Új Szó, 2009. szeptember (62. évfolyam, 202-225. szám)
2009-09-04 / 204. szám, péntek
Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. SZEPTEMBER 4. Szeptember 6-án kezdődik Somorján a (New) Music At Home elnevezésű koncertsorozat Zenemágusok a zsinagógában Az At Home Gallery őszi évadnyitó hangversenysorozata immár hetedik évfolyamába lép - a kortárs és a régizene népszerűsítésére törekvő (New) Music At Home idén hat koncertet kínál a közönségnek, és a programból ezúttal sem hiányoznak a zenei ínyencségek. MISLAY EDIT Szeptember 6-án, vasárnap 18 órakor egy különleges koncerttel nyit a rendezvénysorozat: haszid énekek szólalnak meg a zsinagógában. A projekt megálmodója Baruch Myers pozsonyi rabbi, aki elképzelésének több zenészt is megnyert, így Jozef Lupták gordonkaművészt, Miloš Valent hegedűművészt és Boris Lenko harmonikaművészt. Előadásuk minden bizonnyal nem mindennapi élménnyel gazdagítja majd a hallgatóságot. Ütős estének ígérkezik szeptember 11. is. Ajeles fiatal szlovák muzsikus, Peter Kosorín jelenleg a Szlovák Filharmónia üstdobosa, valamint a pozsonyi konzervatórium oktatója. Kedvenc ütőhangszere a marimba. „Másodállásban” volt brünni zeneakadémiai osztálytársával, Lukáš Krejčível létrehozta a Percudos nevű duót, és közösen látogatnak el Somoijá- ra is, ahol Rzewski-, Henze-, Reich- és Kopecký-múveket szólaltatnak meg. A koncert 19.00-kor kezdődik. (Somogyi Tibor felvétele Október 2-án 19 órakor egy pályakezdő muzsikus, a harmonikán játszó Katerina Paclíková lép fel Somoiján. Két nappal később, október 4-én 19 órától a Musica Aetema ad koncertet - az ismert szlovák együttes annak idején a neves pozsonyi zenetudós, Ján Albrecht ösztönzésére jött létre, s repertoárján a régizenei szerzemények mellett kortárs szerzők művei is szerepelnek. Somorján egy fiatal tehetséggel, a gitáron játszó Tverd’ak Attilával vendégszerepeinek, s Haydn és Hummel egy- egy műve mellett öt kortárs darabot is megszólaltatnak. Presser Gábor szeptember 19-én ad koncertet A (New) Music At Home koncertjei közül a legnagyobb várakozás Presser Gábor fellépését előzi meg. A magyar könnyűzene nagy öregjének és élő legendájának számító Presser, akinek nevéhez számos sláger, musical, filmzene fűződik, szeptember 19-én 19.30-kor ad ízelítőt saját szerzeményeiből. Mivel a magyar zenemágus koncertje iránt hatalmas az érdeklődés, és már szinte valamennyijegy elkelt, Kiss Csaba és Suzanne, az At Home Gallery tulajdonosai azt a verziót sem tartják kizártnak, hogy kedvező időjárás esetén nem a zsinagógában, hanem a szabadtéri színpadon lenne a koncert, hogy minden érdeklődő bejuthasson. A posztindusztriális zenei gyökerekből táplálkozó cseh Birds Build Nests Underground duó szeptember 23-án 19 órakor lép közönség elé, zenéjük, amely gramofon és „speciálisan kezelt” bakeliüemezek révén születik, kívül áll a mai elektronikus és avantgárd zene fősodrán, és talán ennek köszönhetően is szokatlan zenei élményre számíthatnak azok, akik ellátogatnak koncertjükre. A duó Night Night című bemutatkozó CD- je 2007-ben elnyerte a legjobb alternatív zenei albumnak járó cseh Andél-díjat. Marko Skop alkotása az idei Karlovy Vary-i fesztiválon elnyerte a legjobb dokumentumfilmnek járó díjat Osadné - document-toury-movie Brüsszelbe TALLÓSl BÉLA Nem játékfilm, de szórakoztat, mivel tele van emberléptékű humorral. Vicces helyzetekkel, tréfás