Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-07 / 231. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 7. www.ujszo.com RÖVIDEN Brüsszel nem fizet a faliújságtenderért Brüsszel. Az Európai Bizottság (EB) nem fedezi a faliújságtenderrel kapcsolatos kiadásokat - erősítette meg tegnap Nicholas Martyn, a régiópolitikáért felelős európai szakbizottság főigazgatóságának munkatársa. Erről azt követően nyilatkozott, hogy Brüsszelben tárgyalt Igor Štefanov (SNS) régiófejlesztési miniszterrel, akinek nem sikerült meggyőznie őt, hogy minden rendben volt a versenytárgyalássai, amelyet csak egy minisztériumi faliújságon hirdettek meg. Tehát a botrányos pályázattal kapcsolatos kiadásokat Szlovákiának kell állnia, az adófizetők 350 millió koronának megfelelő összeget dobnak össze. A régiófejlesztési tárca ennyit fizetett ki két SNS-közeli cégnek. Brüsszel eljárást indított Szlovákia ellen, amiért megsértette a közbeszerzésre vonatkozó uniós előírásokat. Robert Fico tegnap nem akart reagálni a brüsszeli hírre. A kormányfő hónapokon át védte a faliújságos tendert is. (TASR) Mától újra olcsóbb a benzin Pozsony. A múlt heti 1 és fél centes csökkenést követően mától ugyanennyivel lesz olcsóbb a benzin literje a hazai töltőállomásokon - derül ki az üzemanyagárak alakulását figyelő Natankuj hírportál előrejelzéséből, a gázolaj ára ezúttal sem változik. A 95-ös oktánszámú benzin így mától átlagosan 1,15 euróba kerül, a gázolajért 1,11 eurót kémek. (Nt) Jövőre 1%-kal több a hivatalnokoknak Pozsony. Szlovákiában januártól 1 százalékkal nő a közalkalmazottak bére - derül ki a kollektív szerződésekből, amelyekkel a kormány, a szakszervezetek és az önkormányzatok képviselői is egyetértenek. A fizetésemelés viszont az árak növekedését sem követi, hiszen a jegybankjövőre 1,8 százalékos inflációval számol. A több százezer közalkalmazott fizetését legutóbb egy éve emelték. Akkor a hivatalnokok bére több mint 4, a közigazgatási alkalmazottaké pedig 7 százalékkal nőtt. (ČTK) Félnek a főügyészségen a pszichiáterektől? Törvényellenesen hallgatták ki Maiina Hedviget ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra: Maiina Hedviget mindhárom alkalommal úgy hallgatták ki a rendőrök, hogy erős nyugatók hatása alatt állt. A támadás napján erre az orvosok is figyelmeztették a rendőröket, ennek ellenére kihallgatták, és a 2006. szeptember 9-i nyitrai kihallgatáson sem érdekelte őket, milyen gyógyszereketszed. A támadást követően még a mentőautóban 10 mg Diazepamot adott Hedvignek a doktornő, utána a nyitrai, majd este a dunaszerda- helyi kórházban is intravénásán kapott fájdalomcsillapítókat és nyugtátokat. A rendőrök mégis kihallgatták - annak ellenére, hogy a kezelőorvos mindkét kórházban figyelmeztette erre őket. Hedvig azután is szedett orvosságokat, hogy hazaengedték a kórházból. A 2006. szeptember 9-i kihallgatás idején nyugtatót, antidepresszánst és altatót is. A gyógyszereket Sárközy László dunaszerdahelyi pszichiáter írta fel szorongás és álmatlanság ellen - valamennyi szer befolyásolja a koncentrálóképességet. Ezt a tényt, nem csak a kihallgatás idején, de azóta is teljes mértékben figyelmen kívül hagyták mind a rendőrök, mind az üggyel foglalkozó orvos szakértők. Az orvosi egyetem dékánja, Peter Labaš szakvéleményében említés sem esik arról, pontosan milyen gyógyszereket és mennyit kapott