Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-06 / 230. szám, kedd
18 Agrárkörkép ÚJ SZÓ 2009. OKTÓBER 6. www.ujszo.com Négy nap alatt közel százezer látogató Jubileumi Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok ISMERTETŐ A bioetanol-gyártás melléktermékeit a sertések és szarvasmarhák takarmányként fogyaszthatják Kukoricamoslék, gabonatörköly (Illuszrációs felvétel) Ebben az évben szeptember közepén mintegy 12 ezer négyzetméter kiállítási területen, hozzávetőlegesen 200 kiállító termékeit tekinthették meg az agrárszakemberek, termelők és alkalmi érdeklődők a jubileumi, 25. alkalommal megrendezett Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok mezőgazdasági szakkiállításon. A seregszemlén, amelyen a szlovákiai gazdák is minden esztendőben nagy számban vesznek részt, négynapos program keretében ismerkedhettek a magyar agrárgazdaság eredményeivel és piaci kínálatával. A gazdanapok ma is a magyar agrárágazat fejlődésének hányt mutató seregszemléje, amelyen a legújabb műszaki és technológiai újdonságok mellett az agrártudomány és -kutatások eredményeivel is kapcsolatba kerülhetnek a látogatók. A szakmai konferenciákon idén a 21. század mezőgazdaságának kihívásait és a mezőgazda- sági vízhasznosítás kérdéseit vitatták meg a résztvevők. Ezen kívül a gyakorlati szántóföldi bemutatókon 23 traktort és a hozzájuk kapcsolódó munkagépeket működés közben is láthatták a gazdák. Kiosztották a Bábolnai Nemzetközi Gazdanapok termékdíjait is. A magyar innovációjú gépek kategóriában a nagydíjat a Bio-Dryer sze- mestermény-szárító berendezés, különdíjat pedig az IKR billenőplatós szervestrágyaszóró pótkocsi és az IKR-F3 adapter kapott. A külföldi innovációjú gépek kategóriában az idei nagydíjat a New Holland T9000 traktor-széria nyerte, (sz) Az 1920-as években az USA- ban a szójababból kivont olajat eredetileg világításra, kisebb részben élelmiszerként és festékipari alapanyagként használták. Ugyanakkor a keletkezett maradékanyag hasznosítása (eltüntetése) állandó gond volt, mígnem valaki kitalálta, hogy ez egy állatokkal is megetethető termék, és elkezdték takarmányként értékesíteni. ISMERTETŐ Amint később kiderült, nem egy „megsemmisítési" lehetőségről van szó, hanem az egyik legjobb növényi eredetű fehéijeforrásról. Hasonló a helyzet a kukorica feldolgozása során keletkezett melléktermékekkel, ezek az anyagok szintén jól hasznosíthatók a gazdasági állatok takarmányozásában. A kukoricát már korábban is felhasználták ipari növényként. Például a keményítőjéből alkoholt állítottak elő, a csírájából az olajat vonták ki, a száraz szárat pedig megkísérelték elégetni, és ily módon nyerni energiát belőle. Újabban az ún. megújuló energiaforrások között kapott fontos szerepet. A keményítőre alapozott bioetanol gyártási technológia keretében keletkezett termék a kiinduló nyersanyagtól és annak előkészítésétől függő, de alacsony alkoholtartalmú (10-18%), nagy víztartalmú és szüárd maradványanyagot is tartalmazó cefre. Ebből több fokozatú desztiUációval nyerik ki az általában 95-96%-os alkoholt, melyből további finomítással érik el a 99,9%-os tisztaságot. A kukorica izoszörppé történő feldolgozásakor keletkező, 18-22% fehéijetartalmú takarmány a CGF (Com Gluten Feed) kukoricaglutén liszt, vagyis szárított vagy nedves kukoricamoslék. A technológiai hőkezelés hatására, a benne lévő feltétje 30-35%-a ún. védett fehérjévé válik, ami a tejelő tehenek kiváló fehérjeforrása lehet. A megmaradó cukor egy része karamellizálódik. A nedves változat szárazanyag-tartalma kb. 35-40%, általában aranysárga színű, földnedves, közel semleges pH-jú anyag. Az íz-, és illatanyagok hatására az állatok szívesen fogyasztják, javítja a hozzákevert más takarmányok fogyasztását is. Nagy mennyiségek etetése esetén kalcium (Ca) pódásra lehet szükség. Adagja sertéseknek a szárazanyag 10% körüli mennyiségében lehetséges, szarvasmarhák ennél lényegesen nagyobb arányban is fogyaszthatják. A nedves, illetve szárított szeszgyári gabonamoslék és sűrítmény vagy gabonatörköly, a DGS (Distillery Grain with Solubles, néha DWGS, Distillery Wet Grain with Solubes), illetve DDGS (Distiller's Dried Grain with Solubes) anyaga a desztilláció utáni cefremaradvány szárazanyag-tartalma, amit a nedves anyagból