Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-05 / 205. szám, szombat
Egyszer egy lyukas kanna, tele vízzel, átment a szalonon, s összecsepegtette a kifényesített parkettát. Ezt a haszontalan kannát alighanem elfenekelték. ANATOLE FRANCE: R1QUET GONDOLATAI SZALON Ha egy kicsit bánkódott, bement a szalonba, egyet sóhajtott, és ezzel vigasztalódott. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ: HŰSÉG 2009. szeptember 5., szombat 3. évfolyam, 35. szám Van tehát olyan magyar kártya, amit nyugodtan elő lehet húzni bármilyen hátsó szándék nélkül, mert nem kizárólag csak magyar, hanem közép-európai... A magyarkártya és a magyar kártya Újra előkerült a magyarkártya. Ennek mibenlétéről, a politikai, de az egész társadalmi életre gyakorolt hatásáról számos politológus és elemző írt már cikket vagy tanulmányt. A folyamatok ilyetén való alakulását sokan elítélik. HORBULÁK ZSOLT A többségi vélemény szerint csak bizonyos csoportoknak az érdekük a téma állandó terítéken tartása. Úgyszintén sokan reménykednek, hogy a mostani állapot nem fog sokáig tartani. Annak ellenére, hogy a problémát sok oldalról vizsgálták, van egy olyan aspektusa, amely eddig elkerülte a szakértők figyelmét. A tényleges (különül) magyar kártyának ugyanis nem szlovák vonatkozásai vannak, hanem svájciak. Annak ellenére, hogy a köztudat magyar kártyának tartja, a kártya mégis Svájc, pontosabban Úri, Swytz és Unterwalden kantonok függetlenné válásnak történetét meséli el. Az események Altdorfban kezdődtek a 13. század legelején, a legenda szerint 1307. november 18-án. A kanton Habsburg helytartója - újabb kapcsolat Közép-Euró- pa történetével - azt találta ki, hogy egy földbe szúrt karóra helyezte a kalapját (tök kilences). Ez volt hivatottjelképezni az uralkodói méltóságot, és minden arra járónak levetett kalappal kellett köszöntenie a botra helyezett föveget. Akkorra azonban már érlelődött a svájciak ellenállása, egyre nehezebben viselték távoli uruk erőszakos helyi képviselőjét. Volt köztük egy bátor ember, a bürgleni születésű Teli Vilmos (makk fölső, hogy egy másik nemzetet, a franciákat se hagyjuk ki: a francia kártyában ez a treff dáma lenne), aki megtagadta a tiszteletadást. A helytartó, Herman Geszler (piros fölső; a francia kártyában kör dáma) elhatározta, hogy megbünteti az engedetlent. Tudta, hogy Teli Vilmos híres nyílpuskás. Azt a büntetést találta ki, hogy Teli fiának, Waltemek a fejéről lőjön le egy almát. A biztos kezű Telinek sikerült a lövés, fia sértetlenül megúszta a büntetést. A szigorú ítélet azonban csak tovább izzította az elégedetlenség parazsát. Annak ellenére, hogy Teli sikeresen végrehajtotta a feladatot, Geszler mégis lefogatta. A bűnöst csónakban szállították a vierwaldstátti tavon (zöld nyolcas) a börtönbe. Közben vihar támadt, amely megnehezítette a haladást. Az evezősök tudták Teliről, hogy egyben kitűnő kormányos is. Kérlelték Geszlert, engedje eloldatni köteleit. A helytartó eleget tett a kérésnek, és Teli irányításával sikeresen el is érték a partot (piros nyolcas). Ott viszont nem sokat tétovázott, hanem megszökött. Bosszút esküdött Geszler- nek. Tudta, melyik úton indul tovább a helytartó Küssnacht várába (piros kilences), és megleste. Amint megjelent Geszler, Teli Vilmos számszeríja nem tévesztett célt (piroshetes). A történet igazságtartalmán azóta is vitatkoznak. Teli Vilmos alakja azonban továbbra is él, mint a svájci Habsburg-ellenes szabadságharc bajnokáé. A legenda szerint 1354-ben egy vízbe esett fiú kimentésekor halt meg. Hasonló történettel találkozhatunk Németországban, Dániában, Norvégiában és Izlandon. A történet a 19. század első felében jelentmega A Szlovákiában is forgalomba kerülő kártyacsomagok egyikét Besztercebányán nyomják, szlovák felirat csak a dobozon szerepel, a kártyalapok megnevezése magyar nyelvű , kártya lapjain Magyarországon. A szigorú osztrák cenzúra nem engedélyezte volna a magyar múltból választott alakokábrázolását, így alkotója, Schneider József, Schiller Teli Vilmos című darabját vette alapul. A pakli többi lapjain e dráma szereplő- itábrázolja. Amint látható, a magyar kártya nem csak a magyarokról szól. Azonos ábrájú lapokat, magyarfelirattal vagy felirat nélkül, gyártanak Csehországban és Szlovákiában is. Van tehát olyan magyar kártya, amit nyugodtan elő lehet húzni bármilyen hátsó szándék nélkül, mert valójában nem kizárólag csak magyar, hanemközép-európai.