Maiina Hedvig a kórházban, és mit szedett 2006. augusztus 25-e és szeptember 9-e között, holott az ügyészség kifejezetten kérte ennek leírását is. A lány lelkiállapotáról és a nyugtatok hatásáról legtöbbet az őt kezelő pszichiáterek tudtak volna mondani, de őket sem a rendőrségen, sem a főügyészségen nem hallgatták ki. Roman Kvasnica a főügyészségi vizsgálatot vezető ügyésznek legalább ötször javasolta Sárközy László és Jozef Hašťo kihallgatását, de mindanynyiszor elutasították - legutóbb idén július 16-án. (vm) Szakmaiatlan döntések az egészségügyben MKP: mikor lesz oltóanyag? ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az MKP szerint a kormány az egészségügy területén szakmaiatlan és politikailag motivált döntéseket hoz, ezért hanyatlik a szlovák egészségügy. Hugyi- vár Imre, a párt egészségügyi alel- nöke példaként a mentőszolgálatok üzemeletetésére kiírt pályázati botrányt említette, vagy azt, ahogy a kormány az új influenza elleni oltóanyag beszerzéséhez áll hozzá „A környező országokban már megkezdték a lakosság oltását, mi meg még azt sem tudjuk, mikor lesz nálunk hozzáférhető az oltóanyag. Senkit nem izgat, mindenki közömbös e téma iránt” - szögezte le az MKP politikusa. Hugyivárbírálta azt is, hogy Érsekújvárból Nyitrára költöztették a megyei Egészség- ügyi Felügyeleti Hivatalt, szerinte ez a Smer politikai nyomására történt. Megemlítette azt is, hogy a Nyitra Megyei Önkormányzat nem hagyta jóvá a párkányi és esztergomi kórházak szorosabb együttműködését. Rámutatott az európai egészségügyi fogyasztói index változására, melynek alapján a szlovák egészségügy a 28. helyen áll, ami 6 helyezéssel rosszabb, mint egy évvel ezelőtt. Olyan országok előzték meg Szlovákiát, mint Macedónia és Horvátország. (sán, s) A magán-nyugdíjpénztárak eladták a részvényeket, mert túl nagy kockázatot jelentettek a módosítás után Miért alacsony a II. pillér hozama? Pozsony. Viera Tomanová szerint a magán-nyugdíjpénztárak (DSS) még a júliusi törvénymódosítás előtt eladták részvényeiket, alaptalan tehát az az állításuk, hogy ezt a törvényi változások miatt kellett megtenniük. ÚJ SZÓ-HÍR A szociális miniszter rámutatott, a nyugdíjpénztárak rendkívül kedvezőtlen időszakban adták el a részvényeket, ezáltal lehetséges nyereségtől fosztották meg az ügyfeleket, a nyugdíjrendszer második pillérének tagjait. A Nyugdíjpénztárak Szövetsége (ADSS) mindezt cáfolja. Viktor Kouril alelnök szerint a nyugdíj- pénztárak azért adták el a részvényeket, mert egyszerűen fel kellett készülniük a júliustól életbe lépő változásokra. A törvény módosította a feltételeket, és ha nem adnak túl a részvényeiken július előtt és az azóta eltelt időszakban, akkor annyira veszteségesek lettek volna, hogy egyes pénztárak csődbe is mennek. A törvénymódosítás alapján a magán-nyugdíjpénztáraknak garantálniuk kell azt, hogy az ügyfelek pénzét nem fektetik be veszteségesen, vagyis legalább a betett összeget megkapják. A nyugdíj- pénztárak az eddigi öt éves intervallum helyett félévente kötelesek értékelni az ügyfél számláját, s ha az veszteséges, akkor a társaságok kötelesek „feltornászni” az összeget arra a szintre, amennyi pénzt az ügyfél befizetett. Ezt az erre a célra létrehozott ún. garanciaszámláról egészítik ki. Ha az itt levő pénz nem elég erre, akkor a saját eszközeikből kell a hiányzó összeget kiegészíteni. Amennyiben