Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-08 / 232. szám, csütörtök
Külföld 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 8. Megnyerhető-e az afganisztáni háború újabb amerikai csapatok nélkül - a lázadók iszlám államot akarnak, nem Európát bántani Kiborult az afgán bili - tálib fenyegetőzés A kifogásolt voksoknak csak a ťóredékä számolják újra (SITA/AP-felvétel) Washington/Kabul. Az amerikai katonai beavatkozás tegnapi, 8. évfordulójának előestéjén á tálibok hosszú háborúval fenyegették meg az amerikai és NATO-csapa- tokat. Obama az évforduló alkalmából azt mondta, nem küld újabb katonákat, annak ellenére, hogy saját főparancsnoka szerint a jelenlegi erővel nem lehet megnyerni a háborút. ÖSSZEFOGLALÓ Nem növeli és nem csökkenti az Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok létszámát Barack Obama. Az amerikai elnök kongresszusi tagok előtt számolt be döntéséről. Ennek a demokraták és a republikánusok sem örültek, hiszen az előbbiek csapatkivonást, az utóbbiak létszámbővítést reméltek. Az elnöki bejelentés tehát konzerválja az eddigi helyzetet - annak ellenére, hogy a vezető tábornokok mind újabb erőkbevetését szorgalmazták. Az USA ellen 2001. szeptember 11-én' elkövetett terrortámadások után az amerikai haderő 2001. október 7-én támadást indított az afganisztáni tálib rendszer ellen, amely menedéket nyújtott a merényleteket szervező al-Kaida terrorhálózatnak. A tálibokat néhány hét alatt elűzték a hatalomból. A Nyugat támogatását élvező kabuli kormánnyal szembeni lázadás - amelynek fő erejét a tálibok adják - azóta szinte az egész országra kiterjedt, és az elmúlt két évben olyannyira megerősödött, hogy a nyugati országok afganisztáni szerepvállalásuk kudarcától tartanak. A tálibok az évforduló alkalmából távozásra szólították fel a külföldi csapatokat. „Ha a terrorizmus elleni küzdelem nevében továbbra is megszállás alatt akaiják tartani ezt a büszke és vallásos emberek által lakott országot, tudniuk kell: türelmesek vagyunk és készen állunk egy hosszú háborúra” - áll a pastu nyelven írt üzenetben. Egyben közölték, hogy egyáltalán nem áll szándékukban megtámadni Európát, céljuk csupán országuk felszabadítása és egy iszlám állam létrehozása. Az sem javítja a helyzetet, hogy még mindig nem zárult le az augusztus 20-ai elnökválasztással kapcsolatos botrány, tegnap is folytatódott a szavazatokegy részénekújraszám- lálása. A független bizottság a kifo- gásoltvoksoknakcsakazta lOszáza- lékát számolja újra, amit véletlenszerűen választottak ki. Hamdid Karzai államfő augusztusban a szavazatok 54,6 százalékával lett újra Afganisztán elnöke, ráadásul a 2. forduló kiírása nélkül. A közvélemény-kutatásokat megcáfoló, fölényes győzelem kapóra jött az ENSZ-nek: nem kellett 2. fordulót kiírnia, amelyben a Tali- bán valószínűleg minden korábbinál erősebben éreztette volna jelenlétét - robbantásokkal, halottak százaival. De korai volt az öröm, mert egy amerikai diplomata kiborította a bilit. Peter Galbraith, az ENSZ afganisztáni missziójának (UNAMA) volt helyettes vezetője összeveszett a felettesével, Kai Ei- devel a választási csalások miatt. Ezért diszkréten ki is rúgták. Kirúgása előtt Ban Ki Mun ENSZ-főtit- kár megkérte őt, hogy ne beszéljen észrevételeiről a sajtónak, de miután az ENSZ sem teljesen úgy járt el vele szemben, ahogy azt megígérték neki, Galbraith vasárnap a New York Timesban megjelent nyilt levélben támadta az ENSZ-t. Gyakorlatilag azt mondta ki, hogy Afganisztánban hatalmas választási csalások történtek, s ezeket az ENSZ, a demokrácia és az igazságosság védőszentje szándékosan elhallgatja. „Eide utasított, hogy ne beszéljek a fiktív szavazókörökről (kb. 1500 ilyen szavazókörről van szó). Ezekben több százezer hamis szavazatot könyveltek el Karzai javára. A választási folyamat más kritikus időszakaiban egyszerűen arra utasítottak, hogy ne firtassam tovább a csalás kérdését” - írta Galbraith. (MTI, n, ú) Fischer megúszta a fejmosást: nem utazhatott Brüsszelbe, mert elromlott a repülőgépe Lesz cseh ratifikáció, de nem tudni, mikor Egy beadványt már elutasítottak Prága. Kedden egyébként részleges kudarcot szenvedtek az uniós reformszerződést ellenző cseh szenátorok: a taláros