centrifugálással és/vagy bepárlással nyernek ki. Ebben az állapotában 60-70% nedvességet tartalmaz. A DGS felhasználható takarmányozásra, de nem tartható el néhány napnál hosszabb időn át. A hosszú idejű tárolás érdekében ezért a DGS-t silózni szükséges, vagy legalább 16%-os nedvességtartalom alá kell szárítani, így kapják a DDGS-t, ami alacsony nedvességtartalmú, magas fehérje- és rosttartalmú, takarmányként jól hasznosítható anyag. A szakirodalom szerint, a DDGS nagy fehérje- és energia, valamint jól értékesülő foszfortartalma miatt kiváló takarmány, ami 5-30%- ban keverhető különböző állatfajok (szarvasmarhák, sertésék, baromfifélék) takarmányába. Felhasználhatóságát korlátozó hátrányos tulajdonsága lehet az esetle- gesen nagy mikotoxin-tartalma (amit gyakran, a technológia során bekövetkező koncentrálódás még fokozhat is az eredeti alapanyag toxin-tartalmához képest). Hátránya még, hogy nagy telítetlen zsírsav-tartalma a sertések szalonnáját lágyítja, húsuk eltarthatóságát rontja. Minősége, kémiai összetétele változó, erősen függ az alapanyagtól és a feldolgozási technológiától, különösen a szárítás módjától. A kíméletes szárítással előállított aranysárga színű terméket a monogasztrikus állatok is jól emésztik, ennek következtében jól is értékesül. A DDGS sertésekkel történő etet- hetőségével sokat foglalkozik a szakirodalom is, ennek úgy tűnik, hamarosan az ádagosnál nagyobb jelentősége lehet. A sertéseknél a legnagyobb probléma a DDGS táplálóanyag-tartalmának rendkívül nagy szórása. Ezért a felhasználónak legalább az alap-kémiai vizsgálatokat el kell végeztetnie. Különösen a szárítási technológiától függ a hasznosulás, ha ugyanis sötétbarna a termék, akkor gyanakodni lehet a túlszárítás- ra és ezzel (különösen az amino- sav) emészthetőség lényeges romlására. Sőt a kedveződen íz miatt a takarmányfelvétel csökkenésére is. A feldolgozási technológia lehetővé teszi az esetíeges toxintarta- lom feldúsulását, ezért ennek ellenőrzésére is fokozott szükség van. A bekeverhetősége malacoknak, süldőknek, hízóknak 5-15%, a kocáknak akár 25-30%, de a korábbi takarmányokról a DDGS kiegészítésre való áttéréskor a fokozatosság elvét nagyon fontos betartani. A baromfifélék esetében hasonló hatásokkal számolhatunk, mint a sertéseknél. Az energiatartalom (9,5-11,5 MJAg) és a változó ösz- szetétel miatt, az etetendő tétel laboratóriumi ellenőrzése gyakorlatilag elengedhetetlen. A különböző szakirodalmak ellentmondónak látszó eredményei a változó összetétellel magyarázhatók. 10-15 %-os adagolás, megfelelő energia és kristályos aminosav-ki- egészítéssel nem csökkentette a brojlerek súlygyarapodását. A harmadik (mellék) termék, ami takarmányként szóba jöhet, az a biodízel gyártásakor keletkező glicerol (vagy ismertebb nevén glicerin). Ez a takarmány monogasztrikus állatokkal 5, esetíeg 10% arányban etethető, szarvas- marháknak nagyobb adag is elképzelhető. Takarmányozásra az ún. nyers glicerin használható (80% glicerin, kb. 10% víz, és 10% nyershamu esetíeg nyomokban alkohol). Potenciálisan káliumban és foszforban gazdag, ezért etetésekor erre figyelemmel kell lenni. A glicerinnel szélesebb körű kísérletek jelenleg is folynak. (Forrás: www.eutakarmany.com) A bizottság további intézkedéseket javasol a tej ágazat megsegítésére - a tej átlagára augusztusban már mintegy 2 százalékkal emelkedett Rövid- és hosszútávú intézkedések a tejpiaci problémák megoldására EU-ISMERTETŐ Az Európai Bizottság már megtette az első lépéseket, hogy lehetővé váljon a tagállamok számára, hogy 15 ezer eurónyi összegig átmeneti támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági termelőknek, jelentette be nemrégiben Mariann Fischer Boel, az EU mezőgazdasági és vidékfejlesztésibiztosa, miközben ismertette a tejtermelők piaci válságból történő kilábalásának elősegítését célzó kampány keretében hozott legutóbbi bizottsági intézkedéseket. Ennek keretében javasolta továbbá a szükséghelyzeti záradék alkalmazását a tejágazatban is, mely lehetővé tenné a piacon a jövőben felmerülő zavarok gyorsabb kezelését. Hosszabb távon a bizottság azt tervezi, hogy munkacsoportot hoz létre a tagállamok és a bizottság szakemberei részvételével. Feladata többek között az lesz, hogy megvizsgálja a mezőgazdasági termelők