a nyugdíjalap nyereséges, akkor a garanciaszámláról a magánnyugdíjkezelő társaság „levehet magának” 5,6 százalékot. Ha veszteséges az alap, a nyugdíjkezelő társaság nem kap semmit. Viktor Kouril szerint a fél év nagyon rövid idő. „Ha valaki például bankban köti le a pénzét, ott is általában legalább egyéves időtartamra. Ez a félévenkénti kötelező értékelés azzal jár, hogy a magánnyugdíjkezelő társaságok nem mennek bele rizikós üzletbe, csak a biztos, de sokkal kisebb nyereséget ígérő lépéseket merünk megtenni. Magyarán, garantált ugyan az ügyfél pénze, de elveszíti a lehetőséget, hogy jobban kamatozzon. Véleményünk szerint az lenne a megfelelő, ha csak egy alapban, például a konzervatívban kezelt pénzt kellene garantálni, a többiben pedig lehetne kockáztatni.” Kouril szerint jelenleg mindhárom nyugdíjalap - a konzervatív, a növekedési és a kiegyensúlyozott is - nyereséges, bár nem túl nagy mértékben. „Az ügyfelek tudták, hogy ha a növekedési vagy a kiegyensúlyozott alapba teszik a pénzüket, az kockázattal jár. Veszteséges lehet, de nagy nyereséget is hozhat. A törvény a nagy nyereség lehetőségétől fosztja meg őket” - mondta Kouril. Viera Tomanová szerint a törvény nem gátolja a nyugdíjpénztárakat abban, hogy továbbra is részvényekbe fektessenek. „A kiegyensúlyozott alapban 50 százalékban lehetnek részvények, a növekedésiben 80 százalékban ” - mondta a miniszter, (sán) Az angliai egyetemistáknak fog beszélni az egykori kommunista az 1989-es változásokról Fico november 17-én Londonba menekül Robert Fico kormányfő tegnap beszédet mondott a dukali hadművelet 65. évfordulójára rendezett megemlékezésen (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Robert Fico saját állítása szerint annak idején észre sem vette a bársonyos forradalmat, 20. évfordulóján pedig külföldre utazik. A Sme napilap diplomáciai forrásokból származó értesülései alapján a miniszter- elnök Londonba megy egynapos látogatásra, éppen november 17-én. A brit fővárosban találkozik Gordon Brown brit kormányfővel, majd előadást tart azon a londoni egyetemen, ahol a 90-es évek elején rövid ideig tanult. Az előadásnak az 1989-es forradalomról kellene szólnia - melyet Fico észre sem vett. „Nem mintha nem érdekelt volna, csak annyira intenzíven készültem amerikai utamra, hogy az egész időszak elment a fejem fölött. Ha visszanézek, nem érzékelem, hogy 1989-ban az életemben valami nagyobb változás állt volna be“ - mondta Fico 2000-ben egy interjúban. A miniszterelnök azóta is ignorálta a bársonyos forradalom évfordulóit, kormányfőként is csak egy rövid nyilatkozatot szokott közzétenni a november 17-i állami ünnep kapcsán. Fico a többi államünnepet - különösképpen Cirill és Metód napját és a szlovák nemzeti felkelés ünnepét - nagy nyilvános rendezvényeken ünnepli. A 89-es forradalom vezérei nem értik Fico viselkedését, másrészt nem is bánják, hogy nem lesz idehaza. Nagy részüknek ugyanis gondot okozna, ha egy rendezvényen kellene szerepelniük a kormányfővel. Miroslav Kusý politológus, a bársonyos forradalom egyik aktív résztvevője szerint Fico „ezzel is demonstrálja, hogy számára ez a nap nem különleges“. Ladislav Špaček protokoll- szakértő, Václav Havel cseh ex- elnök egykori munkatársa szerint különösen a kerek évfordulókat mindenképpen illene otthon ünnepelnie egy kormányfőnek. (MSz) Marián Kotleba azért indul a megyei