igazságokkal, melyek dolgos mindennapjainkból, pontosabban Osadné település főleg idős lakóinak életigenlő mindennapjaiból fakadnak, jövőt pénz hiányában nehezen tervezgető mindennapjaikból. A megmaradásért folytatott küzdelem visszásságaiból. Ladislav Mikuláško, az Osadné című, az alkotók által document- toury-movie-nek nevezett mozgókép egyik főszereplője rekorddal dicsekedhet: 36 éve áll Osadné község élén - a községháza falán még ma is őrzi azoknak a köz- társasági elnököknek a proto- kollportréit, akiket a község elöljárójaként szolgált, és vezető pozíciójában túlélt. Nincs könnyű helyzetben, a település elöregedett, a film másik főszereplője, Peter Soroka pravoszláv pap az utóbbi öt évben ötven elhunytat temetett el, de csak két újszülöttet keresztelt. Ők ketten fognak össze a ruszin öntudat védelmezőjével, Fedor Vico karikaturistával, hogy megmentsék a falut. Milan Galo európai parlamenti képviselő közbenjárásával ellátogatnak Brüsszelbe, hogy pénzt szerezzenek nagy álmuk, tervük megvalósításához: hogy sikerüljön ravatalozót építeni, arra van a legnagyobb szükség, s valamelyest fellendíteni a turizmust. (A film kb. két és fél éves forgatása idején csak a pravoszláv pap fiával, Justinnal és egy másik gyerekkel szaporodott a falu.) Marko Skop filmje a falu szépségeit, természeti adottságait, lakóinak temperamentumát, majd azt mutatja be, miként szenteli és áldja meg az idős emberek lakásait és a helyi kocsmát a pap. Ezek után a Brüsszelbe indulás előkészületeit szemlélteti, majd elidőz a három férfi brüsszeli látogatásának helyszínein. Aztán arra fókuszál, hogy az osadnéi utazók reményekkel telve, de nem elszállva a lehetőségektől visszatérnek Osadnéra, ahol megkeresztelik Justint, és ismét eltemetnek valakit. Aztán felépítenek egy információs táblát faragott medveszoborral - s az élet megytovább. Két világ találkozik a filmben: egy mikro-, a távoli Osadné településsel, valamint egy makrovilág Brüsszellel a középpontban, amelybe valamiféleképpen illeszkedni próbál a mikrovilág. S hogy a mától a mozijaink műsorán szereplő opus alkotói, illetve szereplői milyen perspektívákat látnak, remélnek a két világot megjárva, azért érdemes beülni a moziba.-A filmet már beválogatták az amszterdami dokumentumfilmfesztiválra, amelyet novemberben tartanak, s amely a világ legjelentősebb szemléje a dokumentumműfajban. Ezt megelőzően pedig a londoni és a varsói nemzetközi filmfesztivál közönsége is láthatja. Ladislav Mikuláško polgármester, Marko Škop, a film rendezője, valamint Peter Soroka pravoszláv pap a pozsonyi sajtótájékoztatón (Peter Procházka felvétele) PENGI A metafizikus krumplistészta Lassan a modemitás végének is a végére érvén, ha visszatekintünk, bízvást elmondhatjuk: a magyar modernizmusnak Tandori Dezső mellett Tolnai Ottó a legnagyobb alkotó egyénisége. Hosszú pályafutásának elején, a múlt század közepe tájékán friss elméjébe plántálta a nyugati modernizmus kísérleteit és utópiáit, meghonosította őket a Vajdaság zsíros földjén, majd a művészet autonómiájára esküdvén saját világot teremtett - és veszített. Aztán a balkáni háborúk után a maradék, roncsolt dolgokból transzcendentális otthont létesített a műveiben. Mindent átvezetett az úgynevezett „Tolnai Világlexikonba”, ami opusának gyűjtőneve. Ez a több műfajú opus csupa- csupa kereszthivatkozás és in- tertextuális vonatkozás, ráadásul