testület visszautasította a prágai parlament jogaira vonatkozó beadványukat. Ebben kétségbe vonták a cseh parlament egyes hatásköreinek Brüsszelre történő átruházását, illetve annak módját. Egyebek között kifogásolták, hogy a képviselők bizonyos jogkörök átruházását egyszerű többséggel is eldönthetik, nem pedig alkotmányos (háromötödös) többséggel, (m) Légvédelmi rakéták Új amerikai ajánlat Varsónak Varsó. Az amerikai kormány légvédelmi rakéták telepítését ajánlotta fel Lengyelországnak, cserében azért, hogy lemondott a rakétapajzs keretében tervezett tíz elfogórakéta telepítéséről. Az ajánlat értelmében lengyel területen SM-3-as típusú rakétákat telepítenének - közölte Stanislaw Komorowski nemzetvédelmi miniszterhelyettes, aki a múlt héten tárgyalt Washingtonban arról, hogy a visszavont rakétavédelmi rendszer helyett az amerikaiak miként vehetnének részt a lengyel légvédelmi rendszer fejlesztésében. Hamarosan Joe Biden alelnök is tárgyalásokat folytat e témakörben Lengyelországban. Szóba kerül majd az a lehetőség is, hogy Washington Patriot légvédelmi rakétákat szállítana lengyel szövetségesének. Az SM-3-as rakéta a ballisztikus rakéták mellett a kis és közepes hatótávolságú rakétákat is képes megsemmisíteni a légtérben. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel/Prága. Nem kérdéses, hogy Csehország részéről is megtörténik a Lisszaboni Szerződés (LSZ) ratifikációja, csak azt nem tudni egyelőre, hogy pontosan mikor. Ezt Jan Fischer cseh kormányfő mondta tegnap, egyben jelezve, azt szeretné, ha az év végéig lezárulna a ratifikálás folyamata. Fischer Prágából hangösszeköttetéssel kapcsolódott be az EU vezetőinek brüsszeli sajtótájékoztatójába, ugyanis repüíőgéphiba miatt nem tudott Brüsszelbe utazni. Ezért videokonferencia útján folytatott eszmecserét Frédiik Reinfeldt-tel, az EU soros elnökségét adó Svédország miniszterelnökével, Jósé Manuel Barrosóval, az EB elnökével, valamint Jerzy Buzekkel, az Európai Parlament elnökével. A cseh kormányfő hangsúlyozta, a ratifikációs folyamat további menete a cseh alkotmánybíróságtól függ. Reinfeldt azt mondta, reméli, hogy ez év végig életbe léphet az EU intézményi rendszerét megreformáló szerződés. Erre azért lenne szükség, mert október 31-én lejár a régi összetételű EB mandátuma, és szeretnének tisztán látni abban, vajon a Nizzai Szerződésben lefektetett eddigi, vagy az LSZ szerinti új szabályok alapján alakítanak majd új bizottságot. A sikeres ír népszavazás után Lech Kaczynski lengyel elnökhivatala már közölte, hogy az államfő alá fogja írni az okmányokat. Barroso hozzátette, hogy Kaczynski e hétre ígérte az aláírást. Prágában azonban Václav Klaus elnök, aki nemzetek fölötti európai szuperállam veszélyét látja az LSZ-ben, erre mindeddignem volthajlandó. A Klaus véleményét osztó konzervatív cseh szenátorok a minap újabb - immár a harmadik - beadvánnyal fordultak a cseh alkotmánybírósághoz, annak megállapítását kérve, hogy nem ellenkezik-e a cseh alkotmánnyal az uniós szerződés. Klaus addig nem akar dönteni, amíg a brünni székhelyű testület nem foglal állást e legutóbbi beadvány ügyében is. Fischer most azt mondta, minden jelzés szerint Klaus nem fogja tovább odázni az aláírást, ha az alkotmánybíróság megállapítja az LSZ összeegyeztethetőségét a cseh alaptörvénnyel. Arra számít, hogy a taláros testület az év végég meghozza döntését. Reinfeldt közölte: amint világossá válik, hogy az LSZ életbe lép, megkezdi a személyi konzultációkat, először az új külügyi főmegbízott személyéről. Megkérte a tisztséget egyelőre ellátó Javier Solanát, hogy október végéig mindenképpen maradjon hivatalban. Buzek pedig bejelentette: holnap Prágába utazik, hogy kifejtse Lisszabonnal kapcsolatos álláspontját. Lehetségesnek mondta, hogy találkozik Kla- usszal is. Reinfeldt ehhez hozzátette: Cecilia Malmström, az európai ügyek svéd minisztere akár már ma a cseh fővárosba utazhat. (MTI,ú) Három évvel ezelőtt ölték meg a Putyin csecsenföldi politikáját kitartóan bíráló neves újságírónőt, Anna Politkovszkaját A Kremltől függ megbűnhődnek-e valaha is a gyilkosok Hja és Vera édesanyjuk halálának harmadik évfordulójára emlékeztek Moszkvában (TASR/AP-felvételek) ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Meggyilkolásának 3. évfordulóján, tegnap az orosz főváros központjában hivatalosan nem engedélyezett megemlékezést tartottak Anna Politkovszkaja barátai, kollégái, a művészvilág, az emberjogi és ellenzéki szervezetek képviselői. A csecsenföldi helyzetről, a Ramzan Kadirov csecsen elnök vezette csoportok és az orosz szövetségi erők által elkövetett bűncselekményekről éveken át tudósító Politkovszkaját 2006. október 7-én, helyi idő szerint délután 16.03 órakor lőtték le. Gyerekei, Ilja és Vera ebből az alkalomból tartott keddi sajtótájékoztatójukon elmondták, egyre kevesebb az esélye annak, hogy a gyilkosok a vádlottak padjára kerüljenek, de a hatóságoknak van egy utolsó lehetőségük. Vera szerint egyelőre nincs meg a politikai akarat a Kreml részéről, hogy valóban felderítse a történteket. „A szándék hiányát mutatja az is, hogy erre a sajtótájékoztatóra nem tudott eljönni a Riporterek Határok Nélkül főtitkára sem, mert nem kapott vízumod’ - emelt ki egy jeUemző momentumot Vera Politkovszkaja. Az orosz külügyi tárca szerint Jean-Francois Juíliard formailag hibás vízumigénylést adott be. Az utolsó esélyt az újabb nyomozás jelenti, miután a februárban felmentéssel zárult per ítéletét érvénytelénítette a Legfelsőbb Bíróság. (A per a megrendelő és a végrehajtó nélkül, a gyilkosság előkészítésében részvétellel gyanúsított két csecsen fivér, az . orosz belügyminisztérium egykori munkatársa, valamint az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) jelenleg is aktív alezredese, Szergej Rjabuzov ellen folyt.) „Újabb nevek is felmerültek a gyanúsítottak körében, de egyelőre többet nem mondhatok” - közölte a Politkovszkaja cikkeit publikáló Novaja Gazeta főszerkesztő-helyettese. Az új nyomozást lényegében ugyanabban az összetételben végzi a nyomozó hatóság. Az érintettek egyetértenek abban, hogy a sikere nem ezen, hanem a Kreml valódi szándékán múlik, (mti, nol, s, ú) RÖVIDEN Megjárták a hadihajóval Párizs. Szomáliái kalózok tévedésből egy francia hadihajóra támadtak, amelyet fehérhajónak néztek, de a könnyűnek vélt zsákmányba beletört a bicskájuk. A francia haditengerészet Somme nevű parancsnoki hajójára a Szomáliái partoktól 460 kilométernyire, éjszaka lőttek két bárkáról a kalózok - mondta el Christophe Pra- zuck tengernagy. A Somme egyórás üldözés után megállította az egyik bárkát, és a matrózok öt támadót őrizetbe vettek. A másik bárkának sikerült elmenekülnie. A Somme éppen a kalózok elleni harcban részt vevő fregattok felé tartott, hogy üzemanyaggal töltse fel őket. A Somme üzemanyag-feltöltő hajó, de fedélzetén van emellett a francia hadsereg indiaióceáni tengerészeti, szárazföldi és légi egységeinek főhadiszállása is. (MTI) Kínát fenyegeti az al-Kaida Isztambul. A „keresztesek” és a zsidók mellett Kínát is megfenyegette egy tegnap megjelent videoüzenetben az al-Kaida terrorszervezet afganisztánivezetője. Abu Jahja al-Líbi azt fejtegette, hogy a muzulmán ujgurokat erőszakkal elnyomó kínaiak ugyanúgy „az iszlám nemzet” ellenségei, ahogy a nyugati keresztesek és a zsidók. Al-Líbi, aki 2005-ben megszökött a bagrami amerikai katonai börtönből, felszólította a világ muzulmánjait, hogy álljanak kiazujgurokmellett. (MTI) Személycserék a kormányban Varsó. Lemondott a lengyel kormány két minisztere, Donald Tusk kormányfő pedig menesztette a korrupcióellenes hivatal ellenzéki vezetőjét. Tusk tegnap sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a szerencsejáték-törvénnyel kapcsolatban kipattant botrány miatt benyújtotta a lemondását Grze- gorz Schetyna kormányfőhelyettes, belügyminiszter és Andrzej Czuma igazságügyminiszter, ő pedig elfogadta a lemondásukat. (MTI) Tálibellenes offenzíva Iszlámábád. Újabb offen- zívát indít a dél-vazirisztáni törzsi övezetben a tálib lázadók ellen a pakisztáni hadsereg. A kormány kemény ellenállásra számít. Tegnap jelentették be azt is, hogy katonákkal vívott tűzharcban életét vesztette a pakisztáni tálibok egyik befolyásos parancsnoka. A Gázi Baba álnéven is ismert Nizar Ahmed szerepelt azon a listán, amely Maulana Fazlullahnak, a pakisztáni tálibok vezetőjének 15 legkeresettebb fegyveres követőjét sorolja föl. Fejére 80 ezer euró vérdíj volt kitűzve. (MTI)