választásokon, hogy véget vessen a „fehérek diszkriminálásának" A belügy megpróbálja újra betiltani a Pospolitosťot ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Törvényellenes és alkotmánysértő tevékenysége miatt megkapta a második figyelmeztetést a belügyminisztériumtól a Slovenská pospolitosť (Szlovák Testvériség) polgári társulás. Ha még egyszer törvényt sért, a tárca automatikusan betiltja a társaságot. A Pospolitosť egykori vezére, Marián Kodéba időközben bejelentette: besztercebányai megyei elnökjelöltként indul a novemberi választásokon. Betiltás második nekifutásra A belügyminisztérium már egyszer megpróbálta betiltani a Pospolitosťot. Erre tavaly november 12-én, néhány nappal a szlovák-magyar kormányfői találkozó előtt került sor. Robert Fico miniszterelnök ezután diadalmasanjelentette be: kormánya, ellentétben a magyarral, nem enged mozgásteret a szélsőségeseknek. A Legfelsőbb Bíróság viszont idén júliusban megsemmisítette a tárca döntését, mivel kiderült, úgy tiltották be a Pospolitosťot, hogy annak képviselője nem vette át a törvény- ellenes tevékenység befejezésére felszólító határozatot. A tárca eljárását az bíróság törvénysértőnek nevezte. Erik Tomáš belügyi szóvivő egyelőre nem kívánja kommentálni a hatóságok további lépéseit. Tömören leszögezte: a társulás sorsa a Pospolitosť további lépéseitől függ. Szerinte az elmúlt két hétben több olyan dolog is felmerült részükről, mely nehezen egyeztethető össze a törvényekkel. A társulás tagjai a hatóságok szerint gyűlö- letkeltő kijelentéseket tettek, hasonló írások jelentek meg honlapján is. A Pospolitosť az elmúlt hetekben több településen tartott romaellenes felvonulást. Kotleba elindít) a politikai karrierjét A Pospolitosť egykori elnöke azután döntötte el, hogy indul a megyei választásokon, hogy a szervezet romaellenes tüntetését Szent- mihályfalván (Šarišské Michaľany) szétzavarták a rendőrség kommandósai. „Azóta egyre gyakrabban hallottam, hogy ha megoldást akarunk találni a problémákra, akkor nem elég az utcán tüntetni, be kell lépni a politikába. Problémák nem csak keleten, de Közép-Szlo- vákiában is vannak, ezért akarok indulni a megyei választáson” - jelentette ki Kodéba. Ha jelölését jóváhagyja a választási bizottság, akkor kampányának két fő témája lesz. „Véget akar vetni a fehér kisebbség diszkriminációjának”, másrészt „csökkenteni a romák bűnözését”. Meggyőződése, hogy sikeresen szerepelhet a választáson. „Ha nem bíznék magamban, nem vágnék bele. Nem indulok eleve vesztes csatába” - jelentette ki Kodéba. Bár korábban többször hangoztatta, már nincs köze a Pospolitosť- hoz, az elmúlt hetekben a szervezet tüntetésein szónokolt, ha nem volt éppen őrizetben. A Pospolitosť honlapján pedig kampány indult Kotleba támogatására. Megválasztása után megoldást és , jobb jövőt” kínálnak a Besztercebányai kerület azon lakosainak, akiket közvetlenül érint a romabűnözés. Az indulását támogató íveket eddig 1527 választópolgár írta alá. Ahhoz, hogy megyei elnökjelöltként indulhasson, 1000 aláírásra volt szüksége. A választási bizottságnak legkésőbb 20 nappal a választások előtt kell nyilvánosságra hoznia, hogy jóváhagyta-e a jelöltek indulását. Ez viszont már egyfajta formalitás, rendszerint csak azt ellenőrzik, hogy valóban sikerült-e összegyűjteni a szükséges aláírásokat, (dem, s) Marián Kotleba (TASR-felvétel)