sosincs kész - olyan, mint egy folyton és folyamatosan szövődő háló, melynek se közepe, se vége, se széle, se hossza. Tolnai „vidéki Orpheusnak” nevezi magát, és olyan nyers anyagokkal is dolgozik, mint a sár, a por, a vér, a sziksó; poétikája materálisnak nevezhető és konkretistának. Motívumainak zöme a kíméletlen, szociografikus pontossággal szemügyre vett vajdasági valóságból vétetik. Az esztétikai szemlélet a vaskos bácskai földre tapad rá, annak holt és élő anyagait - eleven emberanyagát is beleértve - emeli fel, tartja a fény felé. Az abszurdum a Tolnai opus tápszere. Ez azonban nem rideg, hanem meghatódott abszurd. Az ironikus és önironikus megindulás, valami végső elérzékenyülés e próza lelki jellemzője mostanság. Tolnai Ottó széppé váló tárgyai, verseinek és prózájának motívumai „misztikus prizmákká” válnak - az olyan közönséges holmik is, mint egy szög, egy drótkefe, egy gerenda -, tájai pedig - például a Kanizsa melletti szikföld, a Járás - mitologikussá. Mindazonáltal minden pontosan azonosítható, Bácska az Bácska, a krumplistészta az krumplistészta, Palicsfürdő pedig a kis városka Szabadka mellett, ahol Kosztolányi és Csáth Géza is gyakran megfordult, és ahol most, az Orbánfalva utca 13. alatt a „Homokvár”, azaz Tolnai Ottó és Jutka (a titkos társszerző) szecessziós villája áll.’ Részben itt, a tóparton, részben Budapesten és Berlinben keletkeztek a Grenadírmars „ízelt kisprózái”, ahogy az alcím mondja - az ízes egytálétel, mely darabossága ellenére összeáll, s heterogenitásával dacolva egységes. Előkelőbb kifejezéssel diáriumnak nevezném, egy ízig-vérig művészember naplójának, melyben a hétköznapi történések is kész novellává vagy verssé állnak össze. Ami összetartja a „krumplistésztát”, az a szerzői önreflexiók meg nem unható sokasága; az ismétlődő, újra meg újra variált motivikus háló; a rendkívül kifinomult szenzua- litás, mely Erószként fűzi össze a különbözőket - elsősorban pedig a felfokozott, extrém személyesség. A Tolnai-mű egy egészen konkrét vidéket ölel fel, Észak- Bácskát, és emellett egy határtalan művészeti világot is. Ez utóbbi olyan szellemi kozmoszt alkot, melynek burkában a Járási ember” ül, aki „egész nap a semmit nézi, magával a semmivel kommunikál, ergo mindent lát, mindent tud”. Szó sincs üres idealizálásról. A vidéki gravitáció és az egyetemes entrópia ellenében dolgozik itt intuíció, képzelet és intellektus, és a véletlenekből, a semmisségekből konstellációkat, erőtereket hoz létre. Ennek eredményei ezek a „sűrűre vert szövegek” is. A „Tolnai Világlexikonba” bárhol bele lehet lapozni, bárhol meg lehet kezdeni az ismerkedést ezzel a kozmosszal, akár a Grenadírmars felől is. Tolnai Ottó: Grenadírmars. zETna, Zenta, 2008. Értékelés: O Ma nyitják meg a BIB 2009 tárlatait Pozsony. Ma 17 órakor tartják a Szlovák Nemzeti Színház régi épületében a 22. Illusztrációk Pozsonyi Nemzetközi Biennáléja, a BIB megnyitóját. A BIB versenybe sorolt részének, valamint reprezentatív kiállításainak az Sznf téri Kultúra Háza ad otthont. A BIB része a két évvel ezelőtti Grand Prix-t elnyert alkotó, valamint a 2008-as Andersen-díjas művész önálló bemutatkozása. A BIB sokrétű anyagát gazdagítják a Pozsonyban székelő külföldi kulturális intézetek illusztrációs kiállításai is; a Magyar Intézetben a Magyar Illusztráto- rokTársaságának legújabb munkáiból látható válogatás, (tb)
