2008 áprilisa óta, azon az úton, amelyet az olaszok szavazataikkal meghatároztak”. A most alkotmányellenesnek nyilvánított jogszabály két eljárást blokkolt eddig: egyrészt Berlusconi korrupciógyanús ügyeletéinek kiderítését egykori brit ügyvédje, az azóta hamis tanúzásért már elítélt David Mills kapcsán; másrészt a kormányfő médiabirodalma, a Mediaset filmforgalmazási jogainak vásárlása során történt pénzügyi bűncselekményekügyében. Mills hazudott tanúvallomásában, hogy védje Berlusconit a 90-es években ellene lefolytatott két perben. Ezért egy milánói bíróság négy és fél év szabadságvesztést szabott ki Millsre. Az ügyészség szerint Berlusconi 1998-ban 600 ezer dollárt fizetett a jogásznak a hamis tanúzásért. A Mediaset birodalmat Berlusconi még azelőtt alapította, hogy politikai szerepet vállalt volna. A gyanú szerint a Mediaset az 1994-1999 között amerikai filmek forgalmazási Brüsszel. Az olasz sajtószabadságról folytatott tegnapi európai parlamenti vitában a jobbközép és a konzervatív képviselők elsősorban attól óvtak, hogy az EU-t belpolitikai témák fórumaként használják, míg a baloldaliak, a liberálisok és a zöldek uniós jogszabályt szeretnének a médiapluralizmusról. Viviane Reding, a jogának a megvásárlásakor a vételárat meghaladó költségekről tett nyilatkozatot, és így Olaszországban jóval kevesebb adót fizetett be. Az így megtakarított pénzt - becslések szerint csaknem 90 millió eurót- a Berlusconi-klán külföldi számlámédiáért felelős uniós biztos arra hívta fel a figyelmet, hogy az EU csak korlátozott jogkörrel rendelkezik az írott média területén, és minden tagállamnak megvannak a megfelelő intézményei az alapvető jogokkal kapcsolatos problémák kezelésére. A múlt szombaton 15 0 ezren, köztük újságírók, szakszervezeti fakón helyezte el Mills vezérletével, a Fininvest pénzügyi holding szárnyai alatt. A Mediaset-ügyben 2006-ban Berlusconi ellen eljárás indult, de ezt 2008 októberében az Alfano- törvény alapján felfüggesztették. A Fininvest a Berlusconi család pénzügyi holdingja, amely egyebek között a Milan labdarúgó csapatát is birtokolja. Jelenleg a kormányfő lánya, Marina irányítja a cég ügyeit. Nos, a Fininvest elleni bírósági eljárás már több mint két évtizede húzódik. A múlt hét végén egy milánói bíró csaknem 750 millió euró kártérítésre kötelezte a Compagnie In- dustriali Riunite (CIR) társaság javára. A CIR vezetője, Carlo De Bene- detti és Berlusconi még a 80-as évek végén harcolt egymással az egyik legnagyobb olasz kiadóvállalat, a Mondadori-csoportbirtoklásáért. A vád szerint a Fininvest korrupcióba keveredett, amikor 1991-ben igazságügyi személyeket vesztegetett meg, állítólag azzal a céllal, hogy a Mondadori kiadót sikerüljön „elhalászni” Bene- detti cége elől. Berlusconi meg is szerezte a kiadót. (MTI, ú) gok tüntettek Rómában a sajtó- szabadság mellett, mert szerintük Berlusconi meg akarja félemlíteni a sajtót, el szeretné némítani a pikáns magánéleti botrányaival foglalkozó médiát. Az eurohon- atyák - pártállásuk szerint - vagy ostorozták Berlusconit, vagy úgy vélték, hogy nem kell félteni az olasz demokráciát. (MTI) Az olasz sajtószabadságért aggódott az Európai Parlament Jeruzsálem hovatartozása miatt tüntetnek és sztrájkolnak ma a palesztinok Kompromisszumos megoldást talált a BT ÖSSZEFOGLALÓ New York. Az ENSZ BT kompromisszumos megoldást talált Líbia kezdeményezésével kapcsolatban, hogy a testület azonnal vitassa mega Goldstone-jelentést, amely szerint Izrael és a palesztinok is követtek el háborús bűnöket Izrael gázai offen- zívájaidején.ABT zárt ajtók mögött azt a döntést hozta, hogy október 14-ére előrehozzák a közel-keleti helyzetről szóló, minden hónapban - legközelebb október 20-án - megtartandó ülést. Ezen bármilyen közel-keleti téma felvethető. E megoldással egyrészt Líbia és arab szövetségesei elérték, hogy egy nyílt BT-ülésen vitassák mega Goldstone-jelentést, a nyugati országok pedig elkerülték azt, hogy külön tanácskozást szenteljenek a jelentésnek. Az USA-t nagyon nyugtalanította az a lehetőség, hogy önálló ülés témája legyen a jelentés, amely szerinte szigorúbb Izraellel, mint a palesztinokkal. Alejandro