Új Szó, 2009. október (62. évfolyam, 226-252. szám)
2009-10-01 / 226. szám, csütörtök
2009. október 1., csütörtök 6. évfolyam, 31. szám Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulója Tanári konferencia Kassán Az alapiskola újraindításának 60. évfordulóját ünnepelték Naszvadon A jövő kulcsa a pedagógus és az önkormányzat kezében van Kitüntetésben részesültek az iskola volt pedagógusai (A szerző felvétele) Az idei Naszvadi Napok keretében került sor a magyar tannyelvű alapiskola újraindításának 60. évfordulójának megemlékezésére. Az oktatási intézmény az elmúlt hatvan év alatt számtalan sikeres pillanatot élt meg, országos és nemzetközi elismerésben volt része. Legyen az női kézilabda, atlétika, szavalóverseny- a sikeres szerepléseknek se szeri, se száma. M1R1ÁK FERENC Becse Norbert iskolaigazgató beszédében elmondta: a jelenből kell látnunk a múltat, és így a múlt ismeretéből alaposabban értve a jelenből kell kidolgoznunk a jövőre vonatkozó terveinket. „A történeti események közt tallózva megállapítható, minden kezdet nehéz, az akkori is az volt. Nem voltak tankönyvek, hiányoztak a tanszerek, segédeszközök, elavult a berendezés. A régmúlt időkben a szellem fejlesztésére nem jutott bárkinek osztályrészül. Mára a képzés és oktatás mindennapos jelenséggé vált, és amikor embere az egész élete során kell, hogy fejlessze tudását, szélesítse látókörét. Sajnos a jelen gyermeke büntetésként tekint az iskolarendszer kihívásaira, és érthetedenül áll a követelményrendszer mind magasabb fokú teljesítés előtt. A nyelv jó időben ékesség, nehéz időben menedék. Az anyanyelv az ember számára ugyanazt jelenti, mint a levegő vagy a víz: az életet. Fokozatosan érvényes ez a megállapítás a nemzeti kisebbségben élő szlovákiai magyar ember esetében.” A tudás szorgos kovácsolásával a pedagógus az, aki a kulcsba jeleket vés és megmutatja a helyes kapuk irányát. A változó világban bátran kell vállalnunk a felelősséget, változtatnunk kell, ha szükség van rá, meg kell teremtenünk gyermekeink szebb és jobb jövőjének alapjait. A nemzetiségi lét megköveteli a többlet- munkát, de többet is kap a tanuló, a két nyelv és a két kultúra többletét, s a két nyelvre épülő kultúra érzelemközvetítő és személyiséget formáló hatását. Továbbra is adjuk meg gyermekeinknek azt a lehetőséget, hogy a tudást magukba szívhassák és megállják a helyüket - világnyelveket beszélve, anyanyelvükön tanulva... Az iskolaigazgató megemlékező beszéde után a Nagyigmándi Zúgó Néptáncegyüttes szórakoztatta a közönséget, majd Haris József polgármester köszöntötte a 60 éves magyar tannyelvű alapiskolát. „Az 1975-ben átadott iskola ma már megöregedett, nem a legjobb műszaki állapotban van, ráférne egy teljes felújítás. A projekt már kész, várjuk a pályázat elbírálását. Öt éve, amióta a község fennhatósága alá került az oktatási intézmény, többet tettünk érte, mint az állam az elmúlt 15 év alatt. Ezért az önkormányzatnak a jövőben is az egyik legfőbb prioritása lesz az oktatási intézmények megfelelő szintű üzemeltetése” - hangsúlyozta a polgármester. Az iskola igazgatója emléklapokat és tárgyi ajándékokat osztott ki az iskola volt igazgatóinak - Hanzelik Kálmán (in memoriam), Vlahy Jenő, Moravcsik Géza, Balogh Elemér, Dibusz János - egykori pedagógusoknak, volt alkalmazottaknak, intézmények vezetőinek