és a tejágazat közötti szerződéses viszonyokat, a még év vége előtt megjelenő, a tejágazatbeli élelmiszerlánc működését elemző jelentés eredményeit, továbbá a tejágazat határidős piaca kialakításának lehetőségét. „Lassan már látjuk a fényt az alagút végén tejtermelőink számára. Ezért egyre határozottabban azt mondom, hogy nem léphetünk vissza olyan intézkedések mentén, melyek hosszú távon káros hatással lennének a tejágazatra, és megfosztanák a mezőgazda- sági termelőket a kiszámíthatóság érzésétől. Az fel sem merül, hogy teljes visszavonulót fújjunk a KAP- reform állapotfelmérése során hozott döntésekkel kapcsolatosan” - mondta Mariann Fischer Boel. Rövid távú intézkedések: A bizottság az elkövetkező hetekben módosítani fogja az állami támogatásra vonatkozó szabályokat, lehetővé téve így a tagállamok számára, hogy az állami támogatások ideiglenes válsághelyzeti keretrendszerén belül 15 000 eurónyi összegig átmeneti támogatást nyújtsanak a mezőgazdasági termelőknek. A jövőben a tejágazat az egységes közös piacszervezés 186. cikkelye alá fog tartozni, és ez lehetővé teszi a bizottság számára, hogy piaci zavar esetén gyorsan és saját hatáskörében hozhasson ideiglenes intézkedéseket. A bizottság változtatásokat javasol a tagállami kvótafelvásárlási rendszerek működésében is. Jelenleg a tagállamok szerkezetátalakítási célokra vásárolhatnak kvótát a mezőgazdasági termelőktől, és azt bevonhatják a nemzeti tartalékba. A nemzeti tartalék részét képezi a tagállam teljes kvótakészletének. Amennyiben az egyéni termelők túllépik az engedélyezett kvótát, de a tagállam - beleértve a nemzeti tartalékot -mint egész nem lépi túl azt, nem kell kiegészítő illetéket fizetni. A bizottság azt javasolja, hogy a nemzeti tartalékba beolvasztott felvásárolt kvótát ne vegyék figyelembe a nemzeti tartalék részeként, amikor a kiegészítő illetékről kell dönteni. Amennyiben a kiegészítő illeték beszedésre kerül, a felvásárolt kvótának megfelelő rész az ágazat szerkezetátalakítására használható. Közép- és hosszútávú intézkedések A bizottság munkacsoport felállítását javasolja a bizottság és a tagállamok szakértői részvételével. A munkacsoport feladatai közé fog tartozni többek között az alábbi területek részletes vizsgálata: A tejágazat és a tejtermelők közötti szerződéses viszonyok jógi kerete létrehozásának lehetősége a piaci kínálat-kereslet egyensúlyának javítása érdekében a tisztességes verseny megőrzése mellett. A bizottság ez év vége előtt bemutatásra kerülő, a tejágazat élelmiszer-ellátási lánca működését vizsgáló jelentés következtetései alapján vizsgálni fogja, hogy vajon a határidős piac létrehozása az európai tejágazat tekintetében hosz- szú távon átláthatóbbá tenné-e az árakat. Azt is vizsgálni fogja, hogy milyen módon lehetne a termelési költségek és az innováció terén bevált helyes gyakorlatot Európa- szerte mindenhol átültetni a tej- ágazatban. Fény az alagút végén? A legutóbbi adatok azt bizonyítják, hogy javulás mutatkozik az árak terén. A vaj piaci ára egy hónapon belül 4 százalékot emelkedett Franciaországban, 8 százalékot Németországban és még ennél is többet az Egyesült Királyságban. A fölözött tej piaci ára átlagosan 2-3 százalékot emelkedett Európában. A kiviteli szabályok augusztusban történt módosítása óta a sajt piaci ára 5-7 százalékot emelkedett. A tej átlagára az EU- ban mintegy 2 százalékkal emelkedett augusztusban és szinte megszűntek az intervenciós felvásárlások. Folyamatban lévő intézkedések: A bizottság további 600 mülió eurónyi összeget szán ebben az évben piaci intézkedésekre. A közvetlen kifizetések 70 százaléka ez évben korábban, októberben kerülhet kifizetésre. A KAP-re- form állapotfelmérése és az európai gazdaságélénkítési terv részeként további 4,2 milliárd euró áll rendelkezésre az „új kihívások” kezelésére, beleértve a tejágazat szerkezetátalakítását is. Mindez hozzáadódik a vidékfejlesztési politika keretén belül már rendelkezésre álló eszközökhöz. A bizottság megerősítette továbbá az iskolatej programot és a tejtermékek promóciójára irányuló intézkedéseket. (eu-press) AGRÁRKÖRKÉP A mellékletet szerkeszti: T. Szilvássy László Levélcím: Agrárkörkép, Petit Press Rt., Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1 (A szerző felvételei)