Wolff, azUSAhelyettes nagykövete közölte: Washington nem szeretné, ha az október 14-i ülésen elhatároznának bármilyen akciót. „A jelentést az Emberi Jogi Bizottságnak kell megvitatnia, és ugyancsak Genfben kell határozni arról, hogy az ENSZ milyen lépéseket tegyen a jelentés alapján” - mondta Wolff. Tüntetéseket és általános sztrájkot hirdetett a Fatah mozgalom mára a palesztin területeken, hogy „megvédjék Jeruzsálemet”, amelynek óvárosában ismét izzik a levegő a vallási feszültségek miatt. A Fatah szerint a tüntetésekkel és az általános sztrájkkal „kinyilvánítják a palesztin nép ragaszkodását Jeruzsálemhez, a független palesztin állam örökfővárosához”. (MTI, ú) Egy éve is 60 embert öltek meg az indiai nagykövetség elleni merényletben Fokozódó tálib erőszak Kabul/Újdelhi. Autós öngyilkos merényletet követtek el az afganisztáni tálibok tegnap India kabuli nagykövetsége ellen. A nagy erejű robbantásban legkevesebb 17 embermeghalt, 84 pedig megsebesült. Az afgán belügyi közlemény szerint főleg civilek haltak meg, a sérültek közül többen az afgán biztonsági erők tagjai. Nirupama Rao indiai külügyminiszter azt mondta, a támadásnak indiai halottja nincs. Az öngyilkos merénylő nekihajtott a külképviseletet körülvevő falnak robbanóanyaggal megrakott autójával. Más hírek szerint a robbanás a követség és az afgán belügyminisztérium épülete között történt. Néhány órával később a tálibok vállal- A nagykövetség előtt nagy krátert vájt a robbanás. Az úttestet törmelékek, ták a merényletet. (MTI) emberi húscafatok és véres ruhadarabok borították. (TASR/AP-felvótel) Sok magyar állampolgár kér menedéket Kanadában Még nem lesz vízumkényszer MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Ottawa/Budapest. A kanadai kormány felszólította Budapestet, hogy tegyen lépéseket a menedékkérők beáramlásának megállítására. A CNS jelentése szerint Magyar- ország felől menedékkérők váratlan hulláma öntötte el a kanadai repülőtereket, s a kanadai szövetségi kormány emiatt kérte intézkedésre a magyar kormányt. Ottawa még nem tett lépéseket, hogy vízumkényszert vezessen be Magyarországgal szemben, miként azt Mexikó és Csehország esetében tette a nyáron. Ugyanakkor nem zárja ki ennek lehetőségét. Az év első felében 750 magyar állampolgár kért menedéket Kanadában, közülük 578 az április 1-jétől június 30-igtartó időszakban. Alykhan Velshi, az állampolgársági és bevándorlási ügyek miniszterének, Jason Kenneynek a szóvivője úgy fogalmazott, hogy Kanada ,jelenlegnemtervezi”avízumköte- lezettség életbe léptetését Magyar- országgal szemben. Azonban megjegyezte: a vízummentességet élvező országok „tisztában vannak azzal, ha nem tesznek eleget a kanadai vízummentesség előírásainak, újra be lehet vezetni a vízumkötelezettséget”. A szóvivő szerint Kenney már el is indult Budapestre. Egyébként Kenney korábban megkérdőjelezte, hogy a cseh menedékkérők - akiknek többsége roma - valóban üldözöttek lennének, s a kanadai kormány részéről felháborodást váltott ki, hogy Prága és az EU válaszlépéseket helyezett kilátásba a cseh állampolgárok vízummentességének megszüntetése miatt. Nem tudni, mikor írják alá a reformszerződést Kaczynskiék ködösítenek MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Varsó. Vasárnap úja alá a Lisszaboni Szerződést Lech Ka- czynski lengyel elnök - közölte tegnap Aleksander Szczyglo, az elnök nemzetbiztonsági irodájának vezetője. Lech Kaczynski vasárnap tér haza a Vatikánból. Az államfő ikertestvére, Jaroslaw Kaczysnki ellenzéki pártvezetó cáfolta, hogy az elnök vasárnap aláírná a dokumentumot. Jaroslaw Kaczynski sajtótájékoztatóján puszta találgatásnak nevezte az elnöki hivatal munkatársa által elmondottakat. Közben az elnökegy másik tanácsadója, Pawel Wypych is úgy nyilatkozott, hogy szerinte az elnök nem írja alá vasárnap az európai uniós szerződést. Az államfői ellenjegyzés záija le az EU intézmény- rendszerét megreformáló szerződés lengyelországi ratifikálását. Már csak ez az aktus hiányzik a Lisszaboni Szerződés lengyelországi elfogadásához. A lengyel parlament 2008 áprilisában adta áldását a dokumentumra, Lech Kaczynski azóta halogatja a dokumentum aláírását.