és a szülői munkaközösség volt elnökeinek. A rendezvénysorozat másnap az iskola épületében kezdődött, ahol felavatták az alapiskola újraindításának 60. évfordulója alkalmából emléktáblát, amelyet Heriban László katolikus lelkész szentelt fel. AJÁNLÓ A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége társszervezők együtt 2009. november 20. és 22. között a magyar nyelv éve alkalmával, Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára háromnapos tanári konferenciát szervez Kassán, a Márai Stúdióban. A konferencia témáival és tartalmával magyar és történelem szakos alap-és középiskolai tanárokat, illetve a magyar művelődéstörténetet szerető és arra nyitott pedagógusokat szólítja meg. A rendezvény ökumenikus istentisztelettel kezdődik a kassai református templomban. A témákból szemelgetve: Magyarország Kazinczy Ferenc korában (Csorba Csaba), Kazinczy Kassája (Kováts Miklós), Kazinczy pedagógiai nézetei (Kováts Dániel), A „triász”, a Kassai Magyar Museum és az Orpheus (Fehér József), A nyelvhasználattól a nyelvművelésig (Nyíri Péter), Kazinczy és Kölcsey (Dobay Béla), A Kazinczy Ferenc Társaság kiadványai (Bojtor István), Kazinczy könyvtára és olvasmányai (Kiss Endre József), Kazinczy és a felvilágosodás korának módszertani megoldásai. A tanácskozás első napján a résztvevők megtekintik a kassai Thália Színház előadását, a második napon a kassai Márai Sándor Gimnázium KGSZT Színpadának bemutatóját. A szakmai tanácskozás harmadik napján egy történelmi tanulmányútra kerül sor, melynek helyszínei: Sárospatak és Széphalom. Az érdeklődőknek szállást és étkezést az SZMPSZ biztosít. A szervezők a nyugati régióból autóbuszt indítanak, amelynek részleteit később közöljük. A konferenciára minden érdeklődőt szeretettel várnak. Jelentkezni 2009. október 23-ig az SZMPSZ honlapjáról (www.szm- psz.sk) letölthető jelentkezési lapon a központi iroda címére lehet. (SZMPSZ P.O.BOX 49. 945 01 Komárno, e-mail:szmpsz@szm- psz.sk). A létszám korlátozott, ezért felkérnek minden érdeklődőt, hogy a jelentkezési lapját időben küldje a megadott címek valamelyikére. Érdeklődni Jókai Tibor irodavezetőnél az iroda telefonszámain lehet: 035/7713 572, 035/7714755. 09 Kazinczy Ferenc (Képarchívum) A PSZICHOLÓGUS VÁLASZOL Elszedik a tízóraiját A fiam kedvetlenül kezdte el a negyedik osztályt, mert a szünetben elmondta, múlt évben volt pár osztálytársa, aki elszedte a tolltartóját, a tízóraiját. Nem szívesen jár abba az iskolába, ám a faluban nincs másik oktatási intézmény. Jelige: Áldozat Az iskola igazgatójával és a gyerek osztályfőnökével kell megbeszélni a dolgot. Szenteljenek nagyobb figyelmet a gyerekeknek, minél kevesebb legyen az az idő, amit egyedül töltenek felügyelet nélkül. Ilyen korban szeretik a nagyok kihasználni testi erejüket, és demonstrálni a kicsik előtt, hogy ők bezzeg bármit megtehetnek, elérhetnek. Zaklatják a gyengébbeket, elszedik a pénzüket, holmijukat. Főleg ezeket vegye górcső alá a pedagógus, a kicsi, gyenge gyerek biztosan nem folyamodik üyen cselekedethez, nem meri elvenni a nagyobb holmiját. Szülői értekezleten is beszéljék meg ezt a problémát, mert nyilván nem az ön fia az egyedüli, akit zaklatnak az osztályban. Beszéljék meg a többi szülővel, otthon hogyan készítik fel a gyerekeiket arra, hogy képesek legyenek megvédeni önmagukat, tárgyaikat. Nem szabad engedni, hogy valaki is garázdálkodjon az osztályban és megfélemlítse a többieket. Egyezzenek meg abban, otthon megmondják a gyerekeiknek, hogy akitől bármit is elvesz az osztálytársuk, azt azonnal jelentik az osztályfőnöknek. Ez nem árulkodás, nem a másik befeketítése, hanem éppen a jó útra térítése. Meg kell valahol tanulnia a rendes viselkedést. Ha a szülei ezt nem tartják fontosnak, akkor az iskolának kell pótolni a hiányosságokat. Nem lehet az a kifogása, hogy éhes, ugyanis a rossz szociális körülmények között élő gyerekek kapnak az iskolában enni, ha pedig a szülő nem teljesíti szülői kötelességét és éhezted a gyermekét, akkor jelenteni kell a szociális osztályon, hogy vizsgálják meg a családban uralkodó állapotokat, s ha szükséges, segítsenek. Az osztályban osztályfőnöki órákon foglalkozzanak az iskolai rendszabállyal, s azzal, hogy a felnőtteknek is mennyi szabályt, előírást kell betartaniuk. A felnőttek világában sem az uralkodik, hogy az erősebb elveszi a gyengébbtől, ami neki megtetszik. A civilizált ember nem így viselkedik. S az sem biztos, hogy aki most erős, az mindig erősebb lesz a többieknél. Ő is lehet még elesett, sajnálatra méltó, vagy egyszerűen csak gyengébb, mint valaki más a csoportban. Játsszanak olyan szerepjátékokat az osztályban, hogy most ő a leggyengébb, s több erős fiú provokálja. Milyen érzései vannak akkor, ha félnie kell a nagyobbaktól? Ő vajon hogyan oldaná meg az ilyen helyzeteket? Belenyugodna abba, hogy másnak hordja a tízórait, közben ő maga éhezik, másnak vásárolja a tollakat, ceruzákat, közben neki nincs mivel írnia, rajzolnia? Ha tudja, hogy van segítség, kihasználná vagy nem? Rá kell vezetni a gyerekeket arra, ne úgy éljenek, ha nekik valami hiányzik, azt a másiktól kell elvenni. Ha a felnőttek a megfélemlített gyerekek pártjára állnak, akkor többé nem kell az ön fiának sem rettegve menni az iskolába. Az sem biztos, ha iskolát váltana, naponta utazgatna máshova, ott nem akadna ilyen osztálytársa. Ráadásul ezt a mintát vinné magával az életbe, ha valahol valami sérelem ér, onnan el kell menni, és kész. Pedig az üyen megoldás nem nyugtathatja meg, ugyanis bármikor, bárhol találkozhat azzal a bizonyos volt osztálytárssal is, s akkor mi lesz? Sérelem pedig bárhol és bármikor érheti. Meg kell tanulnia kiállni az igazáért, megvédeni saját testi épségét, tulajdonát. A „haramiák” mindig tettre készen állnak, hogy mikor, hol lehet lecsapni, hol akad egy kis elcsenhető préda. Otthon is teremtsenek olyan légkört, ahol bátran elmondhatja, mikor milyen sérelem érte. Ne szégyellje, ha megveri valaki, ne azt mondják neki, hogy ez csak azért történhetett, mert gyáva, nem mer velük kiállni. Ami nem az ő hibája, azt ne kenjék rá. Beszéljék meg vele ezeket a gondokat, vele együtt próbálják megoldani. így a gyerek megtanulja, érdemes őszintének lenni, a problémák pedig azért vannak, hogy megoldjuk őket. Remélem, az iskola vezetősége komolyan veszi a feladatát, s mindent megtesznek majd annak érdekében, hogy az oktatási intézményben ne legyenek zaklatok és zaklatottak, az ön fia pedig örömmel és felszabadultan megy majd oda. Mindenki szívesen jár olyan helyekre, ahol kellemes élményekkel gazdagodhat, s ahol jól érezheti magát. Dr. Hadas Katalin pszichológus Az iskolaváltással nem oldódik meg a gond (Képarchívum